Nyitókép

1. Nyitókép Optikai Leképezések Multimédiás segédanyag

2. Nyitókép TÜKRÖK

3. A tükrök fogalma, fajtái A tükrök a fény visszaverődésén alapuló eszközök. Fajtái: - a síktükör - a domború tükör - a homorú tükör

4. A síktükör képalkotása k t K T • A kép • látszólagos • a tárggyal egyező állású • K = T • k = t

5. A domború tükör Optikai középpont G F O optikai tengely Görbületi középpont fókuszpont A párhuzamos fénynyaláb a domború tükrön való visszaverődés után széttartó nyaláb lesz.

6. O F G A homorú tükör fókuszpont Görbületi középpont Optikai középpont Optikai tengely A párhuzamos nyaláb a homorú tükrön való visszaverődésés után összetartó nyaláb lesz.

7. Jellegzetes sugármenetek domború tükör esetén

8. 1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár domború tükör esetén G F O A visszavert fénysugár olyan, mintha a fókuszból indult volna ki.

9. 2. A fókuszpont felé tartó beeső fénysugár domború tükör esetén G F O A fénysugár a fényvisszaverődés után párhuzamos lesz az optikai tengellyel.

10. 3. Az optikai középpontba tartó beeső fénysugár domború tükör esetén G F O A visszavert fénysugár önmagába verődik vissza.

11. 4. A C pontba tartó beeső fénysugár domború tükör esetén  ’ O G F A visszavert fénysugár azonos szög alatt verődik vissza. (=’)

12. Jellegzetes sugármenetek homorú tükör esetén

13. 1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár homorú tükör esetén O F G A visszavert fénysugár a fókuszponton fog keresztül menni.

14. 2. A fókuszponton át beeső fénysugár homorú tükör esetén G O F A visszavert fénysugár az optikai tengellyel párhuzamos lesz.

15. 3. Az optikai középpont irányába beeső fénysugár homorú tükör esetén G O F A visszavert fénysugár önmagába verődik vissza.

16. 4. A C pontba beeső fénysugár homorú tükör esetén  ’ G O F A visszavert fénysugár azonos szög alatt verődik vissza. (= ’)

17. A tükrök képalkotása

18. A domború tükör képalkotása G F O A keletkezett kép mindig: egyenes állású kicsinyített látszólagos

19. A homorú tükör képalkotása a fókusztávolságon belüli tárgyról G F G A keletkezett kép: egyenes állású nagyított látszólagos (virtuális)

20. A homorú tükör képalkotása a fókuszpontban elhelyezett tárgyról 2. Sugármenet nincs! O F G A visszavert sugarak és azok meghosszabbításai sem találkoznak, ezért a fókuszpontban elhelyezett tárgyról nem keletkezik kép.

21. A homorú tükör képalkotása az egyszeres és kétszeres fókusztávolság között levő tárgyról A keletkezett kép: fordított nagyított valódi O F G

22. A homorú tükör képalkotása a kétszeres fókusztávolságban elhelyezett tárgyról 3. Sugármenet nincs! G O F A keletkezett kép: fordított állású azonos nagyságú valódi

23. A homorú tükör képalkotása a kétszeres fókusztávolságon kívül elhelyezett tárgyról O F G A keletkezett kép: fordított állású kicsinyített valódi

24. Homorú tükör képalkotása

25. k K 1 1 1 = = = + N t T f k t A tükrök leképezési törvénye, a nagyítás kép (K) tárgy (T) G F O képtávolság (k) tárgytávolság (t) fókusztávolság (f) A leképezési törvény: A nagyítás:

26. A tükrök alkalmazásai Kozmetikai vagy borotválkozó tükör: homorú tükör, nagyított képet ad. Visszapillantó tükör autóban és más járműveken, hévmegállóban, veszélyes utcasarkon: domború tükör, kicsinyített, de nagy látószögű képet ad. Előszoba tükör: sík tükör, ugyanakkora képet ad.

27. Nyitókép

28. A lencsék fogalma, fajtái Az optikai lencsék a legegyszerűbb fénytörésen alapuló leképezési eszközök. Fajtái: a domború és a homorú lencse. optikai középpont optikai tengely A továbbiakban vékony lencsékkel foglalkozunk.

29. A domború lencse F fókuszpont (F) A párhuzamos nyaláb a domború lencsén való áthaladás után összetartó nyaláb lesz, ezért nevezik a domború lencsét gyűjtőlencsének.

30. A homorú lencse fókuszpont (F) F A párhuzamos nyaláb a homorú lencsén való áthaladás után széttartó nyaláb lesz, ezért a homorú lencsét szórólencsének nevezik.

31. Jellegzetes sugármenetekgyűjtőlencse esetén

32. O 2F F F 2F 1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár gyűjtőlencse esetén A megtört fénysugár a fókuszponton halad keresztül.

33. 2F F O F 2F 2. A fókuszponton át beeső fénysugár gyűjtőlencse esetén A megtört fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább.

34. 2F F O F 2F 3. Az optikai középponton át beeső fénysugár gyűjtőlencse esetén A fénysugár irányváltoztatás nélkül halad át a lencsén.

35. Jellegzetes sugármenetek szórólencse esetén

36. 2F F O F 2F 1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár szórólencse esetén A megtört fénysugár úgy halad tovább, mintha a lencse előtti fókuszból indult volna ki.

37. 2F F O F 2F 2. A fókuszpont irányába beeső fénysugár szórólencse esetén A megtört fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább.

38. 2F F O F 2F 3. Az optikai középponton át beeső fénysugár szórólencse esetén A fénysugár irányváltoztatás nélkül halad át a lencsén.

39. A lencsék képalkotása

40. A gyűjtőlencse képalkotása a fókusztávolságon belüli tárgyról 2F F O F 2F egyenes állású nagyított látszólagos A keletkezett kép:

41. A gyűjtőlencse képalkotása a fókuszpontban elhelyezett tárgyról 2. Sugármenet nincs! 2F F O F 2F A megtört sugarak és azok meghosszabbításai sem találkoznak, ezért a fókuszpontban elhelyezett tárgyról nem keletkezik kép.

42. A gyűjtőlencse képalkotása az egyszeres és kétszeres fókusztávolság között levő tárgyról 2F F O F 2F fordított nagyított valódi A keletkezett kép:

43. A gyűjtőlencse képalkotása a kétszeres fókusztávolságban elhelyezett tárgyról 2F F O F 2F A keletkezett kép: fordított állású azonos nagyságú valódi

44. 2F F O F 2F A gyűjtőlencse képalkotása a kétszeres fókusztávolságon kívül elhelyezett tárgyról fordított állású kicsinyített valódi A keletkezett kép:

45. A szórólencse képalkotása 2F F O F 2F A keletkezett kép mindig: egyenes állású kicsinyített látszólagos

46. k K 1 1 1 = = = + N t T f k t A vékonylencsék leképezési törvénye, a nagyítás képtávolság (k) tárgy (T) 2F 2F F O F kép (K) tárgytávolság (t) fókusztávolság (f) A leképezési törvény: A nagyítás:

47. 1 = D f A dioptria A lencse jellemzője a fénytörő képessége, a dioptria: A fókusztávolságot méterben kell mérni.

48. A lencsék alkalmazásai a lupe a vetítő a távcső a fényképezőgép a mikroszkóp az emberi szem