1 / 14

Isaac Newton

Isaac Newton. 1643. január 4-én született Lincolnshire-ben Már korán kimutatkozott kiváló mechanikai érzéke és nagyon jó kézügyessége. A Cambridge-i Egyetemre került tizennyolc éves korában, s hamarosan önálló kutatásba kezdett.

amory
Download Presentation

Isaac Newton

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Isaac Newton

  2. 1643. január 4-én született Lincolnshire-ben • Már korán kimutatkozott kiváló mechanikai érzéke és nagyon jó kézügyessége. • A Cambridge-i Egyetemre került tizennyolc éves korában, s hamarosan önálló kutatásba kezdett.

  3. Korszakalkotó műve a Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei, 1687), melyben leírja az egyetemes tömegvonzás törvényét valamint megalapozta a klasszikus mechanika tudományát.

  4. Első publikált felfedezése egy úttörő jelentőségű munka volt a fény természetéről. Egy precíz kísérlet sorozat révén Newton felfedezte, hogy a közönséges fehér fény a szivárvány összes színének a keveréke. • A matematikában elért legfőbb eredménye az integrálszámítás felfedezése volt.

  5. Ő volt az első, aki megmutatta, hogy az égitestek és a Földön lévő tárgyak mozgását ugyanazon természeti törvények határozzák meg. Matematikai magyarázattal alátámasztotta Keplerbolygómozgási törvényeit.

  6. Newton törvényei • I. A tehetetlenség törvénye (Galilei és Kepler törvényei alapján) • Minden test megmarad a nyugalom(vagy az egyenes vonalú egyenletes mozgás) állapotában, míg más testek hatása mozgásállapotának megváltoztatására nem készteti.Ez a legegyszerűbb mozgás,inerciarendszerben jöhet létre.

  7. II. Erő és tömeg • Egy pontszerű test a gyorsulása egyenesen arányosa testre ható (a gyorsulással azonos irányú) F erővel, és fordítva arányos a test m tömegével.Már megnevezi az axiómiában szereplő mennyiségeket.Mozgásállapot megváltoztatás: gyorsulás,más testek hatását ettől kezdve erőnek nevezzük.

  8. Tömegmegmaradás törvénye A tömeg additív, ezért skalár. A tömegek összege akkor is állandó, ha a test halmazállapota megváltozik, vagy kémiai átalakulások játszódnak le.Ötven évvel Newton után (Lomonoszov és Lavoisier korában) még bizonyításra szorult például az, hogy a gázok éppoly anyagok, mint a cseppfolyós és a szilárd testek. A kémia vonatkozásában a fenti törvény a tömeghatás törvényében nyert megfogalmazást.

  9. III. a kölcsönhatás törvénye (akció-reakció törvénye) • Ha egy testre egy másik F erővel hat, akkor a másik testre az egyik ugyan ekkora erővel hat.Az erők hatásvonala természetesen egybeesik; azonos nagyságúak, de ellenkező irányúak.Habár a Nap tömege 330 000-szer nagyobba Föld tömegénél, mégis ugyanakkora erővelvonzza a Földet, mint a Föld a Napot.

  10. IV. Az erőhatások függetlenségének elve • Ha egy anyagi pontra több erő hat, akkor hatásuk azonos az eredőjükkel jellemzett egy erő hatásával Ebben a törvényben fogalmazhatunk meg először erőket úgy, hogy irányuk egymáshoz képest a térben bármely tetszőleges irányt felvehet.

  11. A newtoni törvények rendkívül nagy területen alkalmazhatók tudományos és mérnöki problémák megoldására. Törvényeinek a legnagyobb feltűnést keltő alkalmazására az asztronómia területén került sor.

  12. Newton nagymértékben hozzájárult a termodinamika (hőtan) és az akusztika (hangtan) fejlődéséhez; ő fogalmazta meg a matematikában a binomiális tételt; és õ adta először meggyőző magyarázatát a csillagok keletkezésének is.

  13. Nem csupán a legragyogóbb elme volt a tudósok között; a tudományos elméleti rendszerek fejlődésének legnagyobb hatású alakja volt egyben, ezért igazán megérdemli, hogy a világ nagyjainak bármilyen felsorolásában a lista élén, vagy legalábbis annak a közelében álljon a neve.

  14. Köszönöm a figyelmet! • Készítette: Mészáros Orsolya,I.A • Forrás: Internet (wikipédia,és más honlapok)

More Related