180 likes | 298 Views
Böjti Bence (Ãltalános Iskola és Óvoda Palin 5.o.) Kanizsai matek Matematikai példák a miklósfai uradalom és a nagykanizsai iparosság adatainak felhasználásával. Hajdu Sándor (szerk.): Matematika 5. Budapest: Műszaki K., 2004. Az osztással és arányos következtetéssel kapcsolatos leckékhez.
E N D
Böjti Bence (Általános Iskola és Óvoda Palin 5.o.) Kanizsai matekMatematikai példák a miklósfai uradalom és a nagykanizsai iparosság adatainak felhasználásával Hajdu Sándor (szerk.): Matematika 5. Budapest: Műszaki K., 2004. Az osztással és arányos következtetéssel kapcsolatos leckékhez
Richard Brightangol utazó 1815-ben gróf FesteticsGyörgy meghívására látogatást tett a csurgói és a szent-miklósi uradalmakban és meg is írta élményeit. Bright leírása szerint, 1815-ben 90 jobbágycsaládélt a ma Nagykanizsához, akkor a miklósfai uradalomhoz tartozó Miklósfa, Fakos, Sánc és Bagola területén. Ez a 90 család összesen 3120 napot robotoltévente. Forrás: Nagykanizsa és régiója az EU-s csatlakozáskor. Nagykanizsa, 2004.
1. Ha csak a családfő ment el robotolni, hány napot kezdtek meg a családok robotmunkával? a. 36 b. 33 c. 34 d. 32 e. 35 FELADATOK 2. Ha a jobbágy többet dolgozott a szükségesnél, 12 krajcárt kapott naponta. Ha két jobbágy 840 krajcárt kapott a roboton felüli munkáért, összesen hány napot dolgoztak a roboton felül? a. 69 b. 36 c. 35 d. 138 MEGOLDÁS
Részlet Richard Bright írásából Forrás: Nagykanizsa és régiója az EU-s csatlakozáskor. Nagykanizsa, 2004.
Barbarics Lajos monográfiája szerint: 1889-ben Nagykanizsán 370 iparos693 segéd308 tanoncdolgozott. Az év folyamán 333 segéd és 48 tanonc kilépett az iparosoktól. 1904-ben 534 iparos, 1098 segéd, 495 tanoncot számláltak. 1907-ben 536 iparos, 986 segéd és 532 tanonc volt. Az I. világháború kitörése előtt (1913-ban) 583 iparos, 859 segéd, 598 tanonc dolgozott Nagykanizsán. Forrás: Barbarics Lajos: Nagykanizsa. Budapest: A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1929.
3. 1890-ben hány segéd és tanonc maradt összesen munkában? a. 650 b. 640 c. 620 d. 670 e. 590 FELADATOK 4. Mennyivel nőtt az iparosok száma 1889 és az I. világháború között? a. 234 b. 213 c. 214 d. 221 e. 231 5. Melyik időszakban nőtt leginkább az iparosok száma évenként? (Minden számot kerekítsél felfelé) a. 1889-1904 b.1904-1907 c. 1907-1913 MEGOLDÁS
FELADATOK 6. A segédek vagy a tanoncok száma nőtt jobban, és mennyivel 1889 és az I. világháború között? 7. Ha 1904-et követően iparos csak segédből lehetett, 1907-re hány segéd vált iparossá. Ha a tanoncok közül ez időben senki sem lett segéd, hányan maradtak segédek és hány segédnek kellett más munka után néznie? 8. Ha 1904-et követően csak tanoncból válhatott valaki segéddé, 1907-re hány tanoncból lett segéd? MEGOLDÁS
Részlet Barbarics Lajos könyvéből Forrás: Barbarics Lajos: Nagykanizsa. Budapest: A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1929.
