A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok -

1. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia végrehajtása - nemzetközi folyamatok és hazai feladatok - MeH-MTA Klímafórum 2009. május 28.

2. Tartalom • A globális és regionális klímaváltozás kihívásai • A nemzetközi együttműködés előttünk álló kérdései • Az EU kibocsátás-csökkentési céljai • Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és Program … További feladatok

3. Globális és regionális klímaváltozás • Globálisváltozás: • átlagban 0,75 °C melegedés 100 év alatt • alig változó csapadékviszonyok • Térségünkben erősebb a változás mint a globális átlag: • 1 Celsius fokot meghaladó melegedés • Kimutatható csapadék-csökkenés • A globális melegedés az utóbbi években mérséklődött • A regionális szélsőségek erősödtek (nagy melegek, növekvő aszályhajlam, hirtelen áradások)

4. Növekvő hőmérséklet, 1901-2004 (forrás: OMSZ)

5. Csökkenő csapadék, 1951-2004 (forrás: OMSZ)

6. Globális és regionális klímaváltozás: a jövő? • Az évszázad második felére vonatkozó globális hőmérsékleti előrejelzések széles sávban szórnak • A kibocsátás-csökkentési célok kijelöléséhez nem szükséges pontos éghajlati forgatókönyv, „csak” politikai akarat az elővigyázatosság elve alapján • Az adaptációhozazonban nem elégséges a távoli jövőre vonatkozó globális hőmérsékleti prognózis

7. A prognózisok széles sávban szórnak

8. Pontosabb előrejelzésre van szükség • Rövidebb időtávra (akár egy-két évtizedre) • Regionális bontásban (Kárpát-medence, egyes tájegységek); • Nagyobb pontossággal • A becsléseknek a hőmérséklet mellett a csapadékra és az egyéb hatásokra is ki kell terjednie  szükséges intézkedések megalapozása (talaj, vízháztartás, ökoszisztémák – tározás, öntözés, árvízi felkészülés) A tudomány növekvő szerepe a forgatókönyvek elkészítésében, a felkészülésben és a problémák megoldásában (innováció, hatékonyság, technológiai megújulás)

9. Tervezett fejlemények a nemzetközi együttműködésben Hogyan folytassuk 2012 után? • 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény • Kiotói Jegyzőkönyv: 1990-hez képest kibocsátások ~5%-kal csökkentése 2008-2012-re • Az EU-15 akkor 8%-os csökkentést vállalt • Magyarország 6%-os csökkentést vállalt (1985-87-hez képest) • Folynak az előkészületek egy további megállapodásra (Koppenhága, 2009 december) Cél: Magyarország 2012-ig a Kiotói vállalásoknak megfelelően, azt követően az EU tagállamok közötti megállapodásnak megfelelően csökkentse kibocsátásait.

10. EU: további kibocsátás-csökkentési célok • 20%-os kibocsátás-csökkentés 2020-ra az 1990-es szinthez képest • 30%-os ÜHG kibocsátás-csökkentés 2020-ra az 1990-es szinthez képest akkor, ha lesz átfogó globális megállapodás 2012 utánra • 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátását 60-80%-kal kell csökkenteni • Ennek érdekében (is) az EU elfogadta a klíma-energia csomagot

11. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és Program Meghatározzák: a) A Keretegyezményben, illetve a Jegyzőkönyvben az emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére, illetve korlátozására, e gázok nyelőinek erősítésére irányuló, a Magyar Köztársaság által vállalt kötelezettségek teljesítésének fő intézkedéseit (energiatermelés és -felhasználás, közlekedés, mezőgazdaság, erdészet, hulladékgazdálkodás), ezek menetrendjét és fő finanszírozási forrásait; b) az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodás szükséges lépéseit (természetes élővilág, emberi egészség, vízgazdálkodás, erdészet, területfejlesztés), a főbb intézkedéseket és azok finanszírozási forrásait; c) a hazai kibocsátások költséghatékony csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz kapcsolódó horizontális intézkedéseket (kutatás-fejlesztés, képzés, információ). d) Kapcsolódások: NKP, Nemzeti Energia Stratégia, Megújuló Energia Stratégia, Energiahatékonysági Cselekvési Terv, …

12. Kibocsátás-csökkentési intézkedések Az EU klíma-, energiacsomagjához kapcsolódóan • Közösségi szinten • Emisszió-kereskedelmi Rendszer • A szabályozás segítségével (pl. az autók, majd a repülés CO2-kibocsátásának korlátozása) - technológiai fejlesztés, innováció, szemléleti, gazdasági, piaci változások • Magyarországon • Nemzeti Környezetvédelmi Program, NÉS, NÉP • Energiahatékonysági cselekvési terv és a megújuló energia stratégia

13. Alkalmazkodás a változásokhoz Főbb érintett területek: • Mezőgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés) • Erdőgazdálkodás • Természet- és tájvédelem • Vízgazdálkodás • Egészségügy, járványügy, kórházi ellátás (hőségriadó) • Területfejlesztés, épített környezet • Infrastruktúra • Turizmus

14. Összefoglaló • Adott, de részben általunk is alakítható a nemzetközi és az EU szintű klímapolitikai feltételrendszer • Létezik és működik a hazai törvényi szabályozás (stratégiák, törvények, rendeletek) • Kényszer és érdek egyszerre: új nemzetközi feltételrendszer + hazai szerkezeti reformok • Tudományos-technológiai innováció: társadalmi fejlődés, ökológiai stabilitás, gazdasági prosperitás

15. Köszönöm szíves figyelmüket.