7.5 A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése

1. A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűző­dő viták (pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél). 7.5A kiegyezés megszületésének okai.A kiegyezés tartalma és értékelése

2. (Emelt szint) A kiegyezés alternatívái, a kiegyezéshez fűződő viták (pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél). 7.5 (Középszint)A kiegyezés megszületésének okai.A kiegyezés tartalma és értékelése

4. A tizenhárom aradi vértanú és azok emlékszobra

6. 1849.Október 06.

7. Megtorlás és a Bach-korszak A kiegyezés megszületésének okai Kiegyezés http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=57 Dualista alkotmányos monarchia

8. Megtorlás Húsvéti cikk 1865 1866 Königratz Ferenc József Bismarck Haynau 1849.okt.06. Bach-korszak Centralizációs politika kudarca Passzív ellenállás nehézségei A magyar társadalom gazdasági helyzete A Habsburg Birodalom nemzetközi helyzete Passzív ellenállás 1867 KIEGYEZÉS Dualista alkotmányos monarchia Deák Ferenc Solferino 1859 Októberi diploma Osztrák Magyar Monarchia Februári pátens „Nem engedünk a 48-ból” Ferenc József Andrássy Gyula Provizorium

9. Császári kormányzat véres bosszút állt Haynau nyílt abszolutizmust vezetett be Magyarország teljes beolvasztása A magyar vezető réteg zöme Bach-korszak A Passzív ellenállás Károsan befolyásolta a magyar polgári fejlődést Ferenc József (Teljes elutasítás) http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=9370

10. Császári kormányzat véres bosszút állt Haynau nyílt abszolutizmust vezetett be Magyarország teljes beolvasztása A magyar vezető réteg zöme Bach-korszak A Passzív ellenállás Károsan befolyásolta a magyar polgári fejlődést Ferenc József (Teljes elutasítás) http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=9370

11. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1803_oktober_17_deak_ferenc_szuletese/http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1803_oktober_17_deak_ferenc_szuletese/ Kehidai remetesége ellenére Deák Ferenc a szabadságharc leverése után a magyar közélet vezéralakja lett, amit zsenialitása mellett hitelessége és következetessége indokol meg leginkább. A „nemzet prókátorát” még a császári udvar is tisztelettel kezelte, Deák azonban 1850-ben elutasította Anton Schmerling osztrák igazságügy-miniszter – nem hivatalos – bécsi meghívását, ezzel pedig a kibontakozó passzív ellenállás szimbóluma lett; a politikus a következő évek során az elzárkózástól remélte a szabadságharc során elbukott magyar ügy sikerét, miközben kitartóan ragaszkodott a jogfolytonossághoz, a ’48-as státusz visszaállításához, és – szigorúan békés eszközökkel – a neoabszolutista berendezkedés ellehetetlenítésére törekedett. A passzív ellenállás mindazonáltal nem jelentett tehetetlenséget, amit az is kiválóan mutat, hogy Deák 1854-től a főváros zajára cserélte fel a vidék nyugalmát, és a pesti Angol Királynő Szállóban bérelt lakosztályában gyűjtötte maga köré a neoabszolutista korszak magyar értelmiségét. (Tarján M. Tamás) Deák Ferenc Vendéglő az Angol Királynéhoz Budapesti hírharang* http://mek.oszk.hu/04900/04933/html/mhuracsok0003.html

