A diasor hatályosítását elvégezte: Kisgergely István(2014.01.31.)

1. KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEKIII. modul:Általános államháztartási ismeretek A diasor hatályosítását elvégezte: Kisgergely István(2014.01.31.)

2. Nemzetgazdaság:az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere. • Az állam különleges gazdasági szereplő: • Célja a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és gazdaságos ellátása. • Közpénzekből gazdálkodik – az államháztartási gazdálkodás szigorú törvényi szabályozása, különösen az Alaptörvény Közpénzek és a Helyi önkormányzatok fejezetei, és hozzájuk kapcsolódó sarkalatos törvények alapján. • Gazdasági súlya jelentős (a megtermelt jövedelem jelentős hányadát centralizálja). • Közhatalmi helyzetéből adódóan képes befolyásolni a gazdaságot (szabályozás, ellenőrzés, jövedelem-elvonás – újraelosztás, monetáris politikai ráhatás). Az államháztartás helye és szerepe a nemzetgazdaságban

3. A neoliberális piacgazdasági modell tartós válsága. • Felértékelődő állami szerepek a közhatalmi funkciók területén, a dekonjunktúra ciklusok ellensúlyozása, szociális-társadalompolitikai beavatkozások területén. • A gondoskodó állam lényege, a Jó Állam koncepciója. • J. M. Keynes gazdaságfilozófiájának lényege, és reneszánsza 2007-től. • Sikeres fiskális és monetáris politika fordulatra képes magyar államműködés. Az állam felértékelődő szerepe

4. Új Széchenyi Terv (gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, versenyképesség növelés), • Széll Kálmán Terv (költségvetési stabilitás előmozdítása), • Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (közigazgatás megújítása). A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény „Közpénzek” c. fejezetéhez (36-44. cikkek) és a Helyi Önkormányzatok c. fejezethez (31-35. cikkek). Magyarország újjászervezésének területei, programjai

5. Általános beavatkozások • Nemzetközi és EU kötelezettségek teljesítése (pl. befizetések az EU költségvetésébe), • Biztonság, közbiztonság védelme (pl. rendvédelem), • Jogi és intézményi keretrendszer működtetése (pl. igazságszolgáltatás, közigazgatás működtetése), • Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége (pl. az adók beszedésének kötelme, gazdálkodás szabályainak megalkotása). • Speciális beavatkozások • Egyes vállalkozói csoportok támogatása (pl. kis- és közép vállalkozások, regionális támogatások), • Egyes lakossági csoportok támogatása (pl. családtámogatások rendszere, nyugdíjasok kedvezménye), • Válságkezelés állami forrásokból, állami szabályozás és ellenőrzés kiterjesztésével. Állami beavatkozások (intervenciók)

6. A nemzetgazdaság egészének folyamatai: • Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói, növekedési ütem), • Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika), • Külgazdasági egyensúly • (fizetési mérleg, az ország külföldi adósságállománya). • Az államháztartás jellemzői: • Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás szintje, • Államháztartási hiány mértéke (GDP max. 3%-a), • Magyarország 3. éve teljesíti ezt a követelményt • (EDP eljárásból is kikerültünk 2013-ban), • Államadósság mértéke (felhalmozott tartozás; EMU: GDP max. 60%-a). A nemzetgazdaság helyzetét meghatározó fő makrogazdasági tényezők és az államháztartás

7. 2. fejezetAz államháztartás rendszere, az államháztartási gazdálkodás alapelvei, legfontosabb szabályai

8. Államháztartás reformja: • olyan strukturális változások, melyek után megváltozik a költségvetési rendszer működése, hatékonysága, a közszolgáltatások színvonala javul, az Állam hatékonyabban működik. • A reform területei: • Feladatellátás (pl. hatékony, ésszerű és célszerű gazdálkodás az állami vagyonnal, állami tulajdon védelme és arányának erősítése), • Finanszírozás (pl. adórendszer, adósságállomány, kincstári rendszer, külső finanszírozás diverzifikálása), • Management (pl. kontrollrendszer, stratégiai tervezés). Az államháztartás összefüggései az állami szervezeti rendszerrel és az Európai Uniós tagsággal

9. Az államháztartás közgazdasági megközelítésben: az államháztartás közfeladatok ellátását finanszírozó gazdálkodási rendszer. • Feladat-megközelítésben minden olyan tevékenység, amely az államháztartás vagyonát hasznosítja, vagy amelyet folyó államháztartási bevételekből finanszíroznak. • Szervezeti megközelítésbenaz államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell. Az új Áht. elmozdult a feladat-megközelítés irányába. Az államháztartás fogalma

