Magyar iskola gy s pedag gia a 19-20. sz zadban

1. Magyar iskola�gy �s pedag�gia a 19-20. sz�zadban

2. Magyar iskola�gy a felvil�gosult abszolutizmus kor�ban A 18. sz�zad jelentos v�ltoz�sokat hozott a b�csi udvar politik�j�ban. M�ria Ter�zia sorozatos int�zked�seket foganatos�tott a Habsburg-birodalom egys�g�nek megszil�rd�t�s��rt, a k�zpontos�t�s hat�konys�g�nak fokoz�s��rt. Ez az egys�ges�t�si t�rekv�s a politika, a gazdas�g, az ipar, a k�zeg�szs�g�gy �s az iskola�gy ter�let�n egyar�nt �rv�nyes�lt.

3. M�ria Ter�zia � �s fia II. J�zsef � a felvil�gosult abszolutista korm�nyzati elveket �rv�nyes�tette a Habsburg-birodalom k�zoktat�s�nak ir�ny�t�s�ban is. Ennek megfeleloen a magyar k�zoktat�st is igyekeztek egys�ges ir�ny�t�s al� vonni. T�rekv�seiknek k�vetkezm�nyek�nt iskol�ztat�sunkban fokozatosan t�rt h�d�tott a felvil�gosult abszolutizmus n�h�ny tipikus alapelve:

4. 1. Az oktat�s fontos �llami �rdek. A felvil�gosod�s egyik alapveto gondolata szerint oktat�ssal, felvil�gos�t�ssal megoldhat�k a t�rsadalmi bajok, probl�m�k. A n�pt�megekkel minden eszk�zzel � iskol�val, tan�t�val, tank�nyvvel � tudatos�tani kell, hogy az a t�rsadalom a legjobb, amelyben ok �lnek; az a hely sz�mukra a legmegfelelobb, amelyet ebben a t�rsadalomban elfoglalnak; mindennek megv�ltoztat�sa v�gzetes lenne sz�mukra �s az orsz�g eg�sz�re egyar�nt.

5. 2. A k�zvetlen hasznoss�g, az utilitarizmus elv�nek �rv�nyes�t�se. Vil�goss� v�lt, hogy a hagyom�nyos koll�giumok �ltal a nemes ifjak sz�m�ra ny�jtott �barokkos� latinos-jog�szi ismeretek kieg�sz�t�sre szorulnak. Fontos a j�vendo �letvitelben k�zvetlen�l hasznos ismeretek elsaj�t�t�sa is, mint p�ld�ul a gazd�lkod�s, a term�szetrajz, a f�ldm�r�s. Egyesek szerint a korabeli muv�szetekhez �s sz�pirodalomhoz is �rtenie kell a nemesembernek, hogy hozz��rto mec�n�sk�nt t�mogathassa a zene, a sz�pirodalom, a sz�nh�z muveloit. De muvelts�g�hez hozz�tartozik az is, hogy ismerje az �j filoz�fiai �s term�szettudom�nyos ir�nyzatokat. A k�zvetlen�l hasznos a polg�rs�g �rdekeit is szolg�lta. Az iparosok �s kereskedok mellett a polg�rs�gon bel�l, fokozatosan megeros�d�tt �s differenci�l�dott a nem nemes, vil�gi �rtelmis�gi r�teg. (A magasabb iskol�t v�gzett, megfelelo hivatali �ll�ssal rendelkezo polg�rokat �honor�cior�-nak nevezt�k.)

6. 3. A felvil�gosult abszolutista uralkod�k a vall�si t�relem elv�t k�v�nt�k �rv�nyes�teni. Az egyes vall�sok szemben�ll�s�t igyekeztek feloldani azzal, hogy a h�vo emberre helyezt�k a hangs�lyt, nem pedig a dogmatikai �s szertart�sbeli k�l�nbs�gekre. 4. Az iskola�gy � M�ria Ter�zia h�res kijelent�s�t id�zve � �politikum�, azaz �llamhatalmi k�rd�s. Az iskol�z�s ettol kezdve m�r nem kiz�r�lag az egyes vall�sfelekezetek �gye, de nem is az egyes f�ldesurak j�t�konykod�s�nak f�ggv�nye. Az uralkod� fens�gjog�ba ker�lt, vil�gi ter�letre �ttevod�tt, �laiciz�lt� k�rd�s lett az iskola�ll�t�s, fenntart�s �s ir�ny�t�s �gye. Az �llam tov�bbra is ig�nybe k�v�nta venni az egyh�zakat az iskol�ztat�sban, az oktat�sban, de csakis saj�t k�zpontos�tott ir�ny�t�sa, fel�gyelete alatt.

7. M�ria Ter�zia az 1770-es �vekben a tan�gy nagyszab�s� reformj�t hajtotta v�gre. Az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend vagyon�nak jelentos r�sz�bol tanulm�nyi alapot hozott l�tre az als�, a k�z�pfok� oktat�s valamint az egyetem t�mogat�s�ra. A kir�lyi katolikus iskol�k f�gg�se az �llamhatalomt�l ettol kezdve m�g nyilv�nval�bb� v�lt.

8. Az I. Ratio Educationis 1775-ben az uralkod� az udvari kancell�ria egyik fiatal tan�csos�t, �rm�nyi J�zsefet megb�zta a magyar iskolarendszer �tfog� reformj�nak kidolgoz�s�val. Az �j Oktat�si-Nevel�si Rendszer, a Ratio Educationis v�gso sz�veg�t M�ria Ter�zia 1777. augusztus 22-�n hagyta j�v�. (Teljes c�me magyarul: Magyarorsz�g �s a t�rsorsz�gok �tfog� oktat�si-nevel�si rendszere.)

9. A protest�nsok elutas�tott�k a Ratio elveinek �tv�tel�t. Arra hivatkoztak, hogy az iskola�gy egyed�l az iskol�kat fenntart� felekezetek, s mindenekelott a helyi egyh�zk�zs�gek hat�sk�r�be tartozik. A Ratio elso �zben k�s�relte meg egy olyan egys�ges oktat�si-nevel�si rendszer l�trehoz�s�t, amely az �llam, illetve az �llamhatalmat k�pviselo uralkod� fel�gyelete alatt �ll. Az iskol�k felekezeti jelleg�nek �s fenntart�suk feud�lis m�dj�nak megorz�s�vel k�s�relte meg a k�l�nb�zo szintu oktat�si int�zm�nyeket egys�ges �llami szervezetbe rendezni.

10. � A hazai iskolarendszer �llami (felekezeten fel�li) ir�ny�t�s�ra �s ellenorz�s�re megteremtette a tanker�leteket, �l�k�n a tanker�leti foigazgat�kkal �s a n�piskolai fel�gyelokkel. � A megl�vo iskolat�pusokat megeros�tette, �s szab�lyk�nyvben r�gz�tette. Ezek a korabeli legfobb iskolat�pusok a k�vetkezok: Pozit�vumok:

12. � Hat�rozott szervezeti kereteket �s tananyagbeli tartalmakat kaptak az egyes iskolafokok. Magasabb szintre a tanul� ettol fogva csak az elo�rt felt�telek teljes�t�se ut�n l�phetett. Kisgimn�ziumba csak a tizedik �let�v�ket bet�lt�tt elemi oszt�lyokat v�gzett, �rni olvasni, sz�molni tud� di�kokat vettek fel. � A k�z�piskolai tananyagban � a hum�n ismeretanyag megmarad� t�ls�lya mellett � a kor�bbin�l t�bb helyet kaptak a re�l-ismeretk�r�k (sz�mtan, term�szetrajz, fizika, f�ldrajz). Tant�rgyk�nt �rja elo a szab�lyk�nyv a t�rt�nelem, erk�lcstan �s az �llampolg�ri ismeretek tan�t�s�t. � A Ratio-ban k�s�rlet t�rt�nt a gimn�ziumi tant�rgyak hasznoss�g szerinti feloszt�s�ra. Megk�l�nb�ztet �minden tanul� sz�m�ra egyform�n n�lk�l�zhetetlen�, �minden tanul� sz�m�ra egyform�n hasznos� �s �nem mindegyik tanul� sz�m�ra, hanem csak n�melyeknek hasznos vagy sz�ks�ges� ismereteket. �gy teremtod�tt meg a k�telezo, az aj�nlott �s a v�laszthat� tant�rgyak fogalma.

13. � Az 1777-es Ratio Educationis a tan�t�k�pz�s �j int�zm�nyt�pus�t honos�totta meg: a normaiskol�t (�kiemelt anyanyelvi iskol�k�, �schola capitalis�). (B�cs-1771, Pozsony-1775, Buda, Nagyv�rad-1777) Ezekben az int�zm�nyekben a kir�lyi katolikus n�piskol�k sz�m�ra k�peztek tan�t�kat. A protest�nsok � tan�gyi auton�mi�jukra hivatkozva � utas�tott�k el a normaiskol�kat �s a normam�dszert. � A Ratio Educationis int�zked�si szab�lyzat�ban sz� esik a testi nevel�s, a j�t�k, a szellemi felfriss�l�s fontoss�g�r�l, haszn�r�l is.

14. Negat�vumok: � A magyar nyelv nem kapott helyet a k�z�p- �s felsofok� oktat�sban. A tan�t�s nyelve a latin volt (a n�piskol�kat kiv�ve, ahol term�szetesen a tanul�k anyanyelv�n folyt az oktat�s). A kisgimn�ziumi oszt�lyokban az anyanyelv csup�n �seg�dnyelvk�nt� szerepelt, de csak addig, m�g a tanul�k latintud�sa lehetov� tette az egynyelvu magyar�zatot. Az elso Ratio Educationis megt�rte azt a folyamatot, amely az 1730-as, 40-es �vektol kezdve bontakozott ki Magyarorsz�gon. Az iskol�k magyar jellege att�l kezdve ugyanis kifejezetten eros�d�tt: megsz�lettek a magyar nyelvu tank�nyvek, k�s�rletek t�rt�ntek a magyar tannyelvu oktat�sra. 1777-tol kezdve viszont a kisgimn�ziumokban a magyar csak egy lett az orsz�gban �lo h�t nemzetis�g lehets�ges seg�dnyelvei k�z�l, semmi t�bb.

15. � A modern nyelvek k�z�l a n�met nyelv tan�t�s�nak minden iskolai szinten kiemelt szerepet biztos�tott. � Tov�bbra is a nemess�g �rdekeit tartotta szem elott: eszm�nye a hagyom�nyos latinos-retorikus, �barokkos� muvelts�g volt, k�zjogi-alkotm�nyjogi sz�nezettel. A gimn�zium elsosorban azoknak a nemesi sz�rmaz�s� fiataloknak volt az iskol�ja, akik annak elv�gz�se ut�n visszat�rtek az �apai h�zba�, �s �tvett�k �r�kl�tt birtokuk ir�ny�t�s�t, vagy � ennek hi�ny�ban � vagyonos nagyuraknak aj�nlott�k fel �rtelmis�gi szolg�lataikat. � V�gezet�l: a Ratio gimn�ziumi tanterve � eg�sz�ben v�ve � nem vette figyelembe a 10�15 �ves kor� tanul�k l�lektani saj�toss�gait. Nehezen megem�sztheto tananyagt�meg volt ez, tele fogalom-meghat�roz�sokkal, felsorol�sokkal.

16. M�ria Ter�zia hal�la ut�n fia, II. J�zsef ker�lt a tr�nra, aki a felvil�gosult abszolutizmus szellem�ben egys�ges k�zoktat�si rendszert k�v�nt meghonos�tani az eg�sz Habsburg-birodalomban. A birodalmon bel�l a n�met nyelvnek kit�ntetett szerepet sz�nt. A k�z�piskola grammatikai oszt�ly�ba senkit sem vehettek fel n�met �r�s- �s olvas�stud�s n�lk�l. A n�met nyelvet minden iskolat�pusban �s minden fokon tan�tani kellett, sot n�met�l kellett tan�tani minden tant�rgyat a magyarorsz�gi k�z�piskol�kban. Tand�jat vezetett be a gimn�ziumokban akad�mi�kon �s az egyetemen. Szigor�totta a helyzetet az oszt�lyz�sr�l hozott rendelkez�se. Ennek �rtelm�ben jobb�gy sz�rmaz�s� tanul�k csak akkor l�phettek magasabb oszt�lyba, ha kituno minos�t�st �rtek el. Polg�rok kituno vagy I. rendus�g eset�n. Nemesekn�l egy kik�t�s volt csup�n, ha III. renduek lettek, oszt�lyt kellett ism�telni�k.

17. K�l�nb�zo vall�sfelekezetu tanul�k sz�m�ra �n. �k�z�s� iskol�k fel�ll�t�s�t �rta elo. Azokban a szeg�ny falvakban, ahol csak egy felekezet tudott iskol�t l�tes�teni, a kir�ly elrendelte, hogy a m�svall�s� gyermekek is ebbe az iskol�ba j�rjanak. A nemzeti ellen�ll�s v�g�l is meghi�s�totta a n�metes�to t�rekv�seket, a kalapos kir�ly � hal�los �gy�n � visszavonta rendeleteit.

18. Az 1790-ben tr�nra l�po II. Lip�t uralkod�s�nak elej�n �gy tunt, hogy lehetos�g ny�lik a magyar iskola�gy �jj�szervez�s�re. Az 1790/91-es, vala�mint az 1792-es orsz�ggyul�sen a magyar nemess�g m�r megfogalmazhatta a magyar jellegu nevel�sre vonatkoz� k�vetel�seit. Fontos v�vm�nya volt az 1790/91-es orsz�ggyul�snek a protest�ns vall�sszabads�g �s ennek kapcs�n a protest�ns tan�gyi auton�mia t�rv�nybe iktat�sa. Az 1790. �vi 26. t�rv�nycikk hossz�, s�t�t idoszakot z�rt le a protest�ns egyh�zak �let�ben. B�r a r�mai katolikus egyh�znak tov�bbra is biztos�totta a �religio praedominans� (uralkod� vall�s) szerepet, m�gis elismerte az evang�likus �s reform�tus egyh�zak �nkorm�nyzat�t. Megadta sz�mukra az iskolafenntart�s, tov�bbi iskolaalap�t�s, adom�nygyujt�s �s k�lf�ldi egyetemj�r�s jog�t.

19. B�rmennyire is halad� l�p�s volt ez a t�rv�ny a szabad vall�sgyakorlat ter�n, visszavetette azt az elso Rati�val megindul� folyamatot, amely a hazai iskolarendszer egys�ges�t�se fel� vezetett. A protest�nsok ezut�n � tan�gyi auton�mi�jukra hivatkozva � elutas�tottak minden �llami kezdem�nyez�st, ami az iskolarendszer�k fejleszt�s�re vonatkozott.

20. II. Lip�t uralkod�sa alatt � T�rv�nybe iktatt�k a magyar nyelv iskolai oktat�s�t is azoknak, akik nem tudtak magyarul. � L�trehozt�k a Muvelod�si Bizotts�got egy �j tan�gyi reform egy m�sodik Ratio Educationis kidolgoz�sa c�lj�b�l. E bizotts�g kidolgozta a �nemzeti nevel�s �ltal�nos elveinek rendszer�t�. Fontos alapelv volt, hogy az orsz�gban minden gyermeket (oszt�ly-hovatartoz�sra tekintet n�lk�l) azonos c�lok �rdek�ben egys�ges, ingyenes, int�zm�nyes nevel�sben kell r�szes�teni. V�ltozatos iskolat�pusokr�l kell gondoskodni, de ezekben olyan hasznos ismeretek tan�t�sa t�rt�nj�k, amelyek felk�sz�tik a n�vend�keket j�vendo hivat�suk bet�lt�s�re. K�l�n�s hangs�lyt helyeztek az elemi iskol�k (kisiskol�k) fejleszt�s�re.

