Magyar Nemzeti Bank

1. Átalakulóban a magyar bankrendszerVitaindító a magyar bankrendszerre vonatkozó konszenzusos jövőkép kialakításához Magyar Nemzeti Bank

2. Az előadás menete I. Helyzetkép • Hogyan teljesített a magyar bankrendszer az elmúlt évtizedben? • Hogyan vált a magyar pénzügyi rendszer az egyik legsérülékenyebbé? • A magyar hitelintézeti rendszer átalakulása II. Egy jól működő magyar bankrendszer 10 ismérve 2

3. A magyar bankrendszer erősen prociklikus • A magyar GDP éves reálnövekedése, és hipotetikus pályája egy semleges, nem prociklikus bankrendszer esetén 3

4. Egészségtelen szerkezetű hitelexpanzió • Egyensúlyi és tényleges bankrendszeri hitel/GDP arány Magyarországon • Megjegyzés: Az egyensúlyi állomány körüli sávok a becslési bizonytalanságot jelenítik meg. • Forrás: MNB, Kiss és szerzőtársai (2006) alapján saját számítások. 4

5. Válság előtt jelentős sérülékenység épült fel Bankrendszeri mutatók régiós összehasonlításban • Megjegyzés: * magánszektor hitelállományának arányában ** mérlegfőösszeg arányában. Magyarország esetén nem- konszolidált bankrendszeri TMM: 11.2%, NPL az EKB adatbázisában tartalmaz a magánszektoron kívüli egyéb hiteleket, valamint a külföldi és pénzügyi vállalkozások kitettségeit. Belföldi bankrendszeri magánszektor NPL: 4,1%. 5

6. Mi vezetett ide? A magyar bankrendszer sérülékenységének felépüléséhez vezető okok a válság előtt 6

7. A bankok felelőtlen hitelezésének érdemi szerepe van a veszteségekben Hitelezési veszteség és kormányzati intézkedések hatása (2009-2013) Forrás: MNB alapján saját számítások. 7

8. Összességében a külföldi bankok veszteségesek, míg a hazaiak nyereséget értek el A külföldi tulajdonú nagybankok tőkeemelésének viszonya a jelenlegi saját tőkéhez és a kivett osztalékokhoz (1997 és 2013) Forrás: MNB. • Megjegyzés: nem jelenértéken számított összegek. • Befektetett tőke alatt az induló saját tőke és az időszak alatt végrehajtott tőkeemeléseket értjük. 8

9. A gyenge jövedelmezőség bankrendszeri konszolidációhoz vezethet A hazai hitelintézeti szektor klasztereinek néhány jellemzője Az egyes csoportok másként érkeztek a válságba, másként is jönnek ki belőle: • A külföldi bankok többsége túlzottnak tekinthető kockázatvállalás után jelentős veszteséget realizáltak, kivonulásuk kockázata magas • Más, elsősorban hazai, a válság előtt csak mérsékelt kockázatot vállalt bankok növelhetik részesedésüket Forrás: MNB. • Megjegyzés: Az NPL adatokban torzítás lehet, mivel számos hazai szereplő az érdekeltségébe tartozó pénzügyi vállalathoz helyezi át nemteljesítő hitelei egy részét, amelyek nem jelennek meg a bankrendszeri mutatóban. 9

10. Egy jól működő magyar bankrendszer 10 ismérve 10

11. Egy jól működő magyar bankrendszer 10 ismérve • Versenyző bankrendszer • Tisztességes profitot termelő bankrendszer • A profit nagyobb részét visszaforgató bankrendszer • Nagyobb mértékben önfinanszírozó bankrendszer • Növekedést támogató, prudens vállalati hitelezés • Egészséges lakossági hitelezés • Hatékony bankrendszer • Átlátható és felelős bankrendszer • Likvid bankrendszer • Tőkeerős bankrendszer 11

