Ornitológia előadás

1. Ornitológiaelőadás definíció és történelem

2. Ornitológia tudománya • ornitológia (Ornithology), • ornitológus, • ornitoszkópia (jóslás),

3. Ornitológia hazai története • tudományos madártan hazai megalapítója Petényi János Salamon (1799-1855), aki gerinces állatokkal foglalkozó zoológusként 1834-ben a Nemzeti Múzeum alkalmazásába került; a madarak életmódjának kutatását is elkezdte azok természetes élőhelyén; • 1879: Országos Erdészeti Egyesület székesfehérvári évi közgyűlésén szorgalmazták egy madártani törvény megalkotását; • 19. század utolsó évtizedeiben a magyar madártan a világ élvonalába került;

4. Ornitológia hazai története • az első Nemzetközi Madártani Kongresszust éppen Bécsben rendezték 1885-ben, ennek folytatásaként, a másodikat Budapesten rendezték meg 1891-ben; • 1906: nemzetközi madártani egyezményt törvénybe iktatják; • 1906: miniszteri rendelet a Madarak és Fák Napja megünnepléséről;

5. Ornitológia hazai története • 19. század végén a magyar madártan hazai kutatásainak fő mozgatója Herman Ottó (1835-1914) volt, a nemzetközi munka terén pedig Madarász Gyula (1858-1931), a Nemzeti Múzeum Madárgyűjteményének akkori vezetője; • Herman Ottó 1893-ban megalapíthatta a Magyar Madártani Intézetet is, akkor még Magyar Ornitológiai Központ néven. • Mint madarakkal foglalkozó állami intézmény, a maga nemében, a világon elsőként Magyarországon alakult;

6. Ornitológia hazai története • Herman Ottó az intézet alapítása után megindítja annak neves szakfolyóiratát is, az AQUILA-t, mely azóta is folyamatosan megjelenik; • Chernel István (1865-1922) még a 19. század utolsó éveiben megírta, azóta is fontos tudományos forrást képező munkáját, a Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre-t; 1919-ben a kormány megbízásából tervezetet készített a madarak nemzetközi védelmének ügyében;

7. Ornitológia hazai története • 20. század első feléből Csörgey Titusz és Schenk Jakab neve érdemel említést. Csörgey a gyakorlati madárvédelem megalapozója hazánkban, Schenk viszont sok más mellett a madárvonulás kutatásban szerzett hallatlan érdemeket; • II. világháború éveiben, Budapest ostroma során a Madártani Intézet gyűjteménye és összes tudományos anyaga is mind elégett; • Beretzk Péter 1963-ban az országban elsőként madártani szakkört szervez a köréje gyűlt fiatalokból;

8. Ornitológia hazai története • 1971-ben az 1961-es kormányrendeletet módosítják, nemzetközi elismerést kiváltó intézkedése 319 madárfaj védetté nyilvánítása; • Radetzky Jenő Agárdon létrehozta a Chernel István Madárvártát, mint középiskolai tanár, később, mint nyugdíjas, hosszú évtizedeken keresztül az ifjúság madárvédelmi és természetvédelmi nevelésében játszott jelentős szerepet; • jelenleg a hazai madártani kutatások elsősorban a Magyar Természettudományi Múzeumban, a Madártani Intézetben, egyes egyetemeken, s a nemzeti park igazgatóságokon folynak;

9. Ornitológia hazai története - MME • Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (MME) 1974-ben hozta létre 200 alapító tag. Az MME politikától független társadalmi szervezet; • aktívan részt vesz az ifjúság természetvédő szemléletének kialakításában, természetvédelmi kutatásokat és védelmi programokat szervez és hajt végre, szaktanácsadást nyújt; • együttműködik más nemzeti és nemzetközi természetvédelmi szervezetekkel; • Kelet-Európa legnagyobb társadalmi természetvédelmi szervezete, 6800 tagdíjfizető, 28000 belépett tag;

