Download
1 / 12
130 likes | 268 Views
I. Témakör : A társadalmi szabályok 1. Téma: A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése, szerepe a tradicionális társadalmakban Fogalmak: szociológia, szabály, norma, szokás, hagyomány, tradicionális társadalom Mondj példákat írott és íratlan szabályokra!
E N D
I. Témakör : A társadalmi szabályok 1. Téma: A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése, szerepe a tradicionális társadalmakban Fogalmak: szociológia, szabály, norma, szokás, hagyomány, tradicionális társadalom Mondj példákat írott és íratlan szabályokra! Hogyan alakulhattak ki és maradtak fenn a társadalom életét szabályozó szokások, nomák? A példák alapján gondold végig, mi a szokások, hagyományok szerepe, létjogosultsága! Jellemezd a tradicionális társadalmakat!
Milyen funkciója van az együttélés szabályainak? Mondjon példát írott és íratlan szabályokra! szokás
A normák kialakulása A klasszikus fogolydilemma a következő: Egy súlyos bűntény kapcsán két gyanúsítottat letartóztat a rendőrség. Mivel nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a vádemeléshez, ezért elkülönítik őket egymástól és mindkettejüknek ugyanazt az ajánlatot teszik. Amennyiben az első fogoly vall és társa hallgat, akkor az előbbi büntetés nélkül elmehet, míg a a másik, aki nem vallott, 10 év börtönt kap. Ha az első tagadja meg a vallomást és a második vall, akkor az másodikat fogják elengedni és az első kap 10 évet. Ha egyikük sem vall, akkor egy kisebb bűntényért 6 hónapot kapnak mindketten. Ha mindketten vallanak, mindegyikük 6 évet kap. Az alábbi táblázattal foglalható össze a játék: 2. vall 2. nem vall 1. vall 1. nem vall
David Riesman: A magányos tömeg Tradicionális társadalmak, civilizációk premodern, az ipari társadalmakat megelőző (vadászó és gyűjtögető, agrártársadalmak, pásztorkodó társadalmak), a gazdálkodás alapja a mezőgazdaság ma a harmadik világ (volt gyarmati országok)
tradicionális gyermeknevelés
A társadalmi viselkedés átalakulásának főbb szakaszai (David Riesman megközelítése alapján) reneszánsz,felvilágosodás, ipari társadalmak (polgári társadalom, kapitalizmus) tradicionális társadalmak (törzsi társadalmak, feudalizmus) XX. vil.háb. után fogyasztói társadalom globalizáció Belülről vezérelt személyiség Kívülről irányított személyiség tradicionális személyiség a hagyományokon alapuló szokások az élet minden területére kiterjednek pl. öltözködés, házépítés... a szokások kötelező érvényűek, a normaszegést a közösség bünteti individuum egyéni szabadságjogok protestáns munka etika mobilitás a változásra készítik fel - célokat, elveket tanul meg, lelkiismeret, belső erkölcsiség önmegvalósítás, önkifejezés, tömeges divatorientáció és fogyasztási mámor
Afganisztán, nyolc nap az anyóssal "... A kosi esküvői szertartás két teljes napig tart. Az első nap hajnalán megérkeznek a menyasszonyhoz barátnői és néhány idősebb asszony. Ők hozzák a menyasszonyi ruhát: fehér inget, bő nadrágot, a menyasszony kezét és lábát pedig különleges krémmel kenik be. Két óra múlva a menyasszony keze és lába halványpirosra színeződik, s egy ideig még az esküvő után is ilyen marad. A törzs legidősebb asszonya ezután a menyasszony fésüléséhez lát. Szurok és méz keverékét keni a hajára, ami két órával e művelet után fényes, kemény frizurává alakul. A lányok kórusa szomorú dalokat énekel, a menyasszony erre az énekszóra hagyja el szülei házát, hogy a vőlegény lakhelyére induljon. A fiú már a küszöbön várja őt. A sátorban szőnyeg van a padlóra terítve, amelyen óriási tálakban gőzölög a vendégeknek szánt finomság: a főtt kecskehús meg a rizs. A vendégek egész este esznek - isznak, táncolnak és nótáznak. Az esküvőre azonban még nem került sor, a fiatalok csak másnap lesznek törvényesen férj és feleség. Csak másnap - egy különleges verseny után, amelyben a törzs minden férfitagja részt vesz. Valamennyiüknek egyetlen kardcsapással kell elmetszeniük egy fatörzset, amely csak néhány centiméterre áll ki a földből. A szöveg tanúsága szerint ebben a törzsben ki választja ki a párját? Milyen szerepe lehet a próbatételeknek? Miért éppen ezeket a feladatokat kell megoldani? Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a házasulandó feleknek?
