Művészeti nevelés az óvodában Irodalmi nevelés a drámapedagógia eszközeivel

1. Művészeti nevelésaz óvodában Irodalmi nevelés a drámapedagógia eszközeivel Gönczöl Andrea 2009.

2. Népmese - kontrasztok költészete - hirtelen átalakulás motívuma - élet-halál állandó körforgása - „vágyirodalom” - mágikus gondolkodás - mesei kettős látásmód: reális és irreális, látható és láthatatlan - csoda törvényszerűsége - hőstípusok - varázstárgyak, csodás növények és állatok - meseszimbolika

3. Az óvodai irodalmi nevelés műfajai I. Népköltészet - népi játékok, népi gyermekköltészet - népmese (állatmese- cselekménye: láncmese és halmozó mese, tündérmese, novellamese, tréfás mese, csalimese, ördögmese, hazugságmese…) - mesei szimbólumok, archetípusok - a népmese stiláris vonásai - a mesélő és közönsége - rítusok, ceremóniák a mesemondásnál - a gyermek és az irodalom kapcsolata - a szórakoztatás és a didaktikusság kérdései - a mesék szerepe a nyelvi szocializációs módokban (ld. tesztkérdések a kaluli nyelvi közösségekben és a hagyományos cigány nyelvi közösségekben)

4. II. Műköltészet - műmese (a népmese és a műmese műfaji sajátosságai) - történetek, elbeszélések - versek - verses mese - meseregény

5. A mesei metamorfózisok a tündérmesékben és a műmesékben 1. Átmeneti metamorfózisok 2. Állatvőlegények és állatmenyasszonyok 3. A büntetés 4. Nemek felcserélése 5. A gonosz alakváltoztató képessége 6. Belső metamorfózis 7. Groteszk és inverz metamorfózis

6. 1. Átmeneti metamorfózisok - mágikus menekülés a Rózsa és Ibolya c. mesében - a feladatmegoldáshoz szükséges - tárgyak és lények is átváltozhatnak (A varázsló és tanítványa)

7. 2. Állatvőlegények és állatmenyasszonyok - a történet középpontjában a megváltás és megváltódás áll - nemek szerint különböző próbák - állatalakban élő nő: A hattyúnő, A kecskelány, Az őzzé változatott királykisasszony, A macskamenyasszony - állatalakban élő férfi: A Békakirályfi, A szép lány és a szörny (a próbák következménye nem ismert a nők előtt, ld. pszichoanalitikus magyarázat, Bruno Bettelheim értelmezése)

8. 3. A büntetés - az állati alak nem segítséget nyújt, hanem lealacsonyítást, visszaminősítést jelent 4. Nemek felcserélése

9. 5. A Gonosz alakváltoztató képessége - az átváltozás bosszúból, féltékenységből, félelemből vagy egy ismeretlen törvény öntudatlan megsértéséből következik be - teljes fizikai pusztítás szükséges, a gonosz különböző manifesztációinak elpusztítása, nincs megváltás

10. 6. Belső metamorfózis - műmesékre jellemző: belső változás, amely szintáttörést jelent régi és új énje között (Andersen: A kis hableány) 7. Groteszk és inverz metamorfózis - méretváltoztatás képessége, abszurd, groteszk varázslások (L. Carroll: Alice Csodaországban, Milne: Micimackó)

11. A hős és a hősnő • hős mítosza: minden kultúrában strukturális hasonlóság • mitikus hős, hőstípusok (ld. Nagy Olga) • elvárások nemek és mesetípusok szerint • mítoszok – tündérmesék kapcsolata: mítoszok „bukott angyalai” tündérmesék - többnyire - győztesei - a népmese-kutatás útjai

12. - Propp-féle attribútum-vizsgálat (funkciók, szerepkörök a varázsmesékben) - célok és keresőutak szerinti csoportosítás (Boldizsár Ildikó)