10. Ornitológia hazai története - MME • MME tagjai 32 területi szervezet és 5 szakosztály (ragadozómadár-védelmi, vízimadár-védelmi, hüllő- és kétéltűvédelmi, gyűrűző- és vonuláskutató, valamint lepke- és szitakötővédelmi) keretében tevékenykednek; • teljes a lefedettség; • Szonda Ipsos felmérés szerint a felnőtt lakosság 68%-a hallott már egyesületünkről, 86% támogatja a természetvédelem ügyét; • Madármegfigyelő Napon 2001-ben hazánk a helyszínek és a megfigyelt madarak számát tekintve az első, a résztvevők számát tekintve a második helyen végzett az európai országok között;

11. Ornitológia hazai története - MME • MME a BirdLife International magyarországi partnere. A BirdLife International - amelyet 1922-ben Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (ICBP) néven alapítottak - a legrégebbi nemzetközi természetvédelmi szervezet, több milliós tagsággal rendelkezik; • egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely jogosult minden, az egyesületet érintő kérdésben dönteni; • egyesület tagságának jelentős részét gyerekek, illetve családok alkotják;

12. Ornitológiagyakorlat gyakorlati madárvédelem

13. Madárvédelem • gyakorlati madárvédelem a leghasznosabb madárfajokat fészkelési lehetőségek, • (mesterséges fészekodúk kihelyezése, fészkelésre alkalmas bokrok, cserjék ültetése, azok nyesése, vadmenedékek, ún. remizek létesítése stb.) biztosításával, • nyáron vízszegény vidéken madáritatók, télen pedig a téli etetés rendszeresítésével az erdő, gazdaság, park vagy gyümölcsös területén megtelepíti

14. Madárvédelem • madártelepítés legfontosabb eszközei a mesterséges fészekodúk, amelyek elsősorban a természetes harkályodúk utánzatai, • különböző odúlakók testnagyságának és fészkelési igényeinek megfelelően, különféle nagyságban és formában fatönkből, újabban eternitből, gyári úton készülnek; • kihelyezésükkel, majd időszakos ellenőrzésükkel a rovarirtó, hasznos fajok megtelepíthetők a rovarkárok megelőzhetők;

15. Mivel etessünk? • etetőket szélárnyékos helyen, sűrűbb növényzet közelében helyezzük ki, hogy a madarak a ragadozók elől menedéket találjanak, • a hideg idők beálltával meg kell kezdeni az etetést, amelyet a nagy hidegek és a hótakaró teljes megszűntéig kell folytatni; • madáreleség magas kalória tartalmú legyen, tehát olajos magvak (tökmag, napraforgó), bőrös, sótlan szalonnahulladék, marhafaggyú, v. ún. madárkalács (olajos magvak és olvasztott faggyú keveréke).

16. Mivel etessünk? • kertben kendermaggal és lisztes magvakkal ne etessünk, mert az a verebeket szaporítja, • fekete rigónak, vörösbegynek konyhahulladék adható (főtt hús, zöldség, krumpli stb.), a maradékokat hótól tisztán tartott helyre, a földre kell szórni, • kenyeret, egyéb tésztafélét csak annyit kell adni, amennyi egy nap alatt elfogy, mert megsavanyodva bélhurutot okoz

17. Odúprogram • fogyatkozó természetes fészkelő üregek és fészkek ellensúlyozására kezdték meg az odú és láda programot, • az Egyesület leginkább a kék vércse, vörös vércse, szalakóta és az erdei fülesbagoly számára helyez ki ládákat, odúkat, • 2002-ben és 2003-ban összesen több mint 350 odú kihelyezésével segítették e ritkuló fészkelőket, • 2002-es kísérleti évben kihelyezett ládákban, odúkban sikeresen költöttek a kék vércsék (Péteri-erdő);

18. Odú típusok • méret szerint: A, B, C, D;

19. Madáretető Fatörzs -dróthálós erdeifenyő • teteje levehető, az oldalára vágott három etetőnyíláson férnek a madarak az eleséghez. • A belsejében drótháló tekercs biztosítja, hogy a mag ne potyogjon ki! • A drótháló szembősége napraforgómaghoz tervezett

20. Madáretető-Ablak • Ablakpárkányokba helyezhető etető, kisebb mennyiségű mag tárolására, napi feltöltésre

21. Madáretető-Dúc • Impozáns megjelenésű nagyméretű madáretető! • Kertekbe, parkokba, iskolák-óvodák, közintézmények kertjébe ajánlott! • Az alsó részén elhelyezett négy bebúvója galamb- és verébmentessé teszi, • mely az elhúzható oldalüvegek használatával módosítható.

