Gazdaságpolitika és az infrastruktúra fejlődése (1867-1914)

1. Gazdaságpolitika és az infrastruktúra fejlődése (1867-1914)

3. Az integrációs kutatások fellendülése • 1950-es évek: Formálódott az európai gazdasági együttműködés intézményi struktúrája (ESZAK, EGK stb.) – kutatási konjunktúra • Gazdasági közösségek – politikai egységesedési mozgalmak vizsgálata; Római Szerződés • Népszerű téma: a Habsburg-birodalom egységének vizsgálata • Kutatások: USA, Anglia, No, Ausztria • Jelesebb kutatók: Fink, Good, Gross, Komlos, Brusatti, Matis

4. A Monarchia integrációjának megítélése 1929: Jászi Oszkár: „A Habsburg birodalom felbomlása”: centripetális és centrifugális erők 1945 után, szoc. országok azt hangsúlyozták, hogy a pol. szétesés természetes, azt gazd. felbomlás előzte meg K.M.Fink (1968): Az integrációban a tetőpont az 1850-es évek (Zollverein) – utána szétesés jöhetett Újabban: konvergáló és divergáló erők vizsgálata – valóságos gazdaságtörténeti folyamatok Köv: más eredmények: az egyben maradás, az összetartozás lehetősége és ennek erősödése

5. Magyarország helyzete 1850 után • Alárendelt pozíció – katonai megszállás • Osztrák katonai irányítás, 1852 után kemény kormányzati modell • Rendeleti úton való kormányzás; liberális gazdasági utasítások • Világgazdasági konjunktúra – a magyar gazdaság lassan alkalmazkodik • Osztrák tőkebefektetések – gyors ipari és szolgáltatási fejlődés (vasút, bank, ipar) • 1859-67: oldottabb rendszer, javuló pozíció

6. A berendezkedés gazdasági vonatkozásai 1867 után • Magyarország alárendelt pozícióból mellérendelt helyzetbe került - Ausztria nehezen viseli • A közös ügyek rendszere: • külügy • hadügy • ezek pénzügye • az uralkodó • A közös érdekeltségű ügyek: • a közösen kialakított vasút • 1867 előtti államadósság • a jegybank és a pénz • a vámok kérdése • az adók

7. A centripetális gazdasági erők 1. A vasút kiépülése • 1841, Kübeck: egységes, Bécs központú vasút • 1848: Széchenyi: Pest-Buda központú sugaras elrendezésű magyar vasútrendszer • Az 1850-es évek: osztrák tőkebeáramlás, osztrák vasúttársaságok bejövetele, fővonalépítés • 1880-ig külföldi tőke, majd hazai források (MÁV) • Osztrák vasútmodell, eszközök és szokások –egységes vasúti rendszer • A műszaki, szakismereti háttér megteremtése • Kamatgarancia, állami bürokrácia

8. Vasútépítési ciklusok

9. A magyar vasúthálózat 1857-1890 között

10. Ausztria-Magyarország vasúthálózatának főbb vonalai (1841-1900)

11. 2. A bankintézmények kiépülése • A reformkori takarékpénztárak + 1 bank: döntően hazai tőkéből • 1850 után: osztrák tőke betelepedése • 1816-1878: jegybank: ONB; 1878: helyette közös jegybank: O-MB (Az államadósság kezelése: közös kötelesség) • A kereskedelmi bankhálózat jelentősebb intézményei: külföldi tőkéből (forgalmi bankok) • 1880 után: javul a hazai gazdaság, erősödik a hazai tőkefelhalmozás – hazai tőkeintézmények jönnek létre

12. A bankintézmények (2) • Szakosodott hazai pénzintézmények alakulnak ki • Az egységesülés legtisztább jegye: a kamatlábak kiegyenlítődése – a kamatlábak csökkentek • Szindikátusi szerződések (bankalapítás, működés) • Bank-és ipari érdekeltségi csoportok kialakulása Monarchia szinten • Jelentős tőkekoncentráció • Bankvezetőség: nem nemzetiségi alapon szerveződik (szaktudás)