21. A II. Ratio Educationis M�sf�l �vtizeddel azut�n, hogy az orsz�ggyul�s Muvelod�s�gyi Bizotts�ga megkezdte munk�j�t, Bud�n 1806-ban napvil�got l�tott az �j Nevel�si-Oktat�si Rendszer, a m�sodik Ratio Educationis. Elodj�hez hasonl�an a m�sodik Ratio is csak a katolikus iskol�k sz�m�ra v�lt k�telezo �rv�nyuv�, a protest�nsok � tan�gyi auton�mi�juk v�delm�ben � kezdetben elutas�tottak minden k�zpontos�t� t�rekv�st. K�sobb � �ppen a Ratio hat�s�ra � ok is kidolgoztak egys�ges�to rendelkez�seket.

22. Intenci�inak jellemzo von�sai k�z� tartozik a nemzetis�gi �s vall�si t�relem. R�szletesen rendelkezik az anyanyelvi iskol�kr�l � az egyszeru falusi egytan�t�s iskol�t�l kezdve a tanker�leti sz�khelyeken muk�do normaiskol�kig. Az als� fok� oktat�s ingyeness�g�t tartja k�v�natosnak. Ha a sz�lo saj�t hib�j�b�l nem iskol�ztatja gyermek�t v�ts�get k�vet el, s b�ntet�st �rdemel. A v�rosi iskol�t tov�bbfejlesztette, megalkotva ezzel a k�sobbi �polg�ri iskola� elodj�t. K�l�n gondoskodott a l�nyok iskol�ztat�s�r�l.

23. A latin iskola als� szintje tov�bbra is a grammatikai iskola (kisgimn�zium). Oszt�lyainak sz�m�t az addigi h�romr�l n�gyre emelte a rendelet. Ezt k�vett�k a �hum�n� tanulm�nyok, az �n. retorikai �s po�tikai oszt�lyokban. Sz�noklat- �s k�lt�szettanon k�v�l hittannal, matematik�val, term�szetrajzzal, f�ldrajzzal �s t�rt�nelemmel is foglalkoztak a tanul�k ezekben az oszt�lyokban. Fontos fejlem�ny, hogy kik�sz�b�lte a n�met nyelv kor�bbi � II. J�zsef alatt bevezetett � k�telezo oktat�s�t. Tov�bbra is tan�tott�k, de csak azoknak a tanul�knak, akik ezt k�v�nt�k. Noha a gimn�ziumokban az oktat�s nyelve hivatalosan tov�bbra is a latin maradt, e rendelkez�s jelentos szerephez juttatta a magyar nyelvet is.

24. Nemzetis�gi vid�keken � a hagyom�nyokat k�vetve � lehetov� tette, hogy a gimn�ziumi t�rgyak oktat�s�ban a magyar�zat megk�nny�t�s�re seg�dnyelvk�nt haszn�lj�k a tanul�k anyanyelv�t. R�szletesen elo�rta a l�ceumok �s az akad�mi�k tananyag�t is A l�ceum a k�tesztendos filoz�fiai k�pz�st ny�jt� �n�ll� int�zm�ny elnevez�se. Az akad�mi�k k�r�be pedig a k�t�ves filoz�fiai, majd h�rom�ves jogi tanulm�nyokat ny�jt� foiskola tartozott. �ltal�ban elmondhat�, hogy ez a Ratio kijav�totta elodje hib�it. Egyszerus�tette a tant�rgyi sokf�les�get, l�lektanilag megalapozottabb� tette a tant�rgyak sorrendis�g�t. Behat�an foglalkozott az egyetemmel is. Ennek filoz�fiai fakult�sa tov�bbra is megtartotta � a k�z�pkori hagyom�nyokra visszavezetheto � elok�sz�to szerep�t. A filoz�fiai oszt�lyok tananyaga itt m�r term�szettudom�nyos ismeretekkel bov�lt. Erre �p�lt a n�gy�ves teol�giai, h�rom�ves jogi �s �t�ves orvosi kar.

25. A 19. sz�zad elso fel�nek magyar nevel�st�rt�neteElso �vod�ink  A sz�zad elej�nek a gazdas�gi-t�rsadalmi fejlod�se nyom�n n�lunk is jelentkezett az �vod�k l�tes�t�s�nek ig�nye. A kapitaliz�l�d� manufakt�r�k egyre t�bb munkaerot ig�nyeltek: f�rfiakat �s noket egyar�nt. Megn�vekedtet azoknak a v�rosi csal�doknak a sz�ma, ahol az apa �s az anya egyar�nt munk�t v�llalt. Kisgyermekeik gondoz�sa, nevel�se megoldatlan probl�mak�nt nehezedett r�juk.

26. Az elso hazai �vod�t 1828-ban nyitotta meg Brunszvik Ter�z a krisztinav�rosi Mik� utc�ban. Ezt k�vette hamarosan m�g ketto: a V�ziv�rosban, illetve a V�rban. Brunszvik Ter�z sz�z�tven kisgyermeket akart felvenni int�zet�be. Erosen b�zott abban, hogy �szerencs�s vitel ut�n t�bb ilyenf�le oskol�k is fognak helyeztetni�.

27. Nem v�letlen az �oskola� kifejez�s haszn�lata. Brunszvik Ter�z int�zete (�s az azt k�vetok is) ugyanis nem a mai �rtelemben vett �vod�k voltak, hanem � kisgyermekiskol�k. Sz�les k�ru elemi oktat�s folyt itt. A c�l: a konkr�t t�rgyak alapos megismer�se, �s ezen kereszt�l a pontos fogalmak kialak�t�sa volt. Pestalozzi didaktikai elveinek szellem�ben, az �ltala kidolgozott besz�d- �s �rtelemgyakorlatok (Anschauungsunterricht) �vodai alkalmaz�sa volt ez. Az �vodaszob�ban �ll� sz�krol p�ld�ul a k�vetkezok�ppen besz�lgettek, �szeml�letileg elsaj�t�tva� ezt a t�rgyat: �A sz�knek n�gy l�ba van, �lodeszk�ja �s t�ml�ja. T�lgyf�b�l k�sz�ti az asztalos �s �l�sre szolg�l. Az �l�s n�gysz�gletes; vannak h�romsz�gletu �s kerek sz�kek is. Sz�ne s�rg�s. Nem minden sz�knek van n�gy l�ba. Vannak h�roml�b�ak is, mint amilyen a susztersz�k. A l�bak �s az �lodeszka sz�ks�gesek, a t�mla nem. Vannak p�rn�zott sz�kek is, amelyeket rendszerint karossz�knek mondunk. A sz�k magasabb, mint a zs�moly �s alacsonyabb mint az asztal.�

28. J�l l�that� a c�l: a konkr�t t�rgyak alapos megismer�se, �s ezen kereszt�l a pontos fogalmak kialak�t�sa. Ugyanakkor az is vil�gos, hogy h�rom-�t �ves gyermeknek nem t�l �lm�nyszeru az ilyesf�le ismeretszerz�s. Elso �vod�inkban � az orz�sen, gondoz�son k�v�l � sokf�le hasznos ismeretre is megtan�tott�k a gyerekeket. Itt is folyt m�r a betuismeret, az olvas�s tan�t�sa, ami vall�stani ismeretek elsaj�t�t�s�val p�rosult. A foglalkoz�sok az elso idoben n�met nyelven folytak. Az �neknek, a muzsik�l�snak is megvolt a maga helye, szerepe ezekben az int�zetekben.

29. Bezer�dy Am�lia nev�hez k�todik az elso falusi kisded�v� l�trehoz�sa. 1836-ban a Tolna megyei Hidja-puszt�n alap�totta uradalmi csel�dek gyermekei sz�m�ra. Kisl�nya, Fl�ri egy�tt j�rt ebbe az �vod�ba a szeg�ny sz�lok gyermekeivel. Egy �v� �s egy �seg�dno� foglalkozott itt a 40�60 fonyi gyermekcsoporttal. 1839-ben jelent meg Bezer�dy Am�lia muve, a �Fl�ri k�nyve� oktat�-nevelo c�lzat� tanuls�gos olvasm�nyokkal, versekkel �s sok illusztr�ci�val. Ez a k�tet tekintheto a magyar gyermekirodalom elso jelentos darabj�nak.

30. J� FELT�TELEK: Elosz�r ha felkelek. H�l�t adok Istennek; Sz�l�imet azonban Megk�sz�nt�m ny�jasan. �s megmosdom azut�n, A mint illik, sz�p tiszt�n Megf�s�l�m hajamat, Csinos�tom magamat! �gy �r�mest n�zel r�m, Ha tiszta testem, ruh�m. Csak a ki fel�lt�z�tt, Jelenjen meg m�s elott. Fel�lt�zve ha ettem reggelit, s megk�sz�ntem, Oskol�ba kell mennem; �n ezt �r�mest teszem. Tanulok ott sz�vesen S haza j�v�k csendesen; Nem �llok meg az utcz�n, Nem n�zek minden ut�n; Nem ki�ltok s csevegek, rossz gyermekkel nem megyek; Mert roszat tanulhatn�k, �n is azt�n rosz lenn�k; Otthon csendes s j� vagyok, Any�mnak sz�t fogadok; Soha sem veszekedem; Testv�rimet szeretem. Ha sz�loimmel nyugszunk, Besz�lem, mit tanultunk; Sz�vbol ezek �r�lnek, S engemet mind szeretnek.

31. Fontos �llom�sa a magyar �voda�gy t�rt�net�nek a �Kisded�v� Int�zeteket Magyarorsz�gban Terjeszto Egyes�let� megalakul�sa 1836-ban. Ez az orsz�gos hat�k�ru t�rsadalmi szervezet v�llalta az �vod�k szervez�s�t �s fenntart�s�t. Az elso �v�k�pzot Toln�n hozt�k l�tre 1837-ben. Igazgat�ja, Wargha Istv�n a magyar �vodapedag�gia elm�let�nek kiv�l� muveloje volt. 1843-ban k�nyvet jelentetett meg az �vod�k fejleszt�s�nek k�rd�seirol, m�dszertani k�rd�sekrol. C�me: �Terv a kisded�v�-int�zetek terjeszt�se ir�nt a k�t magyar haz�ban� (vagyis Magyarorsz�gon �s Erd�lyben).

32. N�poktat�s A falusi kisiskol�k �let�ben tov�bbra is jelentos szerepet j�tszottak az egyh�zak. Az �vsz�zadok alatt kialakult szervezeti kereteket a k�t Ratio megeros�tette, s a XIX. sz�zad elej�n gazdas�gi-t�rsadalmi okok m�g nem tett�k sz�ks�gess� ezek megv�ltoztat�s�t. Mind a katolikus, mind pedig a protest�ns egyh�zak t�rekedtek arra, hogy minden faluban � a templom mellett � iskola is legyen. Kettos c�l �rdek�ben muk�dtett�k ezeket a falusi kisiskol�kat. Egyr�szt a vall�s elemeit �s az alapveto erk�lcsi ismereteket oktatt�k itt, m�sr�szt pedig a falusi paps�g ut�np�tl�s�r�l gondoskodtak �gy. Az iskolafenntart�s tov�bbra is a hagyom�nyos �feud�lis� m�don t�rt�nt. A tan�t� fo j�rand�s�ga a telekhaszn�lat volt, ezt eg�sz�tett�k ki a lakoss�g k�l�nf�le term�szetbeni juttat�sai. K�zvetlen felettese a falu lelk�sze volt. A tan�t� gyakran k�ntori teendoket is ell�tott, sot jegyzos�get is v�llalt.

33. A sz�zad elej�tol kezdve fokozatosan megeros�d�tt egy olyan, jobb m�d�, f�ldtulajdonnal rendelkezo paraszti r�teg, amely egyre jobban bekapcsol�dott az �rutermel�sbe �s kereskedelmi forgalomba. Ok �ltek a Ratio ny�jtotta lehetos�gekkel: iskol�ztatt�k gyermekeiket, mert egy�ni gazdas�gi �rdek�k is �gy k�v�nta. A mezogazdas�gi �rutermel�sbe ugyanis az elemi ismeretekkel m�r rendelkezo parasztok eredm�nyesebben tudtak bekapcsol�dni. A v�rosi elemi oktat�s ebben a korszakban is l�nyegesen k�l�nb�z�tt a falusit�l. A sz�zadfordul�n m�r minden jelentosebb v�rosunkban muk�d�tt latin iskola. Az ehhez kapcsolt legals�, elemi oszt�lyokban szereztek elemi muvelts�get a v�ros polg�rgyermekei.

34. A m�sodik Ratio Educationis �n�ll�, befejezett iskolat�puss� fejlesztette a v�rosi elemi iskol�t. Latint csak a gimn�ziumba k�sz�lo gyerekeknek kellett tan�tani, a tov�bb nem tanul�k sz�m�ra �j oszt�lyt szerveztek, latin n�lk�l. A Ratio rendelkez�se nyom�n, a v�rosi ig�nyeknek megfeleloen �j � latin n�lk�li � k�t vagy h�romtan�t�s elemi iskol�kat kezdtek szervezni orsz�gszerte. A II. Ratio ��rdeme�, hogy 6�12 �ves korig minden gyermek sz�m�ra k�telezov� tette az als� elemi k�t oszt�ly�nak elv�gz�s�t. Ennek elmulaszt�sa eset�n a sz�lok p�nzb�ntet�s�t helyezte kil�t�sba. Tan�t�nak �s seg�dtan�t�nak csak azt nevezhett�k ki, aki elv�gezte a tan�t�k�pzot. A tan�t�k 30 �v szolg�lat ut�n nyugd�jra jogosultak. T�bbfajta v�rosi iskola l�tezett ebben a korszakban. A latinos k�pz�st ny�jt� elemi a hivatalnoki, a tudom�nyos vagy az egyh�zi p�lya fel� egyengette a tanul�k �tj�t; a latin n�lk�liek pedig a k�zvetlen�l hasznos (�praktikus�) tananyaggal a polg�ri p�ly�kra igyekvoknek ny�jtott ismereteket.

35. Tan�t�k�pz�s Ebben az idoszakban a kor�bban egyed�l�ll� jelentos�gu normaiskol�k m�r tov�bbfejleszt�sre, korszerus�t�sre szorultak. Kev�s volt belol�k: egy-egy hatalmas tanker�letben egy muk�d�tt csup�n. A k�pz�si ido r�vids�ge sem tett lehetov� elm�ly�ltebb tanul�st, hat�konyabb k�pz�st. A protest�nsok � tan�gyi auton�mi�jukra hivatkozva � nem engedt�k normaiskol�ba tan�t�jel�ltjeiket. Koll�giumaikban a lelk�szeknek k�sz�lo felsobb oszt�lyos tanul�k szert tettek pedag�giai gyakorlatra: tan�tott�k elemista t�rsaikat. A protest�nsok mindemellett �rezt�k a rendszeres nevel�stani st�diumok hi�ny�t. �ppen ez�rt S�rospatakon m�r 1796-t�l kezdve megszervezt�k a paedagogarcha �ll�st. Olyan tan�r volt ez, aki az oszt�lytan�t� �regdi�kok (latinul: praeceptor publicus) munk�j�t fel�gyelte. Az akad�miai tagozaton ettol kezdve m�r k�l�n vizsg�t tartottak a preceptors�gra k�sz�loknek nevel�studom�nyb�l, vagyis �ars paedagogic�-b�l.