12. 1. Versenyző bankrendszer A 3 legnagyobb bank részesedése a jelentős piaci szegmensekben a jövőben se haladja meg az 50 százalékot. A bankok árban versenyezzenek, ne kockázatban vagy költségekben. Hosszútávon a kamatfelár a lakáscélú hiteleknél ne haladja meg a 3-4 százalékpontot, vállalatoknál pedig az 1-2 százalékpontot. 12

13. Árban, ne pedig kockázatban versenyezzenek Eszközarányos nettó kamateredmény, illetve jutalék- és díjbevétel (2013 I. félév) Forrás: MNB. Megjegyzés: Magyarország* konszolidálatlan adat 2013 vége, amely így nem tartalmazza a magyarországi bankok pénzügyi vállalkozásainak és külföldi leánybankjainak adatát. 13

14. Hosszútávon a felár a lakáscélú hiteleknél ne haladja meg a 3-4, vállalatoknál pedig az 1-2 százalékpontot. Kamatfelárak hazai devizában denominált új hitelek esetén (rövid bankközi hozam felett) Megjegyzés: háztartási szegmens esetén lakáscélú THM, vállalati szegmens esetén aggregált változó kamatozású vagy legfeljebb egy éves kamatfixálású vállalati kamat. LtP: lakástakarék-pénztárak. Forrás: EKB. 14

15. A mérsékelt koncentráció fennmaradása is fontos A 3 legnagyobb bank részesedése a releváns szegmensekben (2013) Megjegyzés: Teljes hitelintézeti szektor. Forrás: MNB. 15

16. A piaci törvényszerűségekre bízott konszolidáció magasabb koncentrációhoz vezethet • A koncentráció versenyt torzít, „too-big-to-fail” kockázattal jár • A társadalmi jólét szempontjából ezért nem biztos, hogy a legmagasabb árat kínáló az optimális vevő

17. Középmezőnyben Magyarország a hazai tulajdonú bankok súlyát nézve • A teljes hitelintézeti szektor összetétele konszolidált adatokon (2012) Megjegyzés: Magyarország* a szövetkezeti hitelintézeti szektor nélkül számítva. Forrás: EKB. 17

18. A vállalati szegmensben alacsony a hazai bankok súlya • A hazai bankok súlya az egyes szegmensekben (2013) Megjegyzés: Teljes hitelintézeti szektor. Forrás: MNB. 18

19. 2. Tisztességes profitot termelő bankrendszer A magyar bankrendszer tőkearányos nyeresége hosszú távon 10-12 százalék körül alakuljon. 19

20. Tisztességes profit – elvárt hozam alapján Az EU-tagállamok bankrendszereinek 2003 és 2012 közötti átlagos sajáttőke-arányos jövedelmezősége (ROE) Forrás: EKB. 20

21. Tisztességes profit ROÉ-ban kifejezve: három megközelítés • Historikus és nemzetközi összehasonlítás: • valamivel a fejlett országok hosszú távú átlaga (8-10%) felett, de … • … jelentősen a fenntarthatatlan válság előtti hazai érték (közel 20%) alatt • Elvárt hozam becslések: • anyabanki elvárt hozamfelár (részvényárak alapján 6-8%) + hosszú lejáratú állampapírhozam (kb. 6%), azaz 12-14% • EBA felmérés európai bankokra (10-12%) + a felmérésben szereplő országok feletti kockázati felárunk (kb. 2%) • Mindkét becslésnél figyelembe kell venni, hogy • középtávon a fenntartható növekedési pályára történő állással csökkenhet az országkockázati prémium • a Basel III. tőkemegfelelési előírás csökkentheti a tőke hozamát Forrás: EKB. 21

22. Tisztességes profit ROÉ-ban kifejezve: három megközelítés • A pénzügyi rendszer egészséges mélyüléséhez szükséges tőkeakkumuláció: • Trendszerű nominális hitelnövekedés (6-8%) tőkeigénye 12-16 százalékos ROÉ-t indukál 50 százalékos visszaforgatás mellett • De a lakossági devizahitelállomány kívánatos leépülése alatt (következő 10-15 év) az egészséges magánszektor hitelnövekedés 6-8 százaléknál alacsonyabb, valamint fontos hogy a mérlegen belül a vállalati hitelállomány súlya emelkedjen • 50 százaléknál magasabbújrabefektetési rátával Egészséges ROE = 10-12% Forrás: EKB. 22

