490 likes | 2.89k Views
Arany János: Epilogus. Cím. Görög eredetű szó, jelentése: utószó , zárszó . Epikus mű vek végén szokott áll ni. A mű esetében témamegjelölő , utal az élet végére , tükrözi, hogy a lírai én számít a halálra .
E N D
Cím • Görög eredetű szó, jelentése: utószó, zárszó. • Epikus művek végén szokott állni. • A mű esetében témamegjelölő, utalaz élet végére, tükrözi, hogy a lírai én számít a halálra. • A költeményt életműve összegzésének szánta, erre utal a cím is.(de nem ez az utolsó verse!!!)
Keletkezés • 1877, Pest, Margitsziget • Az Őszikék versciklusához tartozik, amit a Gyulai Páltól kapott kapcsos könyvbe írt. • Ez életének azutolsó pályaszakasza.
Adottpályaszakaszjellemzői • Szemlélődő jelleg • Nyíltság • Rezignált lemondás • Csendes derű • önirónia • Asszociatív szövegformálás • Egyéni szimbólumteremtés • Impresszionista képszerkesztés • Béke, végső nyugalom vágya
Műfaj, hangnem, verstípus • Műfaj: Elégia • Hangnem: • elégikus, • lemondó, • vallomásos jelleg • Verstípus: • Létösszegző, • időszembesítő.
Forma • 15 versszakból áll, amelyek 4 sorosak, az utolsó versszak 5 soros. • Minden sor 8 szótagból áll, kivéve a harmadikat, ami 4 szótagos. (verszene megtörik, feszültséget kelt.) • Formailag nyitott • Páros rímek szerepelnek benne, verselése ütemhangsúlyos. • Szimmetrikus vers, 3x5 egység. Az egységek kezdése közel azonos: • „Az életet már megjártam” (1, 6.vsz) illetve „Az életet ím megjártam”(11.vsz)
Három idősíkot látunk: • I. múlt • II. múlthoz kötődő jelen • III. a múltban megálmodott, de be nem teljesülő jövő. • Mindhárom vershelyzet azonos lélekállapotot jelöl: • az életpálya befejezett, lezárt.
Kompozíció • Szerkezetileg 3 részre bontható a vers: • I. Az első öt versszak tartozik ide. • A lírai én szólal meg benne • Út és vándorlás toposzára épül. Az országút az élet útja, az ezen való haladás az élet leélése. Az itt haladók a társadalom különböző rétegeihez tartoznak, illetve az élet leélésének különböző módozatait képviselik.
Feltűnő, hogy a lírai én az országút szélén halad és látszólag kiegyensúlyozott, a csapásokon felülemelkedő sztoikus bölcsesség jellemzi • Csak sejthető, hogy ez álca, mely mögöttvisszafojtott indulatokés keserűséghúzódik. • Ezt erősíti a forma, verselés.
II. A 6-10. versszakig tart. Életének és költői pályafutásánakértéktelenségéről ír, itt már elégedetlen. Az első és második egység között ellentét feszül. • Vágyait itt fogalmazza meg : • függetlenség, • nyugott család, • otthon • a dalolás lehetősége.
Az elhibázott pálya, az alkotók örök kételye gyötri: adós maradt az önmegvalósítással. • Fájdalmas önirónia
III. A 11-15. versszakig tart. Létösszegzőmegállapításai teljes ellentétei az első egységben foglaltaknak. Nem teljesülnek igazi vágyai: • függetlenség, • nyugott család, • otthon, • verseinek szabad kidolgozása. • Tudja, hogy soha nem lehet boldog lelki sebei miatt
Valójában a személyiségével harmonizáló szerep megvalósításának kudarcáról van szó!
. Az utolsó egység ellentétekre épül. • A költő felhasználja • a metaforikus képeket, • toposzokat, • allegóriákat, • költői képeket, • metonímiát.
Legfontosabb motívumok • Út, • vándorlás-keresés • Madár • kert
Intertextualitás • Visszautal egy korábbi, A rab gólyacímű versére. • De erős a kapcsolat a korábbi verseivel, pl. Visszatekintés, Az örök zsidó…