Popp József

1. Popp József Debreceni Egyetem egyetemi tanár, dékánhelyettes Állattenyésztés és a gabonaszektor kapcsolata, jövője  Növénytermesztési Szakmai Nap Program AGROmashEXPO 2013. január 31.

2. Globális kihívások mezőgazdasági perspektívából

3. Klímaváltozás: élelmiszer-, energia- és vízbiztonság összefüggése Klíma-változás Főbb kérdések • Tudjuk-e biztosítani 9 milliárd fő egészséges és fenntartható élelmiszerellátását változó étrend mellett? • Megbirkózunk-e a növekvő vízszükséglettel? • Tudunk-e elegendő mennyiségű energiát termelni a növekvő szegény népesség számára? • Tudjuk-e mérsékelni a klímaváltozást és ahhoz alkalmazkodni? • Megtudjuk-e mindezt valósítani a biodiverzitás csökkenésének megállítása és az ökoszisztéma megőrzése mellett? • Megtudjuk-e változtatni az erőforrások elosztását a jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedés mellett? Növekvő kereslet 70%-kal 2050-re (IEA) Energia Élelem Növekvő kereslet 60%-kal 2050-re (FAO) Víz Növekvő kereslet 100%-kal 2050-re (IMWI) Biodiverzitás

4. A világ népességének növekedése Időzített populációs bomba(születésszabályozás csak Kínában) 19603,02 milliárd Zöld forradalom kezdete 2150 ??? 20509,2 milliárd 19302,07 milliárd Hibrid kukorica 18801,5 milliárd Kína: 1,3 mrd (2010) 20106,8 milliárd 10 000 BC1-10 millióMezőgazdaság kezdete MA: 7,1 milliárd fő: évi +1% = 70 millió fő 2050: 9,2 milliárd fő: 70%-a városban fog lakni (ma > 50%) Forrás: FAO (2009; 2012)

5. Biokapacitás: a Föld felszínének 22%-a biológiailag termékeny Óceán: 71%ebből: 4%termékeny Földfelszín: 51 milliárd ha 13 mrd ha föld: 9 mrd ha termékeny 4 mrd ha egyéb Termékeny földterület (mrd ha) Termékeny óceán és termékeny föld:22% 1,6 mrd ha hasznosított terület: 1,4 mrd ha szántó (0,54 mrd ha állatteny.) 0,2 mrd ha ültetvény Sivatag, jég és kopár terület 11% Termékeny föld: 18% Az elmúlt 30 évben évi 5 mio ha-ral nőtt a szántó/ültetvényterület: 2050-ig csupán 70 mio ha-ral nő (5%-kal) Forrás: FAO (2009; 2012)

6. Fogyasztói társadalom versus éhezés Nem a megtermelt élelmiszer mennyisége a probléma, hanem globális elosztása: jövedelem függvénye Drága az élelem? Olcsó az élelem? Jólétünk fokozódik (ettől szenvedünk: 1,5 milliárd fő többet vásárol a kelleténél + ételhulladék nagy aránya) …de nekünk nem (ettől szenvedünk: ~0,9 milliárd fő! kevesebbet vásárol a szükségletnél, habár van élelem) MIGRÁCIÓ DÉLRŐL ÉSZAKRA: DRÁGA LESZ AZ EU-nak, ahol a multikulturális társadalom csődöt mondott Forrás: FAO (2009; 2012)

7. Vízhasználat: nem fenntartható A „vízbuborék” nem fenntartható és törékeny:ma 7 milliárd ember ugyanannyi vízmennyiségen osztozik, mint a 300 millió globális népesség a római birodalom idején Föld vízkészlete: 97,5% sósvíz és 2,5% édesvíz Édesvíz: 69,7% gleccser/hó, 30% talajvíz, 0,3% tavak/folyók • Élelmiszer-termelés vízfelhasználásának 78%-a esőből származik • A vízfelhasználás egyre nagyobb részét az öntözés biztosítja • Ha a víznek nincs ára, akkor a gazdagok ingyen fogják kapni, a szegények pedig drágán Forrás:IWMI (2007)

