Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.)

1. A projektvezető: Dr. Glatz Ferenc, az MTA rendes tagjaA kutatási projektben részt vevő intézmény(ek):MTA Társadalomkutató Központ, Budapesti Corvinus Egyetem A Duna és a térségi versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

2. Alprojektvezető: Dr. Cser László egyetemi tanár A Duna és a térségi versenyképesség Jószai Attila - BCE, Dr. Fleischer Tamás - VKI, Halászné Dr. Sípos Erzsébet - BCE, Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna - BCE, Dr. Mayer István - VITUKI, Somlóvári László - Hps Kft, Wimmer Ágnes – BCE, … Budapest, 2008. június 24.

3. A kutatás célja • meglévő számos vízgazdálkodási részprogram koordinációját biztosítsa, • folyóink vízgyűjtő területének szakmai adminisztrációjával az eddig meglévő kapcsolatokat rendszerszintre emelje, • előkészítse a Kárpát-medence egészét felölelő kooperációs vízgazdálkodási program kialakítását, • vizsgálja a dunai és Duna menti szállítmányozás gazdasági értékelését, logisztikai szempontokat az EU várható külső és belső áruforgalmának figyelembevételével és a • vidékpolitikai vetületek és kölcsönhatások kérdését. A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

4. Munkamódszer A kutatás az előző szakaszok szintézise mellett a hosszútávú kölcsönhatások vizsgálatát tűzte ki célul, ezért négy munkabizottság kezdte meg a munkáját: • ökológiai-hidroökológiai-hidrobiológiai problémakör, • Területi vízgazdálkodás – öntözés (a víz, a természet és a társadalom • Hajózás, logisztika, gazdasági vonatkozások • Szociológiai és multikulturális vonatkozások A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

5. A problématérkép Természeti adottságok az európai kikötők túlterheltsége Távol-keleti gazdasági expanzió konténerszállítás kikötők fejlesztése környezetvédelem logisztikai fejlesztések a vízi szállítás fejlesztése Multikulturális vonatkozások Európai integráció infrastruktúra fejlesztés települések fejlesztése turizmus ipari parkok fejlesztése vízi turizmus fejlesztése A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

6. Általános megközelítés Az érintettek elégedettsége Teljesítményprizma(Neely et. al., 2001) A stratégia kialakításának előfeltétele a részletes és többszempontú helyzetfelmérés (multidiszciplináris elemzés), a témához kapcsolódóan többek között a rendelkezésre álló erőforrások, képességek, az érintettek érdekei, elvárásai, a képviselt értékek, (célként megjelölhető) elvárások vizsgálata:- Porter-féle gyémántmodell,- PESTEL-elemzés,- SWOT-elemzés. Stratégia Folyamatok Képességek Az érintettek hozzájárulása A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

7. Political Economic Sociocultural Technological Environmental Legal Strengths Weaknesses Opportunities Threats Két további elemzés A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

8. A Porter-féle gyémántmodell Stratégiák és a verseny Nemzeti stratégia Termelési tényezők Kereslet Kapcsolódó és támogató szektorok Esélyek, lehetőségek A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

9. Érintettek a Duna hasznosítása kapcsán • Helyi lakosság, a Duna menti és környéki települések lakossága • Természeti környezet, a Duna és Duna menti területek élővilága • Tágabb társadalmi környezet, a Duna és a Duna menti, környéki területek potenciális látogatói • Üzleti vállalkozások (és tulajdonosaik, menedzsereik, munkavállalóik) • Jelenlegi és potenciális szolgáltató és termelő cégek, pl. kikötők üzemeltetői, hajózási társaságok, • Duna menti idegenforgalmi szolgáltatók, szálláshelyek, vendéglátóhelyek, természeti és idegenforgalmi látványosságok üzemeltetői, • a Duna mellett és környékén telephellyel rendelkező vállalkozások, ezek beszállítói, kapcsolódó beruházások szervezői stb. • Az egész ország! Versenyképesség, energia, természet! A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

10. További érintettek a Duna hasznosítása kapcsán • Az előbbi szolgáltatók számára jelenlegi és potenciális keresletet jelentő vállalkozások, szervezetek, egyének, pl. hajózási, szállítási, idegenforgalmi szolgáltatások igénybe vevői • Állam, szabályozó hatóságok • Helyi önkormányzatok • Szakmai szervezetek, civil szervezetek A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

