Kihívások és lehetőségek - úton a regionális munkaerőpiac felé ?

1. Kihívások és lehetőségek- úton a regionális munkaerőpiac felé? RÖJTÖKMUZSAJ 2008.04.24. FRÖHLICH PÉTER ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ P&BERT MANAGEMENT CONSULTING GROUP

2. Kialakulóban van a regionális munkaerőpiac - helyzetkép A KKE-i HATÁROKON ÁTNYULÓ MUNKAVÉGZÉS, amely lakhelyváltozással is együtt hár egyre meghatározóbb – de ma már forrás is vagyunk, nemcsak célterület ÉRDEKESSÉGEK Téma: a regionális munkaerőpiac, -nem a nyugat-európai munkavállalás, és nem a visszaáramlás/agyelszívás (idő) -Multikon belüli mátrix szervezetes mozgásokról (önök is jól ismerik) - Szerbia (töredék infók) Trend forduló • Környező országok felemelkedése (bérek) I. • Magyar tőke export II. • Hazai szakemberek helyzete: recesszió/ új kihívások III. • Fizikai munkaerő ingázása • Mobilitás hiánya • Visszatelepülés Romániába!

3. Idei év szlovák-magyar-román kereszt-keresései (cross boarder search) • Bank, Füleki (Filakovo) fiókigazgaztó – Salgótartjánból • Vágóhíd, Dunaszerdahely, nemzetközi sales dir – (magyar város) • 5 csillagos hotel igazgató (magyar-cseh lett) • Szlovák telco vállalat vezig h (Budapest) • Bank alelnök (cseh, erdélyi) Ostrava új K+F központ (magyar, szlovák, cseh, lengyel)

4. Hazai keresések • SSC vagy programozói központok (IBM, Morgan, Wave) elsősorban IT …stb • Mérnökök (Audi, Nokia stb)…stb • Rendszertervezők, programozók • Sales Vezetők (regionális terjeszkedés + direkt search!) • De általában nem vezetők Szlovák-román De Penta (Debreceni húsipar), Workania (professia) román Elba (elektronikai gyártás) marketing+sales (ma reggel, Temesvár

5. Romániai CBS-k • Gyártócég Temesvár ügyvezető (budapest) • Összeszerelő cég Kolozsvár, Brassó ügyvezető (Hódmezővásárhely • Sütőipar cég, marketing vezető (Temesvár, Bukarest) • Fejlesztők, programozók (marosvásárhely) (9 hónapos olasz betanulás) P&Bert saját munkatársai

6. Irodáink Magyarország Budapest Alapítva: 1996 www.pbert.eu Szlovákia Pozsony Alapítva: 2004 www.pbert.eu Románia Temesvár, Bukarest Alapítva: 2007, 2008 www.pbert.eu

7. P&BERT MANAGEMET CONSULTING GROUP • Alapítás éve: 1996 • Származás: Svéd – Magyar • Alkalmazottak száma: 30 • 250 MFt csoport szintű árbevétel A P&Bert Group professzionális szolgáltatást nyújt a magasan kvalifikált kulcsemberek, felső- és középvezetők, specialisták gyors és diszkrét felkutatása, kiválasztása, a vezetői team felállítása terén. DIREKT MEGKERESÉS és K+F központok Cégünk és tanácsadóink is specializálódtak. Megbízóink elsősorban -az informatikai, telekommunikációs, -gyártási, -pénzügyi/bankiés -logisztikaiterületek vállalatai.

8. Csapatunk BUDAPEST POZSONY TEMESVÁR, BUKAREST

9. Bérek alakulása Kelet-Közép-Európában

10. Bérek alakulása Közép-Kelet-Európában I. (Magyarország, Szlovákia, Csehország összehasonlítása) Átlagfizetések (bruttó): Prága: 287 ezer forint Budapest: 230 ezer forint Pozsony: 230 ezer forint Regionális különbségek mindhárom országban fellelhetők: Általánosan jellemző, hogy az adott ország legjobban és legrosszabbul fizetett területei (megyéi) közötti eltérés az 50%-ot is elérheti. A legmagasabb fizetéseket mindhárom országban a fővárosban lehet elérni. Leggyengébb kilátások az egyes országokban: Karlove Vary (CZ) Eperjes (SK) Békés megye (HU) Forrás: Merces bérinformációs portál