A helyes válasz az e:3120 : 90 = 34,66, tehát 35 munkanapot kezdtek el • A helyes válasz a :840 krajcár : 2 = 420 : 12 = 35 napot • 3. A helyes válasz: c693 – 333 + 308 – 48 = 620 • A helyes válasz az e1889 és 1913 között 583 – 370 = 213 MEGOLDÁSOK
5. A helyes válasz az a 1889 és 1904 között 534 fő – 370 fő = 164 fő 1904 év - 1889 év = 15 év 164 fő :15 év = 10,9 azaz 11 fő/év 1904 és 1907 között 5 536 fő – 534 fő = 2 fő 1907 év – 1904 év = 3 év 2 fő : 3 év = 0,66 fő/év, azaz 1 fő 1907 és 1913 között 583 fő – 534 fő = 47 fő 1913 év – 1907 év= 6 év 47 fő : 6 év = 7,8 fő/év, azaz 8 fő Tehát 1889 és 1904 között nőtt legjobban évente az iparosok száma Nagykanizsán. MEGOLDÁSOK
6. A helyes válasz:A segédekké 859 - 693 = 166 fővel nőtt. A tanoncoké: 598 – 308 = 290 fővel nőtt, tehát a tanoncok száma 290 – 166 = 124 fővel jobban nőtt, mint a segédeké. 7. A helyes válasz: Miután 1907-re 535 – 534 = 2 fővel nőtt az iparosok száma, az 1098 segédből 2 fő lehetett iparos. 1907-re 986 segéd maradt, így 1098 – 2 – 986 = 110 segédnek kellett más munkát keresnie. 8. A helyes válasz: 1904-et követően csökkent a segédek száma, így nem válhatott tanoncból segéd. MEGOLDÁSOK
KISLEXIKON Bright Richard: angol orvos, utazó. 1789-ben Bristolban született, 1858-ban halt meg. Közép-Európát bejárva jutott el 1815-ben a ma Nagykanizsához tartozó Miklósfára (akkori nevén Szentmiklósra, a falu földesura Festetics György vendégeként.Képe: http://www.cybernephrology.ualberta.ca/ISN/ISN_Archives/Dr.%20Richard%20Bright/Richard%20Bright.jpg
KISLEXIKON Festetics György: Ma Nagykanizsához tartozó Bagola, Fakos, Miklósfa és Sánc valamikori földesurai voltak, a Dunántúl egyik leghíresebb és leggazdagabb főúri családja. Festetics György idejében élte virágkorát a közeli nagy uradalom Csurgón és a hozzá tartozó kisebb szentmiklósi uradalom. Ekkor tanított Csurgón, járt a vidéken, talán Nagykanizsán is Csokonai Vitéz Mihály.Festetics György 1755 január 1 született Ságon (ma Simaság). Bécsben tanult, majd katon lett. 1791-ben Keszthelyre vonult vissza, ahol megalapította gazdasági iskoláját a Georgikont és felvirágoztatta uradalmait.Aki többet szeretne olvasni róla, kattintson a következő honlapra: http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/wrapper.php?page=nevezetesevfordulok_festetics
KISLEXIKON iparos: (mester) valamely szakmát önállóan művelő ember, aki végigjárva a tanonc és inaséveket válhatott iparossá. A középkorban, a céhek világában rövidebb-hosszabb vándor tanulmányút után mesterművet kellett készítenie. A 19-20. században vizsgát kellett tennie szakmájából elméleti és gyakorlati tanulás után válthatta ki az iparengedélyt. jobbágy: A feudalizmusban az a személy, aki földet kap a földesúrtól, hogy dolgozzon rajta. Személyében szabad, de vagyona nincs, hiszen a föld az úré, csak dolgozik rajta a jobbágy. A földért cserébe ingyenes munkával (robottal), terményadóval (minden termény kilenced részével és ajándékkal) tartozott a földesúrnak.
KISLEXIKON krajcár: XIII. században először Tirolban vert aprópénz, melyet az azon lévő kereszt után nevezték el krajcárnak. Rendszerint rézből veretett, csak bajor krajcár volt ezüstből. Magyarországon a 19. században a forint 1/60-ad része volt.185 után forgalomba jött az osztrák értékű Krajcár, mint a megfelelő forint századrésze.Forrás: Pallas Nagylexikon. Internetes formában elérhető: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/ robot: az úrbéri rendszerben az a szolgai munka, melyet a jobbágy földes ura javára teljesíteni tartozott.Forrás: Pallas Nagylexikon. Internetes formában elérhető:http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/
KISLEXIKON segéd: Az iparos mester alkalmazottja, aki már kitanulta a mesterség alapjait. Ha megfelel és van hozzá megfelelő mennyiségű pénze, a mestermunka elkészítését követően önálló iparossá is válhat. tanonc: Az iparos mesterséget gyakorlati képzés során – egy-egy iparos mesternél – megtanuló diák. Ha megfelelt segéddé válhatott. uradalom: A földesúr gazdálkodással foglalkozó birtokai. Élén gazdasági vezető állt, akit gazdatisztnek, tiszttartónak is hívtak. Az uradalmakban jobbágyok dolgoztak ingyen (robotoltak) vagy bérért. Voltak olyanok, akik bért kaptak csak (béresek) vagy bért és földet is munkájukért (uradalmi cselédek, szolgálók). Nagykanizsa nagy része a Batthyány család kanizsai uradalmához tartozott.
Először minden bonyolultabbnak tűnt, izgultam, meg tudom-e csinálni. Nekiestem a számítógépnek, de hamar rájöttem, hogy a segítő könyvtárosnak, Attilának és Feri bácsinak igaza van: előbb gondoljam végig mit akarok, terezzem meg papíron, aztán készítsem el. Azt sem gondoltam volna, hogy a számítógép ennyi mindenre jó, pedig otthon gyakran használom. Leginkább a bemutató szerkesztése, és a szkennelt képek javítása, átalakítása tetszett. Tetszik, jövőre is csinálok egyet valamelyik új tankönyvemhez.