12. http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1803_oktober_17_deak_ferenc_szuletese/http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1803_oktober_17_deak_ferenc_szuletese/ Kehidai remetesége ellenére Deák Ferenc a szabadságharc leverése után a magyar közélet vezéralakja lett, amit zsenialitása mellett hitelessége és következetessége indokol meg leginkább. A „nemzet prókátorát” még a császári udvar is tisztelettel kezelte, Deák azonban 1850-ben elutasította Anton Schmerling osztrák igazságügy-miniszter – nem hivatalos – bécsi meghívását, ezzel pedig a kibontakozó passzív ellenállás szimbóluma lett; a politikus a következő évek során az elzárkózástól remélte a szabadságharc során elbukott magyar ügy sikerét, miközben kitartóan ragaszkodott a jogfolytonossághoz, a ’48-as státusz visszaállításához, és – szigorúan békés eszközökkel – a neoabszolutista berendezkedés ellehetetlenítésére törekedett. A passzív ellenállás mindazonáltal nem jelentett tehetetlenséget, amit az is kiválóan mutat, hogy Deák 1854-től a főváros zajára cserélte fel a vidék nyugalmát, és a pesti Angol Királynő Szállóban bérelt lakosztályában gyűjtötte maga köré a neoabszolutista korszak magyar értelmiségét. (Tarján M. Tamás) Deák Ferenc Vendéglő az Angol Királynéhoz Budapesti hírharang* http://mek.oszk.hu/04900/04933/html/mhuracsok0003.html

13. 1859 Cavour Solferino Az olasz –francia- osztrák háborúban elszenvedett vereség leleplezte a birodalom gyengeségét. A fegyverszünetet Ferenc József nem utolsósorban a magyar felkeléstől tartva kötötte meg. Bachot menesztette. A nemzeti ellenállás immár tömegmozglamakban öltött testet. Nemzeti tüntetéssé vált Kazinczy Ferenc születésének 100 . évfordulója, a Kisfaludy- a Berzsenyi megemlékezés, Erkel Hunyadi László című operájának pesti előadása. 1860. Március 15-ét utcai fölvonulással ünnepelte meg az egyetemi ifjúság. A katonaság sortüze megölt egy joghallgatót. Temetésén 60 ezres tömeg tüntetett. A katonaság már nem mert közbelépni. Széchenyi német nyelvű – névtelen- röpiratban maró gúnnyal leplezte le az új abszolutizmus rendszerét. A rendőrség kíméletlenül zaklatta. Széchenyi maga ellen fordította pisztolyát (1860). Az emberek politikai gyilkosságról suttogtak. A gyászünnepségek fenyegető komorsággal zajlottak. (Tk 9.-128.old/ Závodszky Géza) Ferenc József „Nem engedünk a 48-ból” Októberi diploma Februári pátens A kiegyezéshez vezető út 1849-1868 /projekt/ http://users.atw.hu/reniew/toriproj/index.html

14. 1859 Cavour Solferino Az olasz –francia- osztrák háborúban elszenvedett vereség leleplezte a birodalom gyengeségét. A fegyverszünetet Ferenc József nem utolsósorban a magyar felkeléstől tartva kötötte meg. Bachot menesztette. A nemzeti ellenállás immár tömegmozglamakban öltött testet. Nemzeti tüntetéssé vált Kazinczy Ferenc születésének 100 . évfordulója, a Kisfaludy- a Berzsenyi megemlékezés, Erkel Hunyadi László című operájának pesti előadása. 1860. Március 15-ét utcai fölvonulással ünnepelte meg az egyetemi ifjúság. A katonaság sortüze megölt egy joghallgatót. Temetésén 60 ezres tömeg tüntetett. A katonaság már nem mert közbelépni. Széchenyi német nyelvű – névtelen- röpiratban maró gúnnyal leplezte le az új abszolutizmus rendszerét. A rendőrség kíméletlenül zaklatta. Széchenyi maga ellen fordította pisztolyát (1860). Az emberek politikai gyilkosságról suttogtak. A gyászünnepségek fenyegető komorsággal zajlottak. (Tk 9.-128.old/ Závodszky Géza) Ferenc József „Nem engedünk a 48-ból” Októberi diploma Februári pátens A kiegyezéshez vezető út 1849-1868 /projekt/ http://users.atw.hu/reniew/toriproj/index.html