11. Bérek alakulása Közép-Kelet-Európában II. (Magyarország, Szlovákia, Csehország összehasonlítása) • A magyarországi bruttó átlagfizetés 30 százalékkal alacsonyabb, mint Csehországban és megegyezik a szlovák bérekkel. • Ha a nettó béreket hasonlítjuk össze, akkor Magyarországot- a kedvezőbb adószabályok miatt- Szlovákia és Csehország is megelőzi. A hazai munkavállalók bruttó bérük csak 57, míg Csehországban az átlagdolgozók (fizetéstől függően) nagyjából 70, Szlovákiában akár több mint 75 százalékát vihetik haza. Nettó fizetéseket tekintve Szlovákiában 30 százalékkal, Csehországban 60 százalékkal kapnak többet a munkavállalók ugyanazokban a munkakörökben, mint a magyar dolgozók. Forrás: Merces bérinformációs portál

12. Bérek alakulása Közép-Kelet-Európában III. A romániai és más közép-kelet-európai országok bérei közötti különbség csökken, mivel Romániában dinamikusabban nőnek a bérek: 2006: a romániai fizetések 30%-kal kisebbek a magyarországi fizetéseknél 2007 első fele: a különbség már csak 13% Az elmúlt 10 évben a nettó átlagbér több, mint háromszorosára nőtt Romániában! Legnagyobb mértékben: csúcsvezetők, szakemberek – különleges szakterületeken, informatikusok Legkisebb mértékben: szakképzetlenek, diplomás pályakezdők Jelenleg az átlagfizetés nettó 85 ezer forint (Magyarországon nettó 125 ezer Ft). A növekvő román fizetéseket Magyarország is megérzi: az első negyedévben 30%-kal kevesebb szezonális munkavállalási engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban, vagyis vélhetően az építőiparban és a mezőgazdaságban dolgozni vágyó román állampolgárok otthon keresnek munkát

13. A munkát terhelő adók nálunk a legmagasabbak Forrás: www.fn.hu

14. A munkát terhelő adók nálunk a legmagasabbak Forrás: www.fn.hu

15. II. Munkaerő-piaci helyzetkép

16. Összetett folyamatok a kárpát medencében, példák • Csökken az itt dolgozó román és szlovákok fizikai munkások száma • Külföldről haza település folytatódik (család) • Eü export de kevés multi karrier • Szlovákiai (szeged) és román befektetők megjelenése • Szlovákia-Románia Magyar o kihagyásával • Szlovák orvos Romániából • Hegesztők csábítása egymástól • Pozsonyi magyar a kolozsvári big 4 vezetője Elképesztő ingatlanárak….

17. Magyar cégek külföldre terjeszkednek - A regionális „multivá” alakulás folyamata felgyorsult A magyar piac kezd telítődni, nincs növekedési lehetőség Keleti szomszédainknál kedvezőbbek a befektetési lehetőségek, jobbak az adózási feltételek,alacsonyabbak a költségek. Magyar vállalkozások kelet-európai befektetési kedve erősödik INKÁBB KÉNYSZER MINT LEHETŐSÉG – JVSZ A régióban a magyarok Szlovákiába vitték leginkább a tőkéjüket (2007 szeptemberéig több mint 2 milliárd eurót fektettek be. 2007. novemberében 7875 magyar cég működött Romániában (357 milliós eurós jegyzett tőkével) Megbízás Szlovákiából Romániába De ezzel ellentétes folyamatokat is tapasztalunk: Szlovák és román kkv-k magyarországi megjelenése is erősödik. Legújabb megbízásunk: romániai cég részére keresünk magyarországi képviselőt.

18. Románia a magyar munka- és tőkeexport legkedvezőbb célterülete Miért éri meg Romániában vállalkozni? • Előnyös földrajzi elhelyezkedés, regionális sajátosságok ismerete,Közös anyanyelv • Kedvező adózás, (még) alacsonyabb költségek, • Dinamikusan fejlődő gazdaság, jelentős beruházások,,bővülő lakossági fogyasztás, • Az EU tagság következményei: korlátozások lebontása, → külföldi munkaerő alkalmazása már nem ütközik akadályokba Miért egyre közkedveltebb a magyarországi munkaerő Romániában? • Jól képzett munkaerő, beletanultak már a magyarok egyes pozíciókba (ld. P&Bert) • Előnyt élvez az anyanyelven történő operatív vezetés Munkavállalóként miért éri meg visszatelepülni Erdélybe/Romániába? • Ugyanakkora, vagy magasabb fizetési kondíciók • Kedvezőbb karrierlehetőségek • Jobb anyagi körülmények közé jönnek vissza (sokan polgári lakásaikat hagyták el) • Érzelmi kötődés – szülőföld vonzása (rokonság, baráti kör)