13. - női és férfi tematika - Marie - Louise von Franz: Női mesealakok (az európai mesék nőalakjai jellegzetes női magatartásmintákat testesítenek meg, „lelki ősminták”) • próbák tartalmi része: Hamupipőke női és férfi változata (Hamupipőke, Nemtudomka, Az aranyhajú kertészbojtár)

14. Hamupipőke Női változat (Perrault és Grimm): • esküvő előtti megalázás • álcázott mitikus hős (Nagy Olga) • leplezi valódi énjét • jellegzetes motívum: mostoha jön a házhoz - türelem próbája, jó-rossz megkülönböztetése

15. Férfi változat (Nemtudomka) - esküvő utáni megalázás - inkognitóban történő bizonyítás - önfegyelem, indulatok megfékezésének próbája - a megfelelő pillanat kivárása valódi énünk felfedéséhez

16. táltos férfi – táltos nő (férfiak: bátorságpróba, nők: erő helyett furfangosság dominál, a táltos sokszor egyedül oldja meg a feladatokat, segítőtárs nélkül) - Rózsa és Ibolya típusú mese

17. A HŐS - Propp: varázsmesék kezdőszituációja (hős és családja vagy a mese későbbi áldozata és családja) - családi egyensúly megbomlása - kereső vagy bajba jutott hős - emberi erők felnagyítása (Erős János) - alvilágjárás, próbák (pl. égitestek megszabadítása) - intellektuális hős (A félelemkereső, A halhatatlanságra vágyó királyfi)

18. „szerencse lovagja” típusú hős (Csipkerózsika) • jellegzetes motívum: 3 testvér szerepeltetése (önmagunk fejlődési fokai, lehetőség az újrakezdésre, kővé válás: cselekvésképtelenség, idő az önelemzésre) • a férfihősök ellenfelei általában jól kiismerhetők (megtanulható szabályok és technikák) - nők: kiismerhetetlen formában veszélyezteti őket az ellenfél, váratlan támadás, sokszor váratlan segítség

19. A felejtés motívuma Kedves Roland (Grimm): - elfelejtés motívuma, elveszi az „álmenyasszonyt” - emlékezet elvesztése - a férfiaknak is meg kell tanulniuk a „szívükkel látni és hallani” (Boldizsár Ildikó)

20. A megbocsátás motívuma Az aranyhegy királya (Grimm) - a királyné tévedése, a tévedés felismerése („nem jutott neki semmi sem”) • későn érkezik a megbocsátás • gyilkolás, egyedüllét, magány - a mesék nem szokták minősíteni a hősök döntéseit, de hozzásegítenek ahhoz, hogy mi magunk megtehessük ezt

21. Önfeláldozás A kígyó három levele (Grimm) - a hős arra vágyik, aminek ő híján van: hűség, odaadás, szeretni tudás - mindkét cselekedet – a kérés és a tett is – önmagában mértéktelen (nem állhat helyre az egyensúly) - árulás, hálátlanság, hazugság motívumai (az apa büntet, nem a férj) - a meggondolatlanul kimondott nagy szavak mögött sokszor kisszerűség, csalás és önámítás van

22. A női mesealakokról - férfi női oldala: anima (nő szenvedéséről szóló történetnek férfi a szerzője) - férfi animájának első élménye: anyja - anima-nők: alkalmazkodnak a férfi animájához, s az animaszerepet adják elő a férfinak

23. - a lélektan nyelvén egy isten egy archetípusnak a képi megjelenítése, az istenalakok általános komplexusokat képviselnek - a mesehősök és hősnők modellek, példaképül szolgálnak az embernek a problémák, nehézségek leküzdésében, az ideálisan működő, példás ént szimbolizálják

24. A hősnő - női reakciók (Marie-Louise von Franz: Női mesealakok) - jellegzetes női sorsok: - sértett nő (Csipkerózsika) - az életből kirekesztett nő (A kezetlen lány) - téves utak választása, apaszerep (A pókká vált nő)

25. Feladatok, sorsok: - tűrés (Hamupipőke) - némaság (A hat hattyú) - jó-rossz megkülönböztetése (Hamupipőke) - erkölcsi bukás (A papucsszaggató királykisasszonyok)

