Slenker Endre vezető főtanácsos Magyar Energia Hivatal

1. Megújuló energia piac hazai kilátásai Slenker Endre vezető főtanácsos Magyar Energia Hivatal

2. Tartalom • Az energiapolitika releváns célkitűzései • EU direktívák a támogatásról • Hazai támogatási rendszer • Biomassza arány a megújulókon belül • Jövőbeni perspektíva

3. Energiapolitika

4. Energiapolitika • 40/2008. (IV. 17.) OGY határozat a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról 13 pontban • Főbb célok: az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint hosszú távra szóló elsődleges célok együttes érvényesülése, a gazdaság és a lakosság energiaigényeinek biztonságos, gazdaságos, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történő kielégítése, az energiapiaci verseny erősítése, valamint az Európai Unió keretében meghatározott közösségi célok megvalósulása

5. Energiapolitika • 4. Az energiapolitikának a fajlagos energiafelhasználás csökkentésén, a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia arányának - Magyarország természeti adottságaival és a lakosság teherbíró képességével összhangban álló - növelésén, környezet- és természetbarát technológiák fokozatos bevezetésén keresztül hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődéshez • 5. Biztosítani kell a magyar energiapolitika és klímapolitika közötti összhangot. Az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentésére vonatkozó vállalások során figyelembe kell venni azoknak a magyar gazdaságra gyakorolt energia-ellátásbiztonsági, gazdasági és versenyképességi hatásait

6. Energiapolitika • 8. Az energiapolitika céljainak megvalósítását - különösen az energiahatékonyság javítása, az energiatakarékosság növelése, valamint a megújuló energiaforrások és a hulladékból nyert energia felhasználásának ösztönzése terén - az állami támogatási politika eszközeivel, továbbá az Európai Unió által Magyarország részére rendelkezésre bocsátott forrásokkal is elő kell segíteni. A megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése soránkiemelt figyelmet kell fordítani a környezet- és természetvédelmi, valamint az élelmiszer- és takarmánytermeléssel kapcsolatos hatásokra.

7. Nincsenek energetikai sarokszámok, nincs számszerű célkitűzés Mit akarunk elérni 2015-re, 2020-ra, 2025-re, 2030-ra? Vízerőműben MW, MWh Szélerőműben MW, MWh Napelemes eszközökben (egyenáramú kisgépek) MW, MWh Biomasszában (különböző méretek) MW, MWh Megoldandó feladatok a Regulációban

8. EU Direktíva AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2001/77/EK IRÁNYELVE(2001. szeptember 27.)A belső villamos energia piacon a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia támogatásáról A direktíva célja hogy a belső villamosenergia-piacon ösztönözzeamegújuló energiaforrásoknak az energiatermeléshez való nagyobb mértékű hozzájárulását, és alapot teremtsen azok majdani közösségi keretéhez.

9. EU cél a 2010. évre a bruttó hazai energiafogyasztás 12%-át irányozza elő (Magyarország 3,6%) 2020-ra 20% károsanyag csökkentés (CO2), 20% megújuló részarány, (benne: 10%-os bio-üzemanyag részarány) 20% energiahatékonyság 2020-ra 13% Magyarország megújuló kötelezettsége 2011-2012 6% EU-direktíva a megújulók támogatásáról

10. RÉGI ÉS ÚJ DIREKTIVA ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2001/77 EU Direktíva 12 oldalas, 11. cikk Tartalom csak RES-E-re Támogatási rendszerek Eredetigazolások Közigazgatási eljárások Hálózati kérdések Összefoglaló jelentés Általános előírások (keretfeltétel) 2009/28 EU Direktíva 47 oldalas, 29. cikk Tartalom: RES-E/RES-H&C/RES-F Támogatási rendszerek Rugalmassági mechanizmusok Közigazgatási eljárások Tájékoztatás, képzés Eredetigazolás Hálózatcsatlakozás Fenntarthatósági kritériumok Jelentés, nyomon követés Részletes szabályozás

11. Támogatási rendszer a 2007. évi LXXXVI. törvény (új VET) alapjánÚj elemek a támogatási rendszerben

12. Új elemek a támogatási rendszerben Nem válik külön a kapcsolt termelés és megújuló termelés jogi szabályozása (kormány rendelet) Eredet igazolási rendszer bevezetése egységesen Önálló mérlegkör A rendszerirányító a mérlegkör felelős

13. A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elősegítése …elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználását. … az energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert hoz létre.