19. Munkaerő-piaci helyzetképMagyarország A gazdaság egyik legsúlyosabb problémája az alacsony foglalkoztatottság. Az EU-ban nekünk az egyik legalacsonyabb, csak Máltát előzzük meg. A 7,72 millió főből álló 15 és 74 év közötti aktív korú népességből mindösszesen 3,87 millió foglalkoztatott van!!! (munkanélküliek száma: 337 ezer fő, munkanélküliségi ráta 8%) • Alacsony foglalkoztatás okai: • magas adók • Ördögi kör: kevés a munkavállaló – csak úgy tud az állam elegendő adóbevételt beszedni, ha túladóztatja a legálisan dolgozókat- ezzel csökken a versenyképesség és a legális foglalkoztatás ráfizetésessé válik mind a munkáltatók, mind pedig a munkavállalók számára • Képzés- oktatás összhangjának hiánya • A szociális rendszer gyakran a munkától való távolmaradásra ösztönöz (800 ezer rokkantnyugdíjas van Magyarországon) Magas Költségve- tési hiány Magas adóteher Alacsony növekedés Alacsony Foglalkoz- tatás Forrás: Barabás Gyula,Makroegyensúly és növekedés – csak együtt sikerülhet című prezentációja, Közgazdász Vándorgyűlés Forrás: Figyelő, 2008.04.10

20. Általános tendencia a magyar munkaerő- piacon: ALACSONY VÁLTÁSI KEDV • Általános tendencia Európában: miközben a munkanélküliség egyre fenyegető veszély, az emberek • nem kapkodnak jobb álláslehetőségek után. • Ennek okai a következők: • egyre magasabb az eladósodás szintje (lakossági hitelek kihelyezése egyre nő), nem szívesen kockáztatják a biztos állást a bizonytalanért • Képzés romló színvonala: • - egyre több diák kap felsőfokú végzettséget, miközben a képzések színvonala ezzel arányosan romlik • hiányzik a gyakorlati oktatás, a tudás menedzselésére és a kommunikációs technikák fejlesztésére irányuló gyakorlati képzés • nyelvismeret hiánya: még mindig nehéz idegen nyelvet jól beszélő munkaerőt találni • Gyenge vagy hiányzó motiváció: a szakmai kihívás, ma már nem számít elsődleges motivációs tényezőnek • - a szakemberek inkább a meglévő biztos munkahely mellett döntenek, ahol már • ismerik a céges politikai hatalmi játékszabályokat • - nem biztos, hogy megéri a váltás, hiszen a multinacionális cégek nagyjából • ugyanazokat a perspektívákat kínálják, így kihívás szempontjából nincsenek nagy • különbségek • Alacsony mobilitási hajlandóság • Család befolyása Forrás: Vojnits Bálint: Eltűnt emberek nyomában, Manager Magazin, 2007

21. Recesszió: tényleges jó vezető/munkatárs megtalálása„már nem az elérhető legjobbat, nem csak egyet a jók közül” RENDKÍVÜL SOK MEGKERESÉS VAN ! • Manufacturing, FMCG csökken IT és Bank nő ( de nem a reatil) • Szűkülő piac/kormányzati megrendelések (it) • felvásárlások • Minőségi cserék • Sales keresések (nem jönnek a számok) • SSC –fejvadászat • KKV fejlődése (operatív vezető – tulajdonos) • Lassuló tőkebeáramlás – ITDH verseny

