2. A párizsi békekonferencia és Csehszlovákia

1. 2. A párizsi békekonferencia és Csehszlovákia Csehszlovákia története 1918–1948

2. A békekonferencia általános vonásai • Az igazságos békekötés akadályai • a helyszín: Párizs (hisztérikus légkör, uszító sajtó, lidércnyomás) • győztesek közti „előkonferenciának” indult, de (csonka) békekongresszus lett (veszteseket nem hívják meg; a győztesek problémáira koncentrálnak csak) • az antant csak névleg fogadja el a 14 pontot és az önrendelkezést • túl hosszú fegyverszüneti időszak (véglegessé vált az ideiglenes) • túl sok bizottság, nem átlátható a részdöntések összhatása • amerikai tapasztalatlanság, naivitás; hitelek és csapatok kivonása • A konferencia szervezete és működése • Legfelsőbb/Főtanács: 1919 márc.-ig Tízek, utána Négyek Tanácsa (Clemenceau, Lloyd George, Wilson, Orlando) • külügyminiszterek tanácsa (Ötök) • 58 különböző bizottság, köztük a Területi kérdések bizottsága, számos albizottsággal (pl. Čs. ter. biz.) és szakértői bizottságokkal (pl. Teschen) • plenáris ülés (jelentéktelen, a kisebb győztes hatalmak fóruma) • a kis szövetségesek meghallgatása februárban a Főtanács előtt • a bizottságok „szakértői” javaslatokat tesznek (márc. és máj. között), amit • az Ötök és/vagy Négyek hagynak jóvá

3. Előkészületek • Csehszlovák béke-előkészítés • 1914 óta kitartó külföldi propaganda (ld. az előző tételben) • 1918 őszétől a Szlovák Nemz. Tanács külön gyűjti a magyar brutalitás biz.-t • a békedelegáció belső feszültségei: Beneš–Štefánik, Beneš–Kramář ellentétek (ki a delegáció vezetője, milyen külpol.-i irányt kell követni stb.) • Anglia és a Peace Handbooks • Seton-Watson és társai állították össze, rendkívül elfogult módon • a Duna és a Tisza, a Mátra és a Bükk szlovák folyó, ill. hegység • Pozsony, Kassa és számos vasút „elvesztése” megbénítaná Szlk. gazd.-i életét • Az USA és az Inquiry • Charles Seymour vezetésével főleg etnikai határt akart + gazd.-i szempontok • Pozsony és a Csallóköz magyar maradjon, Komáromtól Kassáig a trianoni határt javasolta; Kárpátalja nem lehet magyar, de ukrán sem • Francia és olasz vélemények • Fro. 1918 végén még mítosznak nevezi a čs. nemzet létét, Szlovákia nem dunai ország, Pozsony nem szlovák főváros; etnikai vonalat javasol • Beneš kitartó munkájának köszönhetően ez fokozatosan megváltozott • Olo. etnikai határt javasolt, sőt, Kárpátalját is Mo.-nak hagyta volna

4. Beneš írásos memorandumai • A memorandumok általános jellemzői • a 11 dokumentum célja a konf. meggyőzése, széles (de ellentmondásos!!) érvrendszerrel (történeti, etnikai, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb.) • a csehek történelmi szerepét emeli ki a német (és magyar) barbárság elleni küzdelemben, a csehek a tolerancia, demokrácia, a haladás élharcosai voltak • jövőbeli szerepük: a pángermán előretörés meggátlása • csalással vádolja a Monarchia statisztikusait, miközben ő hamisít • érzelmi húrokat is penget (családjuktól elszakított, szolgasorsú gyerekek stb.) • Igényelt határok és indoklásuk • a cseh tartományokat történelmi, a szlovák területet etnikai alapon kéri (de utal a „közös” történelmi múltra, a nagymorva időszakra is • a Szudéta-vidéket gazdasági, stratégiai és történeti–morális okokból, Teschen megtartását gazdasági–közlekedési (és etnikai alapon: „átmeneti” népesség) • Kárpátalját és a korridort etnikai–stratégiai alapon (összeköttetés Romániával és az SzHSz-állammal; különválasztani a magyar és a német területet; jelenlegi vagy egykori szláv népesség) K.alját fel kell szabadítani, más állam nem igényli • Szlovákia déli határát földrajzi–gazdasági–vasúti okokból a Duna–Vác–Miskolc vonalig tolja ki (enélkül az ország életképtelen) • etnikai alapon kéri a lausitzi szorb terület bekebelezését • stratégiai–közlekedési okokból a cseh határok kiigazítását (Glatz, Ratibor stb.)