22. Madáretető-Önetető • Kertekbe, üdülőkbe, iskolák-óvodák udvarába ajánljuk! Kb. 2-heti mag fér a tárolójába (20 kg mag). • Ennek az újabb verziónak plexiből van az oldalfala, így a magszint látható benne

23. részvétel • egyes fajoknak az élőhelyek megvédése és természetszerű kezelése mellett külön intézkedésekkel is segítenek, • önkéntesek (tagok) részt vehetnek az állományok számlálásában, tartózkodási helyeik felderítésében, • mesterséges fészkelő helyek elkészítésében és adott fajt veszélyeztető tényezők meghatározásában és elhárításában;

24. Túzok program • 1996-ban beindított program keretében a déli pusztákon 20-30 hektár lucerna és 30-50 hektár repce telepítéséhez ingyenesen biztosítják a vetőmagot a gazdálkodóknak, • a vetés a javasolt túzokos élőhelyen történjen, továbbá a művelést és a betakarítást szigorú szabályok mellett, a túzok élettevékenységének figyelembe vételével végezzék el;

25. Túzok program • hortobágyi túzok-populáció nagy része a HTE által finanszírozott repceföldeken telelt át az utóbbi években, • igazán kemény teleken a repceföldekről történő hó eltakarításról és további táplálék (káposztalevél) kihelyezésével is segítik a túzokokat;

26. Kis lilik program • a megmaradt európai populáció jelentős hányada tartózkodik a Hortobágyon az őszi gyülekezés során, • 1993-tól minden évben felmérik pontos hortobágyi állományát (jelenleg kb. 60 példány), • eleinte két jelentősebb gyülekezőhelyen csoportosult (Hortobágy-Halastó, Virágoskúti-halastó), • a Dinnyés-mocsár létrehozása óta ezen a területen is rendszeresen időznek a nálunk tartózkodó madarak;

27. Kis lilik program • kis lilik táplálékában jelentős mennyiségben szerepelnek a frissen sarjadó szikes pusztai füvek hajtásai, • ezért 1996-ban egy 10-15 hektáros árasztást készítettek a faj számára Cserepes-pusztán, • majd 1999-ben létrehozták a Dinnyés-lapos élőhely-rehabilitációt a védett területen belül, hogy a madarak ne repüljenek ki a vadászati tilalom alá nem eső területrészekre táplálkozni;

28. Ragadozómadár-védelmi program • 2001-ig Darassán, majd 2002-től a Hortobágy faluban (Körszín) állandó kiállítással hívják fel a figyelmet a ragadozómadarak védelmének fontosságára, ahol a látogatóknak ismeretterjesztő előadásokat is tartanak, • télen főleg réti sas etetését végzik; • Darassán létrehoztak egy egész évben működő etetőállomást is a nagyobb testű ragadozók számára, • mesterséges fészkeket, fészkelő ládákat stb. helyeznek ki;

29. HTE címermadara, a csíkosfejű nádiposzáta • csak a Hortobágyon fészkel, különösen a Nagyiváni- és Kunmadarasi-pusztákon, • nemzeti park védett területei és árasztásai hosszú távú védelmet és megfelelő költőhelyet biztosítanak a lassan gyarapodó állománynak, • újabb költőhelyét találták a Borsósi-réten, és minden évben ellenőrzik a potenciális fészkelőhelyeket, ahol minden emberi beavatkozást (legeltetés, kaszálás) korlátozni kell;

30. Madarak (Aves)testfelépítése és élettana

31. Madarak(Aves): • meszes héjú tojással szaporodó gerinces állatok • testhőmérsékletük viszonylag magas és állandó • mellső végtagjaik szárnyakká módosultak • testüket tolltakaró borítja, melyek bonyolult felépítésű, könnyű szaruképletek ← vízhatlan, jól szigetelő + lehetővé teszi a repülést