13. A pénzintézmények száma Magyarországon (1866-1895)

15. Az 1873-ra felépült 2. tőzsdeépület

16. Az 1905-ben átadott Tőzsdepalota

17. Egy krach anatómiája (1873) • 1867-73: tőzsdei növekedés, rt, pénzbőség • Bankok: ingatlanüzlet, üzleti vállalkozások létrehozása, 1866-73: 564 új bank és pénzintézet. • 1873. május: Bécs, tőzsdepánik, gyors értékcsökkenés – átterjed Budapestre is. • Speciális magyar körülmények: agrárválság, kolera, államháztartási hiány (1873: 56 millió forint); • 1873-ban az árfolyamveszteség 55 millió volt, ennek 80 %-a banki papíroké. • 1873-79 között 50 bankot számoltak fel, köztük óriásbankok (az MHB túlélte)

18. 3. Gazdaságtámogatási rendszer Az állam feladatai - katasztrófa-elhárítás, + stratégiai, tőkehiányos ágazatok fejlesztése • Az eszközök: az ipartámogató törvények • 1881: adókedvezmények, illetékmenteség stb. • 1890, 1899, 1907 – kedvezmények hosszabbítása, állami támogatás, segélyek • Kedvezményezettek: szeszgyárak, textilipar, vegyipar (NyMo, Felvidék, Brassó) • Közlekedés: MÁV létrehozása, egységesítés - Regionális kiegyenlítődés, felzárkózás

19. 4. A munkaerőmozgások • Mo: 1867 után gyors iparosodás – óriási munkaerőigény • Utánpótlás: képzett szakmunkások a Monarchia nyugati területeiről – termelésirányítók, középvezetők • Osztrák típusú szakszervezetek, német nyelv, munkásszerveződések, munkáséletmód, fogyasztás, újság (Népszava) • Mo-ról: értelmiségi vándorlás, annak szinte minden szegmensében (bölcsészeti, műszaki, természettudományi stb. foglalkozásúak)

20. 5. Ipari vállalkozók és vállalkozások • Külföldi tőkebeáramlás – eleinte osztrák és cseh vállalkozók, később németek, olaszok és svájciak. • Integrálódás a hazai viszonyokhoz (jogszabályok, asszimiláció, bankrendszer, termelési sajátosságok) • Közös ipari vállalatok (Skodához kapcs: Hazai Gépgyár, Láng Gépgyár, Győr stb.) • Működési területük általában: vasút, gépipar, nehézipar stb.) • 1914-ig: mintegy 50 ilyen kartell alakult.

21. 6. A közös külkereskedelem • A 18. század közepe óta folyamatosan erősödött, 1850 után a kereskedelem növekedése felgyorsult • 1850: Vámunió; 1867 után vámszerződés • Nagykereskedelmi hálózatok kialakulása – jelentős egységesítő tényező • Az árkiegyenlítődés folyamata • Mo: 1905-ig külkereskedelmi aktívum, utána romlott a mérleg • A Monarchia a vámkülfölddel szemben romló teljesítményt mutatott

22. A közös külkereskedelem (2) • Az áruszerkezet alapvetően a birodalmi munkamegosztásnak megfelelő • Újdonság: gabona-monokultúra helyett egyre inkább a lisztkivitel • Az agrárérdekeltségek vámrendszerrel védik a hazai termelőket • A századfordulón Mo. a Balkán felé már egyre több ipari terméket tudott eladni • 1867-1913 között 10 %-ról 35 %-ra nőtt az ipari kivitel (Eddie Scott számítása)

23. 7. Társadalmi kapcsolatok egységesítő ereje • Közös uralkodó, közös udvar, közös székhelyek • Arisztokrácia: eleinte hazai, később birodalmi szinten házasodik, szerez társadalmi tőkét • Vállalkozók: betelepedés és asszimiláció, házasságok, földszerzés • Munkásság: az osztrák fogyasztási kultúra • Az egyházi intézmények között egyre több kapcsolat • A bürokrácia: németes, merev • A hadsereg: KuK-rendszer