Az iskola, mint prevenci s sz nt r s a szoci lis rendszerek kapcsolata

1. Az iskola, mint prevenciós színtér és a szociális rendszerek kapcsolata A prevenció hatása és gyakorlati kérdései

2. Tartalom A Nemzeti Drogstratégia prevenciós útmutatásai Az iskola, mint prevenciós színtér Gyakorlati tapasztalatok, a kampányszeru programok hátrányai A korai kezelésbevétel Az iskolai szociális munka pécsi modellje Az ellátási piramis, különös tekintettel az INDIT Közalapítvány intézményeire és programjaira

3. A Nemzeti Drogstratégia prevenciós útmutatásai A legfontosabb színterek: - Általános és középiskolák: kurrikulumszeru (tananyagba épített), és nem kurrikulumszeru programok (egészségnap) Közösségi színterek Média A család A munkahely A szabadido Az egyházak Rendorségi bunmegelozés, drogprevenció Az információs társadalom: számítógép, internet A gyermekvédelem intézményei Magas kockázati csoportok, veszélyezteto állapotok Romákkal kapcsolatos megelozo programok

4. A Nemzeti Drogstratégia prevenciós útmutatásai Az iskolai megelozés legfontosabb céljai: a drogprevenciót az egészségfejlesztés (health promotion) komplex kérdéskörében helyezi el a cél az, hogy a fiatalok mit csináljanak (= egészségesen éljenek), miközben annak tudatosítása is fontos, hogy mit ne csináljanak (= ne drogozzanak) magában foglalja a legális és illegális drogokat és a viselkedéses addikciókra vonatkozó prevenciót nem különítheto el az egészség általános és különösen nem az egészség mentális, pszichés hangsúlyú fejlesztésétol Ha az iskolában felszínre kerülnek a drogproblémák, az elsodleges prevenció módszerei az iskolai környezetben kábítószert használók kezelésére nem vagy csak korlátozottan alkalmasak. Ilyenkor beavatkozásra van szükség, általában megfelelo (külso) szakemberek bevonásával.

5. A Nemzeti Drogstratégia prevenciós útmutatásai A Nemzeti Drogstratégia ajánlott prevenciós módszerei: együtt kezelik a legális és illegális drogokat az egészségfejlesztés egész-szeru (holisztikus) modelljét alkalmazzák amelyek a családokat és az elsodleges vonatkozási személyeket is képesek bevonni hangsúlyozzák a készségfejlesztést, így a droghasználathoz vezeto viselkedés befolyásolását célozzák meg (nem pusztán a tudást és az attitudöt) foglalkoznak a kortárs (és a média) hatásokkal, bevonják a kortársakat kurrikulumszeruen épülnek be a tananyagba lehetoleg már alsó tagozatban, de legkésobb felso tagozatban alkalmazhatók (bár a középiskolai kezdés is jobb, mint a semmi) figyelembe veszik az iskola szervezeti világát és az iskolát körülvevo helyi közösség felépítését

6. Az iskola, mint prevenciós színtér A „FÜGE” Devianciaprevenciós program három modulja: 1. Diákokra épülo prevenciós program tanórák tartása (5x45 perc) diákönkormányzatokkal való együttmuködés iskolai közösségi programokban való együttmuködés, pl.: Egészségnap 2. A pedagógusokra épülo prevenciós program képzés esetmegbeszélo az iskolai drogstratégia megírása, aktualizálása 3. A szülokre irányuló prevenciós program - képzés, tájékoztatás

7. Gyakorlati tapasztalatok, a kampányszeru programok hátrányai Diákokra épülo prevenciós program: - a bizalom elnyerésével a diákokkal bármilyen, akár a személyes, intim szférákat érinto témákról is lehet beszélni - témák: a kamaszkor létkérdései, nehézségei, pozitív és negatív megoldásai: drog, alkohol, viselkedéses addikciók öngyilkossági kísérletek családi konfliktusok, azok megoldási lehetoségei szerelem, szex, intimitás, a kapcsolatteremtés lehetoségei, nehézségei az osztály, mint közösség együttmuködése, képviselete a pedagógusok felé a média negatív hatásai stb.