11. Környezetgazdasági szempontok a Duna versenyképességének megítélésében • Externáliák: • pozitív és negatív, • általában kimaradnak a fejlesztések, beruházások értékeléséből (főként a társadalmi hasznok) • Különösen fontos a természeti/környezeti változások esetén • Környezeti változások közgazdasági értékelése • Teljes gazdasági érték • Számos értékelési eljárás A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

12. Teljes gazdasági érték (TGÉ) személyes használattól független értékek személyes használattal összefüggő értékek A jövőbeli használattól függetlenül az emberek fontosnak tartják például a természetvédelmi területek megőrzését. Közvetlen h. Választási lehetőség halászat, hajózás, rekreáció, energiatermelés a jövőbeli használat lehetőségének biztosítása Örökségi érték Közvetett h. Létezési érték Szennyezésbefogadó/öntisztuló képesség, ökoszisztéma stabilitás megőrizzük ezeket a jövő generáció számára tőlünk függetlenül is joga van a létezéshez minden élőlénynek csökkena személy érintettsége, egyre nehezebb az értékelés A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

13. A Duna ökológiai állapotának helyreállítása és a TGÉ • Főként használattól független értékrészek (az élővilág állapotának javítása, a táj szépségének fokozása/helyreállítása), de azzal összefüggők is (turisztikai potenciál javulása) • A használattól független értékrészt • nehezebb becsülni • csak néhány módszer alkalmas rá • az eljárások alkalmazása általában költséges • Lehetőségek: feltételes értékelés, feltételes választás, feltételes rangsorolás (feltárt preferencia eljárások), haszonátvitel A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

14. Integrált folyógazdálkodás A Duna sorsának rendezése csak a társadalmi érdekek komplex kezelésével történhet • Vízgazdálkodás, vízbázisok védelme; • Vízkárelhárítás, jéglevezetés; • Környezeti értékek védelme, szükséges rehabilitációk; • Áru- és személyszállítás; • Európai közlekedési hálózatba való illeszkedés; • Vízépítési műtárgyak (hídpillérek, partfalak stb.) állékonyságának fenntartása; • Turisztika, üdülés, sport- és kedvtelési célú tevékenység - rekreáció. A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

15. A vízi közlekedés szempontrendszere Főbb szempontok (érdekek): • Vízgazdálkodás, vízbázisok védelme; • Vízkárelhárítás, jéglevezetés; • Környezeti értékek védelme, esetenkénti rehabilitációja; • Áru- és személyszállítás; • Európai közlekedési hálózatba való illeszkedés; • Vízépítési műtárgyak (hídpillérek, partfalak stb.) állékonyságának fenntartása • Turisztika, üdülés, sport- és kedvtelési célú tevékenység - rekreáció. A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

16. Európa fő folyóinak kihasználtsága • Konténerforgalom 2007-ben • Rajna: ~ 2.000 ezer TEU1 (a Rajna hajózható hossza: 1032 km) • Duna: ~ 5 ezer TEU (a Duna hajózható hossza: 2411 km) 1TEU = húsz lábas konténer egység (Twenty-feet Equivalent Unit) A Szabadkikötő ma az egyetlen magyar terminál, ahol vízoldali konténerrakodás is lehetséges. Ennek ellenére a 2007. évi közel 150 ezer TEU emelés 0%-a kötődött a hajóforgalomhoz. A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

17. Környezet terhelés / kímélés Az egyes szállítási módok 100 tonna-kilométerre vetített externáliái 500 333 100 6,6 1 tonna áru szállítási távolsága 5 liter üzem-anyaggal? A belvízi áruszállítás a kontinensen belüli közlekedés-hordozók közül bizonyítottan a legkisebb externális ráfordításokat képző és a legkisebb fajlagos üzemanyag felhasználással működő fuvarozási mód A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

