„ Fenntartható jólét öregedő társadalmakban”

1. „Fenntartható jólét öregedő társadalmakban” Inkubátor kutatócsoport programjának bemutatása MTA TK Tudomány napi konferencia 2013.november 21.

2. Bevezetés A demográfiai öregedés lehetséges társadalmi hatásai: • Társadalmi kohézió csökkenése: időskori szegénység vagy túl nagy teher a fiatal generáción. • Generációs konfliktus? (Preston 1984) Családi szolidaritás, politikai intézmények (pártok, szakszervezetek) közvetítő szerepe jelentős (Attias-Donfut és Arber 2000, Kohli 2010). • Öregedés, gazdasági bizonytalanság, jóléti állam visszavágása várhatóan nemzedéki törésvonalak erősödését fogja hozni (Kohli 2010). • Politikai következmények: idősek növekvő befolyása a politikai döntésekre (öregedés+ nagyobb szavazási hajlandóság ). • Nemzedékek közötti igazságosság sérülhet: ha a medián szavazó öregedése megakadályozza a jóléti reformokat az államadósság növekedni fog.

3. Kutatási kérdések: Társadalmak alkalmazkodása sokféle stratégia mentén lehetséges: demográfiai (termelékenység növelése, bevándorlás), jóléti reformok, alkotmányozás, activeageing, gazdasági fejlődés (foglalkozatás, termelékenység növekedése), családi szolidaritás Kutatási programunk: • I.Az állami újraelosztás rendszereinek reformja -jóléti reformok feltételei: politikai, politikai-gazdaságtani -alkotmányozás • II.Más területek: -munkaerőpiac -családi szolidaritás

4. I.1.1.Jóléti reformok bizalomhiányos társadalmakban Bartha Attila MTA TK PTI Kutatási háttér, kontextus: Kiindulópont: szakpolitikai értelemben növekvő reformkényszerek nehezednek az elöregedő nyugati társadalmak jóléti rendszereire Hogyan reagálnak erre a különböző társadalmak? A válaszok a nemzeti politikai aktorok viselkedésének függvényében alakulnak; lehetnek szakpolitikai értelemben racionálisak, makropénzügyi szempontból és a társadalmi kohéziót tekintve hosszú távon fenntarthatóak és igazságosak, de alakulhatnak úgy is, hogy ezeket a szempontokat negligálják (vö. a svéd vs. a görög nyugdíjrendszer alkalmazkodása) Ennek a kutatási alprojektnek a perspektívája: a politikai aktorok viselkedésének mechanizmusai megkerülhetetlenek a jóléti reformok alakulásának empirikus értelmezésében

5. I.1.1.Jóléti reformok bizalomhiányos társadalmakban Kutatási kérdések, hipotézisek Melyek a nemzeti politikai aktorok viselkedésének azon kulcstényezői, amelyek meghatározóak a jóléti reformok alakulásának magyarázatában? Hipotézis (1): a jóléti reformoknak szignifikánsan más pályája rajzolódik ki a magas, illetve az alacsony bizalomszintű társadalmakban. Előbbiekben a domináns tendencia a reformok sikerét elősegítő angyali körök működése, utóbbiakban inkább az ördögi körök jellemzőek Hipotézis (2): a dél- és a közép-kelet-európai társadalmak zöme az alacsony bizalomszintű társadalmak körébe sorolható. Esetükben exploratív kutatási kérdés: a politikai aktorok viselkedésének milyen mechanizmusai generálnak nagyobb valószínűséggel angyali köröket? Mi biztosíthatja a szakpolitikailag racionális jóléti reformok legitimitását, politikai támogatottságát?