37. A protest�ns koll�giumok teljes tan�gyi auton�mi�ja azt is jelentette, hogy � orsz�gos egys�ges�to rendelkez�s hi�ny�ban � t�bbnyire egym�s gyakorlat�t sem k�vett�k, egym�s m�dszereit sem vett�k �t. Az elso �n�ll�, t�bb�vfolyamos magyar katolikus tan�t�k�pzo int�zet 1828-ban ny�lt meg Egerben. (Ezt megelozte az 1818-ban l�tes�tett hasonl�, de n�met tannyelvu int�zet Szepesv�ralj�n.) Mindketto alap�t�ja, Pyrker L�szl�, egri �rsek volt. A falusi iskol�kban tapasztalt hi�nyoss�gok �szt�n�zt�k arra, hogy int�zetet l�tes�tsen a �mesterek kimuvel�s�re�. A jel�lteket gimn�ziumi v�gzetts�ggel vett�k fel, a felv�teli vizsg�n a testi alkalmass�got �s a besz�dk�szs�get vizsg�lt�k. A k�t esztendeig tart� tanulm�nyok sor�n az elemi iskolai tant�rgyakat dolgozt�k fel, tan�t�s- �s nevel�stant tanultak, valamint alapos zenei k�pz�sben r�szes�ltek. Pyrker kezdem�nyez�s�nek hat�s�ra 1840-ben kir�lyi rendeletre �t hasonl� tan�t�k�pzot szerveztek Pesten, Szegeden, Miskolcon, �rsek�jv�ron �s Nagykanizs�n.

38. K�z�p- �s felsooktat�s A korszak gimn�ziumainak legfobb feladata, az egyetemi, illetve az akad�miai tov�bbtanul�sra val� felk�sz�t�s mellett a hivatalnoki p�ly�hoz sz�ks�ges ismeretek ny�jt�sa volt. A magyar hivatalos k�z�let nyelve m�g mindig � b�r egyre cs�kkeno m�rt�kben � a latin volt. �rdekes m�dszerrel igyekeztek a gimn�ziumok tanul�it latin t�rsalkod�shoz szoktatni. Az anyanyelven val� besz�d tilos volt. A latin sz�ra val� �gyel�s eszk�ze a szignum volt, vagyis egy szam�rfejet ut�nz� falap. A tan�r kijel�lt egy �leselkedo� di�kot, aki az anya�nyelven megsz�lal� t�rsa kez�be nyomta a szignumot. Az pedig igyekezett mihamar�bb �tadni ezt a nemk�v�natos t�rgyat vala�melyik tetten �rt t�rs�nak. B�ntet�st csak az kapott, akin�l aznap utolj�ra maradt a szignum.

39. A k�z�let latins�g�n elosz�r az 1790�91. �vi orsz�ggyul�s �t�tt r�st, amelynek jegyzok�nyv�t k�t nyelven: latinul �s magyarul vezett�k. A magyar nyelv jogainak kiv�v�sa � a biztat� kezdet ellen�re � nem volt k�nnyu. A tan�gyrol val� rendelkez�s kiz�r�lagos fels�gjog volt, ez is nehez�tette a magyar nyelv iskolai t�rh�d�t�s�t. A magyar liber�lis k�z�pnemess�gnek hossz� harcot kellett v�vnia B�ccsel addig, am�g 1844-ben v�gre t�rv�ny sz�letett: az �llam nyelve a magyar, teh�t a k�z�p- �s felsooktat�s is teljes m�rt�kben magyar nyelven kell, hogy folyjon.

40. A magyar nyelv �gye m�r kor�bban is lelkes p�rtfog�kra tal�lt. A sz�zadfordul�t�l kezdve fellend�lt az iskolai �nk�pzok�r�k nyelvmuvelo tev�kenys�ge, sorra jelentek meg a magyar nyelvu tank�nyvek. K�l�n�sen a protest�ns koll�giumok tan�rai j�rtak �len ezen a t�ren. A reformkori k�zdelmek m�sik vonulata a szakk�pz�s int�zm�nyrendszer�nek ki�p�t�s��rt folyt. K�t ilyen felsofok� int�zm�ny muk�d�tt ekkor: az 1763-ban alap�tott �sszbirodalmi B�ny�szati Akad�mia Selmecb�ny�n, �s az 1782-ben l�tes�tett M�rn�kk�pzo Int�zet a pesti egyetem b�lcs�szkar�n. F�ldm�ro �s v�z�gyi szakembereket k�peztek itt. A heves vit�k eredm�nyek�ppen 1844-ben kir�lyi rendelet jelent meg a pesti �Ipartanoda� l�tes�t�s�rol. Ez az int�zet 1846-ban kezdte meg muk�d�s�t �J�zsef-ipartanoda� n�ven. K�z�pfok� v�gzetts�get ny�jtott: ipari kereskedelmi �s mezogazdas�gi tagozattal muk�d�tt.

41. Ebben a korszakban a pesti tudom�nyegyetem munk�j�t m�g a b�csi tanulm�nyi bizotts�gt�l val� teljes f�gg�s jellemezte. Az egyetem v�lasztott vezetoi a rektor �s a kari d�k�nok voltak, de a tulajdonk�ppeni vezetoi jogokat a kir�ly �ltal kinevezett eln�k �s a kari igazgat�k birtokolt�k. Az egyetemi auton�mia teljes m�rt�kben formalit�s maradt csup�n. A tanulm�nyok nyelve a latin volt. E tekintetben csak az 1844. �vi 2. t�rv�ny hozott n�mi v�ltoz�st: elrendelte, hogy bizonyos t�rgyakat magyarul tan�tsanak. A b�lcs�szkaron a filoz�fiai, fizikai �s matematikai eload�sok eg�szen 1849-ig latin nyelven folytak. A m�sodik Ratio rendelkez�se nyom�n a k�t �vfolyamos b�lcs�szkarra a hatoszt�lyos gimn�zium elv�gz�se ut�n (teh�t legal�bb tizen�t �ves kor�ban) l�phetett a fiatalember Ez a fakult�s � a k�z�pkori hagyom�nyoknak megfeleloen � nem volt egyenrang� a t�bbivel: a teol�giai, a jogi �s az orvosi kar elok�sz�t�s�t szolg�lta. �ppen ez�rt minden egyetemi hallgat�nak eredm�nyesen el kellett v�geznie a filoz�fiai fakult�s st�diumait.

42. A k�z�piskolai tan�rk�pz�st � az ism�telten felvetett javaslatok ellen�re � ebben a korszakban m�g nem szervezt�k meg a b�lcs�szkaron. A tan�ri p�ly�ra k�sz�lok szabadon v�laszthat� pedag�giai �s m�dszertani t�rgy� eload�sok hallgat�s�val szerezhettek nevel�stani-oktat�stani ismereteket. Az egyetemi tan�rk�pzo int�zet megalkot�sa E�tv�s J�zsef vall�s- �s k�zoktat�s�gyi miniszter nev�hez fuzodik. Az o kultuszminiszteri tev�kenys�ge a t�rgya k�vetkezo fejezet�nknek.

43. Az 184-49-es forradalom �s szabads�gharc oktat�s�gye 1848 m�rciusa v�gre megteremtette a magyar t�rsadalom gy�keres polg�ri �talakul�s�nak felt�teleit. Ezzel p�rhuzamosan megind�totta egy �j magyar k�zoktat�si rendszer ki�p�t�s�t is. A korm�nyban E�tv�s J�zsef fel�gyelte ezt a ter�letet. Az 1848. �vi XI. t�rv�ny elrendelte, hogy �minden bevett vall�sfelekezet egyh�zi �s iskolai sz�ks�ge k�z�lladalmi k�lts�gek �ltal fedeztess�k�, teh�t k�zad�b�l. Ezzel megszunt haz�nkban az iskolafenntart�s �vsz�zados m�ltra visszatekinto feud�lis m�dja.

44. E�tv�s 1848. j�lius 24-�n a n�pk�pviseleti orsz�ggyul�s el� terjesztette a n�poktat�s rendez�s�rol sz�l� t�rv�nyjavaslat�t. A t�rv�nyjavaslat nem az als� fok� oktat�s r�szletes szab�lyoz�sa, hanem keret: a n�poktat�s�gy alapveto elveinek foglalata. Elso paragrafus�ban E�tv�s �gy fogalmazta meg az elemi oktat�s c�lj�t, hogy seg�ts�g�vel �a gyerekek a tudom�ny elso elemeibe avattassanak�. A t�rv�nyjavaslat sz�vege lesz�gezi, hogy az �llam feladata kettos: 1. Gondoskodnia kell arr�l, hogy minden helys�gben legyenek n�piskol�k, 2. m�sr�szt azt is ellenoriznie kell, hogy minden iskolak�teles gyermek ig�nybe veszi-e az alapmuvelts�g megszerz�s�nek a lehetos�g�t. A tank�telezetts�g fi�kn�l hatt�l tizenk�t �ves korig, le�nyokn�l hatt�l t�z�ves korig tart.

45. Az �llami elemi iskol�kban a tan�t�s ingyenes. Az iskol�k fenntart�sa a k�zs�g felnott lakoss�g�ra kivetett iskolaad�b�l t�rt�nik. Ez az egy�nenk�nt fizetett �llami ad� �t sz�zal�k�t teszi ki. Ha ez nem el�gs�ges, m�d van �llamseg�ly ig�nybev�tel�re. Az oktat�s nyelve: a k�zs�g lakoss�ga t�bbs�g�nek anyanyelve. Nemzetis�gek lakta vid�ken a magyar nyelvet is tan�tani kell. Az iskol�ban olyan tant�rgyakat kell tan�tani, �amelyek a polg�ri �let minden viszonyaiban sz�ks�gesek, figyelemmel arra, hogy a gyermekek ink�bb alapos, mint sokf�le ismerethez jussanak�. Ezek a k�vetkezok: �r�s, olvas�s, sz�mol�s, term�szettan, term�szetle�r�s, hazai t�rt�nelem �s f�ldrajz, polg�ri jogok �s k�teless�gek, testgyakorl�s, �nekl�s. A vall�stan nem iskolai tant�rgy. Ugyanakkor a t�rv�nytervezet meghagyta az iskol�k felekezeti jelleg�t abban az esetben, ha egy helys�gben egyazon felekezetbol legal�bb �tven iskolak�teles gyermek �l. Az �tvenes l�tsz�m alatt �k�z�s� (teh�t felekezetk�zi) az iskola.

46. A nyelvhaszn�lat k�r�li vita eredm�nyek�pp az a m�dos�t�s ker�lt a sz�vegbe, hogy a magyar nyelv egyr�szt minden elemi iskol�ban rendes tant�rgy, m�sr�szt az oktat�s nyelve minden�tt (teh�t nemzetis�gek lakta vid�keken is) a magyar. Viszont akik ezt nem �rtik, azoknak anyanyelven kell magyar�zni a tananyagot. Heves vihart v�ltott ki az iskol�k felekezeti jelleg�nek k�rd�se is. A t�rv�ny idevonatkoz� paragrafus�nak tartalma �gy m�dosult a vita ut�n: az �llam csak k�z�s iskol�kat tart fenn minden felekezeti jelleg kiz�r�s�val. Ugyanakkor a felekezetek � saj�t k�lts�g�k�n � l�tes�thetnek iskol�kat. Azok a lakosok, akiknek gyermekei ezeket veszik ig�nybe, nem mentes�lnek az �llami iskolaad� al�l. Az orsz�ggyul�s felsoh�za 1848. augusztus 12-�n t�rgyalta a t�rv�nyjavaslatot. �gy hat�rozott, hogy r�szletes megvitat�sa nem idoszeru: b�k�sebb idokre kell halasztani.

47. A n�poktat�si t�rv�nytervezet mellett E�tv�s J�zsef m�sik fontos alkot�sa a pesti egyetem szervezet�t �jj�alak�t� alapdokumentum: �A magyar egyetem alapszab�lyai�. Eszerint a b�lcs�szeti kar k�t szakra osztand�, az egyik a filoz�fiai, t�rt�neti �s nyelvi tanulm�nyokat foglalja mag�ba, a m�sik pedig a matematikai �s term�szettudom�nyi st�diumokat. A szab�lyzat a k�z�piskolai tan�rk�pz�s megszervez�s�rol is int�zkedik. E�tv�s a b�lcs�szkar mindk�t tagozata mellett egy-egy tan�rk�pzo int�zetet k�v�nt l�tes�teni, kezdetben t�z-t�z kiv�l� egyetemi hallgat� sz�m�ra. A hallgat�k fele lak�st, �lelmez�st �s �szt�nd�jat kapott volna. A tan�rk�pzok vezet�s�t az illet�kes szak egy-egy egyetemi tan�r�ra b�zta. A tan�rk�pzo int�zetek hallgat�i h�rom esztendei tanulm�nyt folytattak volna itt. Szakt�rgyaik alapos elsaj�t�t�s�n t�l nevel�studom�nyi �s oktat�s-m�dszertani k�pz�s �s tan�t�si-nevel�si gyakorlat szerepelt a tervek k�z�tt. E�tv�s nagy �vu tervei, ki�rlelt koncepci�ja egy idore nem realiz�l�dhattak. A sors k�l�n�s kegye folyt�n viszont m�sodik miniszters�ge ideje alatt � a kiegyez�s ut�n � lehetos�ge ny�lott arra, hogy elk�pzel�sei jelentos r�sz�t megval�s�thassa

49. Forradalom ut�n, kiegyez�s elottN�poktat�s Centraliz�l� t�rekv�s: a nevel�s �s oktat�s f�l�tt az �llam gyakorolja a fofel�gyeletet. Ez a fel�gyelet nemcsak az iskol�ra vonatkozott, hanem kiterjedt a h�zi oktat�sra, a csal�di nevel�sre is. A korm�nyzat k�vetkezetesen t�rekedett arra, hogy minden gyermek r�szes�lj�n legal�bb annyi �s olyan minos�gu nevel�sben-oktat�sban, amelyet a n�piskola ny�jt. A b�csi kultuszminiszt�rium volt a magyar k�zoktat�s�gy legfobb ir�ny�t�ja. Innen kapt�k utas�t�saikat az egyes tanker�letek �s a mell�j�k rendelt iskolatan�csok. A sz�zad �tvenes �veiben mindezekkel egy�tt a hazai n�poktat�s�gy jelentos fejlod�sen ment kereszt�l: az elemi iskol�k sz�ma 9000-rol 12437-re emelkedett.

50. Ugyanakkor l�tnunk kell, hogy ezek az adatok csup�n egy relat�v fejlod�si tendenci�t t�kr�ztek, a magyar n�poktat�s�gy � Eur�pa egyes fejlettebb orsz�gaihoz k�pest � ezzel egy�tt is elmaradott maradt. A korm�nyzat kevesebb p�nzt (az �llami kiad�sok alig 1,9%-�t) ford�totta a k�zoktat�s t�mogat�s�ra, Spanyolorsz�g ut�n Eur�p�ban a legkevesebbet. A sz�zad m�sodik fel�nek muvelod�spolitikusa, Schvarz Gyula hivatalos statisztik�k alapj�n �llap�totta meg, hogy az orsz�gban mintegy �t-hatezer telep�l�sen nincs iskola, s a tank�teles gyermeknek 48%-a j�r iskol�ba. A besorozott �joncoknak csak 22%-a tud �rni-olvasni. Az osztr�k korm�nyzat a sz�zad �tvenes �veiben egyre eroteljesebben t�rekedett a n�metes�t�sre az als� fok� oktat�s ter�let�n is. A n�met nyelv tan�t�s�t k�telezov� tett�k. A nemzeti szellemu tank�nyveket kitiltott�k az iskol�kb�l, helyett�k magyarra ford�tott osztr�k tank�nyvek haszn�lat�t rendelt�k el.