18. Egyszerű összehasonlítás A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

19. A dunai hajóút fejlesztéssel kapcsolatos magyar álláspont „A hajózás, az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra és a multimodális szállítási rendszerek fejlesztése – összhangban a belvízi hajózásnak az eddiginél nagyobb szerepet szánó uniós közlekedéspolitikával –általánosságban támogatandó, azonban a hajózást korlátozó tényezők nem kizárólag a folyóban keresendők. Szükségesnek tartjuk a teljes körű vizsgálat lefolytatását, és ezen belül agazdasági, társadalmi korlátozó tényezők alapos vizsgálatát. A magyarországi Duna szakaszt érintő hajóút-fejlesztéssel kapcsolatosan szükségesnek tartjuk a vízi árufuvarozás iránti jelenlegi és jövőbeni hazai és nemzetközi kereslet felmérését és ennek ismeretében a lehetséges megoldások részletes vizsgálatát, valamint az érintett szervek, szervezetek közötti folyamatos egyeztetést”. Budapest, 2007. április 20. A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

20. Jelentős globális hatások • Közúti szállítás egyoldalú fölénye • Áruösszetétel változása • Átlagos szállítási távolság csökken • Egységesített piac – cabotage kiterjesztése • Rotterdam – Constantza tengelyen jelentős különbségek a hajóút paraméterekben • A klímaváltozás hatása a folyók vízjárására A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

21. A transzkontinentális vízi út felezőjében vagyunk – de ketté is osztjuk azt • A 3500 km hosszú egyesített víziúton a magyar szakasz van a legrosszabban hajózható állapotban. Következmény: • kiszámíthatatlanság; • legalacsonyabb vízi áruszállítási részarány az EU „hajós” országai között. A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

22. A vízi áruszállításban Magyarország osztja ketté Európát A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

23. Dunaföldvári gázló És ki tud felette átmenni? Papanek László: Műszaki beavatkozási változatok bemutatása a Szob-Dunaföldvár közötti szakaszon http://www.vituki.hu A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

24. Belvízi hajózás 2006 A belvízi szállítás részaránya, az adott ország összes szállítása mindig 100 % [tonnakm %] Forrás: Eurostat 2007. A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

25. „Meghirdetett” és „evolúciós” logisztikai központok Budapestnek reális esélye volt arra, hogy a régió legjelentősebb közlekedés-logisztikai csomópontjává fejlődjön, de … Európa logisztikai központja akartunk lenni, helyette közép-Európa átjáró háza lettünk. • Kikötőkre épülő logisztikai központok: • Közlekedési / szállítási rendszereket összekapcsolják, • Választási lehetőséget biztosít a megbízó számára, • Helyet biztosít az áru „megragadásához” (összeszerelés, finishing, csomagolás, raktározás, disztribúció). A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

26. És ki hajózik nálunk a Dunán? Forrás: http://www.ulicska.iweb.hu/ A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

27. És ki hajózik nálunk a Dunán? Forrás: http://www.ulicska.iweb.hu/ A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

28. A magyar belvízi hajózás helyzete • Járműállomány (flotta) • Víziút állapota (pálya) • Áruforgalmi csomópontok (kikötők) • Szakember állomány, képzés • „Szabályozás”, működés korlátozása • „Megérett az idő a döntésre…” A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

29. Hazai magántársaságok • Mintegy 40 vállalkozás rendelkezik hajóval; • Ebből mindössze 4 foglalkozik – nemzetközi szinten - vízi áruszállítással; • Lassú versenyképesség javulás – nemzetközi finanszírozás. A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

30. A hazai jogi helyzet áttekintése • 2000. évi XLII. törvény: a vízi közlekedésről (állami feladatok): • hajózás, a kikötők és a víziutak fejlesztési koncepcióinak jóváhagyása • hajózással, a kikötőkkel és a víziutakkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátása • információs szolgáltatások, statisztikai adatgyűjtés szervezése • a hajózás rendjének meghatározása • a víziutak fenntartása, fejlesztése • országos közforgalmú kikötők működéséhez szükséges vasúti és közlekedési kapcsolat biztosítása • A 2000-es törvény elfogadása óta is két ágazat, a közlekedés és a vízügy foglalkozik a vonatkozó igazgatási szabályozással. • A hajózási hatóságok adminisztrációja lassú, nehézkes, nem szolgálja • a versenyképesség javítását (pl. lajstromozási eljárás lassúsága, hajózási engedély beszerzése) • személyszállítás, árufuvarozás, kabotázs – engedélyköteles tevékenységek A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