8. Gyakorlati tapasztalatok, a kampányszeru programok hátrányai A diákokra irányuló prevenciós programok tapasztalatai: - igény van ilyen típusú beszélgetésekre, az együttmuködés s a visszajelzések alapján (az osztályfonöki órákon kevés példa van ehhez hasonló kezdeményezésekre) - megvalósul ezen keretek között a szurés lehetosége: amely a problémás gyerekeket teszi „láthatóvá” és megszólíthatóvá („folyosói munka”) - a megszólítás kétirányú: 1. a gyerekek megérintodnek és maguk kérnek segítséget 2. a problémás gyereket „látja” a segíto, és neki magának van lehetosége megszólítani órán kívül a tanulót

9. Gyakorlati tapasztalatok, a kampányszeru programok hátrányai 2. A pedagógusokra épülo prevenciós programok tapasztalatai: - tapasztalataink szerint kevés a tudás mind a szenvedélybetegségrol, mind a mentális egészség témakörérol: gyakori az a kérés az elso megjelenésünkkor, hogy eloadást tartsunk ebben a témában - sok esetben elofordulnak eloítéletek: attitudformálás is szükséges a tudásátadáson kívül - konkrét esetek megbeszélésének igénye is jelentkezik - a tanári karnak nincsenek egységes stratégiái, megoldásai a problémás esetekre - kevés a tudás a delegáció lehetoségeirol és módszerérol - más, a szociális szakma nézeteitol eltéro gondolkodás jellemzo - problematikus továbbá annak a hiátusnak a betöltésére irányuló „átképzési” törekvések, amelyek a pedagógusokat célozzák meg, oka hogy nincs az iskolákban professzionális segíto: nem költség hatékony, tudást adnak, nem szemléletet, folytathatóság nincs biztosítva, nincs szakmai kontroll

10. Gyakorlati tapasztalatok, a kampányszeru programok hátrányai 3. A szülokre irányuló prevenciós program tapasztalatai: - minden „kampány” ellenére kevesen vesznek részt - a nem problémás gyerekek, nem problémás, más témákra is nyitott, törodo szülei vesznek részt - a problémásak a „normál” szüloi értekezleten sem megszólíthatóak: az esetek többségében nem jönnek el - a szülokre általánosan elmondható, hogy nem tájékozottak, náluk érvényesül leginkább a média negatív hatása; eloítéletesek - nincs vagy csak kevés tudásuk van a segítségkérés lehetoségeirol: intézményekrol, a motiváció módszereirol

11. Gyakorlati tapasztalatok, a kampányszeru programok hátrányai A kampányszeru programok kritikája: - nem biztosítja a folytathatóságot - az élmény lokális marad, majd hamar elévül, elfelejtodik - az aktuális helyzetek megoldatlanok maradnak, a tanult módszerek több kipróbálást igényelnek - a szemléletformálás hosszabb ido a szüloknél és a pedagógusoknál - a segítoi szemlélet integrálatlan marad, a pedagógusok nem értik, s nem is tudnak együttmuködni a segítoi szakmával: mind az alapellátás mind a szakellátás területérol

12. A korai kezelésbevétel Az elsodleges megelozés céljai: A serdülokori teljes absztinencia (nikotin, alkohol, illegitim szerek) elérése, illetoleg fenntartása, és a felnottkori illegitim szerekre és dohányzásra vonatkozó absztinencia, valamint a mérsékelt ivás kialakítása volna. Továbbá a droghasználat kezdetének minél késobbi életkorra való kitolása, valamint a visszatéro, ill. rendszeres droghasználat megelozése. Az információ (tudás) növekedése a pszichoaktív anyagokkal kapcsolatban, valamint a velük kapcsolatos negatív attitud kialakítása. Egészséges, vagy egészségesebb élet, jobb életminoség kialakítása. /Rácz 2001./