23. 3. A profit nagyobb részét visszaforgató bankrendszer A bankoknak a Magyarországon megtermelt nyereségük legalább felét vissza kell forgatniuk itteni tevékenységükbe. 23

24. Válság előtti és regionális példák alapján legalább a felét forgassák vissza a nyereségüknek A külföldi bankok éves visszaforgatott nyeresége a profit százalékában (2003-2008 átlag) Forrás: Bankscope alapján saját számítások. Megjegyzés: Az adott bankrendszerben külföldi stratégiai tulajdonban lévő bankok országonként legalább 75%-át lefedő minta alapján. 24

25. 4. Nagyobb mértékben önfinanszírozó bankrendszer A bankok váljanak önfinanszírozóbbá, hitel/betét mutatójuk ne térjen el tartósan és számottevően a 100 százaléktól. 25

26. 100 százalék körüli hitel/betét mutató A hitel/betét mutató nemzetközi összehasonlításban • Forrás: EKB. • Megjegyzés: Club Med: Görögország, Spanyolország, Olaszország, Portugália. 26

27. Mérsékeltebb ráutaltság a külföldi forrásokra A hitel / betét mutató és a külföldi források alakulása Forrás: MNB. 27

28. 5. Növekedést támogató, prudens vállalati hitelezés A hitelezési korlátok fokozatos leépítése szükséges a gazdaság mindenkori hiteligényének folyamatos és gördülékeny kiszolgálása érdekében. A következő években a hitelkínálati korlátok szintjét a 2005-ös szintre kell csökkenteni. Hosszú távon a vállalati szektorban évi 6-8 százalékos hitelnövekedési ütem áll összhangban a reálgazdaság fenntartható növekedési pályájával. Kívánatos továbbá a hosszú lejáratú forinthitelek térnyerése is. 28

29. 6. Egészséges lakossági hitelezés A fenntartható gazdasági növekedés biztosítása és a fogyasztók túlzott tehervállalásának megakadályozása érdekében az egészséges lakossági hitelezés feltételeit folyamatosan és következetesen be kell tartani. A devizahitel-állomány természetes leépülése után a lakossági szektorban évi 6-8 százalékos hitelnövekedési ütem áll összhangban a reálgazdaság fenntartható növekedési pályájával. 29

30. A válság előtt jóval nagyobb volt a hitelexpanzió Hitelintézeti hitelállományok tranzakcióból eredő éves növekedési üteme (év/év, %) Forrás: MNB. 30

31. A pénzügyi rendszer egészséges mélyülése együtt jár a gazdaság fejlődésével Bankrendszeri hitel/GDP mutató a GDP/fő függvényében (2012) Forrás: BIS, EKB, IMF, nemzeti jegybankok. Megjegyzés: Egy főre eső GDP 1 százalékos emelkedése hozzávetőlegesen fél százalékkal magasabb hitel/GDP értékkel jár együtt hosszú távon. 31

32. Prudens hitelezési feltételek az egészséges lakossági hitelezésért Az új lakáshitelek átlagos futamideje, LTV és kezdeti becsült PTImutatója Forrás: MNB, KHR. Megjegyzés: A futamidő és a PTI három negyedéves mozgóátlagok. A PTI-t az átlagkereset arányos átlagos kezdeti törlesztőrészlettelközelítettük. 32

33. 7. Hatékony és innovatív bankrendszer A bankrendszer hatékonyságát mérő működési költségek/mérlegfőösszeg arányt fokozatosan közelíteni kell az európai országok átlagához.. . …és az évtized végére el kell érni, hogy ez a mutató 1,5-2 százalékos sávba kerüljön. Mindezt úgy, hogy a konvergencia ne menjen a minőség és az innováció rovására. 33

