KÓROK ÉS KÓROKOK

1. KÓROK ÉS KÓROKOK

2. Egészség és betegség meghatározása

3. Az egészségfogalom értelmezése: történetileg mindig összefüggött az ember „nembeli jellegéről” alkotott felfogással, azzal, hogy az embert csupán biológiai vagy bioszociális lénynek tekintették.

4. A betegségek keletkezését magyarázó elméletek

5. Mechanisztikus felfogás: • az embert valamiféle szerkezetnek tekinti • a betegség ennek a szerkezetnek a szabálytalanná válását jelenti

6. Statisztikai modell: • a betegség a statisztikai normáktól való eltérést jelenti • ebben a felfogásban az egyéni eltérések és különlegességek nem, vagy alig kezelhetők

7. Adaptív modell: • a szervezetet képesnek tartja a legkülönfélébb behatásokhoz való adaptációra, belső egyensúlyának fenntartására • a betegség ennek az adaptációs készségnek az elvesztését jelenti

8. Autonómia modell: • az ember autonómiája nem statikus, hanem az ember döntéseitől, egészségi állapotától is függő dinamikusan változó tulajdonság • az egyének cselekvésükben korlátozottak >>autonómiájuk csökkent

9. Felelősség-modell: • a betegségek oka >> a rossz társadalmi körülmény • társadalmi felelősség modellje >> a társadalom hibáztatása • egyéni felelősség modellje >> mindenki saját egészségéért felelős

10. Rizikótényezős modell: • többtényezős, kombinált modell • a rizikó lehet valamely stressz; veszélyt vállaló magatartás; személyiségjellemző • egészségi rizikómagatartás = olyan magatartásminták sorozata, amelyek intenzitásuk vagy tartósságuk következtében válnak az egészségre kockázatossá

11. Deviancia-modell: • az egészségügy szociális kontrollfunkciója szerint >> az orvos feladata a deviáns magatartást konform viselkedéssé alakítani

12. Biológiai vagy medicinális betegség modell: • minden betegségnek speciális oka van • a betegség a szervezet egy meghatározott működésének zavarát jelenti, amelynek specifikus tünetei vannak>> ezt az arra kiképzett személyzet képes felismerni • a betegségek visszaszorítására és az ellenük való küzdelemre mozgósít • hibája: a prevenciónak nem tulajdonít jelentőséget

13. Pszichoszomatikus betegségmodell:: • a betegség keletkezésének útja >>a külső pszichikus terhelő hatásra kiváltódó (testi) megbetegedés • Főbb ága: a stressz-modell (Selye János): a szervezet különböző terhelő jellegű beavatkozásokra mindig ugyanazon reakcióval válaszol (stressz-reakció), amely lehet vészreakció, elhárító reakció vagy kimerülési stádium

14. Ökológiai modell: • ez az irányzat az élő szervezetet a maga természetes környezetében, a szervezet és a környezet kölcsönhatásában vizsgálja • a természetes környezet kiegészül a társas környezettel • kiemeli az élet és a szociális feltételek megteremtésének szükségességét, valamint az egyén aktív készségét a feltételek kihasználásában

15. Mai felfogás: • az egészségügy, a politikai-társadalmihatalom és az egyén egyaránt részt vesz az egészség megőrzésében • a három tényező közöl bármelyik egyoldalú kiemelése torzuláshoz vezet

16. EGÉSZSÉG: a teljes testi (szomatikus), lelki (pszichés) és szociális jólét állapota, s nem pusztán a betegség, nyomorékság hiánya (az Egészségügyi Világszervezet - WHO meghatározása szerint)

17. Az egészség nem állandó, hanem dinamikusan változó állapot; magába foglalja: • az egészségi állapot változásait (a fejlődés folyamata nem egyenletes, hanem életszakaszonként alakul), • az egészség átmeneti romlását, • az egészség javíthatóságát, fejleszthetőségét.

18. „Az egészség kereke” Kor, nem és öröklött tényezők Általános társadalmi-gazdasági, kulturális és környezeti feltételek Kor, nem és öröklött tényezők Élet- és munkakörülmények Kor, nem és öröklött tényezők Társas és közösségi hatások Egyéni életvitel Kor, nem és öröklött tényezők Forrás: DAHLGREN, G. AND WHITEHEAD, M. Policies and strategies to promote social equity in health. Stockholm, Institute of Futures Studies, 1991.