22. Munkaerő-piaci helyzetkép Szlovákia • Munkaerő-hiány az alábbi területeken van: • Autóipar- gépészmérnökök+szakmunkások (hegesztők, lakkozók, fémmegmunkálók) • Építőipar • Informatikai, műszaki szakemberek (számítógépmonitor-gyártás sikerágazat Szlovákiában) Munkanélküliségi ráta: 7,59 %, 198 ezer fő (2008. márciusi adat) Eddig soha nem mértek ilyen alacsony szintet az országban!! (Bár Szlovákiában a legmagasabb az állástalanok aránya az EU 27 tagállama között, de a munkanélküliek száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.) Legjobban fizetett szektor: telekommunikáció, legrosszabbul fizetett: szálloda és vendéglátóipar Felmondási idő 2 hónap- megnehezíti a munkahelyváltást • Befektetők: • Főként osztrák, német, ír, brit és magyar cégek • Elsődleges beruházók: építési beruházási területen, logisztikai parkok építése, technológiai beruházók, autóipar (pl.: Peageut, VW, KIA Motors) • Másodlagos beruházók: IT és gyógyászati terület • Harmadlagos beruházók: Service területen (pl.:bank, biztosítás, pénzügyi és HR tanácsadás)

23. Szlovákia és Magyarország közötti INGÁZÁS • Szlovákia és Magyarország közötti munkaerő mozgás elsősorban ingázás és elhanyagolható mértékben migráció. • 1999 februárjában tette meg a két ország az elő hivatalos lépést (már az EU csatlakozás előtt !) egy kölcsönös foglalkoztatásról szóló kormányközi egyezmény aláírásával. Kezdetben 400 főre vonatkozott, de pár év alatt 2000 főre duzzadt. • Az ingázók száma Magyarország és Szlovákia között közel 30 000 főre becsülhető (pontos adatok nem állnak rendelkezésre a hiányos nyilvántartás miatt).Főként az északi határmentére korlátozódik. Ingázás iránya: Dunaszerdahely Eszertgom* Komárom régióból → Korárom* Párkány Győr* * Főként az ipari parkok és azok vonzás körzetében, mivel Szlovákiában ezek kialakítása még csak most kezdődött el (infrastruktúra hiánya).

24. A keresett munkaerő típusai, a munkaviszony formái • Az ingázók nagy része szakmunkás vagy idénymunkás, illetve olyan munkakörökben való foglalkoztatás, amely a minimál bérhez kötődik. (Magyarországon a minimál bér magasabb, mint Szlovákiában, ezért a határ mentén élő munkavállalók szívesen vállalnak itthon munkát, motiváltabbak) SzlovákiaMagyarország Foglalkoztatottsági arány Aktivitási arány Foglalkoztatottsági arány Aktivitási arány 57% 70% 57% 61% • Elsősorban a magyarul beszélő munkaerőt preferálják itthon (ily módon a magyarság előnyt élvez). Munkaviszony formája: • regisztrált foglalkoztatott • jelentős hányada munkaerő kölcsönző cég általi alkalmazásban (leasing) • Magyarországon engedély nélkül dolgozhatnak a külföldiek („csak” munkaügyi hivatalba történő bejelentési kötelezettség áll fenn) Kormányzati cél: • liberalizálni a munkaerő piacot • átláthatóság és pontos nyilvántartás kialakítása – de EU szakszervezeti ellenyomás!!!

25. Munkaerő-piaci helyzetképRománia Lakosság reáljövedelem növekedése – 8% Nettó jövedelem növekedése – 15% Ipari termelés növekedése – 5.4% Építkezések mennyiségének növekedése -33.6% Kereskedelem és szolgáltatások növekedése GDP-n belül – 20.1% Külkereskedelmi növekedés – 20.55% Export növekedés – 13.7% ÖZÖNLIK A TŐKE, SOK FEJLESZTÉS, ROHAMOS ÉLETSZÍNVONAL EMELEKEDÉS MUNKAERŐ – PIACI KRÍZIS (MUNKAERŐ-HIÁNY) • Építőipar • Textilipar • informatika és telekommunikáció (magyar IT export) • Pénzügyi terület, banki szektor (különösen vezetők) • Kereskedelem, marketing • Könyvelés (gyorsan változó szabályok) • Mérnök (különösen termelésben és vezető pozícióban) • Humán erőforrás menedzsment (különösen szakosodott) • Sok a külföldi munkavállaló: főleg az építőiparban és a könnyű és textiliparban (kínaiak, magyarok). A 22 milliós Románia 9 milliós aktív lakosából a foglalkoztatottak száma csak 4,7 millió. (5,5 millióan nyugállományban vannak, 2,5 millióan Nyugat-Európában dolgoznak) Regisztrált munkanélküliek száma: 380 ezer.

