2007 . november 16.

1. Fejlődés – Egységes minőség – Környezetvédelem – Fenntarthatóság „Kötetlenül kötöttpályán” 2007. november 16.

2. A BKV különböző időtávú vállalati stratégiai céljainak áttekintése 2010-2011 az új fejlődési pálya: Regionális közösségi közlekedési céloknak megfelelő működés kialakítása 2008-2009 a stabilizáció évei: Hosszú távú működési peremfeltételek optimalizálása 2007 az átalakulás éve: A BKV működési hatékonyságának javítása • A BKV betöltendő szerepének meghatározása és működési modelljének finomhangolása a regionális közösségi közlekedési célok, lehetőségek és az egyéb működési peremfeltételek figyelembe vételével • A tulajdonos és a felhasználók által elvárt szolgáltatási színvonal és az ebből következő működési modell finanszírozási igényének hosszú távon is elfogadható és fenntartható módon történő kialakítása • Az operatív működés racionalizálásának elindítása (például a szervezet átalakításával, a létszám racionalizálásával, beszerzési és logisztikai folyamatok átalakítása, bevételek növelése az ellenőrzés szigorításával) Vállalati stratégia céljai • Optimalizált működési hatékonyság • Fenntartható működési modell és finanszírozási igény • Regionális közösségi közlekedési céloknak megfelelő működés Forrás: BKV

3. A szolgáltatás átalakításának illeszkedése a BKV különböző időtávú stratégiai céljaihoz 2010-2011 az új fejlődési pálya: Regionális közösségi közlekedési céloknak megfelelő rendszer kialakítása 2008-2009 a stabilizáció évei: Közlekedési hálózat felülvizsgálata 2007 az átalakulás éve: Forgalomirányítás és szervezés hatékonyságának növelése • Szolgáltatások összehangolása, egységesítése regionális szinten • Elektronikus jegyrendszer(e-ticketing) kiterjesztése, társszolgáltatók bevonása • Forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer kiterjesztése az agglomerációra • EU Zöld Könyv irányelveinek érvényesítése • Közlekedési jellemzők valós igényekhez történő igazítása • Kötöttpályás közlekedés foko-zottabb előnyben részesítése • Párhuzamosságok felülvizsgálata, korszerűbb közlekedési rendszerek kialakítása • Elektronikus jegyrendszer(e-ticketing) bevezetése • Forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer bevezetése • Zsúfoltságkezelési Program 3. ütemének megvalósítása • Kerületi hálózatok fejlesztése • Forgalomirányítás működési rendjének újraszabályozása • Forgalomirányítás IT támogatásának fejlesztése, elektronikus forgalmi jelentés bevezetése • Rezsifutások optimalizálása Közössé-gi közle-kedési stratégia céljai

4. A felülvizsgálat indokai - Miért kell változtatni? • Az Európai Unió által 2007-ben kiadott Zöld Könyv egyértelmű elvárásokat támaszt a nagyvárosok közlekedési szolgáltatói felé, amelyeknek Budapest a szolgáltatások átstrukturálásával és a kötöttpálya (Metró, HÉV, Villamos) arányának növelésével tud megfelelni • A szolgáltatási teljesítmény 1996 óta lényegében azonos összkínálatot mutat, melyen belül az ágazati arányok megtartása mellett a hálózatrészek fejlesztése megtörtént, ugyanakkor az ágazati struktúra jelentősen nem módosult, a kötöttpálya átfogó fejlesztése még hátra van • Mindeközben Budapest lakossága 10 év alatt több mint 200 ezer fővel, vagyis 10%-nál nagyobb mértékben csökkent. • A kereslet 2000 óta szintén több mint 10%-kal csökkent, míg a kínálat (BKV által nyújtott teljesítmény férőhelykilométerben kifejezve) 2%-kal emelkedett • A gazdasági növekedés és a lakosság rendelkezésére álló jövedelem emelkedése miatt Budapesten is megfigyelhető - a nyugat-európai példákhoz hasonlóan – a közlekedési lehetőségek közül a közösségi közlekedést választók arányának (modal split) csökkenése. A közösségi közlekedés részaránya jelenleg 55-60%. A modal split megtartása érdekében az érintettek fokozott erőfeszítése szükséges A közlekedési jellemzők felülvizsgálata, valós forgalmi igényekhez történő igazítása, fejlesztése elkerülhetetlen Forrás: BKV