8. A globális népesség negyede kiszáradt vagy kiszáradó medencében lakik! Kiszáradt medence képződik, ha elfogy a víz Nincs víz további fejlődésre:Sárga folyó, Colorado, Amur/Szír-Darja, Murray- Darling, Nílus, Lerma-Chapala, Jordán, Indus, Cauvery, Krishna … Talajvízszint süllyed(Indiában a gazdák 55-60% fúrt öntözőkúttal termel)

9. Verseny a termőföldért az élelmiszer-, takarmány-, textil-, energiaipar és egyéb iparágak között Minden termőföld multifunkcionális • Termelés – élelmiszer, takarmány, rost, ipari fa, papír,kemikáliák, építőipari anyagok, bioenergia (ezen belül hő, zöld áram, biogáz, folyékony bioüzemanyag, lebomló csomagolóanyag) • Vízhasznosítás • Szénmegkötés • Biodiverzitás • Tájképés kulturális örökség • Rekreációés inspiráció Ha a termőföld szűkös lesz az élelmiszer-termeléshez, akkor hogyan tölti be multifunkcionális szerepét?

10. Élelmezés-biztonság Kihívás: világnépesség létszáma nő + étrend változik a magas hozzáadott-értékű élelmiszerek javára = állattenyésztés takarmányigénye nő Világnépesség 7-ről 9 mrd főre nő (30%-kal) Élelmiszer iránti kereslet nő (60%-kal) 2050-ig 1960-2010 között a szántóterület/fő 0,45-ről 0,25 ha-ra csökkent; 2050-re 0,2 ha alá csökken A hús- és tejtermék fogyasztásával a földhasználat is változik a takarmány-előállítás javára Az EU-ban az állattenyésztés használja a mezőgazdasági terület 66%-át (globálisan 40%-át) Az 1,4 mrd ha szántóterület 50%-án (700 mio ha) 2,3 mrd t gabonát termesztenek: A globális gabonatermelés mintegy 15%-a, ~300 mio t kerül nemzetközi kereskedelembe - ebből 140 mio t búza +35 mio t rizs; 130 mio t takarmánygabona Az állattenyésztés adja: - a globális kalória-fogyasztás 13%-át (fejlett országokban 20%-át), - a globális fehérje-fogyasztás 28%-át (fejlett országokban 48%-át) - 2050-re a globális tejtermék- és húsfogyasztás60-70%-kal nő

11. Az állattenyésztés és gabonatermelés kapcsolata

12. A világ hústermelésének megoszlása 2011-ben >3 kg táp/1 kg élősúly legeltetés, nem hízlalás jellemző Juhhús 5% Marhahús 23% Sertéshús 37% ~7 kg táp/1 kg élősúly Baromfihús 35% ~3 kg táp/1 kg élősúly ~2 kg táp/1 kg élősúly Globális hústermelés 72%-a a sertés- és baromfihús Jövő: baromfihús-előállítás megelőzi a sertéshúsét - 1kg elősúly/takarmány-felhasználás csökken Világtermelés: 1960 (70 millió tonna) 2011: 290 millió tonna (EU: 44 millió t): 42 kg/fő 2050: 470 millió tonna (52 kg/fő)!!! Forrás: OECD-FAO (2012)

13. A húsipar koncentrációja (felvásárlások és összeolvadások) Vezető globális húsipari vállalatok (2010) Elsődleges feldolgozás mennyisége (1000 tonna) Következő 10 (Kína) (Kína) Shineway Group (USA) National Beef Packers (Brazília) (Brazília) Marfrig incl. Seara Marhahús (Dánia) Danish Crown Sertéshús (Hollandia) Vion Baromfihús (USA) Smithfield Foods (Brazília) (Brazília) Brasil Foods (USA) Cargill Meat Solutions (Bertin: Brazília) (Bertin:BR) JBS/Bertin/Pilgrims Tyson Foods 0 2000 4000 6000 8000 10 000 12 000 Részesedés a vágásból, % Marhahús Sertéshús Baromfihús Összes Top 10 26 11 17 17 Második top 10 2 4 4 3 Forrás: Gira