34. Költséghatékonyságban van tér javulásra 60 és 80 percentilisek között 40 és 60 percentilisek közötti terület 20 és 40 percentilisek között Költséghatékonyság nemzetközi összehasonlításban Forrás: EKBCBD. 34

35. 8. Átlátható és felelős bankrendszer A bankok az innovációra való törekvés mellett biztosítsák az ügyfelek számára, hogy a konstrukciók árazása és a benne rejlő kockázatok transzparensek és világosak legyenek 35

36. Átlátható és felelős bankrendszer ismérvei • A hitelekés betétek kamatai, a szolgáltatások díja, valamint azok kockázatai átláthatók és világosak legyenek • Pontos, helytálló és teljes körű kockázatfeltáró tájékoztatók • Átlátható árazás: • referenciakamathoz kötött vagy hosszabb távon fix kamat • változatlan marzs és kezelési költség, illetve átlátható díjazás, nincs árfolyamrés • Átlátható nem banki értékesítési csatornák • Kockázati kontroll a banki kockázati verseny elkerüléséért 36

37. Átlátható árazás Svájci frank jelzáloghitelek állományi hitel-költsége tény és hogyan alakult volna a THM fix felár mellett Forrás: MNB. 37

38. 9. Likvid bankrendszer A bankok likviditásának elegendőnek kell lennie alapfeladataik ellátására egy kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyv esetén is. Ezen célt a BASEL III keretében bevezetésre kerülő LCR és az MNB által bevezetett DMM mutatók hivatottak biztosítani. 38

39. Baseli szabályokkal összhangban A magyarországi hitelintézetek LCR (likviditási fedezeti ráta) megfelelése 2013. júniusi adatok alapján Forrás: MNB. Megjegyzés: 2015. január 1-jétől az LCR mutató elvárt szintje 65 százalék lesz. 39

40. Devizafinanszírozásban is stabil A magyarországi hitelintézetek DMM (deviza megfelelési mutatója) a 2013. szeptemberi adatok alapján Forrás: MNB. 40

41. 10. Tőkeerős bankrendszer A bankok tőkéjének elegendőnek kell lenni ahhoz, hogy alapfeladataik ellátása egy kedvezőtlen makrogazdasági forgatókönyv esetén is biztosított legyen. Emiatt a bankok tőkemegfelelésének a válságból történő kilábalás utáni években is tartósan 10 százalék felett kell maradni. A nem teljesítő hitelek arányát 5 százalék alá kell csökkenteni. 41

42. A kilábalás utáni években is tartósan 10 százalék feletti tőkemegfelelés Az EU-tagállamok bankrendszereinek tőkemegfelelésimutatói 2013 első félévében Megjegyzés: konszolidált adat, mely tartalmazza a pénzügyi vállalkozásokat és külföldi érdekeltségeket is Forrás: EKB. 42

43. Egy jól működő magyar bankrendszer 10 ismérve Minden banknak törekednie kell arra, hogy egyedileg is megfeleljen a céloknak. Megjegyzés: *a jelenlegi oszlopban a szabályozói minimum található **Magyarország esetén nemzetközileg összehasonlítható konszolidált adat, mely tartalmazza a pénzügyi vállalkozásokat és külföldi érdekeltségeket is, NPL esetén, pedig magánszektoron kívüli egyéb hiteleket. Nem- konszolidált bankrendszeri TMM: 11.2% (2008), 17,4% (2013), belföldi bankrendszeri magánszektor NPL: 4,1% (2008), 19,5% (2013). ROE: 3,4%. Forrás: MNB. 43

44. A 10 pont vitára szánt javaslat Egy jól működő magyar bankrendszer kialakításához több szereplő hozzájárulása szükséges: • A hitelintézetek prudensen és felelősen viselkednek • A Kormány és a Parlament biztosítja a megfelelő jogi, intézményi hátteret • Az MNB gyakorolja prudenciális szabályozói, felügyeleti és fogyasztóvédelmi szerepkörét • A Gazdasági Versenyhivatal felügyeli a versenyt A jövőkép kialakítása az összes érintett feladata. 44