15. A sikertelen 1861-es rendezési kísérletet a Schmerling nevével fémjelzett ideiglenes rendszer – provizórium – követte, ennek négy éve alatt azonban a háttérben már megkezdődtek a kiegyezésről szóló alkudozások. Deák 1865 áprilisában – álnéven – megjelentetett Húsvéti cikkével ez a vita nyilvános formát ölthetett, egyúttal pedig a politikus végre az őt megillető helyre került, ugyanis magyar részről ő irányította a kiegyezésről szóló tárgyalásokat. 1865 során Ferenc József menesztette Schmerlinget, ismét összehívta a magyar országgyűlést, és a Pragmatica Sanctio alapjából kiindulva konzultációt kezdeményezett Deák Ferenccel. Az 1866-os porosz-osztrák háborúban elszenvedett újabb vereség hamarosan felgyorsította a kiegyezési folyamatot. 1865 Húsvéti cikk 1865. április 16. | Megjelenik Deák Ferenc Húsvéti cikke a Pesti Naplóban /: Tarján M. Tamás/ http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1865_aprilis_16_megjelenik_deak_ferenc_husveti_cikke_a_pesti_naploban 1866 Königratz Bismarck 1867 KIEGYEZÉS Kiegyezés http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=57

16. A sikertelen 1861-es rendezési kísérletet a Schmerling nevével fémjelzett ideiglenes rendszer – provizórium – követte, ennek négy éve alatt azonban a háttérben már megkezdődtek a kiegyezésről szóló alkudozások. Deák 1865 áprilisában – álnéven – megjelentetett Húsvéti cikkével ez a vita nyilvános formát ölthetett, egyúttal pedig a politikus végre az őt megillető helyre került, ugyanis magyar részről ő irányította a kiegyezésről szóló tárgyalásokat. 1865 során Ferenc József menesztette Schmerlinget, ismét összehívta a magyar országgyűlést, és a Pragmatica Sanctio alapjából kiindulva konzultációt kezdeményezett Deák Ferenccel. Az 1866-os porosz-osztrák háborúban elszenvedett újabb vereség hamarosan felgyorsította a kiegyezési folyamatot. 1865 Húsvéti cikk 1865. április 16. | Megjelenik Deák Ferenc Húsvéti cikke a Pesti Naplóban /: Tarján M. Tamás/ http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1865_aprilis_16_megjelenik_deak_ferenc_husveti_cikke_a_pesti_naploban 1866 Königratz Bismarck 1867 KIEGYEZÉS

17. Dualista alkotmányos monarchia Királlyá koronázták Ferenc József felelős magyar kormány nevezett ki Andrássy Gyula DIÓSZEGI ISTVÁN: Andrássy http://epa.oszk.hu/00000/00003/00001/fej02.htm Országgyűlés elfogadta közös ügyeket hadügy ezek fedezésre szolgáló pénzügy külügy

18. A kiegyezési törvény első lapjaN 45  –  Regnicolaris Levéltár  –  Archivum Regni  –  Ladula H Privilegia recte articuli – Ser. A – Fasc. 2. – 1867 Deák elérte, hogy az uralkodó – gróf Andrássy Gyula vezetésével – felelős magyar kormányt nevezzen ki, mely az 1867. évi XII. törvénycikkellyel aztán törvényerőre emelte az elmúlt évek tárgyalásainak gyümölcsét. A „haza bölcsének” erőfeszítései nyomán megszületett a dualista rendszer, mely ugyan a had- és pénzügyek terén is „engedett a negyvennyolcból”, ezzel együtt azonban biztosította Magyarország modernizációjának és felzárkózásának a törvényi kereteit. Deák érdemei mindazonáltal nem merültek ki a kiegyezés tető alá hozásában, hosszú ideig ugyanis gyakorlatilag az ő személyes tekintélye biztosította az Andrássy-kormány eredményes működését a függetlenségpárti közvélemény és a kossuthi emigráció ellenében. (Tarján M. Tamás)

19. A kiegyezéshez vezető út http://www.youtube.com/watch?v=rgJKQBiWmj0 Tárjuk fel, hogyan változtak a kormányzatot és a magyar vezető réteget megegyezésre szorító külső és belső tényezők!