10. Az állam és az államháztartás változó szerepei történelmi aspektusból (Adam Smith, Friedrich List, J. M. Keynes, Milton Friedman, 2007-től újjászervezett gazdaságpolitikák kora). • Fiskális politika felértékelődő szerepe, fiskális kényszer. • MNB kivonása a reálszektor- és az ÁHT refinanszírozásából. Jelenlegi változtatási kényszerek, új törekvések az MNB gazdaságpolitikai integrációjának mélyítésére, stratégiai partnerré válására. • Az Euró-zóna válsága, hatásai a magyar gazdaságra. • A közteherviselésbe bevontak körének szélesítése. Az államháztartás történelmi aspektusai és új kihívásai

11. Önkormányzati alrendszer Központi alrendszer • a helyi önkormányzat, • a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat, • a társulás, • a térségi fejlesztési tanács, • a költségvetési szervek, amelyek irányítója az önkormányzati alrend-szerbe tartozik. • az állam, • a központi költségvetési szerv, • a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, • a köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv. Az államháztartás alrendszerei

12. Az államháztartás rendszerének belső arányai

13. Éves költségvetés szerinti gazdálkodás • Költségvetés • Költségvetés egyenlege Előirányzatokkal való gazdálkodás • Költségvetési gazdálkodás • Kiadási előirányzatokhoz • Bevételi előirányzatok • Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás Az államháztartás rendszerének legfontosabb közös szabályai

14. Az alapelvek szerepe • az államháztartáshoz tartozó minden szervezetre vonatkozik a költségvetés tervezési metódusa, végrehajtása a bevételek és kiadások számbavétele, valamint a beszámolás, • egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk. • Érvényesülésük jogszabályi garanciái • a költségvetés készítésével és az elszámolással kapcsolatos eljárási szabályok , • a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatos szabályok, • a pénzügyi folyamatok számbavételi módját meghatározó szabályok Az államháztartási alapelvek szerepe, jelentősége

15. Nyilvánosság elve • A tervezés és elszámolás alapelvei • a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve, • a programozás elve, • a teljesség elve, • a valódiság elve, • az egységesség és áttekinthetőség elve, • a globális fedezet elve, • a bruttó elszámolás elve, • a részletezettség elve. • A költségvetési források felhasználásának alapelvei • felhasználási kötöttség elve, • közbeszerzési kötelezettség elve, • állami támogatások korlátozásának elve. Az államháztartási alapelvek

16. A törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza: • az államadósság csökkentése (az államadósság fogalma, számítása, adósságcsökkentés, az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok), • Államadósság Kezelő Központ (az Államadósság Kezelő Központ jogállása, feladatai), • Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre, működésének szabályai, szerepe az államadósság mértékének vizsgálatában), • a közteherviselés alapvető szabályai. A Stabilitási törvény

17. Közbevételek Közhatalmi bevételek (fizetési kötelezettségek) Magánjogi bevételek Tulajdonosi bevételek, pl. koncessziós szerződésekből eredő bevételek, vagyonhasznosítás bevételei, osztalék- és kamatbevételek. Alkotmányos alapja: közteherviselés. Szabályozási garanciák! Adó jellegű bevételek Díjjellegűbevételek Szankció jellegű bevételek Az államháztartás bevételei A közhatalmi bevételek beszedése: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság) Települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság)

18. ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK • JÓLÉTI FUNKCIÓ • GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓ • ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE Az államháztartás kiadásai(funkcionális csoportosítás)

19. Csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett. • Átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható. • Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetekönállóan és felelősen gazdálkodnaka törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint. Az Alaptörvény nemzeti vagyonnal való gazdálkodáshoz kapcsolódó alapelvei

20. A nemzeti vagyon • rendeltetésének megfelelő, • az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, • elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, • egységes elveken alapuló, • átlátható, hatékony és költségtakarékosműködtetése. • További vagyongazdálkodási feladat a nemzeti vagyon • értékének megőrzése, állagának védelme, • a nemzeti vagyon körének bővítése, • értéknövelő használata, hasznosítása, valamint • az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. A nemzeti vagyongazdálkodás feladata

21. Az államháztartás vagyona, a vagyongazdálkodás szabályai

22. Az állami vagyon feletti jogokat és kötelezettségeket a Magyar Állam nevében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja: • a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., • a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., illetve • tulajdonosi joggyakorló szervezet útján. Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek

23. Centralizált pénzgazdálkodás a központi alrendszerben • Jellemzői, főbb funkciói: • állami feladatok finanszírozása, az ezzel kapcsolatos fizetési műveletek lebonyolítása; • nettó finanszírozást végez, központi alrendszer és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatában meghatározó szerepe van; • az államháztartási jövedelmek hatékonyabb elosztására törekszik; • törzskönyvi nyilvántartást vezet. • Szervezete: • Magyar Államkincstár, • Államadósság Kezelő Központ Zrt. • Kincstári ügyfelek: • Kincstári kör, • Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok. Akincstári rendszer, szerepe, feladatai

24. Központi szereplője: Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK Zrt.). • Az ÁKK Zrt. főbb funkciói: • az államadósság-kezelési stratégia kidolgozása; • az állami költségvetés fizetőképességének fenntartása; • az államadósság és az államháztartási hiány finanszírozása; • az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése. Államadósság kezelése

25. 3. fejezetAz államháztartás központi szintje

26. A költségvetés főbb bevételei: • A gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági adó, pénzintézetek adója) • Fogyasztáshoz kapcsolt adók (ÁFA, jövedéki adó, regisztrációs adó) • Lakossági befizetések (személyi jövedelemadó, illetékek) • Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei • Befizetések az államháztartás alrendszereiből • Egyéb bevételek A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai

27. A költségvetés főbb kiadásai: • Támogatások • Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai • Államháztartás alrendszereinek támogatása • Adósságszolgálat • Egyéb kiadások • Tartalékok A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai

28. A központi költségvetés szerkezeti rendje

29. A Költségvetési ciklus

30. Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer. • Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv. • Alapszerű gazdálkodás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap. • Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások. • Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az alapok céljaihoz kapcsolódó kiadások). • Mögöttes állami felelősség. • TB igazgatási szervek: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár. A társadalombiztosítási alapok működésének jellemzői

31. Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. • Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter • Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek) • Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség • Jelenleg működő alapok: Nemzeti Földalap, Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap. Az elkülönített állami pénzalapok működése

32. 4. fejezetAz államháztartási rendszer helyi alrendszere

33. Az Alaptörvény 32. cikke szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvényi keretek között: • gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; • meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; • e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; • dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről. • önkormányzati feladatok és adósságállomány centralizáció 2011-2013 között Az önkormányzatok gazdasági önállóságának alkotmányos alapjai

34. VAGYONELEMEK:ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok. I. Önkormányzati törzsvagyon • Körét az Ötv., más törvény, és az önkormányzat rendelete határozza meg, közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja: • forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek), • korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl. középületek, közművek). II. Forgalomképes önkormányzati vagyon • Hasznosítása alapvetően önkormányzati döntés alapján. • Vállalkozásban való részvétel korlátai (!) Az önkormányzatok vagyona

35. SAJÁT BEVÉTELEK • helyi adók; • díjak; • bírságok; • vállalkozásból, az önkormányzati vagyon értékesítéséből, hozadékából származó bevételek; • önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevételek; átvett pénzeszköz; • egyéb bevételek. A helyi önkormányzatok bevételei

36. ÁTENGEDETT KÖZPONTI BEVÉTELEK • gépjárműadó, (2013-tól változás van) • illeték, • termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó, • az önkormányzatot megillető egyéb bevételek. A helyi önkormányzatok bevételei

37. ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK, TÁMOGATÁSOK • általános működési és ágazati feladatainak támogatása(Általános működés, köznevelés, gyermekétkeztetés, szociális és gyermekjóléti támogatás, kulturális feladatok támogatása); • központosított előirányzatokból; • működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások; • vis major támogatás; • cél- és címzett támogatások. A helyi önkormányzatok bevételei

38. A költségvetés előkészítése • költségvetési koncepció • költségvetési tervezet elkészítése • költségvetési egyeztetések • A költségvetési döntés • a költségvetés tartalmi elemei • A költségvetés végrehajtása • helyi önkormányzati költségvetési szervek • A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése • zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló) Költségvetési ciklus

39. 5. fejezetA költségvetési szervek

40. Az államháztartás részét képező, az Áht. szerint nyilvántartásba vett jogi személy,amely • jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (közfeladat) • közérdekből, • alaptevékenységként, • haszonszerzési cél nélkül, • jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, • jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, • az alapító okiratban megjelölt működési körben, • közfeladat-ellátási kötelezettséggel, • a költségvetéséből gazdálkodva végez, • gazdálkodásáról számviteli beszámolót készít (2014-től eredményszemléletűt). A költségvetési szerv fogalmi ismérvei

41. A költségvetési szerv alapítására jogosultak

42. A létrehozásról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. • Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki. (Kivételek vannak.) • Az alapító okirat kötelező tartalmát törvény ,rendelet (Áht,Ávr.) írja elő. • A költségvetési szerv a nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre (főszabály szerint). • A költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár vezet nyilvántartást (törzskönyvi nyilvántartás). Költségvetési szerv alapításának főbb szabályai