6. I.1.2.A politikai ideológiák és a politikai stratégiák szerepe a nyugdíjrendszer formálódásában Tóth András, MTA TK PTI Kutatás kontextusa: Az elmúlt évtizedekben számos középszintű elmélet keletkezett arról mi az oka a nyugdíjrendszer reformjának, a reformok sikerességének, kudarcának: gazdasági kényszerek (Padgett 2003), közvélemény változása (Goerres and Tepe 2010), intézmények „ragadós” változásnak ellenálló jellege (Pierson 2000) és útfüggő jellege, vétó szereppel bíró szereplők ellenállása (Tsebelis 2002), jó vagy rossz politikai stratégiák szerepe (Amenta 2003) Politikus szerepe: • 1) jól/rosszul reagál a változó körülményekre, gazdasági kényszerekre, változó választói preferenciákra, intézményes kényszerekre, • 2) Politikai szereplők ügyességétől és más kulcsszereplők reagálásától függ az az intézményi változtatás sikere, a „rubik-kocka” kirakása • 3) Intézményi magatartást megfogalmazó elméletek inkább alkalmasak a változatlanság, mint a változás megmagyarázására.

7. I.1.2.A politikai ideológiák és a politikai stratégiák szerepe a nyugdíjrendszer formálódásában A kutatási kérdés: Milyen szerepet játszott/játszik a „politika”, a politikai szféra a nyugdíjrendszerek kialakulásában és átalakulásában? A politikai döntéshozatal és a nyugdíjrendszer változásának kapcsolatának a feltárása. Kutatás hipotézisei: Politikusok kulcsszerepet játszanak a nyugdíjrendszer változásának folyamatában. Célorientált szándékolt politikai döntések és ennek nyomán elinduló politikai cselekvések hálójában születnek meg a nyugdíjrendszert érintő változásról szóló döntések. Politikai döntés meghatározó eleme: politikai világlátás, ideológia és politikai meggyőződések, amelyek mankóul szolgálnak a mindennapi politikai/hatalmi játszmákban. A kutatás terepe: Magyar, svéd és spanyol nyugdíjrendszer kialakulásának, fejlődésének és napjaink reformjaiban

8. I.1.3.Bevándorlás, kisebbségek és a jóléti ellátások politikai gazdaságtana Janky Béla (MTA TK SZI), Horváth Ágnes Kontextus: A bevándorlás javíthatja a jóléti rendszerek egyensúlyát, amennyiben fiatal, aktív népesség vándorol be. Kutatási kérdés: • Bevándorlás paradox hatásai a jóléti újraelosztás generációs profiljára • A bevándorlás növeli a fiatalok arányát a szavazók között, DE • Csökkentheti a fiatalabbakat célzó támogatások relatív támogatottságát (az időskori ellátásokéhoz képest) • Jóléti/nyugdíj rezsimek befolyásoló szerepe

9. I.1.3. Bevándorlás, kisebbségek és a jóléti ellátások politikai gazdaságtana Kutatás módszerei: • Elméleti modellek (Horváth & Janky 2013, Janky & Varga 2013, Horváth 2013) • Érdemes vs. érdemtelen kedvezményezettek • Idősek érdemessége kevésbé megkérdőjelezett • Fiatalabb kedvezményezettek érdemessége részben etnikum-függő • Empirikus teszt (Eurobarometer 2001, Horváth 2013)

10. I.2.Öregedő társadalmak fenntarthatósága és az alkotmányjog I.(Jakab András, MTA TK JTI) Kutatás kontextusa: családi választójog kérdése (Demeny voting) • (a) kiskorúak képviseletében szüleik, (b) maguk a kiskorúak, (c) kiskorúak begyűjtik szavazataikat nagykorúságukig, és akkor egyben • általában az (a) verzió mellett érvelnek • részben hasonló intézmény létezik hozzátartozói szavazás (proxy voting) néven az Egyesült Királyságban • ellenérv: a választójog egyenlősége alkotmányosan garantált családtámogatás • a választásokra vonatkozó szabály helyett szubsztantív szabály beépítése • nem probléma a választójog egyenlősége • ellenérv: jövőbeli demokratikus kormányok policy-lehetőségeit szűkíti