5. Beneš meghallgatása a Főtanács előtt • Általános jellemzői • 1919. febr. 5-én kapott szót és 3,5 órán át beszélt • megismételte az írásban beadott szerteágazó érvrendszert • nem a területszerzés vitte harca a cseheket, hanem magas eszmények, a demokrácia melletti kiállás stb. • 300 évi szolgaságból szabadulva népe most bölcs és mérsékletes kíván lenni • leleményessége ellenére kritikával fogadták, több kényes kérdést kapott • Beneš válaszai a keresztkérdésekre • a cseh tartományokban 2,4 millió nm. él, de ez is hamis adat; ezek a nm.-ek bevándorló telepesek, egyébként is Čs.-hoz akarnak tartozni, mert No.-ban az ottani iparral nem tudnának versenyezni • nem tud tescheni népszavazási kezdeményezésről, de ha lesz, biztos Čs. győz • Čs. dunai ország; kitérő válaszokat ad, hogy mekkora a szlk.-k aránya a Duna mentén; egy alkalommal 60%-t mond, később elismeri: a többség magyar; a Duna mellékfolyóinak hajózhatósága helyett a területen átvezető vasutak stratégiai jelentőségét emeli ki • brutális magyar elnyomás, e statisztikák még az osztráknál is hamisabbak, de kb. 650e magyar kerülne Čs.-hoz és 450e szlk. (!!) maradna Mo.-on • K.alját Čs. nem követeli, de a ruténok kérik a csatlakozást, etnikailag is közel állnak a szlovákokhoz, sőt egy átmeneti csoport is van köztük

6. A csehszlovák területi kérdések bizottsága • Megalakulás, szervezet • 1919 febr. 27-én alakuló ülés. Elnöke Jules Cambon (Fro.) • tagok: Salvago Roggi (aleln., Olo.), Charles Seymour, Allen Dulles (USA), Eyre Crowe és a Balkán-szakértő (!!) Harold Nicolson (Nbr.), Le Rond (Fro.) • Vitás kérdések bizottsági munka során: szinte csak a magyar határ • febr. 28. vita a Csallóközről, amit csak Fro. akart Čs.-nak adni. Leszavazták Roggit: K.alja nem maradhat magyar, így Čs.-n belüli auton.-t javasoltak • márc. 3. Pozsony egyhangúlag Čs.-é, újabb eredménytelen vita Csallóközről. K-re a britek „vasúti” határt, az USA etnikait akart, itt kompromisszum. • márc. 4-én meghallgatták Benešt, aki a Losonc–Miskolc vasutat és Čs.közt is követeli, erről márc. 5–8. közt még élén vita zajlott • 8-án elvetik a korridor tervét, de Csallóközt Čs.-nak ítélik • A bizottság végső javaslata • 1919. márc. 12-én született meg és a javaslat teljes egészében a későbbi határt tartalmazta (tehát a trianoni vonalat is); márc. 24-én a kp.-i ter.-i bizotság, máj. végén pedig a Főtanács is elfogadta a tervezetet • gazd.-i, közl.-i, stratégiai szempontok kaptak prioritást • Beneš és Václav Klofáč hm. eztán már sikertelenül próbálja a Vác–Miskolc vonalig tovább tolni a határvonalat • (ápr. 4-én a čs.–nm., máj. 8-án a čs.–osztr. határt is elfogadta a Főtanács)

7. Harcok az új állam területén 1919-ben • Német tömegtüntetések • a csehországi németek eleinte nem álltak ellen (bízva a népszavazásban) • ua. ők a leginkább pángermán érzelműek, a cseheket lenézték • 1919. dec. Masaryk beiktatási beszédei: „bevándorlók”, „telepesek” – • 1919 márc.-ban nem vehettek részt az osztrák Nemzetgy.-i választásokon, ekkor megkésett tüntetések; a kivezényelt cseh karhatalom sortüze: 52 halott Kaaden városában – „lázadókkal nem tárgyalunk” (Rašín) • Teschen: lengyel–cseh összecsapások • 1919 jan. cseh támadás a hercegség ellen (megütközést keltve Párizsban) • a lengyel csapatok megállítják a cseh előrenyomulást, a konf. különbiz.-ot hozott létre; tűzszünet jött létre, de megoldás nem. A nagyhatalmak eleinte a lengyel etnikai érvelést támogatták jobban • 1919 okt.-re eredetileg népszavazás kiírását tervezték (ezt Čs. ellenezte) • A magyar Tanácsköztársaság felvidéki hadjárata • 1919. ápr. 27-én az olasz front cseh légiósai élén Piccione tábornok támadást indít Kun Béla rezsimje ellen • máj.–jún.-ra a magyar Vörös Hadsereg ellentámadást indít (a Beszterce-bánya–Bártfa vonalig eljutva, majd az antant jegyzékét követően kivonul • jún. 16-án azonban Kun cseh elvtársa, Antonín Janoušek Eperjesen kikiáltja a Szlk. Tanácsközt.-t (20-án Kassán Népbiztosok Tanácsa is alakult) – néhány nap múlva azonban a bevonuló čs. csapatok felszámolták