43. A költségvetési szervek típusai

44. Irányítási jogosultságok • Alapítói jogok gyakorlása, • Vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok gyakorlása, • Gazdasági vezető kinevezése, felmentése, díjazásának megállapítása, • A költségvetési szerv tevékenységének ellenőrzése, • A fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az működéssel, gazdálkodással kapcsolatos jogainak gyakorlása, • Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, • Jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, • Egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. A félkövér betűvelszedett jogosultságok a felügyeleti szerv jogosultságai körébe nem tartoznak! A költségvetési szerv irányítása, felügyelete

45. Az átalakításról, vagy a megszüntetésről jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. Jogosult: alapító szerv. • Az átalakítás történhet: • egyesítéssel (beolvadás, vagy összeolvadás), • szétválasztással (különválás, vagy kiválás) • Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (határozatban) rendelkezni kell: • a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, • valamennyi jogáról és kötelezettségéről, • meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és azon kört, mértéket, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. • A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törléssel,a törlés napján szűnik meg. A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése

46. Közfeladat-ellátási kötelezettség • A feladatellátás belső rendje, módja: SZMSZ, ügyrendek. • Alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység. • Vállalkozási tevékenység: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység. (Korlátozott) • Működés, feladatellátás rendszeres felülvizsgálata.(irányító szerv) A költségvetési szerv tevékenysége

47. Gazdálkodásuk alapdokumentuma: az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetés. • Tartalma: • kiadások, bevételek és támogatások kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szak-feladatrend szerinti tevékenységenként részletezve, • személyi juttatásainak és létszámának összetételét, • Szak-feladatrend szerinti mutatók állománya és értékei. • Működésükkel, gazdálkodásukkal szembeni alapvető követelmények: • Gazdaságosság (az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás, ráfordítás a lehető legkisebb legyen) • Hatékonyság (a nyújtott szolgáltatás, ellátott feladat értéke, vagy bevétele a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrások kiadásait/ráfordításait) • Eredményesség (a kitűzött célok teljesüljenek, a feladat tervezett és tényleges hatása között a lehető legkisebb eltérés legyen, vagy a tényleges hatás kedvezőbb legyen a tervezettnél) A költségvetési szerv működésének, gazdálkodásának általános jellemzői

48. A költségvetési szerv bevételei • Tárgyévi költségvetési bevételek: támogatás, támogatásértékű bevétel, közhatalmi bevétel, átvett pénzeszköz, egyéb működési és felhalmozási célú bevétel, vállalkozási tevékenység bevételei, átvett maradvány. • Korábbi években képződött, felhasználásra jóváhagyott tartalék igénybevétele (alaptevékenységhez kapcsolódóan önkormányzatoknál pénzmaradvány, kincstári körben előirányzat-maradvány (kötelezettségvállalással terhelt, nem terhelt), valamint a vállalkozási maradvány) - pénzforgalom nélküli bevételnek minősül. • A költségvetési szerv kiadásai • Működési kiadások: személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások (készletbeszerzések, szolgáltatások kiadásai), egyéb folyó kiadások. • Felhalmozási kiadások: intézményi beruházási kiadások, felújítások. A költségvetési szerv bevételei, kiadásai

49. Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS Belső szabályzatban kell rögzíteni mely esetekben és kinek kötelező igazolni szakmai szempontból a teljesítést. TELJESÍTÉS (átadás/átvétel) Összegszerűség, fedezet megléte, gazdálkodási, számviteli szabályok betartásának ellenőrzése. ÉRVÉNYESÍTÉS A pénzügyi teljesítés elrendelése. Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés. UTALVÁNYOZÁS A költségvetés végrehajtásának egymásra épülő folyamatai Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak az egyes jogkörök gyakorlói vonatkozásában!

50. A költségvetési beszámolás célja: a költségvetési szerv gazdálkodásáról információt nyújtani a költségvetési szerv vezetői, az irányító szerv, valamint az ellenőrző szervek részére. • Féléves beszámoló • június 30-i fordulónapra készül, • tartalma: pénzforgalmi jelentés, pénzforgalom egyeztetése, • a költségvetés I. félévi teljesüléséről szolgáltat információt. • Éves költségvetési beszámoló • december 31-i fordulónapra készül, • tartalma: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, maradvány-kimutatások, kiegészítő melléklet (számszaki és szöveges rész), • a költségvetés végrehajtásáról és a vagyon alakulásáról ad információt. Költségvetési beszámolás