A felvilágosodás

1. A felvilágosodás Száray Miklós: Történelem III. (1. lecke)

2. A XVIII. század sokrétű eszmeáramlata. Általános jellemzői: • Úgy tekinti magát, mint az ész, értelemkorszakát: az emberi értelem, megismerő-képesség szinte mindenható, korlátlan • Öntudat: új korszak. A korábbi „sötét” korokat most az „értelem fényének” kora váltja fel. A felvilágosodás fogalma

3. Közvetlen: • a természettudományok és a technika korábbi, főleg XVII. sz-i fejlődése • Kopernikusz, Kepler, Galileicsillagászati kutatásai • Newton fizikai felismerései • anatómiai, biológiai, kémiai megfigyelések és felismerések — Száray II., 199. skk.) • A társadalmi szerződés gondolata: Thomas Hobbes és John Locke Száray II., 199. skk.) • Társadalmi változások (Anglia, Németalföld): • Alkotmányos monarchia kialakulása • Gazdasági fejlődés>könyvnyomtatás, sajtó Előzmények I.

4. Távolabbi, közvetett előzmények: • A kereszténység „szabad akarat”-fogalma • A középkori bölcselet (filozófia) törekvése az értelem és a hit szintézisére (összhangba hozására) • A hittudomány (=teológia) teremtéstani megfontolásai • A keresztény alapok tették lehetővé a felvilágosodás eszmerendszerének kibontakozását! Más világvallások közegében nem alakult ki hasonló eszmeáramlat! (Isten elutasításának – az ateizmusnak – gondolatáig csak toleráns vallás és társadalom jutott el.) Előzmények II.

5. elveti a dogmatikus gondolkodást, a tekintélyelvűséget, a zsarnokságot, az előítéleteket, a fanatizmust. • A gondolkodásbeli, politikai és gazdasági szabadságothangsúlyozza. • hagyományellenesség; Fro-banfanatikus egyházellenesség (Voltaire) • feltétlen hit a tudományban • a(z érzékelhető) tapasztalatra alapoz (empirizmus: csak a tapasztalatra épülő tudás igazolható!) • küldetéstudat: a világot nem elsősorban leírni, hanem változtatni akarja. Neveléssel, meggyőzéssel, ismereterjesztéssel az ember és a társadalom jobbítható. (E tekintetben a humanizmus utóda a felvilágosodás.) • „alkalmazott” tudomány és irodalom: feladata a gondolkodás elavult formáinak megváltoztatása. A sajtón, az irodalmon keresztül a nagyközönséghez akar eljutni. A ~ alapvető vonásai I.

6. a földi boldogság és szabadság eszményének hangsúlyozása • új történelemfelfogás: a történelem az emberiség tökéletesedésének felfelé ívelő folyamata • új, fizikai világkép: a természetet kvantitaív (=mennyiségi) módon akarja leírni • Racionalizmus a világ és az ember (társadalom) ésszerű, megismerhető, leírható, alakítható (Ratio=ész, értelem) • Empirizmus: csak az objektív tapasztalatból levezethető, tapasztalati úton igazolható ismeret igaz. Empíria=tapasztalat. • a hit és az értelem szembeállítása (helytelen: a teológia tudomány: ismeretek rendszerezett egésze. A kinyilatkoztatásban, a Jézus-eseményben és az Egyház ön-reflexiójában megnyilvánuló istentapasztalatra reflektál.) • Isten léte kérdésében sokszínű: materializmus, deizmus, szkepticizmus • állam és egyház viszonyának kérdésében különféle álláspontok (radikális szekularizációs törekvések Fro-ban.) A ~ alapvető vonásai II.

7. Montesquieu államelmélete: • „A törvények szelleme” - a három államhatalmi ág elválasztása (törvényhozó, végrehajtó, igazságszolgáltató) • Népképviselet, cenzusos választójog • Földrajzi determinizmus • Rousseau államelmélete: • Közvetlen részvételen alapuló népuralom • A társadalmi bajok oka a magántulajdon (egy idealizált aranykort feltételez – vö. „ősközösség”) • A gyakorlat: a francia forradalom a jakobinus diktatúrához, zsarnoksághoz vezet! A francia felvilágosodás államelmélete

8. Többféle viszonyulás Isten létének kérdéséhez és az Egyházhoz: • Deizmus – Isten megteremtette a világot de nem avatkozik be működésébe • Agnoszticizmus – értelemmel nem eldönthető, hogy létezik-e Isten • Ateizmus – istentagadás (pl. D’Alembert) • Voltaire – istenhívő de egyházellenes. A vallás közérdek, a rend és erkölcsök fenntartása miatt. A felvilágosodás és a vallás

9. Fiziokratizmus: (Quesnay és Turgot): • Az gazdaság szabadon működő rendszer – szabad verseny • Az állam feladata a tulajdon- és vállalkozási szabadság biztosítása • Az új érték a földből származik: • A mezőgazdaság elsőbbsége • Bányászatra alapuló ipar • A kereskedelem nem termel új értéket • Adam Smith (a modern közgazdaság-tudomány atyja. Műve: „A nemzetek gazdagsága”): • Szabad-verseny (szabad kereskedelem, szabad árszabás, szabad munkaerővándorlás) • Szabadpiac: „láthatatlan kéz” szabályozza (=kereslet, kínálat) A XVIII. sz közgazdasági elméletei

10. Európa kevésbé fejlett területein („periféria”) a felvilágosodás eszméire és gyakorlatára alapozva az uralkodók abszolutisztikus módon kormányozva felülről jövő gazdasági és társadalmi reformokat hajtanak végre. • II. (Nagy) Frigyes porosz király • II. (Nagy) Katalin orosz cár (őt megelőzően I. Nagy Péter) • Mária Terézia ill. II. József A felvilágosult abszolutizmus