... A kosik ősei valaha nyakig a földbe ásták az ellenséges törzsek foglyul ejtett kánjait, Lovon ülve, vad vágtában csapták le az ellenség fejét. Igaz, nem olyan gyakran estek fogságba éppen a kánok, s nem minden kosi harcosnak sikerült foglyul ejtenie egy kánt, de mindannyiuknak készen kellett állnia erre. S ezt gyakorolták kicsik és nagyok. A szomszédos népek között pedig az járta róluk, hogy vérengzők és vadak. Ez a rossza hírnév pedig meg is maradt. A mérkőzés után az ifjú házasok törvényesen is bevonulhattak a maguk jurtájába. Csakhogy ez nem olyan könnyű: a fiatalok útjába a vőlegény barátainak sorfala áll. Megragadják a vőlegény ruháját, s közben igyekeznek elragadni menyasszonyát; csúfolják az újdonsült férjet, gúnyolják, kétségbe vonják minden nemes tulajdonságát. A férjétől elragadott menyecske tüstént a barátnői kezébe kerül, akik kiáltoznak, zokognak, és minden módon győzködik őt, hogy "mondjon le a szándékáról". Ez a játék egészen addig tart, amíg meg nem jelenik az ifjú férj édesanyja. Ő aztán kézen fogja a menyét, gyöngéden átöleli, a másik kezével meg a fiát ragadja galléron. És így vezeti be őket a jurtába. Most már senki sem állja útját a fiataloknak. Persze a legény anyját sem tartóztatja föl senki, ő pedig bemegy az ifjú házasokkal a jurtába, nyolc napon át ott marad, hogy meggyőződjék róla, helyesen választott-e a fia." (Dridzo - Mincz: Emberek és szokásaik Móra Könyvkiadó - Kárpáti Kiadó Budapest - Uzsgorod, 1982 117-118.o.)
Az áldozat A "magányos vitorlázók" Föld körüli versenyének egyik női versenyzőjét a nagy vihar egy ismeretlen szigetre sodorta. A félmeztelen szigetlakók barátságosnak tűntek és azonnal a főnökük elé vezették az idegent. A törzsfőnök lakomával üdvözölte vendégét és megengedte, hogy addig maradjon náluk, amíg csak akar. Néhány nappal később azonban a vendég elborzadva látta, hogy a szigetlakók emberáldozat bemutatására készülődnek. A főnök elmondta, hogy a vendéglátás óriási megtiszteltetés számukra és ilyen alkalmakkor szokás szerint egy fiatal fiút ajándékoznak a vendégnek és azt feláldozzák a sziget isteneinek. A nő tapintatosan megpróbálta elmagyarázni, hogy helytelen a fiút feláldozni és nem akarja, hogy ez történjen, de valamiért a szigetlakók nem értik meg őt. A kiválasztott fiú szülei örülnek az áldozatnak, sőt, úgy tűnik, maga a fiú is nagyon várja. Amikor a nő aztán titokban közli a fiúval, hogy nem akarja a halálát, a fiú sértődöttnek látszik, majd azt válaszolja, hogy az nem lenne helyes. 1. Milyen értékrendek, illetve szokások fogalmazhatóak meg ebben a történetben? 2. Szerintetek miért akar ebben a helyzetben a fiú meghalni ? - kedvére akar tenni szüleinek és a szigetlakóknak - fél, hogy ha nem vállalja, akkor őt is és a hozzátartozóit is megbüntetik - kötelességének tartja - de honnan származik ez a kötelességtudat egyéb 3. Vajon a szigetlakók miért nem értik a nő véleményét? 4. Miért lehetnek annyira eltérő szokásaik a Földön élő embereknek?