19. KÓROKOZÓ TÉNYEZŐK

20. Az emberi szervezetet ért hatások eredménye lehet: • Valamilyen szervi (organikus) elváltozás • Egy vagy több szerv működésében (funkciójában) bekövetkezett változás • A szervműködés változási lehetőségei, hogy a működés: • kórosan felfokozódik (hiperfunkció) • kórosan lecsökken (hipofunkció) • változó, zavart lesz (diszfunkció) • megszűnik, a szerv működésképtelenné válik (afunkció)

21. Kórokok= a szervezet egyensúlyát jelentősen és tartósan megbontó tényezők, a betegségi állapotot előidéző okok • Csoportjai: • Belső kórokok • Külső kórokok • Rizikótényezők (elősegítő tényezők)

22. Belső kórokok: • örökletes tényezők • magzati életben bekövetkezett változások • születés (szülés) közbeni károsodások

23. Külső kórokok Csoportjai: • Élettelen kórokok: mechanikai, kémiai, elektromos, légköri, hőhatású ártalmak, sugár- és elektromágneses ártalmak; környezetszennyezés • Élő kórokok: baktériumok, vírusok, gombák, férgek, ízeltlábúak, egysejtű élősködők

24. Élettelen kórokok

25. Mechanikai ártalmak okozta elváltozások • seb: a bőr, nyálkahártya vagy a szervek felszínének folytonossága megszakad • rázkódás: szöveti károsodás nincs, de működési zavar igen (pl.: agyrázkódás) • zúzódás: nagyobb erőbehatásra szöveti, szervi károsodás (pl.: bevérzés) • összenyomás (kompresszió): kiterjedt sérülést okozhat • rándulás: ízületi fej elhagyja az ízületi árkot, de nyomban visszatér oda; a csontok a helyükön maradnak • ficam: az ízületeket alkotó csontok rendellenes helyen maradnak • törés: a csont folytonosságának megszakadása (nyílt, zárt)

26. Kémiai ártalmak okozta elváltozások • Méreg (toxin) = már kis adagban is károsító hatású • A civilizáció fejlődésével egyre több kémiai jellegű anyagot használunk. • Savak, lúgok, növényvédő szerek, háztartási fertőtlenítő szerek; szervezetben felszaporodó anyagcsere-végtermékek kiürülése akadályozott>> önmérgeződés.

27. Elektromos hatás okozta ártalmak • Áramütés: áramjegyek> az áram be- és kilépési helyén; nagy feszültségű áram hatása> halálos; hálózati váltóáram> eszméletvesztés, izomgörcs, légzésbénulás, szívmegállás. Fontos: azonnali áramtalanítás. • Villámcsapás: több millió volt feszültségű áramütésnek felel meg> azonnali szívmegállás, légzésbénulás, idegrendszeri károsodás, égési sebek bőrön-belső szervekben

28. Légköri ártalmak • Magassági betegség: 3-4000 m magasság felett> levegő oxigén-tartalma csökken> légzészavar, álmosság, fáradékonyság, zavart tudat; oxigénpótlás • Mélységbetegség (keszonbetegség): nagy nyomáson való tartózkodáskor (nagy mélységben) nő a vérben a megkötött vérgázok ( O2, CO2mennyisége)> ha nem fokozatosan történik a légköri nyomásra való visszatérés (zsilipelve) > ezek a gázok felszabadulnak és buborékként a vérben elzárják a kis ereket> légembólia>halál

29. Hőhatásra bekövetkező változások • Magas hőmérséklet okozta károsodások: • Égés: láng, forró folyadék, gőz, izzó tárgy; fokozatai; károsodás mértéke>>a károsodott egyén tenyerét vesszük 1 %-nak; csecsemőnél 20 % életveszély! 9-es szabály: felszíni kiterjedés meghatározására> elöl és hátul együtt véve a fej 9, a két kar 9, a törzs 4x9, a lábak 2x9, a gáttájék 1 % • Túlmelegedés:hőguta, a szervezet hőszabályozása zavart szenved> túlfűtött helyiség, magas külső hőmérséklet (trópus)> 40 Co> légzészavar, kiszáradás, vérnyomásesés, izomgörcs, shock • Hideg okozta károsodások: • Fagyás: bőrkárokat a bőr alsóbb rétegeinek ereiben bekövetkező vérrögösödés okozza • Kihűlés: bőr erei szűkülnek, vacogás, légzés gyorsul, vérnyomás nő

30. Ionizáló sugárzás és elektromágneses sugárzás okozta ártalmak • Ionizáló sugárzás= röntgen- és rádióaktív sugarak; egészségügyi munkavégzéskor is keletkezhetnek • Műszerrel mutatható ki • Dózismérő • Atomerőmű> rádióaktivitás • Atomenergia hasznosítása; működési zavarok megelőzése (Csernobil) • Sugárbetegség: csontvelői, vérképző, nyirokrendszer, ivarmirigyek károsodnak • Sugárhatás a gyógyításban (daganatos sejteknél) • Háttérsugárzás> elektromos háztartási készülékekből> veszélyeztetettek: beteg, idős emberek, várandós anyák, csecsemők, kisgyermekek

