Történelemtanítás módszertana

1. Történelemtanítás módszertana PANTHA RHEI

2. A „komponensek” változásai • I. A történettudomány alakulása • II. A történelem mint iskolai diszciplína • III. A tanári szerep metamorfózisai • IV. Az iskolai gyakorlat átalakítása

3. I/1. A történettudomány átalakulása • A rendszerváltozás és a történettudomány Kelet-Európában • Ideológiai váltás • Nyelvváltás • Értékváltás • Visszatérés a történelemhez mint a nemzetépítés eszközéhez • x

4. I/2. A történettudomány átalakulása • A történettudomány/történetírás válsága a nyugati kulturális életben • A válság jelei • A nagy történetírói narratívák vége, kimerülése, • A társadalomtörténeti megközelítések problémái – Annales, kliometria halála, ? • A valóság kontra fikció kérdése, • A múlt és a történelem viszonya, • Az objektivitás problémája, • x

5. I/3. A történettudomány átalakulása • Kihívások • Posztmodern (Daniel Bell, Lyotard) • Tudományfilozófia, • Irodalomtudomány, • Hayden White – Metahistory, R. Kossallek, • Nyelv • nem semleges közvetítő tényező, hanem értékkel bírnak, • a trópusok kérdése, • Tömegkultúra – vizualitás,

6. I/4. A történettudomány átalakulása • Történetfilozófiai váltás • Szubsztantív, • Analógikus, • A történetírás metamorfózisai • Retorikus korszak, • Tudománnyá válása a 19-20. században (a historizmus és a pozitivizmus szerepe,) • A történelem és a társadalomtudományok közeledése, • A posztmodern szerepe, • A témák gazdagsága, • Az ideológiák szintjén váltás és szétesés, • Szembenézés a múlttal – a retorikából kifejlődött stúdium, • A művészet és a tudomány határán mozgó társadalomtudomány

7. I/5. A történettudomány átalakulása • A múlt lehetséges konstrukciói • Történelem • Emlékezet (Hagyomány ?) • Másképp, de ugyanarról beszélnek,

8. I/6. Az emlékezés formái • Rituális emlékezet • A cselekvés emlékezete, az utánzás, • A tárgyi emlékezet, • A múzeumok rendszere, • Kommunikatív emlékezet • Beszéd és kommunikáció, • Kulturális emlékezet, • Az említett emlékezetformák ide vezetődnek át, • K

9. I/7. A történettudomány átalakulása • Egy múlt - sokféle történelem, • Történelem = történetírással, ami nyelvi jelek halmaza, • Diskurzusok halmazává vált a történelem • Kánon

10. II. A történelem mint iskolai diszciplina

11. II/1. Az iskolai történelemoktatás funkciói I. • 1. Eredményorientált funkció (Knausz Imre) • Identitás • Nemzeti – nemzetiségi • Európai • Globális • Közép-európai

12. II/2. Az iskolai történelemoktatás funkciói • 1. Eredményorientált funkció (Knausz Imre) • Tanulság • Sztandardok megteremtése, • Történelemi tudatosság • A jelen megértése • Törvényszerűségek világa • „Ablakolás”

13. II/3. Az iskolai történelemoktatás funkciói • 1. Eredményorientált funkció (Knausz Imre) • Politikai emberi értékek • Demokrácia • Emberi jogok • Tolerancia

14. II/4. Az iskolai történelemoktatás funkciói II. • 2. Folyamatorientált funkció • Képességek • Információfeldolgozás • Problémamegoldó gondolkodás • Képzeleterő és empátia • értékválasztása

15. III. A tanári szerep metamorfózisai

16. A tanári szerep metamorfózisai • A kompetencia = hozzáértés, képesség, alkalmasság, alkalmazhatóság, • Stanford (technikák vizsgálata) kontra humanisztikus „iskola”,

17. A tanári szerep metamorfózisai • „A kompetencia a pszichikus képződmények olyan rendszere, amely felöleli az egyénnek egy adott területre vonatkozó ismereteit, nézeteit, motívumait, gyakorlati készségeit, e ezáltal lehetővé teszi az eredményes tevékenységet.” (Falus)

18. A tanári szerep metamorfózisai • Pedagógia kompetencia = tudás, nézet, gyakorlati készségek rendszere, (diszpozíció = elkötelezettséget is) • Sztenderd a kompetenciák szintjeit szabályozzák, illetve mérik

19. A tanári szerep metamorfózisai • A tervezés, az oktatói-nevelőmunka intenzív része, ellenőrzés, • Tartalomalapú kontra kompetencia alapú képzés

20. Kulcskompetenciák 202/2007 • Anyanyelvi kommunikáció, • Idegen nyelvi kommunikáció, • Matematikai kompetencia, • Természettudományos kompetencia, • Digitális kompetencia, • A hatékony és önálló tanulás, • A szociális és állampolgári kompetencia, • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, • Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejező képesség,

21. A tanári szerep metamorfózisai • A Ballér Bizottság javaslatai (111/1997. sz.) • A képesítési követelmények egységessége révén közel került egymáshoz a pedagógiai mesterségre történő felkészítés hagyományosan eltérő szemléletmódot, hangsúlyokat képviselő egyetemi és főiskolai változata.

22. A tanári szerep metamorfózisai • A közelítés során a gyakorlati felkészítésben erősebb főiskolai és az elméletet előtérbe helyező egyetemi programok előremutató elemeit sikerült integrálni. • A pedagógiai mesterségre történő felkészítés jelentősebb szerepre és időkeretre tett szert a képzés egészében. • A tanulmányi területek egy korszerű pedagógusi szerepfelfogást tükröztek.