lakodalom Egyéb elnevezései: menyegző, nász, lagzi. Rendezői a menyasszony és vőlegény szülei (→ örömanya és örömapa), akik a házasságkötés lebonyolításában segédkező → lakodalmi tisztségviselők gyakorlati támogatásával nagyarányú házi ünnepség keretében... szervezik meg a házasságkötéssel kapcsolatos cselekményeket. A lakodalom folyamán történnek meg a házasságkötésnek az egyház és – 1894 óta – az állam által előírt formaságai, az → esküvő és a polgári házasságkötés, továbbá a menyasszony átadása a vőlegénynek (→menyasszonyvitel), befogadása a vőlegény családjába (→ menyasszony befogadása), az elhálás (→ menyasszonyfektetés) és ennek megtörténte után a menyasszony asszonnyá válásának formai kifejezése ( → kontyolás). Ezekhez járul a házasságkötéssel kapcsolatos anyagi természetű ügyek rendezése: a → hozomány átadása és átvétele (→ hozományvitel) s a menyasszony → násznépének az új menyecske állapotát szemrevételező látogatása. E cselekmények széles társadalmi ellenőrzését a két násznép mellett a megfigyelőként szinte folyamatosan jelen levő → hívatlanok biztosították. A megelőző századokban a násznépek szerepe a védő-támogató kíséret biztosítása is volt, arra az esetre, ha a cselekmények folyamatában nézeteltérés vagy külső veszély miatt fennakadás lenne, mint ahogy a közelmúltbeli, sőt jelenkori lakodalomban is utal erre több bizalmatlanságot kifejező intézkedés (pl. kapuelzárás), erőszakos akadályozás (útelzárás) és a másik fél által kifejtett ellenállás leküzdése erőszakkal vagy diplomáciával (menyasszonyvitel). E fontos feladatokban igénybe vett násznép számára a mulatság és lakoma egyszersmind ellenszolgáltatás szolgálatukért. A múlt paraszti életformájában a lakodalom volt az egyik legjelentősebb mulatási alkalom. A lakodalom az azt rendező családok számára egyedülálló reprezentálási lehetőség. Ez alkalomból anyagi javaikat és társadalmi súlyukat a helyi társadalom érdeklődésének középpontjába állíthatták. Ez a kevésbé tehetőseket is arra csábította, hogy anyagi lehetőségeiket felülmúlva reprezentáljanak, gyakran létbiztonságuk rovására is. A lakodalom megrendezésében a násznép tagjai, a családokhoz fűző kapcsolat mértékében fizikai munkával (→ csigacsinálás, → gazdasszony), ételekhez szükséges nyersanyag, kész ételek (főleg sütemények), → nászajándék és pénz (→ menyasszonytánc) ajándékozásával segítették a lakodalom rendezőit. A lakodalom folyamán történt meg a menyasszony és a vőlegény belépése a házasok körébe, amit formálisan is kifejeztek és elismertek a jelenlevők (→ menyasszony búcsúztatása, kontyolás). – A lakodalom folyamán a néphit szerint veszélyeztetett, átmeneti állapotban levő fiatal pár védelmére és jövendő szerencséjének biztosítására számtalan → mágikus eljárást hajtottak végre (pl. menyasszony befogadása). (Néprajzi lexikon)