14. Főbb állati eredetű termékek globális felhasználásának középtávon várható alakulása +17,0% +15,4% +29,0% +26,3% +18,8% +22,3% Forrás: OECD-FAO

15. Globális gabonatermelés • Betakarított terület: 700 millió ha (a legjobb területeket már művelik, a jövőben a talajerózió és csökkenő vízkészlet miatt a terület tovább zsugorodik) • A gabonatermés közel felét étkezési célra használják (főleg búza és rizs), másik felét elsősorban takarmányozásra (70%), és ipari, egyéb felhasználásra (30%): pl. etanolgyártásra 140 mio t - az évi ~ 700 mio t búzatermésből 130 mio t takarmányozásra megy • A takarmánygabona fő exportőrei (É- és D-Amerika, AUS, EU, RUS, KAZ) adjákaz export 70%-át, ezzel szemben 100-nál több ország importál takarmánygabonát • A fejlődő országok nettó gabonaimportja a jelenlegi 140-ről 300 millió tonnára nő 2050-re, ezzel párhuzamosan a gabonaimport aránya a gabonafogyasztásban 10-ről 14%-ra nő (fejlődő országok nettó exportja növényolajból és cukorból nő) • Gabonatermelés: 1960-2010 között a termelés 900-2 300 millió t között változott, a hozamhektáronként 1,3-ról-3,3 tonnára emelkedett 2010-2050 között 2,3-ról 3 milliárd tonnára (30%-kal) nő, fejenként 310 kg-ról 340 kg-ra - több gabona szükséges takarmányozásra, humán célú és ipai felhasználásra - a takarmányozásra felhasznált gabona a mai 0,77-ről 1,0-1,1 milliárd tonnára nő

16. Globális gabonatermelés és állattenyésztés (I) • A globális hústermelés (hal nélkül) évi 300, a globális tejtermelés 750 millió tonna körül alakul, amihez évi 770 millió t takarmánygabonát használnak fel (450 millió tonnát takarmánykeverék, 220 millió tonnát közvetlen takarmányozás formájában) • Az globális évi takarmánykeverék-gyártás 770 millió t (Európa és Észak-Amerika részesedése 50%) • Az állati eredetű fehérje növekvő globális fogyasztása a gabona-felhasználás mellett a globális élelmezés-biztonságot is befolyásolja • Az egyes húsfélék előállításának hatékonysága eltér egymástól, így pl. a baromfihús előállítása kevesebb energiát és vizet igényel, mint a marhahús előállítása • 1990 óta a baromfihús termelése 4%-kal, a sertéshúsé 2%-kal, a marhahúsé 1%-al nőtt évi átlagban • 1990 óta az akvakultúrára alapozott haltermelés évi átlagban 8%-kal nőtt, ma megközelíti az évi 60 tonnát (<2 kg táp szükséges 1 kg élősúly gyarapodáshoz) • A globális sertéshús termelés mennyisége 1979-ben, a baromfihús -előállítás volumene 1995-ben meghaladta, az akvakultúrára alapozott haltermelés pedig hamarosan meghaladja a marhahúsét (zöme egyébként legeltetéses marhatartásból származik) • A baromfihús- előállítás a jövőben megelőzi a sertéshúsét

