Természettudományi és műszaki tájékoztatás

1. Természettudományi és műszaki tájékoztatás PTE FEEK Egervári Dóra

2. Tematika/órák beosztása • 02.06. Tudományelméleti bevezető (Gábriel Róbert) • 02.13. Tematika/feladatok/gyakorlat/órabeosztás Tudományfelosztás – természettudomány Tájékoztatás sajátosságai Intézmények: kutatóintézetek, egyetemek, könyvtárak • 02.20. Nyomtatott források/ elektronikus források • 02.27. Gyakorlás • 03.05. Tudományelméleti bevezető (Lükő István) – tervezett! • 03.12. Tudományfelosztás – műszaki tudományok Tájékoztatás sajátosságai Intézmények: kutatóintézetek, egyetemek, könyvtárak • 03.19. Nyomtatott források/ elektronikus források • 04.26. Gyakorlás • 04.16. vizsgaelőkészítő • 04.23. vizsga

3. TermészettudományTudományfelosztás

4. A reáliák fejlődésének üteme • Start: orvostudomány • Példák: • Matematika • Fizika • Kémia • Informatika • Környezettudomány, környezetvédelem • Építőipar

5. Nagy igény a természettudománnyal foglalkozó szakemberekre

6. Statisztikai adatok az EU-ból

7. Természettudományos diplomával rendelkező FÉRFIAK Európában (20-29) 1,7-4,8 4,8-6,8 6,8-9 9-11,4 11,4-16,5

8. Természettudományos diplomával rendelkező NŐK Európában (20-29) 1,7-4,8 4,8-6,8 6,8-9 9-11,4 11,4-16,5

9. Nemek közötti (nagy arányú)eltérés (a férfiak javára) • Skandináv országok • Anglia • Izland • Franciaország • Svájc • Benelux államok • Ausztria • Románia • Csehország

10. Magyarország: természettudományos diplomával rendelkezők száma (20-29) • 2008: • Férfiak: 8800 • Nők: 3200

11. Férfiszakma? Dr. Sándor Katalin, PTE Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének tudományos munkatársa Dr. Papp Mária, DE belgyógyász, gasztroenterológus Dr. Kutasi Kinga, MTA fizikus Marie Curie, fizikus, kémikus A Párizsi egyetem első női professzora 1903, 1911 Nobel-díj

12. Tájékoztatás

13. A természettudományi tájékoztatás sajátosságai • Reáliák • Interdiszciplinák • Multidiszciplinák • Gyors ütemű fejlődés

14. A természettudományi tájékoztatás sajátosságai • Források: • Nyomtatott (könyv, periodika) • Elektronikus (kereső, adatbázis) • Audiovizuális (videoportál)

15. Intézmények, könyvtárak, kutatóintézetek, egyetemek

16. Előzmények

17. A műszaki és természettudományos képzés magyarországi századai • 1485. • A természettudományok magyarországi művelésének korabeli nyomai két területen figyelhetők meg: • Matematika • Csillagászat

18. Az első magyarországi könyvek természettudományi területen • 11. század: Gellért püspök: Deliberatio (matematikai problémák) • 12. század: Szent Benedek rend tagjai: Pray-kódex (naptárszámítás) • 1577. Debreceni Aritmetika: első számtankönyv

19. Nagyszombat • Négy egyetemi kar • Szervezett matematika tanár képzés

20. Út az egyetemig •  1735-ben III. Károly király (1711-1740) Selmecbányán bányatisztképző iskolát alapított • 1763-tól már több tanszék működött • 1770-ben megkapta az akadémiai rangot. • 1777. A természettudományos tanárképzés megalapozása (Nagyszombat  Budapest) • 1782-ben az InstitumGeometricoHydrotechnicum (Mérnöki Intézet), a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jogelődje • 1871. önálló Műegyetem (mérnöki - ez megfelelt a mai építőmérnöki karnak, gépészmérnöki, építészmérnöki, vegyészmérnöki és egyetemes szakosztály.) • 1901. doktori cím adományázásának lehetősége

21. Egyetemek • Természettudományi karok • Informatikai kar

22. Kutatóintézetek

23. Magyar Tudományos Akadémia • Atommagkutató Intézet • Balatoni Limnológiai Kutatóintézet • Duna-kutató Intézet  • Geokémiai Kutatóintézet • Izotópkutató Intézet • Kémiai Kutatóközpont • Anyag- és Környezetkémiai Intézet • Biomolekuláris Kémiai Intézet • Nanokémiai és Katalízis Intézet • Szerkezeti Kémiai Intézet • AtomenergiakutatóIntézet • Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet • Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet • Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet • Növényvédelmi Kutatóintézet • Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet • Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet • Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet • Szegedi Biológiai Kutatóközpont • Biofizikai Intézet • Biokémiai Intézet • Genetikai Intézet • Növénybiológiai Intézet • Szegedi Biológiai Kutatóközpont Enzimológiai Intézet • Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet • Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet

24. MTA SZTAKI • Az ország legnagyobb és legsikeresebb informatikai kutatóintézete • A tágan értelmezett informatika tudományának műhelye • Elsősorban az informatika műszaki-tudományos és matematikai kérdéseivel foglalkozik • Kutatási területek: • Informatika: CNN - celluláris hullámszámítások és érzékelős számítási rendszerek, Elosztott és Grid-rendszerek, World Wide Web informatika és technológiák, Hálózatbiztonsági rendszerek, Virtuális ember-interface, Virtuális rekonstrukció, E-learning, Könyvtári informatika, E-government • Automatizált irányítási rendszerek: Rendszer és irányításelmélet, Gépjármű irányítási és navigációs rendszerek, Atomerőművi irányítási és biztonsági rendszerek, Mérnöki és üzleti intelligencia, Digitális vállalatok, Termelési hálózatok, Számítógépes látás műszaki alkalmazásai • Matematika és számítástudomány: Kombinatorikus számítástudomány és gráfelmélet, Operációkutatás, Algebra, Hálózatelmélet, Adatbányászat, Univerzális adattömörítés, Sztochasztikus rendszerek, Pénzügyi matematika, Gépi tanulás

25. SZTAKI szolgáltatásai • SZTAKI Szótár • SZTAKI Rövidítés Kereső • SZTAKI Webkereső • KOPI Online Plágiumkereső Portál • SZTAKI Szavazási Rendszer • SZTAKI Desktop GRID • SZTAKI P-GRADE Portal • radio.sztaki.hu • NDA@SZTAKI A szerver a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) alternatív szolgáltatása. • Metaadatséma-nyilvántartás • SELECT: kollaboratív értékelés és szűrés

26. SZTAKI könyvtár • országos gyűjtőkörű tudományos szakkönyvtár • több, mint 16000 kötet könyv és több, mint 200 féle szakfolyóirat • az állomány nagyobb része angol, kisebb része magyar, orosz és német nyelvű • gyűjtőkör:  • elméleti és alkalmazott matematika • mesterséges intelligencia • döntési rendszerek • irányításelmélet • duális és neurális rendszerek • informatika • elektronika • robot és alakfelismerés • gyártórendszerek irányítása • geometriai modellezés • folyamatirányítás stb.

27. Könyvtárak • MTA kutató intézetek – szakkönyvtárak • Természettudományi Múzeum • OMIKK (másik diasor)

28. A természettudományi elektronikus források

29. A web

30. A web mint a tudományos információ egyik forrása • Tudományos haladás – kutatók közötti kommunikáció • közvetlen: a szakemberek közötti személyes kommunikáció (konferenciák, találkozók, személyes kapcsolatok); • közvetett: a szakirodalomhoz való hozzáférés (intézmények bibliográfiai adatbázisa, folyóiratai)

31. A web adta új lehetőségek • A kutatóintézetek, egyetemek a weben teszik közzé kutatási jelentéseiket • A weben keresztül érhetők el a könyvtári katalógusok • A különböző szervezetek itt helyezik el a tevékenységükről szóló jelentéseket, konferenciák dokumentumait • A kiadók hozzáférhetővé teszik folyóirataik archívumát • Ingyenes adatbázisok kereshetők a weben

32. Web hátrányai • Hozzáférés • Információ megbízhatósága

33. Web = Google?

34. GoogleScholar

35. Scirus • Forscientificinformationonly • 410.000.000 tudomány-specifikus weboldalon keres • Tudományos, műszaki és orvosi adatok a weben • A legfrissebb jelentések, lektorált cikkek, szabadalmak, nyomatok és folyóiratokat • Speciális funkciók

36. Keresési feladat • Magyarországról milyen intézményeket tart nyilván? • Magyar könyvtárak • Magyar folyóiratok

37. Scirus • Szűrők: nem tartalmazza a nem tudományos területek találatait • Megkeresi: a lektorált cikkeket, mint a PDF és PostScript fájlokat, amelyek gyakran láthatatlanok más keresőmotorok számára. • Keresések: a legátfogóbb kombinációja a webes információk, preprint szerverek, digitális archívumok, adattárak és a szabadalmi, illetve folyóirat adatbázisokban. Scirus megy mélyebbre, mint az első két szint egy webhely, ezáltal feltárva sokkal több releváns információ