32. Madarak(Aves): • csontjaik üregesek, légzsákokat tartalmaznak • fogak nincsenek, a szájnyílást az arccsontokhoz és az alsó állkapocshoz kapcsolódó szaruképletek, a csőrkávák veszik körül • nagy, négyüregű szív + tüdejükhöz légzsákrendszer kapcsolódik • a Föld valamennyi tengerén és szárazföldjén előfordulnak, közel 9700 madárfaj ismert

33. Csontváz • madaraknak két koponyatípusát különböztetjük meg: • a futómadarakra és tinamukra jellemző paleognath • és a repülő madarakra, valamint a pingvinekre jellemző, fejlettebb felépítésű neognath koponyát

34. Csontváz • általánosan jellemző a fogatlan csőr és a nagy méretű szemüreg • számos (11-24) nyakcsigolyája igen lazán kapcsolódik egymáshoz, így a madárnyak rendkívül mozgékony. • Ezzel szemben a hátcsigolyák, az ágyék- és keresztcsonti csigolyák összecsontosodtak, és az úgynevezett álkeresztcsontot hozzák létre

35. Csontváz • a futómadarak kivételével az összes madárfaj szegycsontján jellegzetes tarajt (crista) találunk, amely tapadási felületet biztosít a repülőizmoknak. • a mellső végtagban (szárny) elkülöníthető a felkarcsont, az orsócsont és a singcsont, valamint két kéztőcsont, de a többi kéztőcsont a kézközépcsontokkal összenőve hozza létre a carpometacarpust.

36. Csontváz • A hátsó végtagban a combcsontot, a tibiotarsust (a lábszárcsont és néhány lábtőcsont összenövéséből), a vékony szárkapocscsontot, a csüdcsontot és a lábujjperceket különíthetjük el. • A legtöbb madárfajnak 4 lábujja van, de a futómadarak esetében ez redukálódhat 3 vagy 2 lábujjra. • A madarak csontjai, szemben az emlősök tömör csontjaival, üregesek, ezzel csökkentve az állat súlyát.

37. Izomzat • a madarak szárnyát hatalmas méretű mellizmok (musculus pectoralis, musculus supracoracoideus) mozgatják, amelyek a szegycsont taraján tapadnak meg • A madarak lábának különleges izma a musculus pectinus, amely a térdízülethez tapad, és inakkal az egyes lábujjakhoz csatlakozik. Ha a madár behajlítja a térdét, a m. pectinus megfeszül, és a madár lábujjai összezáródnak, ezzel biztosítva a kapaszkodást. Kültakaró • külső hámréteg és az irha gyengén fejlett • irha alatt változó mértékben zsírszövet ← hőszigetelő, táplálékdepó • a kültakaró mirigyekben szegény, csak a farktőmirigy fejlett (tollazat impregnálása)

38. Kültakaró tollszár (scapus) + zászló (vexillum) cséve (calamus) + tolltüsző gerinc (rachis) + tollágak (rami) + sugarak (radii – proximális és disztális) horgok (humuli)

39. Kültakaró A tollak színanyaga kétféle lehet: • lipokróm (karotinoid, xantofill), amelyet a toll sejtjei termelnek, és • melanin (fekete és barna), amely szemcséket alkot. Ez utóbbiakat a melanofór (kromatofór) sejtek termelik. fedő- vagy kontúrtollak evező- és kormánytollak pehelytollak módosult és dísztollak tollas pászták és tollatlan mezsgyék

40. Légzés • repülés energiaigényének kielégítésére gyors és hatékony anyagcsere, ehhez pedig nagy mennyiségű oxigén szükséges • fejlett légzőapparátus • tüdő + 5 pár légzsák (kulcscsonti – páratlan; nyaki, elülső és hátulsó mellkasi, illetve hasi légzsákok – párosak) • légcső → főhörgő → faágszerű háti és hasi hörgőcsoportok → két hálózat között párhuzamos futó tüdősípok (parabronchi) futnak, ezek falában történik meg a gázcsere = PALEOPULMO • háti és hasi hörgőket egyes madaraknál egy oldalsó hörgőcsoport is összeköti, önálló parabronchus hálózattal = NEOPULMO

41. Keringési rendszer Fokozott anyagcsere folyamatainak alapja a tökéletesen elkülönült kettős vérkeringés. Központja a szív (cor), amelynek munkavégzése rendkívül gyors.