17. Globális gabonatermelés és állattenyésztés (II) • A gyepre alapozott állattenyésztés nem vesz el területet a gabonatermesztéstől - a globális tej-és hústermelés 12, illetve 9%-át tesz ki (jövőben ez az arány nő) • Ha a marhahúst sertés- és baromfihússal (és halhússal) helyettesítjük, a jobb takarmányértékesítés miatt állandó gyep- és szántóterületet is megtakarítunk • Az állati eredetű termék előállításánál: az energiahordozó takarmány kalóriatartalmának hasznosítása nem hatékony: - globálisan átlagosan 6 kg tápra van szükség 1 kg hús előállításához a fehérjehordozó takarmány hasznosítása hatékonyabb - globálisan átlagosan 1,3 kg fehérjetakarmányra van szükség 1 kg állati eredetű fehérje előállításához (évi 77 mio t növényi fehérjéből 58 mio t állati eredetű fehérjét termelnek) • Hústermelés hatékonysága javítható: - fehérjében gazdag szójaliszttel keverve kétszeresére növelhető a gabona takarmányozásának hatékonysága - genetikával a takarmányértékesítés javítható: nagyobb fajlagos energia- és fehérjetartalmú takarmánnyal gyorsabb súlygyarapodást érünk el

18. Globális gabonatermelés és állattenyésztés (III) • Takarmánykeverékek felhasználása elsősorban a sertés- és baromfihús előállításának alakulásától függ, mert a marha- és juhhústermelés változása csak korlátozott mértékben befolyásolja a takarmánykeverék-felhasználást • A takarmányok (búza, kukorica, szója) kalóriatartalma: 3500-4000 kcal/kg • Élelmiszer-termelés hatékonysága: - output bruttó energia tartalma/elfogyasztott takarmány bruttó energia tartalma - marhahús: 1% (húskihozatal: 55%: 2400 kcal/kg)) - juhhús: 1% (húskihozatal: 50%: 2000 kcal/kg) - tej: 7% - tojás: 12% - sertéshús: 12% (húskihozatal: 55%: 1600 kcal/kg comb, karaj)) - csirkehús: 15% (húskihozatal 50%: 1300 kcal/kg csirkehús) • A hús mellett a zsír és belső szervek is tartalmaznak energiát

19. Hústermelés alakulása az EU-ban (2011) EU összes:  44,0 mio t: sertés: 22,5 mio t baromfi: 12,5 mio t marha: 8,0 mio t juh/kecske: 1,0 mio t Magyarország összes: 0,823 mio t: baromfi: 0,410 mio t sertés: 0,387 mio t marha: 0,026 mio t sertés Összes hús (millió t) Húskategória (millió t) baromfi marha összes Forrás: FEFAC (2012)

20. Gabonatermelés és állattenyésztés az EU-ban • Az EU-ban a 172 mio ha mezőgazdaságilag hasznosított terület 60%-a (~ 100 mio ha) szántó, 33%-a állandó legelő, 6% ültetvény és 1% egyéb terület • A szántóterület 55%-án 280-300 mio t gabonát termesztenek: 60% takarmányozásra megy (45% takarmánykeverékbe, 55% közvetlen takarmányozás) • Takarmánykeverék-gyártás: évi 150 millió t: EU-15-ben 130, EU-12-ben 20 millió t - takarmánygabona: 48%; olajosmag-pogácsa/dara 28%, élelmiszeripari melléktermék 12%, egyéb 12% • Tápok előállításának alakulása - baromfitáp: 34% (a baromfit jellemzően táppal etetik) - sertéstáp: 33% (sertéshús termelése >baromfihús, rosszabb takarmányértékesítés) - szarvasmarhatáp: 26% (tej és hústermelés) - egyéb táp: 7% • A takarmánykeverékek árát elsősorban a az energia- és fehérjetartalom határozza meg - fehérjetartalom (baromfitáp:16-18%, tejtermelés 14-16%, a sertéstáp: 12-14%) -gabona fehérjetartalma 7-13%, a szójadaráé 44-48% - fehérjehordozó takarmány energiatartalma közelít a gabonáéhoz(70-80% )

21. A takarmány értéke az EU állattenyésztésében (2011) A mezőgazdaság bruttó kibocsátásában az állattenyésztés részesedése 40% (160 mrd €) Az állattenyésztés bruttó kibocsátásában a takarmány részesedése 59% (50% a tak.keverék) Magyarország: 67% Forrás: FEFAC (2012)