38. Scirus

39. GoogleScholar vs. Scirus + -

40. Az adatbázisok

41. A természettudományi adatbázisokról • A fejlődés ütemének gyorsasága • Igény: gyorsan, releváns információhoz jutni • Több adatbázis létrehozása (egy területen belül is több) – ezek különállóak • Különböző adatbázisoknál ugyanazt a keresést elvégezni!!! Összehasonlítana! Kiegészítik egymást… NEM CSAK EGYBEN KERESÜNK!!! • Nincs közös keresőfelület

42. A különböző adatbázisok jellemzői • Speciálisan egy szakterületre fókuszál + - • Tudományok összességét számba vevő + -

44. Nyomtatott források

45. ACM Digital Library Az AssociationforComputingMachinery adatbázisa az ACM kiadásában megjelenő folyóiratok és konferenciaanyagok bibliográfiai adatait és teljes szövegű elektronikus változatát tartalmazza 1985-től.Közreadó:AssociationforComputingMachineryTárgyszó: informatika, számítástechnikaTípus: bibliográfiai és teljes szövegűIdőszak: 1985-Nyelv: angol

46. MathSciNet (MathematicalReviewsonthe Web) A MathSciNetaMathematicalReviews és a CurrentMathematicalPublications anyagát teszi hozzáférhetővé online eléréssel. A MathemaicalReviewsa matematikai szakirodalmi termés legátfogóbb bibliográfiai feldolgozását nyújtja 1940 óta. A CurrentMathematicalReviewsa jelenben és a közeljövőben megjelenő matematikai publikációk bibliográfiai adatainak tárgyi indexe. Közreadó: American Mathematical SocietyTárgyszó: matematikaTípus: bibliográfiaiIdőszak: 1940-Nyelv: angol

47. Zentralblatt MATH adatbázis A Zentralblatt MATH az elméleti és az alkalmazott matematika legrégebbi - 1868 óta épülő -, és egyik legteljesebb naponta frissülő adatbázisa; a FIZ Karlsruhe, a European Mathematical Society és a Springer-Verlag fejlesztése. Bibliográfiai adatok, absztraktok, ismertetők tárháza: a Zentralblatt oldalán olvasható tájékoztatás szerint több mint 3500 folyóirat és 1100 sorozat publikációit figyelemmel kísérve mintegy 2,8 millió bibliográfiai adatot tartalmaz. A Zentralblatt MATH hivatkozás-keresést is lehetővé tesz. Az adatbázis az egyetem IP-cím tartományából érhető el.Közreadó: Springer-VerlagTárgyszó: matematikaTípus: bibliográfiai, teljes szövegűIdőszak: 1868-Frissítés: napontaNyelv: angol, német

48. A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája A folyamatos bővülő bibliográfiához az anyaggyűjtést 2003. április 5-én kezdte meg a szakemberekből álló népes csapat (pl. Almár Iván, Ambrus Attila József, Gazda István, a főszerkesztő Sragner Márta). A kronologikusan rendezett, magyar nyelven nyomtatásban megjelent kiadványok, cikkek, közlemények, tanulmányok, könyvrészletek stb. bibliográfiai adatait tartalmazó adatbázisban évre, vagy szavakra lehet keresni.Közreadó: Magyar Csillagászati Egyesület, BudapestTárgyszó: csillagászat, űrhajózás, űrkutatásTípus: bibliográfiaiIdőszak: 1538-Frissítés: folyamatosNyelv: magyar

49. Agris Az adatbázis a mezőgazdaság (halászat, erdőgazdálkodás, takarmányozás), állatorvos-tudomány területéről dolgoz fel kiadványokat (75%-ban folyóiratot, 25%-ban pedig számos egyéb dokumentumot). Ennek köszönhetően a rekordok száma több mint 1 millió, az éves gyarapodás pedig kb. 168000. Az adatbázist havonta frissítik.Közreadó: FAO (Food and Agriculture Organization)Tárgyszó: állatorvos-tudomány, élelmezés, erdészet, halászat,mezőgazdaságTípus: bibliográfiaiIdőszak: 1975-Rekordszám: 1 millióFrissítés: havontaNyelv: angol

50. Magyar Tudományos Művek Tára Az adatbázis létrehozását a Magyar Tudományos Akadémián kívül négy szervezet - a Magyar Akkreditációs Bizottság, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), a Rektori Konferencia, valamint az Országos Doktori Tanács határozta el, amelyhez 19 további intézmény is törzstagként csatlakozott. A programot az MTA Kutatásszervezési Intézete működteti. Az adatbázis építésében résztvevő  intézmények valamennyi  kutatója tudományos munkásságát, tudományos teljesítményét jellemző adat ellenőrzött módon bekerül az adatbázisba. Közreadó: MTA Kutatászervezési Intézet, BudapestTárgyszó: multudiszciplináris adatbázisTípus: bibliográfiaiIdőszak: 1950-es évek-Frissítés: folyamatosNyelv: angol, magyar