51. K�z�pfok� oktat�s Az 1850-es �vek fontos esem�nye volt az osztr�k gimn�ziumok �s re�liskol�k sz�m�ra kidolgozott alapdokumentum (szab�lyzat �s tanterv) az �Organisationsentwurf� bevezet�se haz�nkban. Kidolgoz�ja k�t egyetemi tan�r volt: Franz Exner, a pr�gai egyetem filoz�fiatan�ra, a herbartizmus h�ve �s Herrmann Bonitz, a b�csi egyetem g�r�g�latin nyelv�sz professzora.

52. Az �Entwurf� muvelts�gfelfog�s�ban a neohumanizmus hat�sa �pp�gy kimutathat�, mint a herbartizmus befoly�sa. A nyelvi-irodalmi-t�rt�nelmi ir�nyults�g mellett a matematik�nak �s a term�szettudom�nyoknak is helyet k�v�n biztos�tani a k�z�piskol�k tanterv�ben. Figyelemre m�lt� gondolatokat fogalmaztak meg a szerzok az �Entwurf� instrukci�iban is. A k�z�piskolai tanul�s �passz�v befogad�s�-jellege helyett a �tanul�k saj�t tev�kenys�g�t�, az akt�v ismeretelsaj�t�t�st szorgalmazz�k, amelynek r�v�n a �puszta tud�s valamire val� k�pess�gg� v�lik�. Az Entwurf jellemzo von�sait a k�vetkezokben �sszegezhetj�k:

53. � L�trehozta a nyolcoszt�lyos gimn�ziumot 10�18 �ves fi�k sz�m�ra. A tanulm�nyok k�z�ppontj�ban az intenz�v latin �s g�r�g nyelvi-irodalmi k�pz�s �llt, ezt eg�sz�tette ki egy �lo idegen nyelv (a n�met) tanul�sa �s a hum�n, illetve re�lt�rgyak egy�ttese. A gimn�zium k�t szervezetileg �n�ll� tagozatb�l �ll: az I�IV. oszt�lyig terjedo algimn�ziumb�l �s a tov�bbi n�gy oszt�llyal teljes fogimn�ziumb�l. � A gimn�zium lehet nyilv�nos vagy mag�njellegu. A nyilv�nos gimn�ziumok �llamilag �rv�nyes bizony�tv�nyokat adhatnak ki, �retts�gi vizsg�kat tarthatnak, emellett pr�ba�vre tan�rjel�lteket is alkalmazhatnak. Nyilv�noss�gi jogot a VKM adhat. � L�trehozott egy m�sik k�z�piskola-t�pust is, a re�liskol�t. Fore�liskola volt a neve a h�romoszt�lyos alre�lb�l �s h�rom�ves fore�lb�l �ll� hatoszt�lyos int�zm�nynek, amely felsofok� technikai-muszaki tanulm�nyokra k�sz�tett elo. Tanterv�ben klasszikus st�diumok nem szerepeltek, helyett�k a term�szettudom�nyok ker�ltek elot�rbe.

54. � Az Entwurf �gy rendelkezett, hogy k�z�piskol�ban csak k�z�piskolai tan�ri k�pes�t�ssel rendelkezo szaktan�rok tan�thatnak. � Az Entwurf szerint a gimn�ziumi oktat�s nyelve az a nyelv, amely az int�zm�ny sz�khely�n �lo lakoss�g t�bbs�g�nek anyanyelve. 1855 janu�rj�ban a b�csi kultuszkorm�nyzat m�r v�ltoztatni akart ezen. Leo Thun �jabb rendelete azt szorgalmazta, hogy a gimn�ziumok felsobb oszt�lyainak tan�t�si nyelve v�ljon n�mett�. Ez a n�pszerutlen t�rekv�s azonban hamarosan vesz�tett lend�let�bol, s csak felem�s m�don val�sult meg a magyar k�z�piskol�k passz�v ellen�ll�sa miatt. Az Entwurf fontos dokumentuma a magyar iskol�ztat�s t�rt�net�nek. Jelentos m�rt�kben elomozd�totta a k�z�piskol�k fejlod�s�t, b�r ez nem ment megr�zk�dtat�sok n�lk�l.

55. Felsooktat�s Az 1850-es �vekben a pesti egyetem szervezeti fel�p�t�s�ben jelentos v�ltoztat�sokat hajtottak v�gre. N�lunk is bevezett�k az �j ausztriai egyetemi szab�lyzatot, s ez megv�ltoztatta a b�lcs�szkar addigi st�tusz�t. A filoz�fiai fakult�s az 1850-51. tan�vtol kezdve a t�bbi h�rom egyetemi karral egyenrang� fakult�ss� v�lt, s a tanulm�nyi ido h�rom �vre emelkedett. Egy�ttal megszunt a k�telezo �s szabadon v�laszthat� tant�rgyak kettoss�ge: a hallgat�k ettol fogva �rdeklod�s�knek megfeleloen �s tetszoleges sorrendben vehett�k fel az egyes tant�rgyakat. Az egyetemre val� felv�tel felt�telei is m�dosultak: a leendo hallgat�kt�l megk�vetelt�k a nyolcoszt�lyos gimn�ziumi v�gzetts�get �s a sikeres �retts�gi vizsg�t. A b�lcs�szeti kar di�kjai ekkor m�r 18�21 esztendos fiatalemberek.

56. A filoz�fiai fakult�s t�bbi karra val� elok�sz�to szerep�nek megszun�se ut�n �j dilemma keletkezett: a tud�sk�pz�s �s a tan�rk�pz�s kettoss�ge. Az 1852�53. tan�vtol kezdve m�r gyakorlatok (szemin�riumok) is szerepeltek a pesti egyetem tanrendj�ben. Ilyen szemin�riumokat elosz�r t�rt�nelembol �s �kori filoz�fi�b�l tartottak � kifejezetten gimn�ziumi tan�rjel�ltek sz�m�ra. A magyar k�z�piskolai tan�rk�pz�s csak nagy neh�zs�gek �r�n indult fejlod�snek. A b�csi tan�gyi korm�nyzat az �tvenes �vek elej�n a k�z�piskolai tan�rok k�pes�t�s�re �tan�rvizsg�l� bizotts�gokat� hozott l�tre. E bizotts�gok elott kellett vizsg�znia a h�romesztendos b�lcs�szkari st�diumot v�gzett jel�ltnek szakt�rgyaib�l, nevel�studom�nyb�l �s oktat�sm�dszertanb�l. Kezdetben csak B�csben, Pr�g�ban, Innsbruckban, Lembergben �s Padov�ban muk�dtek ilyen vizsgahelyek.

57. Az iskol�ztat�s t�rt�nete 1867�1919 k�z�ttElemi iskol�k  A kiegyez�s ut�n, az Andr�ssy-korm�nyban ism�t E�tv�s J�zsef, lett a VKM vezetoje. Szil�rd elhat�roz�sa volt, hogy befejezi a magyar k�zoktat�s polg�ri �talak�t�s�t � azt a folyamatot, amely 1848-ben elkezdod�tt. A kiegyez�s ut�ni n�poktat�si reformterv�ben E�tv�s sz�molt a megv�ltozott t�rt�nelmi-t�rsadalmi helyzettel. Am�g 1848-ban a �k�z�s� (felekezetk�zi) iskol�kat tekintette alapnak, addig 1868-ban m�r a megl�vo felekezeti iskol�kat tudom�sul v�ve �s �rintetlen�l hagyva �p�ti fel a n�piskol�k rendszer�t. (Ne feledj�k: ekkor m�g egyetlen �llami vagy �nkorm�nyzati n�piskola sem volt az orsz�gban!)

58. E�tv�s k�zs�gi iskol�k l�tes�t�s�t csak ott rendeli el, ahol nem muk�dnek egyh�zi n�piskol�k. A felekezeti iskol�k �llamos�t�s�t nem szorgalmazta, mert a k�zponti �llamhatalom t�lteng�s�t kifejezetten k�rosnak tartotta. A felekezeti iskola n�lk�li k�zs�gek k�z�s n�piskol�j�nak fel�ll�t�s�n t�l E�tv�s az �llam befoly�s�t k�zvetett eszk�z�kkel k�v�nta �rv�nyre juttatni. Ez a befoly�s mindenekelott az ellenorzo szerepben, a fel�gyelet jog�ban testes�lt meg, ami a felekezeti iskol�kra is kiterjedt. Mindemellett az �llam �szt�nzo szerepet is bet�lt�tt: �llami tan�t�k�pzok fel�ll�t�s�val szorgalmazta a tan�t�k�pz�s sz�nvonal�nak emel�s�t, gondot ford�tott a sz�nvonalas n�piskolai tank�nyvek elk�sz�t�s�re. E�tv�s �j t�rv�nyjavaslata 1868. j�nius 23-�n ker�lt a k�pviseloh�z el�, s � hosszas parlamenti vita ut�n � csak december 15-�n szentes�tette a kir�ly. Ezzel megsz�letett Magyarorsz�g elso n�poktat�si t�rv�nye, az 1868:38. tc.

59. Kiemelkedo jelentos�gu t�rv�ny ez a magyar n�poktat�s t�rt�net�ben. (A maga nem�ben Eur�pa t�bb m�s orsz�g�t megelozte: pl. Angli�ban 1870-ben, Olaszorsz�gban 1871-ben fogadtak el t�rv�nyt az �ltal�nos tank�telezetts�grol.) � P�nzb�ntet�s terhe mellett k�telezett minden sz�lot, hogy gyermek�t hat�ves kor�t�l tizenk�t �ves kor�ig iskol�ba j�rassa. Ettol kezdve l�pett �rv�nybe Magyarorsz�gon az �ltal�nos iskolak�telezetts�g (m�s sz�val tank�telezetts�g). � A n�piskolai oktat�s ingyeness�g�t � az 1848. �vi tervezettol elt�roen � nem mondja ki, de az igazoltan szeg�ny sz�lok gyermekei �tand�jat nem fizetnek�. A t�rv�ny elo�r�sainak �rv�nyre juttat�s�hoz tov�bb kellett fejleszteni a m�r megl�vo h�rom-, n�gy �s �toszt�lyos kisiskol�kat (v�rosokban �s falvakban egyar�nt): l�trej�tt a hatoszt�lyos elemi n�piskola.

60. A v�rosi elemi iskola minden oszt�lya sz�m�ra m�r k�l�n tan�t�t �r elo a t�rv�ny, m�g a falvakban csup�n egy tan�t� foglalkozott a hat oszt�ly tanul�ival. � E�tv�s nemzetis�gi k�rd�sekben tan�s�tott toleranci�j�t jelzi, hogy a t�rv�ny kimondja: minden gyermeket anyanyelv�n tan�tsanak a n�piskol�ban. � Nagy gondot ford�tott a tan�t�k�pz�sre. A t�rv�ny elo�rta, hogy az orsz�g ter�let�n 20 tan�t�k�pzot kell fel�ll�tani. A h�rom �vfolyamos k�pzoket gyakorl�iskol�val kapcsolt�k �ssze az�rt, hogy �a n�vend�k-tan�t�k gyakorlatilag k�peztethessenek�. L�nyok sz�m�ra �tan�t�no k�pezo int�zetek� l�tes�t�s�rol rendelkezett. Itt a k�pz�s ingyenes volt, s idotartama szint�n h�rom esztendo. � A hatoszt�lyos elemi n�piskola ut�n, a 12. �let�v�ket bet�lt�tt gyermekeknek �ism�tlo iskol�ba� kellett j�rniuk. Itt m�r nem folyt mindennapos tan�t�s. T�len hetenk�nt �t, ny�ron k�t �ra volt a k�telezo tan�t�si ido.

61. �L�trehozza a felsobb n�piskol�t, amely a hatoszt�lyos elemire �p�l. Ilyen int�zetet az �tezer lakosn�l nagyobb l�leksz�m� helys�gekben kellett fel�ll�tani. A nagyobb k�zs�gek felso n�piskola helyett � �ha anyagi erej�k engedi� � polg�ri iskol�t l�tes�tettek. A polg�riban a fi�k hat-, l�nyok pedig n�gy�ves k�pz�sben r�szes�ltek. Polg�ri iskol�ba a n�piskola elso n�gy oszt�ly�t elv�gzett t�z�ves gyerekek nyerhettek felv�telt. A t�rv�ny rendelkezik az iskolasz�k, a n�piskolai hat�s�gok, tanfel�gyelok hat�sk�r�rol is. Az iskolasz�k kilenctag� test�let, melyben helyet kap a helybeli lelk�sz �s a tan�t�, valamint a helys�g lakosainak k�pviseloi, �lehetoleg az oktat�s�gyh�z �rto egy�nek�. Az iskolasz�k v�lasztotta a tan�t�t, �s fel�gyelt az iskolai munk�ra. Ellenorizte a t�rv�ny betart�s�t, a tand�j beszed�s�t, a mulaszt�sok igazol�s�t; rendelkezett az iskola�p�let jav�ttat�s�r�l, taneszk�z-beszerz�srol; k�pviseloi jelen voltak a vizsg�kon, d�nt�ttek a tan�t� �s a sz�lok k�z�tti vit�s k�rd�sekben stb.

62. A n�poktat�s alakul�sa 1868-t�l 1918-ig A n�poktat�si t�rv�ny nyom�n jelentosen korszerus�d�tt a magyar elemi iskol�ztat�s, de a fejlod�s hossz� folyamat eredm�nye volt. E�tv�s munk�ss�g�nak gy�m�lcse csak j�val hal�la (1871) ut�n �rt be. Korabeli becsl�sek �s felm�r�sek alapj�n, a t�rv�ny megjelen�s�nek idej�ben a tank�teles gyermekeknek 48%-a j�rt iskol�ba. 1872-re ez az ar�ny m�r 55%-ra m�dosult. A sz�zadfordul� t�j�n, 1896-ban 79% az iskol�t l�togat� gyermekek sz�ma, 1913-ban pedig m�r 93%. A n�ptan�t�k csek�ly sz�ma �s alacsony sz�nvonal� k�pzetts�ge lass�totta a fejlod�st. Jelentos r�sz�k nem ismerte a kor sz�nvonal�nak megfelelo taneszk�z�ket, szeml�ltetoeszk�z�ket. Term�szettani ismereteik is rendk�v�l hi�nyosak voltak. Mindezeket a vissz�ss�gokat tet�zi, hogy egyes megy�kben t�bb olyan tan�t� volt, aki m�g �rni sem tudott.