5. Az EU 2007-ben kiadott Zöld Könyvének városi közlekedéssel kapcsolatos elvárásai Az Európai Unió elvárásai Az Európai Bizottság 2007 szeptemberében kiadta „A városi mobilitás új kultúrája felé” című Zöld Könyvet, amely egységes elvárásokat támaszt a városi közlekedési rendszerek felé: • Közlekedési dugóktól mentes városok • Zöldebb városok • Intelligensebb városi közlekedés • Akadálymentesen hozzáférhető városi közlekedés • Biztonságos és biztonságérzetet adó városi közlekedés EU Zöld KönyvA városi mobilitás új kultúrája felé, 2007

6. Nemzetközi példák a szolgáltatásfejlesztési javaslatok alátámasztásához (4/1) A város közlekedési szolgáltatója által nyújtott egy lakosra jutó összteljesítmény (férőhelykilométer/fő, Budapest=100%) • A nyugat-európai benchmark városokhoz hasonlítva Budapesten az egy főre jutó összteljesítmény, az élmezőnyben van. Forrás: Eurostat, BKV

7. Nemzetközi példák a szolgáltatásfejlesztési javaslatok alátámasztásához (4/2) A kötöttpályás közlekedés aránya* a teljes közlekedésből (%) • Európai összehasonlításban a bp.-i kötöttpályás teljesítmények aránya igen alacsony szinten van • Cél a kötöttpályás közlekedési módok részarányának növelése * Kötöttpályán teljesített férőhelykilométerek száma/Összes férőhelykilométer. Forrás: Eurostat, BKV

8. Nemzetközi példák a szolgáltatásfejlesztési javaslatok alátámasztásához (4/3) Egymillió lakosra jutó autóbuszok száma (darab) • A nyugat-európai benchmark városokhoz hasonlítva Budapesten az egymillió főre jutó autóbuszok száma arányaiban viszonylag magas, összhangban a kötött pálya viszonylag alacsony részarányával Forrás: Eurostat, BKV

9. Nemzetközi példák a szolgáltatásfejlesztési javaslatok alátámasztásához (4/4) Az autóbuszállomány átlagéletkora* (év) • A BKV autóbuszainak átlagéletkora a legmagasabb a benchmark európai közlekedési vállalatok adataihoz képest Forrás: Eurostat, BKV

10. A fővárosi és a regionális közlekedési rendszer 2008-2010-es átalakításában számos szakértő működik közre Tudományos háttér Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Közlekedéstudományi Intézetbevonása a kritériumrendszer kidolgozásába és véglegesítésébe Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve (BKRFT) Külső szakértők Főmterv Zrt. bevonása a BKRFT-vel való összhang biztosítására Transman Kft. felkérése a keresleti tényezők és a modal split változására ható tényezők vizsgálatára Érintettek Együttműködés a BKSZ Kht.-val,a Volánbusz Zrt.-vel, a MÁV-START Zrt.-vel és Regionális Közlekedészervező Irodával (RKI); döntéshozó és a szolgáltatás megrendelője a Fővárosi Önkormányzat Forrás: BKV

11. 4 3 1 2 Szolgáltatási irányelvek (3/1) Elv Célja Kapcsolódó intézkedések Ütemes és összehangolt menetrend • Ütemes, kiszámítható közlekedés kialakítása • Összehangolt, egységes menetrendi rendszer • Ütemes menetrend kritériumainak betartása • Könnyen megjegyezhető követési típusértékek alkalmazása • Kedvező csatlakozási idők a kiemelt irányokban A kötöttpálya előnyben részesítése, fejlesztése, a párhuzamosságok optimalizálása • Környezetbarát, párhuzamosságoktól mentes, gazdaságosan üzemeltethető közlekedési rendszer • Kötöttpálya előnyben részesítése • Társaságon belüli párhuzamos járatok összehangolása, az üzemmódok optimális aránya Társszolgáltatók közötti szolgáltatások összehangolása • Mindegyik szolgáltató kapacitás-kihasználtságának optimalizálása, környezet kímélése, egyszerűbb menetrendek • Társszolgáltatók közötti szolgáltatások összehangolása, a felesleges párhuzamosságok megszüntetése Környezetbarát közlekedés • A károsanyagkibocsátás csökkentése és környezetbarát közlekedési rendszer létrehozása • Kötöttpálya előnyben részesítése • Csuklós buszok alkalmazása Forrás: BKV