26. - különbség a bűn elkövetésének módjában (megítélésben nem): a nők kiszolgáltatottabbak emberi gyengeségeiknek • segítőtársak nélküli feladatmegoldás: Kékszakáll Pancimanci - nagy erejű nők (ritka) A nagyerejű asszony

27. - várakozás, uralkodás a vágyakon, a lélek ereje: Hamupipőke, A kezetlen lány - csapdahelyzet – leleményesség: Jancsi és Juliska, Az őztestvér

28. A mindent látó királylány - szembenézés kevésbé szeretett, önmagunk előtt is rejtegetett tulajdonságainkkal - „bukott mesehős” - újrakezdés lehetősége: végre láthatják őt is és ő is önmagát - birtoklásvágy

29. A mesélő és közönsége - közösségi műfaj, a hallgatóság igénye - rituálé - női és férfi tematika, helyszín (fonóházi mesék – tündérmesék, tollfosztás – babonás, lidérces történetek, pásztorok – zsiványhistóriák, tengerihántás – szerelmi tárgyú, balladás hangulatú történetek)

30. A mesereprodukció formái • mesefolytatás, körmese ismert mesével, majd kitalált történettel • mesebefejezés (ismert vagy új történettel) • mese egy mesehősről, tárgyról (talált tárgyak története) • mese címről • mese mimetizálása (pl. szoborjáték, állóképek, mese néma játékkal • mesemondás három szó alapján

31. A drámapedagógia története • dráma: „cselekvő emberek utánzásán” keresztül történő nevelés, oktatás • Módszertana Angliából származik • TIE: Theatre in Education (színházi irányzat, nevelési módszer, társulat) • első TIE: 1965. Anglia • hazai társulatok: Kerekasztal Színházi Nevelési Központ (1992-től), Káva (1994-től)

32. DIE: Drama in Education (dráma-irányzat) • Lényege: a „mintha”-játékhoz hasonló játéktevékenység közben próbáljuk a játékot nevelési céljaink elérésére alkalmassá tenni • TIE, DIE célja: a megértés megváltoztatása

33. -TIE: a vizsgált helyzetek, problémák árnyaltabb megközelítése • életkori sajátosságok figyelembevétele TIE-programok kiindulópontjai: 1. történet 2. koncepció és tanulási terület 3. központi kép, vízió 4. résztvevők bekapcsolódásának módja

34. Dráma és színház • dráma: belső folyamat • színház: ennek külső megjelenési formája A fizikai jelenlét nélkülözhetetlen eleme a drámának. Elsődleges színházi elemek: • drámai tartalom • a dráma előrehaladása/cselekmény • struktúra • konfliktus • cselekvő részvétel

35. Másodlagos színházi elemek: • Az előadás formai elemei (háttér, dalbetétek, díszítő hatáselemek, vizuális, akusztikai elemek) • A szó ereje!

36. Kérdéstípusok • nincs helyes válasz • Információszerző (a játék körülhatárolása) • Információt hordozó (sejtetés) • Kutatásra ösztönző (a továbblépés előtt tájékozódunk) • Ellenőrző (a játék folytatására vonatkozóan)

37. 5.Elágazásokat tisztázó (döntés az alternatívákról) 6.Véleményeket kereső 7.Visszajelzéseket előhívó A kérdések nyelvezete: - felszabadító, nem lezárt, a válaszok helyes kezelése, közös szemléletmód kialakítása

38. Drámamódok (munkaformák) 1. Fizikai bemelegítés 2. Mímes játék (Pl. „Tégy úgy, mint…”) – szöveggel vagy anélkül 3. Élőkép (tabló) – megállítja az akciót, időt hagy az elemzésre 4. Rajz (a folyamaton belül készített rajzok)

39. Drámamódok 5. Csoportos jelenet (kidolgozása és bemutatása) „Készítsetek egy jelentet arról, hogy…” 6. Szimuláció („A jelenet három szereplője A, B és C …Beragadtak egy liftbe – mi történik?”) 7. Interjú (feltárja a médiában tapasztalható magatartásformákat)