63. E�tv�s J�zsef sokat tett a n�piskol�k tanszek�z-ell�t�s�nak korszerus�t�s��rt. Tank�nyvbizotts�got h�vott �letre, melynek c�lja a n�piskolai olvas�- �s tank�nyvek, valamint a �vez�rk�nyvek� (tan�t�i seg�dk�nyvek) sz�nvonal�nak fejleszt�se volt. A tank�nyvbizotts�g a tank�nyv�r�s ter�n �szabad versenyt� teremtett: ismert szakembereket k�rtek fel tank�nyv�r�sra, de mellett�k b�rki szabadon p�ly�zhatott k�zirat�val. Az E�tv�s-f�le tank�nyvek sz�mos kiad�st meg�rtek, sot leford�tott, nemzetis�gi nyelvu v�ltozataik is megjelentek. A n�met, rom�n, szlov�k �s egy�b nemzetis�gi tank�nyvek � a magyar k�nyvbol ford�tott sz�vegeken t�l � sz�p sz�mmal tartalmazz�k a nemzetis�gi k�ltok, �r�k muveit is. Eg�szen az 1910-es �vek v�g�ig haszn�lt�k ezeket a nemzetis�gi tank�nyveket, melyek a n�poktat�s eszk�z�vel seg�tett�k elo a K�rp�t-medenc�ben �lo n�pek egym�s ir�nti meg�rt�s�t.

65. E�tv�s J�zsef 1871-ben bek�vetkezett hal�la ut�n lelassult a magyar n�poktat�s korszerus�t�s�nek folyamata. Az 1868-as t�rv�ny szerint az oktat�s nyelve a tanul�k anyanyelve � amennyiben ez �a k�zs�gben divatoz� [teh�t �ltal�nos] nyelvek egyike� � ez a jogszab�ly volt �rv�nyben az 1920-as �vekig. Ezen bel�l 1879-tol valamennyi n�poktat�si int�zm�nyben k�telezo tant�rgyk�nt bevezett�k a magyar nyelvet. Az 1907-ben, Apponyi Albert miniszters�ge alatt kiadott t�rv�ny a nemzetis�gi egyh�zi iskol�k �llamseg�ly�t ahhoz a felt�telhez k�t�tte, hogy a tanul�k a negyedik oszt�ly elv�gz�se ut�n magyar nyelven � �r�sban �s sz�ban � alapszinten helyesen ki tudj�k magukat fejezni. (Az oktat�s ingyeness�g�rol sz�l� 1908. �vi 46. t�rv�ny szint�n Apponyi Albert nev�hez fuzodik.)

66. A XIX. sz�zad utols� �veiben, Wlassics Gyula miniszters�ge alatt ezer �j �llami n�piskol�t l�tes�tettek a millennium tisztelet�re. Ezek t�bbs�ge nemzetis�gek lakta ter�letre ker�lt, hogy mint �ezer b�stya� a �magyar kult�r�nak tartalm�val, b�j�val �s var�zs�val� hasson a feln�vekvo gener�ci�kra. Az �llami iskol�k t�rnyer�s�t p�ld�zza az is, hogy m�g 1869/70-ben csup�n n�gy volt belol�k, 1918-ban m�r 3791 muk�d�tt.

68. Polg�ri iskol�k Az 1868. �vi 38. t�rv�ny �ltal l�tes�tett felsobb n�piskol�k fokozatosan elsorvadtak, �tadt�k hely�ket a polg�ri iskol�knak. Polg�riba az elemi n�piskola elso n�gy oszt�ly�nak elv�gz�se ut�n iratkozhattak be a tanul�k. A kor�bban hatoszt�lyos iskolat�pus k�pz�si ideje a sz�zad v�g�re n�gy �vre cs�kkent, elv�gz�se ut�n az alacsonyabb tisztviseloi p�ly�k bet�lt�s�re ny�lt lehetos�g. A polg�ri iskola �gy teh�t a v�rosi kispolg�rs�g ig�nyeit el�g�tette ki. Tant�rgyait a gyakorlati hasznoss�g, a polg�ri �letforma sz�ks�gletei alapj�n �ll�tott�k �ssze. A k�vetkezo t�rgyakat kellett tan�tani: hit- �s erk�lcstan; anyanyelvi ir�lytan �s irodalom; ahol a tan�t�si nyelv nem magyar, ott a magyar nyelv; ahol a tan�t�si nyelv magyar, ott a harmadik �vfolyamon kezdve a n�met nyelv; sz�mvet�s, kiterjesztve a polg�ri politikai sz�mvet�sig; m�rtan; hazai �s egyetemes f�ldrajz �s t�rt�nelem, term�szetrajz, term�szettan �s vegytan (tekintettel az iparra, keresked�sre �s gazdas�gra); mezei gazdas�g vagy ipartan, tekintettel a k�zs�g �s vid�ke sz�ks�g�re; statisztika; k�z-, mag�n �s v�lt�jog alapvonalai; k�nyvvitel; rajz a m�rtannal �sszhangzatba v�ve, �s sz�p�r�s; �nek; test- �s fegyvergyakorlat.

69. 1873-ban nyitotta meg kapuit Bud�n k�t polg�ri iskolai tan�t�k�pzo int�zet. Az egyik a tan�t�k k�pz�s�t v�gezte Gyerty�nffy Istv�n igazgat�s�val, a m�sik pedig tan�t�noket k�sz�tett fel a p�ly�ra � itt Zirzen Janka volt az igazgat�no. (Hossz� ideig kellett m�g k�zdeni a tan�ri rang elnyer�s��rt!)

70. A k�z�piskol�k fejlod�se  A Trefort �goston miniszters�ge alatt elfogadott k�z�piskolai t�rv�ny � 1883:310. t.c. 1883:310. t.c. � a klasszikus gimn�ziumot �s a re�liskol�t tartja sz�mon a k�z�piskola-t�pusok k�z�tt. C�ljuk az �ltal�nos muvelts�g k�zvet�t�se �s a felsofok� tanulm�nyokra val� elok�sz�t�s. A gimn�zium a humanisztikus tanulm�nyok, seg�ts�g�vel, a re�liskola pedig a modern nyelvek, a mennyis�gtan �s a term�szettan fokozottabb tan�t�s�val oldja meg feladat�t. (Az eredetileg hatoszt�lyos re�liskol�t 1875-ben nyolcoszt�lyoss� fejlesztette egy t�rv�ny.) A gimn�ziumi �retts�gi mindenf�le felsofok� tanulm�nyra jogos�t, a re�liskol�b�l azonban csak a muegyetemre, a tudom�nyegyetemek matematikai-term�szettudom�nyi kar�ra, a b�ny�szati, erd�szeti �s gazdas�gi akad�mi�kra lehetett beiratkozni.

71. Az elso k�z�piskolai t�rv�ny a tan�ri k�pes�t�s felt�teleirol is int�zkedett. �llami tan�rvizsg�l� bizotts�g elott kell k�pes�to vizsg�t tenni. Ennek az int�zked�snek jelentos szerepe volt abban, hogy a k�vetkezo negyedsz�zad alatt az okleveles k�z�piskolai tan�rok sz�ma 47%-r�l 88%-ra emelkedett. 1890-ben �j t�rv�nyt fogadtak el a k�z�piskol�kr�l. Ez m�dos�totta az 1883. �vi t�rv�ny rendelkez�seit: a gimn�zium tanul�it nem k�telezte a g�r�g nyelv �s irodalom tanul�s�ra. Helyette az �n. g�r�gp�tl� t�rgyakat v�laszthatt�k a tanul�k (g�r�g �r�k muveinek magyar ford�t�sa, g�r�g irodalom �s muvelod�st�rt�net alapjai, szabadk�zi rajz). A g�r�gp�tl� t�rgyak bevezet�se az iskolafenntart�k elhat�roz�s�t�l f�gg�tt. Az ilyen int�zm�nyben �retts�gizetteknek p�tl� �retts�gi vizsg�t kellett tenni�k g�r�g nyelvbol, ha az egyetemek vagy foiskol�k hittudom�nyi kar�ra, illetve ha az egyetemek b�lcs�szettudom�nyi kar�ra akartak beiratkozni.

72. A sz�zad v�g�re m�g mindig hi�nyzott a noi k�z�piskola, amely az ��ri k�z�poszt�ly� le�nyai elott megnyithatta volna az utat az �retts�gihez k�t�tt �rtelmis�gi p�ly�k �s az egyetem fel�. Ezt pedig mind az �llamigazgat�s megn�vekedett munkaero-ig�nye, mind pedig a meg�lhet�si viszonyok nehez�l�se egyre jobban s�rgette. 1895. december 15-�n Wlassics Gyula miniszter rendeletet adott ki, amelyben enged�lyezte a le�nyok mag�n-�retts�gi vizsg�ra bocs�t�s�t az orsz�g valamennyi fi�k sz�m�ra rendszeres�tett k�z�piskol�j�ban. Mindemellett a le�nyok a polg�ri iskol�b�l vagy a felsobb le�nyiskol�b�l a k�z�piskol�ba is �tl�phetnek � mag�ntanul�k�nt. A miniszteri rendelet hat�sa nem maradt el: egyre t�bb le�ny iratkozott be ilyen minos�gben a fi�-k�z�piskol�kba. T�bb helyen a fi�gimn�ziumhoz vagy a felsobb le�nyiskol�hoz csatolt gimn�ziumi tanfolyamot szerveztek sz�mukra.

73. Meg�rett a helyzet az �j iskolat�pus l�trehoz�s�ra. Az ONKE idok�zben bizotts�got hozott l�tre a le�nygimn�zium megszer�vez�s�re. Az ONKE t�rekv�seinek eredm�nyek�nt Veres P�ln� � m�r 1869-ben megny�lt �le�nynevelo int�zet�nek keretei k�z�tt 1896. okt�ber 2-�n megalap�tott�k az elso hazai nyilv�noss�gi joggal felruh�zott le�nygimn�ziumot. Az elso �s az �t�dik oszt�lyba vettek f�l le�nyokat, �gy az elso le�nyoszt�ly m�r 1900-ban �retts�gizhetett. Az iskola tanterve a fi�gimn�ziumok tanterv�t vette alapul, de gondot ford�tottak arra, hogy �rv�nyes�lj�n a �noi jelleg�. A le�nyok nem tanultak g�r�g�t � p�tl�s�ra az �kori irodalmat vezett�k be � latin csak az �t�dik oszt�lyt�l kezdve szerepel, a noi jelleget pedig a rajz, az �nek �s a noi k�zimunka biztos�totta. Ez az iskola m�r �retts�gi bizony�tv�nyt is kiadhatott, amelynek birtok�ban a le�nyok tov�bb l�phettek a felsooktat�s fel�. Az ONKE le�nygimn�ziuma mellett, neh�zkesen haladt a t�bbi hasonl� int�zm�ny l�trehoz�sa. (1912-ig csup�n h�rom nyilv�nos le�nygimn�zium l�tezett az orsz�gban.)

74. A nok felsofok� iskol�ztat�sa ter�n az �tt�r�s Wlassics Gyula kultuszminiszers�ge idej�n k�vetkezett be. Az 1896-ban kiadott rendelet megnyitotta az egyetemek b�lcs�sz �s orvosi kar�t, valamint a egyetemi gy�gyszer�szeti tanfolyamot a nok elott. Ez megteremtette a jogi felt�teleit a nok k�lf�ld�n szerzett diplom�ja honos�t�s�nak is. �gy lehetett v�gre � tizen�t �v k�sedelemmel � nosztrifik�lni az elso magyar orvosno, Hugonnai Vilma (1847-1922) diplom�j�t is.

75. Hugonnai Vilma gr�fno a z�richi egyetem orvosi kar�n v�gzett, �s itt v�dte meg disszert�ci�j�t 1879-ben. Hazat�rte ut�n, egy �vvel k�sobb hi�ba k�rte Trefort �goston vall�s- �s k�zoktat�s�gyi minisztertol annak hivatalos honos�t�s�t. Az egyetemi tanulm�nyokhoz itthon sz�ks�ges �retts�gi vizsg�t mag�n�ton 1881-ben letehette, de m�r megszerzett diplom�j�nak magyarorsz�gi elismer�s�vel a miniszter nem akart precedenst teremteni m�s tanult nok sz�m�ra. B�bak�nt helyezkedett el, mivel elv�lt asszonyk�nt saj�t mag�nak kellett eltartania csal�dj�t. Diplom�j�t v�g�l 1895-ben honos�tott�k. Ezut�n m�r megny�lt a lehetos�ge az orvosi praxis folytat�s�ra. Szeg�ny betegek gy�gy�t�s�val foglalkozott, eg�szs�g�gyi felvil�gos�t� munk�t v�gzett, szakk�nyveket ford�tott. Az elso vil�gh�bor� idej�n katonaorvosi munk�t v�gzett orvosno t�rsaival. A h�bor�s �vek bizony�tott�k be igaz�n az �pol�nok �s orvosnok fronton v�gzett munk�j�nak elengedhetetlen sz�ks�gess�g�t. Idok�zben bekapcsol�dott a noi egyenjog�s�g�rt folytatott politikai k�zdelmekbe, t�bbsz�r reag�lt h�rlapi cikkeiben azokra a t�mad�sokra, amelyek a nok egyetemi tanulm�ny�nak l�tjogosults�g�t k�rdojelezt�k meg.

77. Felsooktat�s, tan�rk�pz�s A dualizmus idoszak�ban jelentos fejlod�s ment v�gbe a felsofok� iskol�ztat�s ter�n is. A polg�rosod�s, az ezzel p�rhuzamosan kisz�lesedo �llamappar�tus egyre t�bb szakk�pzett �rtelmis�git ig�nyelt. Ezek k�pz�se folyt � a pesti tudom�nyegyetem mellett � a h�rom �jonnan szervezett egyetemen. Kolozsv�rott 1872-ben, Debrecenben �s Pozsonyban 1914-ben nyitotta meg kapuit �j univerzit�s. Az oktat�szem�lyzet nyilv�nos rendes �s nyilv�nos rendk�v�li tan�rokb�l, mag�ntan�rokb�l (ok �ltal�ban k�z�piskolai tan�rk�nt, alkalmass�gi vizsg�lat � habilit�ci� � ut�n csak bizonyos tudom�nyk�r�k oktat�s�ra kaptak megb�zat�st), nyelvmesterekbol �s a k�l�nb�zo ��gyess�geket�, k�szs�geket oktat� mag�ntan�t�kb�l �llt. T�bb tansz�ken tan�ri kar munk�j�t adjunktusok, tan�rseg�dek �s gyakornokok seg�tett�k.

78. E�tv�s J�zsef vall�s �s k�zoktat�s�gyi miniszter m�g 1848-ban tervezetet k�sz�tett az egyetemek b�lcs�szkara mellett fel�ll�tand� tan�rk�pzorol. A tervezet csak m�sodik miniszters�ge alatt v�lhatott val�ra: 1870 m�jus�ban �rta al� a �K�z�ptanodai Tan�rk�pzo� (k�sobbi nev�n K�z�piskolai Tan�rk�pzo Int�zet) szervezeti szab�lyzat�t. A tan�rk�pzo a b�lcs�szkar mellett muk�do, de att�l elvileg f�ggetlen int�zm�ny volt. A tan�rjel�ltekkel nemcsak a szakt�rgyak tan�t�s�nak m�dszertani fog�sait k�v�nt�k elsaj�t�ttatni, hanem a tudom�nyos b�v�rkod�st is �szt�n�zt�k. A tan�rk�pzo e szakoszt�ly�nak c�lkituz�se kifejezetten a pedag�giai k�pess�gek �s ��gyess�gek� (k�szs�gek) elsaj�t�ttat�sa volt, ennek �rdek�ben tartott�k a fentebb jelzett tematik�j�, a gyakorlati k�rd�sekre ir�nyul� eload�sokat, s ez�rt szervezt�k a gyakorl�gimn�ziumot.