42. Keringési rendszer • Szív anatómiája hasonló az emlősökéhez, azonban a jobb kamra térfogata jóval nagyobb, csaknem körülöleli a bal kamrát, • Ugyanakkor a bal kamra falának izomzata rendkívül erős. • Gyors anyagcserével összefügg a madarak magas testhőmérséklete (40-44 C fok), amely az állatvilágban csaknem egyedülálló. • A kisebb testű madarak szíve percenként még nyugalmi helyzetben is több százat ver, de egy házi veréb szíve stressz állapotban akár 850-szer is összehúzódhat percenként!!!

43. Emésztőrendszer • felépítése jelentősen eltér más gerincesekétől, illetve nagy különbségek vannak az egyes táplálkozási típusok között is • előbél: csőr → szájüreg → nyelőcső → begy → gyomor (mirigyes gyomor és zúzógyomor)

44. Emésztőrendszer • középbél: epésbél (hasnyálmirigy, epe) – emésztés fő helyszíne, itt történik meg a felszívás is, a további vékonybél-szakaszok a felszívásban nem vesznek részt • középbél és utóbél határán: fajonként eltérő fejlettségű vakbél ← növényevőknél cellulózbontó enzimeket termelő baktériumok élnek itt óriási mennyiségben • utóbél: vastagbél → végbél → kloáka (húgyvezetők, ondóvezetők, pete- és tojásvezeték, Fabricius-féle tömlő)

45. Kiválasztás • páros utóvese • a kiválasztott vizelet a két húgycsövön keresztül a kloáka középső részébe kerül • a vesékben zajló rendkívül hatékony visszaszívás miatt a vizelet napi mennyisége minimális, s ez a húgyhólyag visszafejlődéséhez vezetett • speciális sókiválasztás: egyes tengeri fajok páros orrmirigyeiben

46. Ivarszervek • hím madarak ivarmirigyei (herék) a testüregben rögzülnek a vesék közelében • a spermiumok az ondóvezetőkön keresztül jutnak a kloákába • némely fajnál ondótartó található • lúdalakúak rendjénél a kloákában kifordítható párzószerv (halcsontú récéknél meghaladhatja az 1 métert!)

47. Ivarszervek • Tojóknál a vesék alatt, hasi légzsáknál rögzülő petefészek (általában csak a bal oldali fejlett, a jobb embrionális korban visszafejlődik): • elsődleges petesejt (1. neutrális zsírok beépülése, 2. fehér szik berakódása, 3. sárga szik berakódása) → érett petesejt → ovuláció → petevezető tölcsér (megtermékenyítés) → petevezető öböl (fehérjék berakódása) → petevezető → szűkület v. isthmus (lágy héjhártya képzése) → méh (mészhéj képzése) → hüvely (kutikula termelése) → kloáka

48. Szaporodás Madarak párkapcsolatai: - Promiszkuitás – nincs társas kapcsolat, szexuális partner gyakori váltogatása (pl. siketfajd) - Monogámia (szezonális, pl. cinegék; tartós, pl. fehér gólya; valódi tartós, pl. csuszka) - Poligámia = többnejűség (poligínia = hím több nősténnyel párosodik egyetlenegy szaporodási ciklusban, pl. fácán; poliandria = felcserélt nemi szerep, pl. egyes lilefajok) Kikelő fiókák fejlettség alapján: fészekhagyó vagy fészeklakó (illetve e kettő átmenetei)

49. Madárvilágra leselkedő veszélyek Ornitológia előadás

50. Mérgezések • az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak hazánkban a madárvilágot ért szándékos vagy hanyagság miatt bekövetkezett mérgezések; • ezen esetek döntő többsége a madár pusztulásával jár együtt; • rengeteg olyan méreg felelős az esetekért, melyeket nem is lehetne már alkalmazni; • mindent meg kell tenni, hogy az esetek számát minimalizáljuk, az észlelt esetekről pedig azonnal bejelentést kell tenni;