14. … az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árának, mennyiségének és a kötelező átvétel időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni az egyes termelési eljárások átlagos megtérülési idejét Támogatás az új VET alapján

15. Kötelező átvétel szabályai (2) Ha a villamos energia termelés biomassza felhasználásával történik az Értékesítőnek igazolnia kell, a) az illetékes Erdészeti Hivatal, vagy a Forest Stewardship Council (FSC) tanúsítványával (Forest Management Certificate), hogy a biomassza fenntartható erdőgazdálkodásból származik és nem tartozik a VET 10. § (2) c) pontja alá, b) az illetékes Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Hivatal nyilatkozatával, hogy az adott biomassza élelmiszer előállítás céljára, illetve élelmiszeripari felhasználásra nem alkalmas

16. A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (KÁT rendelet)

18. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia részaránya a hazai villamos energiaösszfogyasztáshoz viszonyítva

19. Kötelező átvétel

20. Kötelező átvételű termelés

21. Kitekintés Reális becslés 2008-ra: 1900 GWh körül • * Magyarország Megújuló Energia Stratégiája 2007-2020 háttérszámításai alapján • Az eddig kiadott engedélyek, illetve a Hivatalhoz bejelentkezett befektetői tervek alapján várható értékesítést tartalmazza • Nem tartalmazza a nem támogatott megújuló villamos energia értékesítést (kb. 200-250 GWh/év) (10 MW nagyobb beépített teljesítményű vízerőművek, Mátra kvóta feletti többletértékesítése )

22. Villamos energia megújulókból Megújuló forrásokból termelt, hálózatra adott villamos energia 2008-ban • biomassza 1606 GWh • szél 206 GWh • víz 204 GWh • hulladék 205 GWh • biogáz 38 GWh • napelem < 1 GWh A KÁT-ban (2008) • megújuló 1771 GWh • hulladék 87 GWh • összesen 1856 GWh Összes nettó termelés: 2261 GWh Az összes hazai nettó termelés 6,0%-a Forrás: Dr. Stróbl Alajos

23. Megújulós erőművek összesen Megjegyzések: • A Havi Műszaki Jelentések feldolgozásával készült (a nem teljes jelentéshalmazból). • A szilárd biomassza – főleg együttes – tüzelése a legnagyobb tétel. • A szélerőműves termelés már utolérte a vízerőműves termelést. • A biogáz erőműves hasznosítása elsősorban a szennyvíz-tisztításhoz kötődik. • A hulladéktüzelések nem tekinthetők – hazánkban – igaz megújulós termelésnek. • Naperőművekről (napelemekről) nem kaptunk HMJ-t, itt egyéb tájékoztatást használtunk. • Nincs minden termelőegység a KÁT rendszerben. Forrás: Dr. Stróbl Alajos

24. Villamosenergia-termelés – referencia Világ Forrás:European Commission: World Energy Technology Outlook – 2050, Brüsszel, 2006.11.29. p.36.

25. EU új direktíva a megújulókról

26. Fajlagos termelési költségek és változásuk

27. A KÁT támogatás szerkezet 2009. I. félév

28. Kitekintés 2020-ig és azon túlra • Meglévő biomassza erőművek bezárnak • (Jelenleg) Kevés az új biomassza erőmű • Eldöntendő kérdések: - Mit érdemes szállítani? A biomasszát vagy a villamos energiát? Brazíliában max. 50 km a cukornád szállítása. Kanada Európába szállít pelletet. - Mit érdemes finanszírozni: a kis méretű biogáz projektet vagy a kis méretű erőművet?

29. Egy példa • Felső Ausztriában (Linz) 2010 – 2030 a cél a hőigények 100%-ban megújuló energiából történő kielégítése. Egyúttal a jelenlegi 41%-ról 39%-ra kívánják csökkenteni a hőigényt.

30. Köszönöm a figyelmet! Slenker Endre Magyar Energia Hivatal Tel: 459-7773 slenkere@eh.gov.hu