79. �j egyetem nyitotta meg kapuit 1872-ben Kolozsv�rott. Az oktat�s n�gy karon vette kezdet�t: 1. jog- �s �llamtudom�nyi; 2. orvostudom�nyi; 3. b�lcs�szet-, nyelv- �s t�rt�nettudom�nyi; valamint 4. matematika �s term�szettudom�nyi. A budapesti egyetemtol elt�roen hittudom�nyi kart nem kapott a kolozsv�ri egyetem. Az addig szok�sos gyakorlattal szemben viszont a b�lcs�szettudom�nyi kart � hum�n �s re�l tudom�nyok szerint � k�t r�szre osztott�k. Az egyetem 1881-ben � kir�lyi enged�llyel � felvehette Ferenc J�zsef nev�t. Az egyetemet alap�t� t�rv�nycikk rendelkez�se nyom�n a tan�rk�pzo int�zetet is megszervezt�k 1873-ban. A minta a pesti int�zm�ny volt, ennek szab�lyzat�t tekintett�k p�ld�nak Kolozsv�rt is. Az elso esztendok nem voltak z�kkenomentesek. K�zdeni kellett a fennmarad�s�rt, az elismer�s�rt.

80. 1918-ban a h�bor�s esem�nyek m�r belesz�ltak a kolozsv�ri egyetem �let�be is. A rom�n csapatok december 28-�n vonultak be a v�rosba. A tan�rok m�g b�ztak abban, hogy a megsz�ll�s idoleges lesz csup�n, de a rom�n hat�s�gok 1919. m�jus 12-�n � karhatalom alkalmaz�s�val � Schneller Istv�n rektort�l v�gleg �tvett�k az egyetemet. A tan�rok jelentos r�sz�nek el kellett hagynia a v�rost, �s 1920 �prilis�t�l Bud�n folytatt�k az egyetemi oktat�munk�t. Itt 1921 nyar�ig tal�ltak ideiglenes otthonra, ugyanazon �v osz�n pedig Szegedre k�lt�z�tt a kolozsv�ri egyetem.

82. Iskola�gy Magyarorsz�gon a k�t vil�gh�bor� k�z�tt Husz�r K�roly kultuszminiszter szavai 1919 okt�ber�ben: �Sajn�latosan meg kell �llap�tanunk, hogy a bolsevik or�let utat tal�lt sok tan�t� �s tan�r sz�v�hez [...] Most ism�t a magyar nemzeti szellem �s a kereszt�ny erk�lcs temploma legyen minden tanterem�. 1920. j�nius 4. A trianoni b�kedikt�tum az orsz�g ter�let�t dr�mai m�don megcsonk�totta (325 ezer n�gyzetkilom�ternyi ter�letbol 93 ezret hagyott meg). Hasonl� vesztes�g �rte az orsz�got n�pess�g dolg�ban: a k�zel 21 milli�s lakoss�gb�l 7,615 milli� maradt Magyarorsz�g ter�lt�n, 3,3 milli� magyarnak az ut�d�llamok ter�let�n kellett tov�bb�lnie. Az elcsatolt ter�leteken maradt a n�piskol�k k�tharmada, a k�z�piskol�knak t�bb, mint fele. A turhetetlen viszonyok elol megindult a menek�lok �radata: t�bb mint 300 ezer tisztviselo, tan�t� �repatri�lt� az ut�d�llamok ter�let�rol.

83. �rtheto, ha a n�pess�g legsz�lesebb r�tegeiben visszhangra tal�ltak a nemzeti �rz�sen alapul� rev�zi�s gondolatok. A Horthy-korszak elso esztendeinek �kereszt�ny kurzusa�, �kereszt�ny-nemzeti� ideol�gi�ja hamarosan a k�zoktat�s- �s muvelod�spolitika vezeto eszm�j�v� v�lt.

84. A h�szas �vek A h�szas �vek elej�nek fokozatos konszolid�ci�j�t eloseg�tette, hogy a Bethlen-korm�ny kultuszminiszteri t�rc�ja egy r�termett kult�rpolitikus kez�be ker�lt. Klebelsberg Kun� (1875-1932) jogtudom�nyi tanulm�nyokat folytatott a budapesti, m�ncheni �s berlini egyetemen, majd a p�rizsi Sorbonne-on hallgatott �llamtudom�nyt. Tisza Istv�n 1914-ben �llamtitk�rr� nevezte ki. 1921-ben r�vid ideig bel�gyminiszter volt, majd 1922-tol 1931-ig a Vall�s- �s K�zoktat�s�gyi Miniszt�rium �l�n �llt.

85. Klebelsberg olyan politikai t�nyezot fedezett fel ebben a legyoz�tt, kisemmizett, nemzetk�zileg elszigetelt orsz�gban, amely a teljes kil�t�stalans�gb�l a biztat� j�vo fel� mutatott. Ez a politikai t�nyezo a kult�ra. A kult�ra Klebelsberg politik�j�ban t�bbsz�r�s jelentos�gre tett szert. Egyr�szt a Trianon sokkj�t m�g zsigereiben �rzo magyar t�rsadalom �szellemi n�pgy�gy�t�s�nak� eszk�ze, m�sr�szt pedig a magyar t�rsadalom belso szerkezet�nek lass� evol�ci�j�t, �konzervat�v moderniz�ci�j�t� seg�ti elo. A magyar t�rsadalom belso szerkezet�nek fokozatos �s igen �vatos �talak�t�s�t Klebelsberg a iskol�ztat�s tartalm�nak �talak�t�s�val, egyfajta �tud�sberuh�z�ssal� k�v�nta megval�s�tani.

86. Sz�ks�g is volt erre a moderniz�ci�ra, mivel a dualizmus kor�b�l �t�r�k�tett t�rsadalmi r�tegek hi�nyoss�gokkal k�szk�dtek, nem feleltek meg a kor k�vetelm�nyeinek: 1. Nagym�rt�ku volt az abszol�t iskol�zatlans�g; 2. minden r�tegre jellemzo volt a szakmai-szakszeru muvelts�g alacsony sz�nvonala; 3. a k�z�pr�tegek szakk�pzetts�ge, szakmastrukt�r�ja m�r nem felelt meg a k�vetelm�nyeknek (klasszikus gimn�ziumi �retts�gi, �mezei� jog�szi v�gzetts�g stb.). Klebelsberg kult�rpolitik�j�nak sarkalatos pontja teh�t a ki�br�ndult t�megek erk�lcsi-szellemi befoly�sol�sa, nevel�se. Ennek eszk�ze az �j tartalommal megt�lt�tt kereszt�ny-nemzeti ideol�gia, a klebelsbergi neonacionalizmus. A h�szas �vek elej�n ez a k�zdelem a kult�ra s�kj�n folyt, milit�ns felhangok nem j�tszottak k�zre.

87. A neonacionalizmusb�l egyenesen k�vetkezik a kult�rf�l�ny programja. Klebelsberg az elvesztett h�bor�t a kult�ra s�kj�ra terelve akarta ism�t megnyerni: �muvelt �s j�m�d� nemzet akarunk lenni, sz�val fajs�lyosabb, mint a benn�nket k�rnyezo n�pek�. A kultur�lis f�l�ny megteremt�se ut�n ker�lhet sor majd a ter�leti rev�zi�ra. A neonacionalizmus azonban csak akkor v�lhat igaz�n t�megeket mozg�s�t� erov�, ha a nemzet egys�ges �s nem sz�tforg�csolt. Klebelsberg �ppen ez�rt h�vja fel a figyelmet a szocializmus ideol�gi�j�ban kifejezett internacion�lis eszme nemzetet bomlaszt� vesz�lyeire. A n�pet meg kell tartani a nemzet szervezet�n bel�l, a nemzeti politik�nak �ppen ez�rt �n�pbar�tnak�, �n�piesnek� kell lennie. Klebelsberg kult�rpolitik�j�ban �ppen ez�rt nagy s�lyt kaptak a n�p muvelod�s�t szolg�l�, a n�poktat�st fejleszto int�zked�sek.

88. N�poktat�s Klebelsberg kult�rpolitik�j�nak egyik �vez�rmot�vuma� volt a magyar n�pt�megek muvelts�gi sz�nvonal�nak emel�se. Nem elegendo, ha a n�p megtanul �egy picit �rni, egy picit olvasni, egy picit sz�molni�. A puszt�n elemi ismeretek f�lmuvelts�ge rosszabb a teljes tudatlans�gn�l. Klebelsberg n�piskol�k t�meges fel�ll�t�s�val �s az iskol�n k�v�li n�pmuvel�s megszervez�s�vel k�v�nta a t�megek kultur�lts�g�nak, muvelts�g�nek sz�nvonal�t emelni. A nyolcoszt�lyos n�piskola gondolat�t eleve illuz�rikusnak tartotta mindaddig, am�g �az iskolahelyis�gek k�rd�se megoldva nincsen�. 1926-ban �s 1927-ben - a miniszter kezdem�nyez�s�re- �ri�si n�piskolai program bontakozott ki. 1926-ban t�rv�nyt hoztak a �mezogazdas�gi n�pess�g �rdekeit szolg�l� n�piskol�k l�tes�t�s�rol �s fenntart�s�r�l� (1926:7. tc.).

89. Az orsz�got 5 km sugar� k�r�kre osztott�k, �s t�rv�nnyel k�telezt�k a t�rv�nyhat�s�gokat vagy a f�ldbirtokosokat, hogy n�piskol�t �ll�tsanak. H�rom esztendo alatt �tezer n�piskolai tanterem �s tan�t�lak�s �p�lt Magyarorsz�gon. A legmodernebb t�pustervek felhaszn�l�s�val, t�glafalakkal �p�lt, v�r�sfenyo padl�zattal, hatalmas ablakokkal �s palatetovel ell�tott �p�letek voltak ezek. (Tany�kon, ahol a h�zak 50 sz�zal�k�nak a fala v�lyogb�l, teteje pedig n�db�l k�sz�lt.) Az iskol�khoz h�romszob�s tan�t�i lak�s �s t�gl�b�l �p�tett udvari mell�k�p�letek csatlakoztak. Klebelsberg tervei k�z�tt szerepelt a tank�telezetts�g 14 �ves korig val� felemel�se, de ennek a felt�telei akkor m�g nem �rettek meg. Elk�pzel�se szerint a nyolcoszt�lyos n�piskol�t fokozatosan kellene meghonos�tani. Elosz�r nem k�telezo jelleggel, a helyi szervek k�v�ns�ga alapj�n. Csak 1940-tol tartotta re�lisnak a nyolcoszt�lyos n�piskola orsz�gosan k�telezo bevezet�s�t.

92. 1927-ben nagyszab�s� program indult az iskol�n k�v�li n�pmuvel�s fejleszt�s�re (az orsz�g 6 �ven fel�li lakoss�g�nak 12%-a analfab�ta volt. �nmuvelo egyes�leteket akartak l�trehozni, ahol a felnott lakoss�g elsaj�t�thatja az �r�st-olvas�st. A hatalmas k�lts�gekkel indul� mozgalom n�h�ny �v m�lva elhalt, s csak a 30-as �vekben � gazdatanfolyamok, iparosk�r�k alakj�ban � �ledt �jj�. A kultuszminiszter sokat tett a t�meges sportol�s sz�nvonal�nak fejleszt�s��rt is. M�g miniszters�ge elott, 1921-ben t�rv�ny sz�letett az iskolai testnevel�srol (1921:53. tc.). Ez minden iskol�ban k�telezov� tette a testnevel�st fi�knak �s l�nyoknak egyar�nt, 12-21 �ves korig pedig a leventemozgalom keretei k�z�tt folytatott testnevel�st �rt elo. A miniszter a t�rv�ny adta lehetos�ggel �lve k�telezte a k�zs�geket �s v�rosokat arra, hogy j�tsz�tereket l�tes�tsenek, �s �p�leteket adjanak �t testnevel�si c�lokra. A leventeegyes�letekbe t�m�r�lo fiatalok tavasszal, ny�ron �s osszel sportoltak, katonai jellegu gyakorlatokat v�geztek, t�len pedig n�pmuvelo eload�sokon vettek r�szt. A mozgalomba a militarista jelleg is beszurod�tt, ez azonban a lefegyverzett Magyarorsz�gon k�nnyen indokolhat� volt. A �levent�z�s� demokratikus jellege is kitapinthat�: a n�pnek sz�lt, szemben a cserk�szettel, amely a k�z�poszt�lyok gyermekeinek kedvelt foglalatoss�ga volt.

93. A n�piskol�hoz hasonl�an � csak magasabb szinten � a �gyakorlatias jelleg� �rv�nyre juttat�s�t k�v�nta a polg�ri iskol�k tananyag�ban. A kultuszminiszter minden 5-10 ezer fos k�zs�gbe polg�ri iskol�t k�v�nt l�tes�teni az�rt, hogy a muvelts�gnek ne csak kimagasl� �g�cai�, hanem helyi �kultur�lis f�kuszai� is legyenek. (Decentraliz�l�s, muvelod�si es�lyek jav�t�sa.) Az 1927:12. tc. a polg�ri iskol�t k�z�pfok� iskol�v� minos�tette. Megnyitotta az utat a tan�t�- �s �v�k�pzokbe �s egy�b szakiskol�kba. (Addig ez az iskolat�pus a n�poktat�s k�r�be tartozott!) A n�piskola 4. oszt�ly�nak elv�gz�se ut�n a tanul� �venk�nt 14-16 sz�zal�ka iratkozott be a polg�riba. Sz�leik fok�nt kisiparosok, kiskereskedok, kisbirtokosok voltak, a k�ztisztviselok gyermekei nem ide j�rtak. (Ok a gimn�ziumi �retts�gi elonyeit biztos�thatt�k gyermekeiknek.) A polg�ri iskola tov�bbra is a kispolg�rs�g iskol�ja maradt.

94. A polg�ri iskola k�pz�si ideje a fi�- �s le�nypolg�rikban egyform�n n�gy esztendo volt. Sokat tett Klebelsberg a polg�ri iskolai tan�rk�pz�s�rt. Egyes�tve a f�rfi tan�rok k�pz�s�t folytat� budai Pedag�giumot az Erzs�bet Noiskol�val - Polg�ri Iskolai Tan�rk�pzo Foiskola n�ven - Szegedre helyezte az int�zetet. �j sz�khely�n 1928 okt�ber�ben kezdte meg muk�d�s�t a tan�rk�pzo foiskola. A k�pz�s idotartam�t n�gy �vre emelt�k fel. A tan�rk�pzonek h�rom feladatk�re volt: 1. bevezet�s a tudom�nyos kutat�sba; 2. felk�sz�t�s a tan�ri hivat�sra; 3. pedag�giai k�pz�s. Tartalmas kooper�ci� alakult ki a szegedi egyetemmel: minden foiskol�s � mint rendk�v�li hallgat� � egyik szakt�rgy�b�l az egyetemen is hallgatott eload�sokat. A tan�rk�pzo foiskola eross�ge a pedag�giai � s ezen bel�l didaktikai-metodikai � k�pz�s volt.