26. Mobilitás Kelet-Európából jöttem…Mesterségem címere…

27. Magyarország • EU csatlakozásunk óta 70- 80 ezer magyar dolgozhatott külföldön • Mobilitás szempontjából az unióhoz velünk együtt csatlakozott államok közül a 7. vagy 8. helyen áll Magyarország (felváltva Szlovéniával). A két utolsó helyen Málta és Ciprus áll. Főbb célpontok: • Ausztria: vendéglátás, építőipar, szolgáltatás, kereskedelem • Anglia: egészségügyi dolgozók • Németország: vendéglátósok, fizikai dolgozók, szakmunkások (CNC esztergályos, hentes, lakatos, hegesztő….stb.) Alacsony mobilitás oka: • Nyelvtudás és a szakképzettség hiánya • Földrajzi távolság • Rossz közlekedés • Lakhatási, ügyintézési nehézségek • Érzelmi okok: család, barátok hiánya, csak önmagunkra számíthatunk érzés, itthoni egzisztencia feladása A kezdő diplomások mellett a 30-35 éves, magasan kvalifikált, nyelvtudással rendelkező egyedülálló emberek azok, akik leginkább belevágnak egy külföldi munkába.

28. Szlovákia, Románia Szlovákia: • A mostani egyetemisták 90 %-a kimegy angol nyelvterületre tanulni, illetve dolgozni félévtől akár több évre is (Amerika, Írország, Anglia). • A felsőfokú végzettséggel rendelkező szlovákok jellemzően nem Magyarországra jönnek dolgozni, ha a külföldi munkavállalás mellett döntenek, mert magasak az adók!! A diplomások körében a fővárosban gyakorlatilag nincs munkanélküliség, mert olyan nagy rájuk a kereslet. • Közép- Kelet- Európa IT mekkája Prága, ezért az IT szakemberek nagy része oda orientálódik. • Külföldön élő szlovákok száma: 300-500 ezer körül mozog 5 millióból Románia: • 2007-ben 2,5 millió román állampolgár dolgozott külföldön (80 % Olaszország, Spanyolország, Portugália, 20 % Németország, Nagy Britannia) • Románia célja: külföldön dolgozók hazacsábítása (Római állásbörze) Mindét országban működik egy olyan rendszer, melynek célja, hogy figyelemmel kísérhessék a külföldön dolgozó állampolgárok sorát, illetve ha haza kívánnak térni, segítsék őket a visszailleszkedésben, álláskeresésben.

29. KONKLUZIÓ Míg korábban a határon túli magyarok – kihasználva az anyaország jobb gazdasági helyzetét-jelentős számban jöttek Magyarországra dolgozni, napjainkra ez a folyamat lelassult. Romániában és Szlovákiában munkát vállaló magyar állampolgárok száma folyamatosan nő: egyre több magyar cégvezető, műszaki diplomás dolgozik Romániában. Ma a külföldön dolgozás, már nem biztos, hogy mindenképp Nyugat-Európát jelenti.

30. Kelet- közép- európai karriertörténetek(személyes tapasztalatok) A Slovák Telecom pénzügyi vezetője magyar. Egy volt kollegánk 25 évesen jelenleg bruttó 600 ezer forintnak megfelelő fizetésért dolgozik Szlovákiában. Hétfői repülőút Budapest - Bukarest között: kizárólag olyan magyarokkal találkoztunk, akik üzleti okból utaznak (nagy részük Bukarestben dolgozik és csak hétvégére járnak haza). A temesvári Klitehnima operatív igazgatója szintén magyar (20 évet élt Magyarországon, de a jelenlegi gazdasági helyzetben Romániában jobb lehetőséget kapott. És ebben a P&Bert Group segített neki ) Bojtos Tünde (aki jelenleg a temesvári irodánk vezetője): egy skót fejvadász cég közvetítésével a temesvári Solectron staffing manager-je lett, majd ezt követően a magyar tulajdonú P&Bert román leányvállalatának vezetője.

31. Köszönjük megtisztelő figyelmüket!

32. Elérhetőségeink P&Bert Management Consulting Group Budapest, Derkovits utca 10.Tel.: +36 1 483-2360 E-mail: fp@pbert.eu Honlap: www.pbert.eu www.consultationmagazin.hu