31. Fényhatás • Napfény: természetes fény> baktériumölő, D-vitamin-képző; veszélyesek az ultraibolya sugarak, háromféle: A, B, C; veszélyes napszak 11-15 óra között>> napégés: bőrvastagodás, hólyag, hámlás, bőr festéksejtjeiben barna színű festékanyag (pigment, melanin) fokozottabban termelődik; veszélyes vízparton> fényvisszaverődés miatt; vízbe 40-50 cm mélységig lejutnak az UV-sugarak; ózonlyuk • Elektromos ívfény (hegesztés): szem szaru- és kötőhártyáján gyulladást okoz • Hóvakság: havas táli tájban visszaverődő erős fény

32. Környezetszennyezés • = a természeti környezet egyes összetevőink (talaj, felszíni vizek, levegő) károsodása • előidézője: ipari tevékenység, mezőgazdaság, közlekedés, háztartási tüzelőberendezés, gázok, füst, korom, műanyagok • fontos a megelőzés; bionövények szerep nő

33. Élő kórokok

34. Baktériumok • apró, egysejtű élőlények (mikroorganizmusok), sejtfallal és jellegzetes molekulákból álló sejthártyával rendelkeznek, tokot is képezhetnek, gyorsan szaporodnak • már fénymikroszkóppal láthatóak • táptalajban tenyészthetők (legjobb táptalaj a húsleves) • Ellenállóak, legszélsőségesebb feltételek között is képesek megélni • Természetes baktériumflóra> hasznos • Virulencia= megbetegítő képesség • Elpusztítása, szaporodás megakadályozása> fertőtlenítés, sterilizálás; gyógyszerek - antibiotikumok

35. Vírusok • önálló szaporodóképességgel nem rendelkező egysejtű élőlények • csak az élő szervezetbe jutva, azt „saját képükre” alakítva tudnak fennmaradni és szaporodni>> tehát a vírus= sejtélősködő lény • vannak vagy csak állatokat, vagy csak embereket megbetegítő vírusok • az emberben található vírusok többsége embereket betegít meg • Vírus: vagy elpusztítja az általa megfertőzött sejtet, vagy úgy átalakítja annak működését, hogy daganatképződést indít el • csak elektronmikroszkóppal látható • csak élő sejtben tenyészthető

36. Gombák • többsejtű kórokozó élőlények • nyirkos, nedves helyen telepednek meg és szaporodnak: bőrön a hajlatokban, szájnyálkahártyán stb. • egyik fajtájuk (sarjadzó~) mindig jelen vannak a bélrendszerben • előidézhetnek allergiát is • az emésztőrendszer és a hüvely normális ás ártalmatlan lakói> egyensúlyban a baktériumokkal • antibiotikus kezelés káros mértékben elpusztíthatja • gombás fertőzésre hajlamosító tényezők: nedvesség, cukorbetegség, immunrendszeri elváltozások, hosszabb vagy nem megfelelő antibiotikus kezelés

37. Férgek • élősdi állatok, jellegzetes az alakjuk, nagyságuk, a szervezetben való elhelyezkedésük • fajtái: fonalférgek (cérnagiliszta, orsógiliszta, ostorféreg); lapoférgek (pántlikagiliszta, tömlős galandféreg)

38. Ízeltlábúak • élősködő, vérszívó élőlények • tetvek: fej-, ruha- és lapostetű; petéket (serkék) a szőrszál vagy hajszál tövére rakja; közösségben gyorsan terjed; megelőzés • bolhák: kellemetlen csípés (pestisjárványokat a patkányban élősködő bolha okozta) • legyek • szúnyog • rühatka: bőr felületén, ujjak között járatokat fúr, abba rakja petéit, erősen viszket> bőrön állandó vakarásnyom • poloska • kullancs: bokros, füves területen előforduló vérszívó rovar; agyvelőgyulladás elsődleges okozója; Lyme-kór terjesztése; védekezés> védőoltás

39. Állati egysejtű élőlények • Trichomonas urogenitális: egysejtű, ostoros élősködő; leginkább a méhnyakat, hüvelyt, húgycsövet, húgyhólyagot betegíti meg; akkor betegít meg, ha a hüvely élettani, savanyú vegyhatása megváltozik • Amőbás bélgyulladás: bélben, májban okoz fertőző megbetegedést • Malária: szúnyogok terjesztik, Afrikában gyakori

40. Rizikótényezők • =olyan hatások, amelyek jelenlétében nagyobb valószínűséggel lép fel valamely betegség • pl.: dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód

41. Ismétlő kérdések: • Sorolja fel a mechanikai ártalmakat! • Mi a teendő, ha tetvességre utaló jelet tapasztalunk? • Sorolja fel a gombás fertőzésre hajlamosító tényezőket! • Határozza meg a rizikótényező fogalmát! • Hol képesek szaporodni a vírusok? • Mit jelent a virulencia?