22. Önellátottság az EU-ban (2011) EU: gabona önellátottsága < hús- és tejtermék önellátottsága Magyarország: gabona önellátottsága > hús- és tejtermék önellátottsága tejpor sertéshús sajt marhahús tojás baromfihús vaj gabona cukor szójaliszt % Forrás: FEFAC (2012)

23. Gabonatermelés és -felhasználás Magyarországon • Magyarországon a gabonatermelés évi 8-17 millió t között ingadozik (szántó 65%-át foglalja el) • A területalapú támogatásnak és magas gabonapiaci árszintnek köszönhetően a gabonafélék a gyenge termőképességű, alacsony szervesanyag-tartalmú talajokon is meghatározó növénykultúrák maradtak/maradnak • Magyarországon a gabonafélék a takarmánykeverék-gyártás legfontosabb alapanyagai, éves szinten mintegy 4,7 millió tonna gabonát használunk fel takarmányozásra, ebből 65%-ot a takarmánykeverék-gyártók dolgoznak fel • A hazai takarmánykeverékekben a takarmánygabona részaránya 60-65% (az EU-27 átlagában ez 48%) • Évi 6-7 millió tonna gabonát exportálunk

24. Tápok előállításának alakulása Magyarországon (2007-2011) Takarmánykeverék: 2011: 3,8 mio t 2003: 5,1 mio t baromfi: 44% (38%:2003) sertés: 37% (44%: 2003 kérődző: 14% (11%: 2003) egyéb: 5% ( 4%: 2003) Hústermelés: 0,823 mio t: baromfi: 0,410 mio t sertés: 0,387 mio t marha: 0,026 mio t kérődző sertés baromfi Forrás: FEFAC (2012)

25. Állatállomány alakulása Magyarországon Szarvasmarha Sertés ezer egyed ezer egyed Csirke (broiler és tojó) * 2012. június 1. ezer egyed Az állattartás koncentrálódása: társas vállalkozások/egyéni gazdaságok Forrás: KSH

26. Takarmánygabonák felhasználása Magyarországon és az EU-ban 2002-ben: < 6 mio t, ebből kukorica: 4 mio t Forrás: Európai Bizottság, KSH, Gabonaszövetség, AKI

27. Magyarország: takarmánygyártás és -felhasználás (2011) Állattenyésztés Saját felhasználás 4,6 millió tonna 200 ezer tonna 800 ezer tonna Takarmányipar Értékesítésre szánt takarmánykeverékek 3,8 milió tonna • Egyéb feldolgozóipar • Cukoripar • Tejipar stb. • Növényolajipar • Malomipar • Sör- és szeszipar • Keményítőgyártás • Bioetanol-gyártás • Biodízel-gyártás Export • Import • Olajmagdarák • DDGS • Előkeverékek • Premix-alapanyagok Saját felhasználású takarmánykeverékek 800 ezer tonna 700 ezer tonna 800 ezer tonna 3,2 millió tonna 3 millió tonna 1 millió tonna ??? tonna 6-7 millió tonna ??? tonna 800 ezer tonna Szálastakarmányok Gabonafélék Olaj- és fehérjenövények Forrás: KSH, AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztálya

28. Húsadó bevezetése? Svéd mezőgazdasági szakértők és politikusok húsadó bevezetését javasolják a hústermelés ÜHG-kibocsátásának csökkentése érdekében A fenntartható húsfogyasztást segítheti elő a differenciált emissziós adó kivetése az ÜHG-kibocsátás mértékének függvényében Kockázat: a hústermelés ott fog koncentrálódni, ahol nincs adó és nem ott, ahol fenntartható: nemzetközi, de legalábbis uniós szintű cselekvést igényelne? A szigorú állatjóléti intézkedések mellett a húsadó tovább növelné a húsárakat A zöldségfélék fogyasztásának növelése nagyobb környezetvédelmi és egészségügyi haszonnal kecsegtet

29. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Kérdések? poppj@agr.unideb.hu Légy speciális Ne általános!