31. EU-s rendelkezések Három, egymástól eltérő belvízi hajózási jogrend: • rajnai • dunai • tengerparti államok jogrendje • Fehér Könyv az Európai Unió közlekedéspolitikájáról – 2001-2010 • „többet ésszel, mint betonnal” • növekvő szállítási igények vs. környezetvédelem • nem elsősorban közösségi, hanem nemzeti és regionális döntések szüksége • intermodalitás szüksége A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

32. DUNA-SZABÁLYOZÁS = TÁRSADALMI CSAPDA • Felettünk 16 vízlépcső (!); • Meder (átlagos vízfelszín) süllyed; • Talajvízszint a Duna környezetében süllyed; • Vízépítési műtárgyak állékonysága romlik; • Medencés kikötők használhatósága romlik; • Víznyerő kutak ellátottsága romlik; • Part menti életminőség romlik, stb. DUZZASZTÁS NÉLKÜL NEM OLDHATÓK MEG A FENTI PROBLÉMÁK (de mikor fogjuk ezt belátni?! …) … amikor a duzzasztás elmaradása miatt folyamatosan keletkező károk elhárításának költségei meghaladják a nemzetgazdaság anyagi tűrőképességét. A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

33. Megvalósíthatósági változatok értékelése, költség-haszon elemzése A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

34. VÁLTOZATOK KÖLTSÉGEI A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

35. „A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás”c. projekt alapkérdéseinek egyike volt: „El kell dönteni, hogy a Duna elsődleges funkciója ökológiai, vagy kereskedelmi”. A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

36. Regionális és kulturális vonatkozások A Duna Komplex Program abból indul ki, a Duna az ország dinamizáló tengelye. A fejlesztés célja: A térségi komparatív előnyök társadalmi – gazdasági - környezeti szempontokkal összehangolt kiaknázása. Stratégiai célok: • Hálózat alapú társadalomfejlesztés: társadalmi tőke fejlesztése, a térségi együttműködések és hálózatok szervezése • Fenntartható gazdasági szerkezet feltételeinek javítása: fejlesztési programok hatékonyságának növelése, gazdasági alkalmazkodó képesség javítása, közlekedési kapcsolatok, elérhetőségek fejlesztése • A térség kiemelkedő természeti potenciáljának megőrzése, fenntartható használata: ökológiai rendszerek megóvása, fejlesztése, komplex vízgazdálkodási rendszerek kialakítása, környezetfejlesztés. A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

37. Egy kutatás eredményei a társadalmi áldozatvállalásról (az érintettek hozzájárulása) • 16% zéró WTP; jelentős részük alacsony jövedelmük miatt nem fizetne; szoros korreláció a feltételes értékelés zéró összegű felajánlóival • Átlag WTP: magasabb a feltételes értékelés eredményénél • Külön becsülhetők az egyes javulási szintekért felajánlott átlag WTP-k (árvíz gyakoriságának csökkenéséért nincs WTP, a vízminőség javulásáért jelentős): a közepesről jóra kb. 8750 Ft/év, a közepesről jóra kb. 17500 Ft/év. WTP = willingness to pay A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

38. Területi vízgazdálkodás – öntözés (a víz, a természet és a társadalom) Alapvetések (amiket mindig szem előtt kell tartani): • A Kárpát-medencében a szélsőséges időjárási helyzetek természetesek és gyakoriak! • A területi vízgazdálkodási feladatok alapvetően a mezőgazdasághoz és a tájhasználathoz kötődnek, végrehajtásuk a mezőgazdasági termelőket, gazdálkodókat és az önkormányzatokat érinti, a lakhatáson túl a mezőgazdasági termelés és tájgazdálkodás infrastruktúrális feltételeit határozzák meg. • A területi vízgazdálkodást és a teljes belvízgazdálkodást tehát a tájhasználathoz kapcsolódóan kell és lehet csak eredményesen megoldani és költséghatékony módon végezni, összhangban az EU mezőgazdasági, vidékfejlesztési és VKI politikáival. • A vízbiztonságot csak szakszerűen kidolgozott, egymásra épülő és szakértelemmel megvalósított rendszertől várhatjuk el. • A jövő térségi működtetési rendszereiben döntő és fokozódó szerep jut az érdekeltek (benne az állam is) közösségén alapuló szerveződéseknek. A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

