210 likes | 395 Views
Kartell, korrupció, közbeszerzés - tisztul-e a verseny ?. A közbeszerzés, mint a feketegazdaság visszaszorításának eszköze Új elektronikus technikák alkalmazása KÖSZ-KSZF közös konferencia 2008. március 12. Morvayné dr. Vígh Katalin Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Az előadás vázlata.
E N D
Kartell, korrupció, közbeszerzés -tisztul-e a verseny ? A közbeszerzés, mint a feketegazdaság visszaszorításának eszköze Új elektronikus technikák alkalmazása KÖSZ-KSZF közös konferencia 2008. március 12. Morvayné dr. Vígh Katalin Gazdasági Versenyhivatal (GVH)
Az előadás vázlata 1. A kartell tilalom – jogi háttér 2. Miért különösen alkalmas a közbeszerzési piac az ajánlattevők közötti versenykorlátozó megállapodásra (és a korrupcióra)? 3. Konklúzió (szabályozási paradoxon) Mit tehet az ajánlatkérő a jelenség ellen?
1. Jogi háttér - Mi a kartell? A versenykorlátozó megállapodás jogszabályi tilalma EK 81. cikk – (Tpvt 11.§) A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan, vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek céljavagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.
Tpvt. 11.§ : Tilos a vállalkozások közöttimegállapodás, összehangolt magatartás, amely a gazdasági versenyakadályozását, korlátozását, torzítását célozza vagy ilyen hatást fejt ki. (kivétel: egymástól nem független vállalkozások közötti megállapodás) Különösen: - az árak, egyéb üzleti feltételek egyeztetése, - a piac felosztása. (Ezek az ún. kőkemény kartellek, amelyekre nem érvényes a 13.§ alatti „de minimis” szabály, tehát a kartell szereplőinek méretétől, piaci részesedésétől függetlenül TILOS!)
2. Miért különösen alkalmas terep a közbeszerzési piac a kartellezésre? A piaci szereplők érdekeltsége • Óriás méretű, koncentrált piac, hosszú távon biztosítja a munkát a nyertes ajánlattevő részére, • Az állam – a magánszférához képest – biztosabban fizető partner. • Presztizs, jó referencia, ismertség, kapcsolatok építése.
A szabályozásból eredő okok • A formális szabályok megkönnyíthetik az ajánlattevők közötti párbeszédet - míg a magánbeszerző különböző vásárlási stratégiát választhat, a közbeszerzőnek egy sor kötelezettséget be kell tartania: →átláthatóság →diszkrimináció mentesség →kötött szabályok szerinti eljárás A teljes átláthatóság és az eredmények közzététele elősegítheti az ajánlattevők megállapodásait.
A szigorú szabályokból adódó rugalmasság hiányaakadályozza a közbeszerzőt, hogy stratégiai lépést tegyen az ajánlattevőkkel szemben, akik profitjuk növelése érdekében összebeszélnek (ezért fontos, hogy a szabályozás hagyjon az ajánlatkérőnek bizonyos mozgásteret: a piaci körülményekhez igazíthassa az eljárást) • A leginkább megkövetelt nyílt eljárás – az átláthatóság és kötöttség miatt – a legjobb terep az ajánlattevők összebeszélésére. (A piac ismeretében kell dönteni a legjobb eljárásról; az árverések esetén is a nyílt árverés a legkedvezőbb terep az összejátszásra) • A beszerzés, az ajánlatkérés rendszeressége, kiszámíthatósága
Az együttes ajánlattétel feltétel nélkülitörvényben biztosított lehetősége legalizálja az összebeszélést.
3. Következtetés →Minél átláthatóbb a piac, annál kedvezőbb a terep az ajánlattevők közötti összejátszásra. →A közbeszerzés túlzottan részletező, az ajánlatkérő mozgásterét megszüntető, kötött szabályozása bővíti az ajánlattevők lehetőségeit ajánlataik egyeztetésére.