95. K�z�piskol�k Kelbelsberg l�tta, hogy a k�z�poszt�ly iskolai v�gzetts�ge �s szaktud�sa (a hum�n gimn�ziumi �retts�gi �s a tudom�nyegyetemek jogi kara) m�r nem felel meg a modern kor k�vetelm�nyeinek. A vil�gh�bor� ut�n val�ban nagy t�megek �ramlottak a muszaki �s orvosi p�ly�k fel�. A szakmai strukt�ra korszerus�t�s�t a k�z�pszintu iskol�ztat�s fejleszt�s�vel is seg�teni kellett. A miniszter szorgalmazta a tananyag gyakorlatiasabb� t�tel�t, valamint az �lo idegen (�n. �modern�) nyelvek oktat�s�t. (Sok nyelvtan�r kapott ekkor k�lf�ldi �szt�nd�jat.) Ezt szolg�lta az �j k�z�piskola-t�pus, a re�lgimn�zium l�trehoz�sa is.

96. Az �j iskolat�pust az 1924:11. t�rv�ny szentes�tette. (A t�rv�ny megsz�vegez�s�ben Klebelsberg Kun� mellett r�szt vett �lland� tan�csad�ja, a k�sobbi �llamtitk�r Kornis Gyula, Fin�czy Erno a pedag�gia �s Pauler �kos a filoz�fia egyetemi tan�ra.) Az 1924. �vi k�z�piskolai t�rv�ny a differenci�l�s h�veinek kedvezett. A differenci�l�s Klebelsberg szerint seg�t elh�r�tani a tanul�i t�lterhel�s vesz�ly�t, eloseg�ti az egy�ni k�pess�gek, a tehets�g �pol�s�t, a p�lyav�laszt�sra val� felk�sz�t�st. A t�rv�ny a sz�tk�l�n�t�s elv�t �gy k�v�nta �rv�nyre juttatni, hogy a hum�n gimn�zium �s a re�liskola k�z� domin�ns iskolat�pusk�nt beillesztette a re�lgimn�ziumot. Ennek fo jellegzetess�ge az volt, hogy a latin nyelvet mint fo tant�rgyat �s a n�met nyelvet (mely mindh�rom iskolat�pusban k�telezo volt) megtartotta, s felvett m�g egy modern nyelvet (angolt, franci�t vagy olaszt). Mindh�rom k�z�piskola-t�pusban azonos s�llyal szerepeltek az �n. nemzeti t�rgyak (magyar nyelv �s irodalom, t�rt�nelem).

97. A gimn�ziumban a modern nyelvek helyett g�r�g�t tan�tottak; a re�liskol�b�l hi�nyzott mind a latin, mind a g�r�g. A matematika �s a term�szettudom�nyos t�rgyak oktat�s�ra ford�tott ido viszont a re�liskol�ban volt a legmagasabb. A t�rv�ny �letbel�p�se ut�n megszunt a hum�n gimn�zium �minos�t�si monop�liuma�. Az �egys�ges jogos�t�s� elve szerint mindh�rom k�z�piskola-t�pus �retts�gi vizsg�ja egyform�n jogos�tott a b�rmely felsooktat�si int�zm�nyben val� tov�bbi tanulm�nyokra. Az 1929/30-as tan�vben gimn�ziumb�l 28, re�lgimn�ziumb�l 69, re�liskol�b�l pedig 23 muk�d�tt az orsz�gban.

98. A fi�-k�z�piskol�kat szab�lyoz� 1924. �vi t�rv�nyben kialak�tott �tri�szt� vette alapul le�ny-k�z�piskol�kr�l sz�l� 1926. �vi 24. t�rv�nycikk is. Az alkot�k sz�nd�ka szerint a differenci�l�son k�v�l ez a t�rv�ny k�t m�sik elv megval�s�t�s�t seg�ti elo: az egyenlo jogos�t�st a felsooktat�sba val� bel�p�skor �s a �noi egy�nis�g figyelembe v�tel�t a tan�tand� t�rgyak meg�llap�t�sakor�. A k�z�piskola-t�pusok elk�l�n�t�s�t az indokolja, hogy a nok lelki hajlamai �s k�pess�gei � a fi�k�hoz hasonl�an � nem egys�gesek, hanem soksz�nuek. 

99. Az egyetemi �s foiskolai tanulm�nyokra k�sz�lo le�nyoknak elsosorban a le�nygimn�zium �llt rendelkez�sre. Itt � a g�r�g kiv�tel�vel � javar�szt olyan tant�rgyak szerepeltek, mint a fi�gimn�ziumban: latin, n�met �s francia nyelv, magyar nyelv �s irodalom, t�rt�nelem, f�ldrajz, term�szetrajz, k�mia, eg�szs�gtan, term�szettan, matematika, filoz�fia, rajz, �nek �s testnevel�s. A t�rv�ny emellett �j k�z�piskola t�pust teremtett, a le�nyl�ceumot, ahol a latin helyett �lo idegen, azaz �modern� nyelveket (franci�t vagy angolt vagy olaszt), term�szettudom�nyokat �s muv�szeti t�rgyakat oktattak. A r�gi felsobb le�nyiskol�t pedig le�nykoll�gium n�ven szervezte �jj�, melynek c�lja magasabb szintu �ltal�nos, �s a noi hivat�shoz alkalmazott muvelts�g biztos�t�sa volt az egyetemi tanulm�nyokra nem k�sz�lo le�nyok sz�m�ra

100. A fi�-k�z�piskol�k anal�gi�ja azonban m�gsem alkalmazhat� mechanikusan a k�t rendszer �sszehasonl�t�sakor. A fi�kn�l ugyanis mindh�rom iskolat�pus eset�ben �rv�nyes volt az egys�ges jogos�t�s, teh�t a felsooktat�s fel� egyen�rt�ku �v�zumot� jelentett valamennyi. Ez azonban a le�nykoll�giumra m�r nem vonatkozott: a le�nykoll�giumi �retts�gi �nmag�ban nem jogos�tott a felsooktat�s valamennyi int�zm�ny�be t�rt�no bel�p�sre. Ez�rt ink�bb tekintheto k�z�pfok� tanint�zm�nynek, mint k�z�piskol�nak.

101. Felem�s m�don szab�lyozta a nok egyetemj�r�s�t az 1927. �vi augusztus 24-i (63�000. sz�m�) miniszteri rendelet. A katolikus hittudom�nyi, valamint a jog- �s �llamtudom�nyi karokra tov�bbra sem iratkozhattak be, a J�zsef N�dor Muegyetem m�rn�ki, g�p�szm�rn�ki, vegy�szm�rn�ki oszt�ly�ra viszont � vend�ghallgat�k�nt, k�l�n tan�ri enged�llyel � j�rhattak. A muegyetem �p�t�szeti oszt�ly�ra 5%-ig rendes hallgat� minos�gben is felvehetok voltak. Egy�ltal�n nem j�rhattak viszont az egyetem k�zgazdas�gi kar�ra.

102. Tanulhattak viszont a le�nyok az 1925-ben alap�tott Testnevel�si Foiskol�n, a muv�szeti foiskol�kon �s az 1928-ban k�t budapesti elodint�zm�ny�bol egyes�tett �s Szegedre helyezett Polg�ri Iskolai Tan�rk�pzo Foiskol�n. Nok �s f�rfiak sz�m�ra a felsofok� k�pz�sbe val� bekapcsol�d�s k�l�nleges � �retts�gihez nem k�t�tt � lehetos�g�t biztos�totta ez a n�gy �vfolyamos tan�rk�pzo foiskola. Az �ltal�ban k�z�pfok� tan�t�k�pzo int�zeti v�gzetts�g ut�n a foiskol�ra ker�lo hallgat�k ugyanis az ��thallgat�s� egy saj�ts�gos modellje seg�ts�g�vel egyik szakjuk keretei k�z�tt a szegedi egyetem k�pz�s�ben is r�szt vehettek. Azaz, a tan�rk�pzo foiskola �s az egyetem egy�ttmuk�d�se r�v�n a gyakorlatiasabb jellegu foiskolai oktat�s az egyetem b�lcs�sz �s term�szettudom�nyi karai �ltal ny�jtott magasabb tudom�nyos sz�nvonal� k�pz�ssel eg�sz�lt ki. A kooper�ci� c�lja a foiskol�s (�n. �tan�rjel�lt�) hallgat�k szaktudom�nyos ismereteinek elm�ly�t�se volt, de jelenl�t�k a m�sik f�l sz�m�ra sem volt k�z�mb�s: seg�tettek a l�tsz�mhi�nnyal k�szk�do egyetemi karokon.

104. Felsooktat�s A k�t vil�gh�bor� k�z�tt Magyarorsz�gon n�gy tudom�nyegyetem muk�d�tt: a budapesti, a debreceni, a p�csi �s a szegedi. Az ut�bbi ketto Pozsonyb�l, illetve Kolozsv�rr�l telep�lt �t �j hely�re. Az egyetemeknek �ltal�ban b�lcs�szeti, orvostudom�nyi, jog- �s �llamtudom�nyi, valamint hittudom�nyi fakult�suk volt. A szegedi egyetemen nem muk�d�tt hittudom�nyi kar, de volt matematikai �s term�szettudom�nyi kar. A budapesti �s a szegedi egyetemen gy�gyszer�szeti tanfolyam is volt.

106. Az egyetemek fejleszt�s�t Klebelsberg sz�v�gy�nek tekintette. A kolozsv�ri-szegedi egyetem k�l�n�sen sokat k�sz�nhetett neki. Az �ttelep�l�s ut�ni mostoha viszonyokat k�vetoen a miniszter szorgalmaz�s�ra �s a v�ros hatalmas anyagi �ldozatv�llal�s�val 1926 �s 1930 k�z�tt kiterjedt egyetemi �p�letkomplexum �p�lt klinik�kkal, int�zetekkel. Az orsz�gban egyetlen muszaki egyetem muk�d�tt, Budapesten: a Magyar Kir�lyi J�zsef N�dor Muszaki �s Gazdas�gtudom�nyi Egyetem. A foiskol�k k�r�be tartoztak a hittudom�nyi foiskol�k, a jogakad�mi�k, a tan�rk�pzo foiskol�k, a gazdas�gi akad�mi�k, a kereskedelmi foiskola, a muv�szeti foiskol�k (k�pzomuv�szeti �s zenemuv�szeti) �s a honv�dtisztk�pzo foiskola. 1925-ben nyitotta meg kapuit a Magyar Testnevel�si Foiskola.

107. 1924-ben - a magyar nevel�s t�rt�net�ben egyed�l�ll� m�don - t�rv�ny sz�letett a k�z�piskolai tan�rok k�pz�s�rol �s k�pes�t�s�rol. A tan�rk�pz�s t�rv�ny szintu rendez�s�re az�rt volt sz�ks�g, mert az 1883. �vi k�z�piskolai t�rv�ny pedag�gusk�pz�sre vonatkoz� elo�r�sai m�r t�lhaladottnak bizonyultak. A kor�bbi t�rv�ny �rtelm�ben ugyanis a tan�ri oklev�l elnyer�s�hez a tan�rk�pzo int�zet l�togat�sa nem volt k�telezo. A jel�lt sz�m�ra - a szakt�rgyak �s a pedag�gia egyetemi eload�sainak l�togat�sa mellett - csak a tan�rs�ghoz sz�ks�ges vizsg�k let�tel�t (alapvizsga, szakvizsga �s pedag�giai vizsga), valamint az egy�ves tan�t�si gyakorlatot �rta elo. Ennek k�vetkezt�ben sokan csak a kil�t�sban helyezett �szt�nd�j miatt l�ptek be az egyetem b�lcs�szkara mellett muk�do tan�rk�pzo int�zetbe. Korabeli forr�sok szerint �gy a k�z�piskolai tan�rok nagy r�sze hi�nyos gyakorlati pedag�giai felk�sz�lts�ggel kezdte hivat�s�t.

108. A probl�ma megold�s�t az 1924:27. t�rv�nycikk k�s�relte meg. Deklar�lta, hogy az elm�leti tan�rk�pz�s elsosorban a tudom�nyegyetemek b�lcs�szeti kar�nak feladata. A b�lcs�szeti kar munk�j�nak seg�t�s�re a t�rv�ny elo�rta a kar melletti k�z�piskolai tan�rk�pzo int�zet fel�ll�t�s�t, illetve �jj�szervez�s�t (Budapesten �s Szegeden m�r muk�d�tt ilyen). A tan�rk�pzo n�gy�ves k�pz�s�nek c�lja az volt, hogy a hallgat�k az eload�sok �s gyakorlatok sor�n elsaj�t�ts�k a szakt�rgyak tan�t�s�hoz sz�ks�ges pedag�giai-szakm�dszertani ismereteket �s k�szs�geket. A tan�rk�pzo int�zetek sz�khelyein az �vtized folyam�n gyakorl� k�z�piskol�kat �ll�tottak fel. (Ezek l�tes�t�s�ig � �tmenetileg � a helybeli k�z�piskol�kban, egy-egy r�termett gyakorl� pedag�gus ir�ny�t�sa mellett t�lt�tt�k gyakorl��v�ket a jel�ltek. Ez volt az �gynevezett �pr�ba�v�.) A gyakorl�iskol�k szoros kapcsolatban �lltak a tan�rk�pzo int�zetekkel.

109. Az intenz�vebb, eredm�nyesebb k�z�piskolai tan�rk�pz�s �rdek�ben � a p�rizsi �cole Normale Sup�rieure mint�j�ra � 1895 �ta muk�d�tt Budapesten a �br. E�tv�s J�zsef Collegium�. A koll�gista b�lcs�szhallgat�k itt tan�ri �tmutat�s alapj�n, de az egy�ni kutat�munk�val (forr�selemz�s stb.) dolgozt�k fel szakt�rgyaik anyag�t. Ehhez intenz�v nyelvtanul�s j�rult. A koll�giumi tan�rk�pz�s eszm�nye a �tud�s tan�r� volt. D�nto fontoss�g� volt a koll�gista fiatalok fejlod�s�ben az a szellemis�g, amelyben a szabads�g �s a demokr�cia eszm�je az egy�n jogainak megbecs�l�s�vel p�rosult. Az E�tv�s Koll�gium falai k�z�l a magyar szellemi �let sok k�sobbi kiv�l�s�ga ker�lt ki ezekben az �vtizedekben. A budapesti E�tv�s J�zsef Koll�gium mint�j�ra l�tes�tett�k 1931-ben Szegeden az E�tv�s Lor�nd Koll�giumot, ahol az egyetem matematika- term�szettudom�nyi szakos hallgat�it vett�k fel.

110. Harmincas-negyvenes �vek A harmincas �vek elej�nek gazdas�gi v�ls�ga is hozz�j�rult ahhoz, hogy a nagy �vu oktat�spolitikai tervek j� r�sze nem val�sulhatott meg. A v�ls�g talaj�n fel�ledo fasizmus m�r m�sf�le �moderniz�ci�t� hirdetett meg Eur�pa-szerte. Ez m�r nem a reformok korszaka, hanem a radik�lis t�rsadalmi �talak�t�s�. A harmincas �vek Magyarorsz�g�nak ideol�giai l�gk�re is a szocialit�s, t�rsadalmias�t�s eszm�j�vel tel�tett. Ennek az eszm�nek a dinamikus, majd egyre agressz�vebb programj�t a szoci�ldemokr�cia, a kommunizmus �s a fasizmus t�megmozgalmai hordozz�k. Az 1930-t�l terjedo idoszak m�r �j t�nyezot emel be a politika porondj�ra: a politikailag emancip�lt munk�ss�g �s a paraszts�g r�tegeit.