40. Drámamódok 8. Gyűlés (a csoport szerepbe helyezésének könnyű módja, lehetőséget ad a tanárnak vezetői szerepbe lépésre, a gyűlés szerkezete kontrollként szolgál) 9. Egész csoportot bevonó improvizáció a tanár szerepbe lépésével (a tanár a drámán belül irányít) 10. Gyakorlat (színészmesterség, beszéd, gondolkodás, non verbális játékok) Pl. szoboralkotás, szövegfonetikai gyakorlatok, körmesék különböző stílusokban

41. A színházi forma elemei • Fókusz • Feszültség • Rítus • Kontraszt (pl. szintek tudatosítása, ritmus, hangok tudatosítása) • Szimbolikus tárgyak (bot, palást, korona) • Idő (lassan kell haladni)

42. Tér (funkcionális és kreatív térhasználat) • Szerep A dráma a gyermeki játékhoz hasonlóan képzeletbeli, „mintha” – jellegű tevékenységben zajlik A képzeletbeli cselekvésből, szerepből bármikor kiléphetnek

43. Beszédre serkentő játékok - Félmondatos játék - Hangzó pantomim - Összetett kommunikációs játékok - Halandzsa nyelv - Szinoníma játék - Ellentétek gyűjtése - Találós kérdéses játék - Metaforásdi játék gyerekekkel (ld. Fónagy Iván kísérletét)

44. Körmesék • Reklámmese • Közmondásos játék • Sűríts! (Milyen táblát helyeznétek el egy bölcsődében, barlang bejáratánál, pilótafülkében?)

45. Érzékszervfejlesztő játékok Érzékszervi finomítás Látás: • Foltok, árnyalatok, színek felfedezése • Formák, vonalak keresése • Tenyér, kézfej megfigyelése • Nézzünk más helyett! • Színek szubjektív érzékelése: színskála, évszakok, napszakok színeinek felsorolása, szokatlan szóösszetételek alkotása: fekete fény, piros öröm, tarka szomorúság • Mit jelenthet? (sárga irigység, zöld a méregtől, elsötétedett az arca)

46. Kacsintó • Titkos karmester • - Cipőünnep játék • - Tekintettel irányítás • - Tükörjáték • - Farkasszemnézés • - Improvizációs kígyó ( több elemből álló mozgássorok pontos utánzása: • kinesztézia-látás)

47. Hallás: • - Becsomagolás (csukott szemmel neszek megnevezése) • - Szinesztéziás játék • - Dallam rögtönzése saját névre • - Gurulás lábra szerelt csengővel (kinesztézia-hallás) • - Zene-szín, zene-évszak, dallam-korszak társítása • Hangszerek felismerése hangról és tapintásról (tapintás-hallás) • Hangvadászat

48. Ízlelés: • Édes mese • Íz-skála • - Savanyú ábrázat, csípős természet, keserű vigyorgás eljátszása testünkkel • Szaglás: • Hangstilisztika • Gyümölcsök felismerése illatuk és formájuk alapján (tapintás-szaglás)

49. Tapintás: • - Kézfogás • - Felfedező körút (Mi a simább? Az inged vagy a nadrágod? stb.) • - Fogd meg, érintsd meg! ( a gyors reakció előhívása) • Mit adtam a kezedbe? Milyen színű lehet? • Tapintásélmények felidézése (kréta, sült krumpli, jégcsap)

50. A verbális, vizuális, motoros emlékezet fejlesztése • Holnap hozzád indulok… c. játék (mondat befejezése mozdulattal, cselekményépítés) • Mi van a terítő alatt? (pontos leírás színre, formára, elhelyezkedésre vonatkozóan) • Mit láttam a vonatból? - Bababeszéd c. játék (Mondd azt, amit én! Pl.: pa-ve-ti-zó) • Szó a szavak között c. játék („Tapsolj, ha a lepke, virág, kendő szavakat hallod!”)