11. I.2.Öregedő társadalmak fenntarthatósága és az alkotmányjog II. költségvetési tanácsok, adósságfékek • a jövő generációk érdekében • sajnos trade-off: pontosság (sokfaktorúság) vs. transzparencia (ami egyszerűsget követel és elősegítené a legitimitást) • ellenérv: hagyományos parlamenti jogok (Budgethoheit) jövő generációk jogai (még radikálisabb: a „természet jogai”) • erősíti a jövőbeli generációk helyzetét • ellenérv 1: minden új jog a hagyományos alapjogok korlátozásának indoka lehet • ellenérv 2: jogdogmatikailag bizonytalan (ki a jogalany?, ki jogosult fellépni a nevében?) Kutatási kérdések: jelenleg létező normák különféle alkotmányokban/joggyakorlatokban és felmerülő javaslatok miként egyeztethetőek össze a hagyományos alkotmányjogi alapelvekkel (kül. a népszuverenitással)?

12. II.1.Feszültségek és kihívások a munkaerőpiacon(Makó Csaba, Illéssy Miklós, Csizmadia Péter MTA TK SZI) Kutatás kontextusa: Globális munkaerőpiac, szolgáltató szektor fontossága nő, technológiai váltás (infokommunikáció), demográfiai változás Kettős kihívás a vállalatok számára: Átalakítani a munkahelyeket annak érdekében, hogy azok alkalmassá váljanak az öregedő munkaerő foglalkoztatásban tartására Biztosítani a tudásfejlesztés, a tudásmegosztás új módozatait akár a formális, akár az informális tanulás eszközeivel annak érdekében, hogy a globális versenyben is talpon tudjanak maradni Kutatási kérdés: Mindez olyan szervezeti innovációk elterjesztését igényli, amelyek fejlesztik mind az egyéni, mind pedig a szervezeti tanulási képességeket. Ezért a legfontosabb kutatási kérdésünk, hogy milyen helyet foglal el Magyarország a szervezeti innovációk elterjedtségében más európai és különösen a többi poszt-szocialista országhoz képest.

13. II.1.Feszültségek és kihívások a munkaerőpiacon A kutatás módszertana: Kvantitatív elemzések, felhasználva a European WorkingConditionsSurvey, a European InnovationSurvey és a Continuing Vocational Training Survey (CVTS) több hullámának eredményeit. Kvantitatív elemzések: vállalati esettanulmányokkal feltárni a szervezeti tanulás munkafolyamat szintjén érvényesülő mechanizmusait és feltárva a munkaerőpiac keresleti oldalának tudásigényeit.

14. II.2.Mennyiben helyettesítheti a családi szolidaritás a közösségi szolidaritást? (Medgyesi Márton, MTA TK SZI) Kutatás kontextusa: Jóléti reformok várhatóan csökkentik az időskor közösségi finanszírozását- hogyan reagálnak a családok? • „helyettesítési” hipotézis: közösségi és családi transzferek helyettesítők (altruizmus) családi transzferek növekednek (pl. Barro 1974) • „kiegészítési” hipotézis: közösségi és családi transzferek helyettesítők. A közösségi transzferek teszik lehetővé az idősek számára, hogy reciprocitás elvén működő transzfer-kapcsolatokban részt vegyenek  családi transzferek csökkenni fognak (pl. Kühnemund és Rein 1999, Attias-Donfut és Wolff 2000)

15. II.2.Mennyiben helyettesítheti a családi szolidaritás a közösségi szolidaritást? Kutatás kérdések: Az idősek által kapott transzferek meghatározóinak vizsgálata. Kompenzálhatja-e a családi transzfer az idősek alacsonyabb jövedelmét? Mekkora a szerepe a reciprocitásnak? Kutatási módszertan: Kvantitaív elemzés, Surveyon Health, Ageing and Retirementin Europe (SHARE) 2010 Előnyei: • Többféle transzfer figyelembe vétele: anyagi, munka/segítség, együttlakás • Felfelé, lefelé irányuló transzferek, szülő-gyermek diádok beazonosítása • Nemzetközi összehasonlítás Hátrány: • Magyarország esetében nem panel