39. Területi vízgazdálkodás – öntözés (a víz, a természet és a társadalom) Kérdések, Konfliktus elemek: • Az állam, a helyi közösségek, az egyén vízgazdálkodási feladata, felelőssége, szerepe • Meg tudja-e fogalmazni a saját és környezete változásához kapcsolódó vízszolgáltatási, védelmi igényét a gazdaság és a társadalom? • Változik-e a vízvédelmi stratégia, milyen védelmi igényeket kell kielégítenünk a jövőben? Mit és hogyan kell védenünk a jövőben? Milyen módon kell a jövőben biztosítanunk a vízügyi és ezen belül a védelmi szolgáltatásokat? • Mi lesz a finanszírozás jövőbeni rendszere, mit tekintünk majd közfeladatnak és mi lesz a helyi érdekeltek, tulajdonosok kötelezettsége? • Hogyan, milyen struktúrában lehet megteremteni a biztonságos finanszírozás hátterét? • Teljes körű, vagy csak gazdasági célú elemzések alapján döntünk? • Tartós megoldásokat keresünk, vagy csak a pillanatokat kezeljük? A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

40. Területi vízgazdálkodás – öntözés (a víz, a természet és a társadalom) Konszenzus elemek (amiben meg kell egyeznünk politikai- társadalmi-szakmai szinten): • Helyes vízpolitika, vízgazdálkodási stratégia és cselekvési programok kialakítása a vízbiztonság eléréséhez, • Új közmegegyezés a közcélú feladatellátáshoz, a birtokszerkezet és tulajdoni szerkezet átalakulását, a természeti- és környezeti adottságokat és hatásokat is figyelembe vevő, költséghatékony vízbiztonsági rendszer kidolgozása, • A földdel kapcsolatos ügyek rendezése (tulajdon, birtokszerkezet, művelési ágak), • A tulajdonosok számára a kényszerű, de szükségszerű, lehetőleg veszteség nélküli, gazdasági váltási lehetőségek megteremtése (terület- és tájhasználatok újragondolása, kiszámítható és biztonságos termelés), • A költség-megtérülés és költség-hasznosulás (költség-hatékonyság) elveinek gyakorlati érvényesítése, A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

41. Területi vízgazdálkodás – öntözés (a víz, a természet és a társadalom) • Költség- és vízhasználat szempontjából is hatékony belvízgazdálkodási rendszer kialakítása (figyelembe véve a természeti- és környezeti adottságokat) a teljes vízgazdálkodás részeként, • Vízgazdálkodási Tervezési Rendszer kidolgozása, • A finanszírozás újragondolása, pl. a védekezés költségeinek biztosításához az érdekeltség arányainak megfelelő, kötelezően feltöltendő Vízgazdálkodási Alap létrehozása és működtetése, mert a fenntartás, üzemeltetés és a védekezés forrása a nemzeti költségvetés, • A vízgazdálkodásról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó joganyag korszerűsítése, • A társadalom bevonása (érdekeltek!): a tájékoztatás, közlés, tervismertetés nem a társadalom bevonása, az érintettek vegyenek részt a döntésekben! A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

42. A Duna-kutatás területfejlesztés vonatkozásai a jövőben • EU megköveteli a nagytérségi kitekintést és szemléletet a területfejlesztésben és a regionális politikában. • A Duna-völgye, Duna-térség meghatározó európai fejlesztési tengely már ma, s a jövőben felértékelődik. • Kiemelt hangsúly helyeződjön a fejlesztésekben a multiregionális, határon átnyúló együttműködésekre, aminek a Duna meghatározó tengelye, szervező, alakító ereje. Határ menti együttműködések alapvető területfejlesztési szemlélet változást követel meg, intézményi, finanszírozási átalakítás, Európai Unió források aktív igénybevétele. • Célirányos Duna kutatások szervezése, információk a térségről: egy Duna Kutató Központ felállítása, nemcsak környezeti, hanem társadalmi, gazdasági, területfejlesztési adatbázisokra, elemzésekre. • Lehetőség megnő a CADSES térség megosztásával, Délkelet-európai Program Térség fejlesztésének koordinálásával, Magyarország az irányító központ, illetve új multiregionális program kidolgozására van lehetőség a Duna-országok részvételével. A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.

43. És mi adja a választ? A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, 2008. június 24.