8. A határvitákról hozott végső döntések • Versailles, 1919. jún. 28. • Glatz és Ratibor német marad, de Hultschin vidékét (300 km2) Čs. kapja • minden egyéb területen a régi államhatár marad életben • St. Germain, 1919. szept. 10. • Ausztria felé is a régi tartományi határok maradnak fenn, azaz a szudétanémet terület egy kis darabja sem került Ausztriához • két helyen apró (vasúti) kiigazítás Čs. javára (Gmünd és Feldsberg) • itt és ekkor írják alá a kisebbségvédelmi szerződést is (ld. külön) • Trianon, 1920. jún. 4. • Duna, majd az Ipoly menti határvonal (Csallóköz Čs.-é), a határ Kassától, Ungvártól és Beregszásztól D-re húzódik tovább, Kárpátalja is Čs.-é • a Ny-Mo.-i korridor nem jön létre, ill. ennek egyik alternatívája Burgenland • Csehszlovák–lengyel határkiigazítások, 1920. júl. 28. • a spa-i konferencia (1920 júl.) zavargások miatt elvetette a népszavazást • Wilson távozása és a lengyel–szovjetorosz háború gyengíti Lo. hátterét • a békekonferencia utódszervezete (Nagykövetek Tanácsa) dönt Teschen kettéosztásáról (a DNy-i, kisebb rész Čs.-é, a karvinái szénbányákkal és az Oderberg–Kassa vasútvonallal együtt; Teschen városát is kettéosztják • Árva és Szepes megye kis csücskei etnikai okokból Lengyelo.-hoz kerültek

9. Csehszlovákia határai

10. Kisebbségvédelmi szerződés • „Cordon sanitaire” bázisállamai «–»önrendelkezési elv • ezen államok szilárdsága fontos, ezért kellett a kisebbségvédelem • Egy szerződéscsomag része • az új államok elismerése, a nagyhatalmak jogainak biztosítása és a kisebbség-védelmi szerződések együttesen, egymást feltételezve fogadhatók el! • vesztesekkel a békeszerződés részeként íratják alá (kivéve No.) • Minimális (egyéni) jogokat garantáltak csak • állampolgárság biztosítása, jogegyenlőség, politikai jogok, anyanyelvi oktatás lehetősége, szabad anyanyelvhasználat, jog a saját költségen létrehozott oktatási, kulturális, szociális stb. intézmények létrehozására • az állam méltányos részt fordít bevételeiből a kisebbségi közösségek részére • Csehszlovákiát kivéve minden kis győztes tiltakozik ellene • Čs. önként vállalja a rutén autonómia megadását (de a szlovákot nem!) • saját tartománygyűlés, kormányzó + képviselet a prágai Nemzetgy.-ben is • Népszövetségi garancia • jogsértés esetén petíciót lehet küldeni a Tanácshoz, ha annak egyik tagja felkarolja, nemzetközi vitának minősül

11. A szlovák és rutén autonómia kérdése • Hlinka párizsi útja • 1919 aug.-ban szerzett tudomást a pittsburghi egyezményről • egy „magyarón” pap, František Jehlička társaságában aug.-ban Párizsba utazott, s ott a szlovák autonómia támogatását akarta kérni • egyedül egy amerikai küldöttel (Stephen Bonsal) sikerült titokban beszélnie • Benešnek sikerült kitoloncoltatnia a francia hatóságok révén, majd odahaza internáltatta Hlinkát, hazaárulási vádakkal 1920 ápr.-ig ült • állítólag kijelentette: többet szenvedtek a csehek alatt, mint ezer évig Mo.-on • 1919 közepén gazd.-i okokból valóban zavargások, magyarbarát (illetve csehellenes) akciók törtek ki • Kárpátalja • Gregorij Žatkovyčot 1919 máj. 8-án kinevezték K.alja kormányzójává (Šrobárhoz hasonló diktátori jogkörökkel), mellé 4 minisztert is kineveztek • feladata magyar- és bolsevikellenes tisztogatás, a čs. törvények betartatása • Kárpátalja „ideiglenes” határait úgy húzták meg, hogy a ruténok 20%-a kiszorult onnan (főleg Eperjes vidékén) • Žatkovyč emiatt 1921-ben lemondott (visszatért Amerikába), 1923-ban Beskyd váltotta őt (bár addig élesen Prágaellenes volt) • az autonómia itt sem jött létre, a kisebbségvédelmi szerződés ellenére sem