12. 6 5 7 Szolgáltatási irányelvek (3/2) Elv Célja Kapcsolódó intézkedések Eljutás gyorsabbá tétele, különös tekintettel a hivatásforgalmi és csúcsidőszakokra • Munkába és iskolába járás könnyítése • A belvárosba való bejutás könnyítése • Kötöttpályás közlekedés preferálása • Gyorsbusz-, és gerincvonalas rendszer kialakítása • Átszállások számának optimalizálása Akadálymentes közlekedés előmozdítása • A mozgásukban korlátozottak városon belüli mobilitásának biztosítása • Összefüggő, minden kerületre kiterjedő alacsonypadlós hálózatkialakítása Járatok kihasználtságának optimalizálása • A valós forgalmi igényekhez igazított járatsűrűség, járműtípusok és üzemidő • Eltérő követési idők eltérő napszakokban • Járműtípusok optimális használata • Üzemkezdési- és üzemzárási idők optimalizálása Forrás: BKV

13. 9 8 10 Szolgáltatási irányelveik (3/3) Elv Célja Kapcsolódó intézkedések • Forgalomcsillapított belváros; környezetbarát közlekedés • A lakóterületekről a Nagykörút elérése legfeljebb 1 átszállással, a gerincvonalon lehetőleg kötöttpályán A lakóterületekről a belváros elérése mint kiemelt utazási irány • Helyi közintézmények és szociális szolgáltatók elérése • A kerület földrajzi adottságaitól függően 0-1 átszállással a kerületközpont, illetve a városrész központ elérése Kerületközpont, illetve a városrész központ elérése mint kiemelten preferált hálózati reláció Kedvező térbelielérhetőség • Az egyéni közlekedéssel versenyképes szolgáltatás nyújtása • Jelenlegi rágyaloglási távolságok, kiszolgált megállók megtartása (beépítettségtől függően 300-800m) Forrás: BKV

14. Gyaloglási távolság Járat kihasználtsága Átszállások száma Követési idő Napszakok Övezet Az egyes viszonylatokon biztosítandó teljesítmény meg-határozásához használt egységes kritériumrendszer elemei Kategóriák Kritérium Leírás A városszerkezetből adódó területi egységek Belső kiemelt övezet, belső lakóövezet, külső városrészközpont, külső kerületi lakóterület, gyér beépítettségű terület, ipari terület, agglomeráció A közlekedési jellemzők kialakításához egy egységes kritériumrendszer került kidolgozásra, amely szigorú alkalmazása egyértelműen meghatározza a kibocsátandó teljesítményt, és biztosítja a rendszer egyes elemeinek egységes kezelését A kiszolgált megállók elérési távolsága Beépítettségtől függően 300-800 méter Jellemző időszak Csúcsidőszakok, napközben, hétvége+átmenetek, hajnal+este, éjszaka Az egyes járatok követési ideje Típusértékek övezettől, napszaktól és hálózati szereptől függően Csúcsórában max. 80-90 %, egyéb időszakokban max. 60-70 %, a kötöttpályán magasabb kényelmet nyújtva Járat férőhelyeinek kihasználtsága 5 fő/m2 kapacitással számítva Nagykörút = belső kiemelt övezet; a kerület- vagy városrészközpont elérése Nagykörút 1 átszállással, városrész-központ lehetőleg átszállásmentesen A kritériumok értékeinek bármely beállításához tartozik egy hálózat és egy teljesítmény. Forrás: BKV

15. 5 8 7 6 9 3 10 4 2 1 Ütemes és összehangolt menetrend Egységes kritériumrendszer A kötöttpálya előnyben részesítése, fejlesztése a párhuzamosságok optimalizálása Társszolgáltatók közötti szolgáltatások összehangolása Eljutás gyorsabbá tétele,tekintettel a hivatásforgalmi és csúcsidőszakokra Környezetbarát közlekedés Akadálymentes közlekedés előmozdítása A lakóterületekről a belváros elérése mint kiemelt utazási irány Kerületközpont, illetve a városrész központ mint kiemelten preferált hálózati reláció Járatok kihasználtságának optimalizálása Kedvező térbeli elérhetőség A szolgáltatási irányelvek következetes érvényesítése az egységes kritériumrendszerben egyértelműen meghatározza a közszolgáltatási jellemzőket BKV szolgáltatásfejlesztési alapelvei Közszolgáltatási jellemzők Forrás: BKV

16. A BKV Zrt. Fejlesztési Terve igazodik a közszolgáltatási jellemzők alakításához • A BKV Zrt. Fejlesztési Tervében szereplő beruházások is összhangban vannak az európai uniós alapelvekkel, és a kötöttpálya előnyben részesítését szolgálják • A fejlesztések támogatják az átalakuló közlekedési rendszer infrastrukturális igényeit Forrás: BKV