23. A tanári szerep metamorfózisai • A tanulmányi területek között az ismeretek kialakítása mellett megjelent a képességek és a személyiség fejlesztésének igénye is. • A gyakorlati képzés súlya megnőtt, változatos formáinak alkalmazására nyílt lehetőség • Ha késéssel is, de önálló normatívát bocsátottak e képzési terület rendelkezésére. • Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: (15/2006. sz. OM)

24. Az alapfokozat birtokában a történelem alapszakon végzettek képesek • A • - a történelmi, illetve társadalmi és politikai kérdésekben az ismeretek önálló elsajátítására és rendszerezésére; • - az információk kritikus elemzésére és feldolgozására; • megoldási javaslatokat adni a történeti-társadalmi elemzés során felmerülő problémák értelmezésére, az alapszakon belül elsajátított problémamegoldó technikák hatékony alkalmazására; • .

25. Az alapfokozat birtokában a történelem alapszakon végzettek képesek • - az információkat, érveket és elemzéseket különböző szempontok szerinti bemutatatására, átgondolására; • - összefüggő szövegek, valamint vizuális jelekkel, tipográfiai eszközökkel, ikonokkal tagolt szövegek, táblázatok, adatsorok, vizuális szövegek (mozgó-, állóképek, térképek, diagramok) megértésére, értelmezésére; • - idegen nyelven és az informatika eszközeivel is hatékonyan kommunikálni;

26. Az alapfokozat birtokában a történelem alapszakon végzettek képesek • alkalmasak:- az alapszakon elsajátított ismeretek birtokában közművelődési intézményekben történelmi ismereteket igénylő munkakörök betöltésére; • Rendelkeznek tevékenységük kritikus értékelésének képességével, valamint értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartással. Rendelkeznek továbbá minőség- és felelősségtudattal, jó együttműködő és kommunikációs képességekkel, problémamegoldó készségekkel

27. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák • a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik: • - egy történelmi korszak vagy szakterület történeti problémáit, • - a történeti folyamatokat, • - a forrásolvasás és elemzés módszereit, • - a historiográfiai ismeretanyagot, • - a történelmi kutatásokhoz vagy tudományos munkák megalkotásához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat,

28. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák • - a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát. • b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: • - szakmai irányítás mellett a történelem egyes részterületein kutatásra, publikációra, érett ismeretterjesztő és tudományos írásművek létrehozására, • - a történettudomány eredményeinek és problémáinak megismertetésére a szélesebb közönség számára,

29. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák • - a történettudomány ismereteinek alkalmazására a gyakorlatban, • - szakmai önképzésre legalább egy idegen nyelven is, • - rendszerszerűen és kreatívan új és összetett történelmi témakörökkel foglalkozni, a rendelkezésre álló adatok hiányosságai ellenére is a lehetőségek szerint helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára közérthetően bemutatni,

30. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák • - a megoldandó történelmi szakterületi problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére, • - szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani történeti korszakok, történelmi események bemutatását, szakmai és nem szakmabeli közönség számára, • - saját tudásukat magasabb szintre emelni, a történelmi képzési terület, egyes történelmi korszakok társadalmi, gazdasági belső törvényszerűségeinek megértését elmélyíteni és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességeket kialakítani, • - történelmi folyamatok elemzésére és összefüggések feltárására.

31. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek • - korrekt, szakszerű és érthető kifejezőkészség szóban és írásban, • - a problémamegfogalmazás, önálló ítéletalkotás képessége, • - együttműködési készség, • - kezdeményezőkészség és személyes felelősség felvállalása, • - döntéshozatali képesség összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben,

32. A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek • - a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességek, • - kritikai attitűd,

33. IV. Az iskolai gyakorlat átalakítása

34. Hagyományos isk. gyakorlat Az értelemképzésben nagyjából azonos jelentés megteremtését várja el (gyakran csak egy helyes választ tételez fel) A tudásszerzés befogadó jellegű, passzív, A tanítás-tanulási folyamat termékközpontú, nem veszi figyelembe az egyéni eltéréseket Kívánatos iskolai gyakorlat Az értelemképzésben az egyéni jelentések megterem-tését teszi lehetővé (nagyobb tere van a különböző válaszoknak) A tudásszerzés aktív-produktív folyamat A tanítás-tanulás folyamatközpontú, metakognitív, teret enged az egyéni utaknak. Átalakuló oktatási gyakorlat I.

35. A tudás elsajátító, reproduktív jellegű A tudástartalmakat viszonylag állandónak tekinti Kevés figyelmet fordít a szociális készségek fejlesztésére Tanár-diák közti kommunikációra épül A tudás reflektív jellegű, problémamegoldó A tudás tentatív Hangsúlyos szerepet kap az interperszonális intelligencia fejlesztése (kooperáció, empátia, tolerancia) Az inter- és introaktivitás széles skálájú (diák-diák, diák ismerethordozó, diák gondolatai, érzései, csoport –egyén, diák tanár) Átalakuló oktatási gyakorlat II.

36. A döntés a tanáré (tekintély) A díszciplinaritás szerepe meghatározó, „kis tudományokat” tanít A tanár alapvetően ismeretátadó, módszereiben az előadás, magyarázat, szemléltetés, megbeszélés, tanulói munkáltatásban a kiselőadás, esetleg csoportmunka A döntés közös: tanáré, tanulóé A viabilitás szerepe megnő A tanár tudásszervező, facilitátor módszereiben az egyéni és a páros munka, a kooperáció, a projekt és a multimédia használata szerepel. Átalakuló oktatási gyakorlat III.