13. A korai kezelésbevétel Elsodleges prevenció célja: Ideális cél: serdülokori teljes absztinencia elérése illetve fenntartása felnottkori illegitim szerekre és dohányzásra vonatkozó absztinencia, mérsékelt ivás Reális cél: a serdülokori legitim és illegitim droghasználat prevalenciájának csökkentése használat kezdetének kitolása idosebb korra visszatéro szerhasználat megelozése információk növelése A korai kezelésbevétel: - a problémák idoben való érzékelése és az erre adott szakmai válaszok: delegálás a megfelelo intézménybe (alap- és szakellátás) - a segítségkérés és nyújtás eszköztárának fejlesztése, tájékoztatás, „megkeresés”: azaz kimenni az intézmény falain kívülre, ezáltal is csökkenteni a segíto szakma iránt tapasztalható eloítéletet

14. Az iskolai szociális munka pécsi modellje Az iskolai szociális munka: - a korai kezelésbe vétel céljait valósítja meg - a prevenciós tevékenységeket lát el - gyermekvédelmi feladatot lát el: kapcsolatot tart az ellátó, segíto intézményekkel Az iskolai szociális munkás: - az egész iskolaközösség segítoje (pedagógus, diák, szülo) - egyéni konzultációt végez - csoportfoglalkozást és közösségi munkát végezve több száz diák számára tud professzionális támogatást nyújtani. Az iskolai munka fontosságát az INDIT Közalapítvány a több éve folytatott speciális prevenciós tevékenysége mentén ismerte fel, ezért létrehozott egy iskolai szociális munkás hálózatot, amelyet a szakminisztérium pilot-programként második éve támogat. Stratégiai célként nevesítheto, az iskolai szociális munka Pécs valamennyi középiskolájára való kiterjesztése.

15. Az iskolai szociális munka pécsi modellje Elozmények: - Pécs város három iskolájában volt iskolai szociális munkás: Radnóti Közgazdasági Szakközépiskola, Gandhi Gimnázium, Köztársaságtéri Általános Iskola: közöttük nem volt szakmai kapcsolat, „elszigetelten” muködtek - ezt a teamet fogta össze a Gandhi Gimnázium iskolai szociális munkása - a prevenciós tapasztalatok egyre sürgetobbé tették a segíto szakma jelenlétét az iskolákban - azt is láttuk, hogy nehézséget jelent a szakmai objektivitás szempontjából, ha a segíto foglalkozásút az iskola maga finanszírozza: lojalitás-problematika - úgy láttuk, jobb, ha az iskola intézményétol független finanszírozásból muködik, akkor jobban képes lehet a szakmai függetlenségre - a P.T.E. Szociális munka tanszékén folyik iskolai szociális munka kurzus: elso diplomában képzodnek szakemberek=költséghatékonyság, tudás, szemlélet

16. Az iskolai szociális munka pécsi modellje a minisztérium támogatásával egy kutatás részeként három pécsi középiskolában indult el az „Iskolai szociális munka pécsi modellje” címu szakmai program Az iskolai szociális munka pécsi modellje: hálózatban, nem elszigetelten muködnek: rendszeres stáb a Gandhi Gimnázium iskolai szociális munkásának vezetésével nem az iskola, hanem az INDIT Közalapítvány finanszírozza nem tartozik a gyermekvédelmi alapellátáshoz csak egy iskolában lát el feladatot, nem összevont intézményeknél a munkája napi 8 órában az adott iskolában folyik és az akörüli teendokben (szociális ügyek intézése, kapcsolattartás a segíto intézményekkel, családlátogatás): mindig elérheto

17. Az iskolai szociális munka pécsi modellje Jövokép: Pécs város közép- és hosszú távú cselekvési stratégiájában 2009-ig a megvalósítandó célok egyike, hogy Pécs minden közoktatási intézményében legyen iskolai szociális munkás, melynek szakmai felügyeletét az INDIT Közalapítványra bízza, s módszertanilag az iskolai szociális munka pécsi modelljét ajánlja.