111. A korszak kultuszminisztere �s vezeto ideol�gusa H�man B�lint (1885-1953) t�rt�n�sz-kult�rpolitikus volt, aki � egy�ves megszak�t�ssal � egy teljes �vtizedig (1932-1942) �llt a VKM �l�n. Muvelod�spolitik�j�nak k�zponti gondolata �a nemzeti egys�g, a nemzeti erok fokoz�sa �s koncentr�ci�ja� lett.

112. A h�szas �vek bevallottan �koal�ci�s� (t�bbf�le �nemzeti� ideol�gia egy�tt�l�s�n alapul�) ideol�gi�j�val szemben H�man B�lint az �sszeolvad�st hirdeti. Ez a felfog�s a nemzetet mint �n�ll� l�tezot, individuumot t�nteti fel. Ha pedig a nemzet egy�nis�ggel �s szem�lyis�ggel rendelkezo individuum, akkor l�tezik nemzetnevel�s is, hiszen mik�nt az egy�nt, �gy a nemzetet is nevelni lehet. Folytatva az anal�gi�t: ha az egy�n belso fesz�lts�gei, v�v�d�sai a k�vetkezetes �s hat�kony cselekv�s akad�lyoz� t�nyezoi, akkor ez �gy van a nemzet �belso egyenetlens�ge� eset�n is. Ha pedig az egy�nnek van saj�t vil�gn�zete, akkor a nemzet is rendelkezik ilyennel: �tagolatlan nemzeti vil�gn�zet� form�j�ban. A harmincas �vekben teh�t a nemzett� nevel�s vez�rgondolata elonyt �lvez m�g a � kor�bban prefer�lt � vall�serk�lcsi nevel�ssel szemben is. Az �j nemzed�k �egys�ges �s egy�ntetu� nevel�se a legfontosabb, ennek rendelodik al� az oktat�munka �s a szakk�pz�s is.

113. A nemzetnevel�s elveinek terjeszt�s��rt, min�l sz�lesebb k�rben val� meggy�kereztet�s��rt sokat tett a k�sobbi kultuszminiszter, majd minisztereln�k Teleki P�l (1879-1941), aki 1938 m�jus�t�l 1939 febru�rj�ig volt a kultuszt�rca birtokosa. Teleki m�r kor�bban is fontos politikai szerepet j�tszott � 1920 �s 1921 k�z�tt minisztereln�k volt. A r�vid kultuszminiszters�g ut�n � 1941 �prilis�ban bek�vetkezett tragikus hal�l�ig � ism�t korm�nyfo lett.

114. Az orsz�g lakoss�g�t �ntudatos nemzett� form�lni-nevelni � e k�v�ns�gnak (t�l Imre S�ndor elvont nemzetnevel�s elm�let�n) s�rgeto aktualit�st adott az orsz�got ekkor fenyegeto konkr�t vesz�ly: mind a hitleri N�metorsz�g, mind a szt�lini Szovjetuni� elnyel�ssel fenyegette. A korszak n�poktat�s�t illetoen figyelmet �rdemel a nyolcoszt�lyos n�piskola kialakul�s�nak folyamata. Mint m�r l�ttuk, a gondolat Klebelsbergtol sem volt idegen, aki � a korm�nyz� felk�r�s�re � elk�sz�tette a nyolcoszt�lyos n�piskola bevezet�s�nek t�zesztendos programj�t. A gazdas�gi v�ls�g megakad�lyozta ennek gyakorlatba val� �t�ltet�s�t. Idok�zben Budapesten �s n�h�ny m�s nagyv�rosban ki�p�lt a n�piskola hetedik �s nyolcadik oszt�lya. Az 1937/38-as tan�vben kb. 7000 elemi iskola k�z�l kb. 100 volt nyolcoszt�lyos. A nyolcoszt�lyos n�piskola fel�ll�t�s�t az 1940:20. t�rv�ny mondta ki. Eszerint a tank�telezetts�g hat�ves korban kezdodik �s kilenc �vig tart. Az iskola 8 tan�ven kereszt�l mindennapi, a kilencedik �vben pedig havonk�nti egy alkalommal gyakorlati ismereteket ny�jt.

115. A szorgalmi idoszak a felso n�gy oszt�lyban nem szeptembertol j�niusig, hanem csak okt�ber k�zep�tol �prilis k�zep�ig tart. Ez a helyi ig�nyeknek megfeleloen meghosszabb�that�. Ha a tanul� �tlagon fel�li tanulm�nyi eredm�nyt �rt el, akkor a nyolc oszt�ly elvv�gezt�vel szakk�z�piskol�ban tanulhat tov�bb. Az 1940:20 t�rv�nycikk gyakorlati megval�sul�s�nak a h�bor� �llta �tj�t, b�r a legt�bb telep�l�sen megszervezt�k a 7-8. oszt�lyt.

116. J�l tetten �rheto a h�mani centraliz�l� jellege az 1934. �vi k�z�piskolai reformban. A k�z�piskol�r�l sz�l� 1934:11. t�rv�nycikk a re�lgimn�zium �s re�liskola megsz�ntet�s�vel �j alapokra fektette a k�z�piskolai oktat�st. Am�g az 1924-es reform a differenci�l�st tekintette c�lnak, addig ez az egys�ges k�z�piskol�t, amelynek a nemzetismereti oktat�s �llt a tengely�ben. Az �j egys�ges magyar k�z�piskola a gimn�zium volt. M�g az 1924-es t�rv�ny egys�ges�tette a nemzeti-ideol�giai t�rgyakat, de kisz�les�tette a v�laszt�s lehetos�geit, addig az 1934-es reform egyetlen igazi k�z�piskolai tanulm�nyi utat tartott meg. A reform nyom�n 1938-ban megjelent gimn�ziumi tanterv nagyobb teret szentelt az �gynevezett nemzeti t�rgyaknak. Ezek a t�rgyak a k�vetkezo ismeretk�r�ket �lelt�k fel: magyar nyelv, magyar irodalom �s muv�szet, magyar t�rt�nelem - ennek keret�ben az �llami, gazdas�gi, t�rsadalmi �let jelens�gei, Magyarorsz�g f�ldrajza �s n�prajza. Egy�ttal cs�kkentette a g�r�g �s latin nyelv, valamint a term�szettudom�nyos t�rgyak �rasz�m�t.

117. A h�mani koncepci� gimn�ziuma a nemzet �let�ben vezeto szerepre hivatott �rtelmis�g nevel�s�nek iskol�ja. �ppen ez�rt t�vol akart�k tartani tole a �kontraszelekci� elve alapj�n odat�dul� illet�ktelen elemektol�. Az als�bb n�poszt�lyok gyermekei a harmincas �vek v�g�n mind�ssze 5,1 sz�zal�kkal k�pviseltett�k magukat a k�z�piskol�kban. H�man B�lint �lete fomuv�nek tekintette a tan�gyigazgat�s szervezeti �talak�t�s�t, egyszerus�t�s�t, �sszerus�t�s�t c�lz� 1935:6. t�rv�nyt. 1935-ig a k�l�nb�zo iskolat�pusok fel�gyelet�t m�s �s m�s �llami fel�gyeleti szervek l�tt�k el. Az 1935. �vi t�rv�ny a k�z�p- �s k�z�pfok� iskol�k fel�gyelet�t a tanker�leti foigazgat�s�gokra b�zta, s megsz�ntette a n�piskolai tanfel�gyelos�gek �n�ll�s�g�t. Az orsz�g valamennyi iskol�ja nyolc tanker�leti foigazgat� ir�ny�t�sa �s ellenorz�se al� ker�lt. A t�rv�ny szerint az �llam fel�gyeleti joga az egyh�zi iskol�kra is kiterjedt, ak�rcsak kor�bban. A harmincas �vek k�zep�tol a negyvenes �vek k�zep�ig terjedo idoszak magyar iskol�inak rendszer�t a k�vetkezo �bra seg�ts�g�vel szeml�ltetj�k:

119. A harmincas �vek klasszikus gimn�ziumi k�pz�s�ben a le�nyok kisebb m�rt�kben vettek r�szt mint a fi�k. (Egy korabeli kimutat�s szerint az 1937/38-as tan�vben 52�034 fi� �s 17�959 le�ny j�rt gimn�ziumba.) Ha azonban vizsg�l�d�si k�r�nkbe a tan�t�nok�pzo int�zetet, a felso kereskedelmi iskol�t �s az �retts�git nem ny�jt� le�nypolg�ri iskol�t is bevonjuk, akkor azt l�tjuk, hogy n�gy k�z�pszintu oszt�lyt elv�gzett l�nyok egyre nagyobb h�nyada tanult tov�bb a k�z�piskola felsobb �vfolyamaiban. Ar�nyn�veked�s�k �teme a felso n�gy oszt�lyban meghaladta a fi�k�t.

120. A magyar iskola�gy alakul�sa 1945-1948 k�z�tt A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a politikusok t�bbs�ge egyet�rtett abban, hogy az �llamberendezked�st korszerus�teni kell: a feud�lis hagyom�nyok elhagy�s�val ki kell alak�tani a modern, polg�ri demokratikus jog�llamot. Egy ilyen jog�llamban a vil�gn�zeti pluralizmus elve �rv�nyes�l: fontos szerep jut az egyh�zaknak, de t�g mozg�st�rhez jutnak az egy�b felfog�sok, k�zt�k a materialista-ateista vil�gn�zet is. Heroikus erofesz�t�sekkel �p�tett�k �jj� az orsz�got, s k�zd�ttek egy emberibb vil�g, a demokratikus t�rsadalmi rend megteremt�s��rt. Ebben a harcban a vil�gi �s egyh�zi erok kezdetben egym�s mellett �lltak. Egyet�rtettek abban, hogy az iskolarendszert demokratikus ir�nyba kell tov�bbfejleszteni. A sz�les t�megeknek lehetov� kell tenni a kult�ra elsaj�t�t�s�t, a munk�sok �s parasztok tehets�ges gyermekeinek is biztos�tani kell iskolai oktat�sban val� r�szv�telt az elemi szinttol eg�szen az egyetemig.

121. Az oktat�s demokratiz�l�s�nak helyes alapelve vezette az iskola�gy ir�ny�t�it akkor, amikor 1945. augusztus 18-�n elrendelt�k a nyolcoszt�lyos �ltal�nos iskola megszervez�s�t. Maga a nyolcoszt�lyos, elemi k�pz�st ny�jt� iskola � mint m�r l�ttuk � nem volt elozm�nyek n�lk�l val� a magyar iskol�ztat�s t�rt�net�ben. A gondolat m�r a h�szas �vekben felmer�lt, de akkor a gazdas�gi v�ls�g volt a megval�s�t�s akad�lya. Az 1940. �vi 20. t�rv�ny elrendelte a nyolcoszt�lyos n�piskol�k l�tes�t�s�t, de a h�bor�s viszonyok h�tr�ltatt�k ennek t�megess� v�l�s�t.

122. D�nto k�l�nbs�g volt a m�r helyenk�nt muk�do nyolcoszt�lyos n�piskol�k �s a fel�ll�tand� �j �ltal�nos iskola k�z�tt. Az elobbi megorizte n�piskola jelleg�t (mellette l�tezett a n�gyoszt�lyos polg�ri iskola �s a nyolcoszt�lyos gimn�zium), tov�bbtanul�sra nem jogos�tott. Az ut�bbi viszont a polg�ri iskol�kat �s a gimn�ziumok als� n�gy oszt�ly�t mag�ba olvasztotta. Az �ltal�nos iskola egys�ges jellegu: egyazon muvelts�gi anyag (egys�ges alapmuvelts�g) k�zvet�t�s�t tuzi ki c�lul minden 6-14 �ves gyerek sz�m�ra. A nyolcoszt�lyos �ltal�nos iskola megteremt�se nem ment z�kkenok n�lk�l. A tan�v kezdete elott k�t h�ttel kibocs�tott rendelet v�ratlanul �rte az iskolafenntart�kat, az egyh�zakat. Az �talak�t�st nem k�sz�tett�k elo, legt�bb helyen hi�nyoztak a magasabb szintu oktat�shoz sz�ks�ges szem�lyi �s t�rgyi felt�telek.

123. Kis telep�l�seken, az egy-k�t tan�t�s osztatlan iskol�kban neh�z volt megszervezni a k�l�n tan�t�val �s tanteremmel muk�do �t�dik oszt�lyt. Olyan helyeken viszont, ahol polg�ri iskola vagy gimn�zium muk�d�tt - ezeket beolvasztva - azonnal r� lehetett t�rni a szakt�rgyi rendszeru oktat�sra. Az �j iskolat�pus c�lja teh�t az volt, hogy �ltal�nos alapmuvelts�get ny�jtson minden tanul�nak, amelyre 14 �ves kor ut�n a k�z�piskolai �s felsofok� tanulm�nyok, illetve a szakmai k�pz�s �p�lhet. Az �ltal�nos iskola nyolc oszt�ly�nak ki�p�l�s�vel p�rhuzamosan a gimn�ziumok �s a szakjellegu iskol�k fokozatosan n�gyoszt�lyoss� alakultak. Tanul�ik teh�t 14-18 �ves fiatalok voltak. A h�bor� ut�n sz�les k�ru mozgalom bontakozott ki az alapmuvelts�g terjeszt�se �rdek�ben. Folytatt�k a kor�bban megkezdett harcot az analfab�tizmus felsz�mol�s�ra. Az �r�s-olvas�stan�t�s a felnottekre is kiterjedt. Az int�zm�nyes oktat�s kereteit kiterjesztett�k felnottkorra (Dolgoz�k Iskol�ja), de lehetov� tett�k a magasabb muvelts�g elsaj�t�t�s�t is.

124. A magyar iskola�gy demokratikus fejlod�s�nek m�sik ir�nya a k�z�p- �s felsofok� oktat�sban tanul� fiatalok seg�t�s�re ir�nyult. Paraszt- �s munk�sgyerekek t�megei elott ny�ltak meg az int�zm�nyes nevel�s kor�bban el�gg� szuk lehetos�gei: a k�z�piskol�k, a foiskol�k, az egyetemek. A demokratikus reform sor�n �talakultak a k�z�piskol�k. A fokozatosan n�gyoszt�lyoss� v�l� gimn�zium tanterve is l�nyegesen m�dosult elodj�hez k�pest. Megszunt a n�met nyelv kiemelt szerepe, a v�laszthat� �lo idegen nyelvek k�z� felvett�k az orosz, francia, angol �s olasz nyelvet. Elt�r�lt�k a honv�delmi ismeretek, a sz�p�r�s �s a gyors�r�s tan�t�s�t. A latin nyelv �s a testnevel�s �rasz�m�t cs�kkentett�k, emelkedett viszont a magyar nyelv �s irodalom, a t�rt�nelem, a f�ld- �s n�prajz, a term�szettudom�nyi t�rgyak, az eg�szs�gtan, az �nek-zene �s a rajz �rasz�ma. Az 1945/46. tan�vtol kezdve �p�tett�k ki a gimn�ziumok re�l tagozat�t, ahol latin helyett vegytant, �br�zol� geometri�t tan�tottak.

125. A h�bor� ut�n sor ker�lt a magyar felsooktat�s �tszervez�s�re is. Az elso �jonnan l�trehozott egyetem az Agr�rtudom�nyi Egyetem volt. A nok elott megnyitott�k valamennyi felsooktat�si int�zm�ny kapuj�t: ezt az 1946. okt�ber 21-�n k�zz�tett 1946. �vi 22. t�rv�ny mondta ki.