4. Mit tehet az ajánlatkérő? • Piacismeretet szerez, és ennek birtokában választja meg a legmegfelelőbb közbeszerzési eljárást. (Sok szereplős piacon nyílt eljárás kiírása esetén résen van !) • Olyan helyzetet teremt, amely mellett az összejátszásra nincs mód. (Ezt várjuk az elektronikus árlejtéstől.) • Az összejátszás lehetőségét csökkentheti: →nem állít fölösleges korlátokat, ezzel szélesíti a részvételt, →a verseny szempontjából érzékeny információk kiszivárgását megakadályozza, →a kartellveszélyes piacokon (útépítés) ritkítja az ajánlatkéréseket, a rendszerességet kerüli.
Nem lenne szabad befogadni azt a konzorciumot, melynek tagjai külön-külön is képesek lennének teljesíteni; • A beszerzőnek ismernie kell a kartellveszélyes helyzetet és a kartellre utaló jeleket.
Az ajánlatkérő éljen az alternatív kizárás lehetőségével (kísérje figyelemmel a sajtó híreit, informálódjon) • Jelezzen a GVH-nak.
A kartellezésen ért ajánlattevők kizárása: • Nem kötelező, az ajánlatkérő szabadon dönthet (piacismeret !) • A marasztalt, de nem bírságolt ajánlattevőnem zárható ki(engedékenységi politika!) • A kartellezők között nem tehető különbség, • Előre el kell határozni, menet közben nem változtatható.
Amiért a kartelleket nem szeretjük - áremelés Grafit elektródák USA, EU Versenyhatósági fellépés 3500 3000 Kartell kezdete 2500 2000 Árcsökkenés (US$ metrikus tonnára) Grafit elektróda ára Árnövekedés 1500 1000 Forrás: Consumers InternationalBeatriz Boza, Levenstein, M, Suslow, V & Oswald, L, International Price Fixing Cartels and Developing Countries: A Discussion of Effects and Policy Remedies, 2002. alapján 500 0 2001 1989 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
Az ajánlattevői összejátszás különféle fajtái Közös elem: a lapok előre leosztása; a versenytársak, a potenciális ajánlattevők megállapodnak, hogy melyikük teszi a nyertes ajánlatot • Információs kartell: az érzékeny üzleti információk megosztása • Ajánlat visszatartás: a közbeszerzés tárgya szerinti potenciális ajánlattevők a legesélyesebb céggel megállapodnak, hogy ne induljon.
Ajánlat elfojtás: a kedvező ajánlatot tevő cég belemegy abba, hogy ajánlatát visszavonja, és így a kedvezőtlenebb feltételeket kínáló ajánlattevő érvényesülhet. • Színlelt ajánlattétel: az ajánlattevők eleve elfogadhatatlan ajánlatot tesznek, ezzel az előre kijelölt nyertes pozícióját erősítik – így a kartell által előre győztesnek kijelölt cég által ajánlott feltételek nem is tűnnek olyan rossznak, az ajánlatkérőt a nagyszámú ajánlat abba a hamis hitbe ringatja, hogy versenyeznek érte az ajánlattevők.
Ajánlatok körforgása, körbenyerés: ugyanazok az ajánlattevők több eljáráson is részt vesznek, és beosztják maguk között, hogy mikor melyikük adja a legalacsonyabb ajánlatot, úgy hogy mindegyikük kapjon a „tortából”. • Alvállalkozóként történő bevonás: az előre győztesnek kijelölt vállalkozás gyakran alvállalkozói vagy más szerződéssel juttatja vissza a kartell-társaknak az ajánlatkérőtől származó többletpénz rájuk eső részét. (Ez a kartelljövedelem-elosztó mechanizmus a Kbt.alvállalkozói szabályai ellenére előfordul)
Amikor az ajánlatkérő is „besegít” - Túlzottan szigorú feltételek előírásával, - A versenyzők számának korlátozásával - Eredményt célzó kiírás helyett az eszközre koncentrálva - Érzékeny adatok közlésével - A piaci szereplők fölösleges összehívásával
Kárkép • A GVH által 2002 és 2006 között felderített kartellek óvatos becslés szerint kb. 64 milliárd Ft kárt okoztak a fogyasztóknak, sőt a kár elérheti 142 milliárd Ft-ot is. • Összehasonlításként • 2006-ban autópálya-matricákból 30,7 milliárd Ft bevétel folyt be, • Debrecen éves költségvetése (2004) 41 milliárd Ft