20. I. Ferencz József király és Erzsébet királyné koronázása.(Engerth K. festménye a budai kir. várpalotában. A cs. és kir. főudvarmesteri hivatal engedélyével. Tull Ödön másolata alapján.)

21. Korszerű jog- és igazságszolgáltatási rendszer jött létre, amely lényegében megfelelt a korabeli európai színvonalnak. Az állampolgárok törvény előtti egyenlősége és a bírák függetlensége ekkor vált a magyar joggyakorlat szerves részévé. Kormánya a centralizmus és az önkormányzat elveinek egyidejű érvényesítésével korszerűsítette a közigazgatást. A megyék helyi ügyekben való önkormányzata, úgyszintén a közigazgatás közegeinek választása is fennmaradt, és a törvény azt is megengedte, hogy a megyegyűlések továbbra is foglalkozzanak országos ügyekkel. Az országgyűlés törvényeinek és a kormány rendeleteinek végrehajtásáról viszont nem lehetett többé vita, és hogy valóban ne is legyen, arról a kormány által kinevezett főispán kezeskedett. Ekkor született meg a népiskolai törvény, amely az elemi iskola elvégzését kötelezővé tette valamennyi iskolás korú gyermek számára. És ekkor fogadta el a parlament az európai viszonylatban egyedülálló nemzetiségi törvényt, amely nyelvi és kulturális tekintetben teljes egyenjogúságot biztosított a haza másajkú lakóinak. Miközben a nagy európai országokban rendeletileg tiltották a nemzetiségi nyelvhasználatot, Magyarország egy időre békés sziget lett a rögeszmés nyelvi uniformizálás tengerében.

26. Deák Ferenc Élete és tevékenysége 1808 és 1854 között Kehidán lakott. Deák egy Zala megyei köznemesi família hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot, de családi élete mégis szerencsétlenül alakult, édesanyja, Sibrik Erzsébet ugyanis belehalt a szülésbe, ő pedig nagybátyja házához – egy szoptatós dajkához – került. A gyermek ötéves korában aztán édesapját is elveszítette, így testvérei és Hertelendy György gyámsága alatt nevelkedett, és tanult. Deák 1823-ban oklevelet szerzett a győri jogi akadémián, majd szűkebb pátriájában ügyvédként praktizált, és alügyészként, illetve jegyzőként – később pedig alispánként – a vármegye közéletében is komoly szerepet vállalt. A „haza bölcsének” karrierje 1833-ban ívelt fel, miután bátyja, Antal váratlanul megbetegedett, és maga helyett öccsét küldte követnek a pozsonyi országgyűlésre Deák Ferenc otthona - A kehidai Deák-kúria Deák Ferenc születése http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1803_oktober_17_deak_ferenc_szuletese/

27. Zala megyében tiszti ügyész, árvaszéki jegyző, 1832-től helyettes alispán volt, 1833-tól a pozsonyi országgyűlésen lett követ. Kiemelkedő tudása, határozottsága, beszédkészsége, erkölcsi tartása révén a reformellenzék egyik hangadója, majd az 1839-40-es diétán Wesselényi és Kölcsey távozása után a liberális ellenzék hivatalos vezetője lett. Országos tekintély övezte, nagy szerepe volt az amnesztia kiharcolásában, az ipari, bank- és kereskedelmi viszonyokat javító törvények meghozatalában, szót emelt a magyar nyelv ügyében, a halálbüntetés ellen, a lelkiismereti és szólásszabadság mellett, az úrbéri viszonyok megszüntetésért. 1843-44-ben részt vett a büntető törvénykönyv kidolgozásában, a közteherviselést szorgalmazta, de a javaslatot követő véres zalai zavargások miatt visszavonult. Otthonról is támogatta a védegyleti mozgalmat, közvetített Széchenyi és Kossuth vitájában, bár inkább az utóbbi oldalán állt. 1846-47-ben ő öntötte végleges formába a szabadelvű tábor programját, az Ellenzéki Nyilatkozatot. Betegeskedése miatt nem vállalt követséget, vidéki életéből az 1848-as forradalom mozdította ki: március 20-tól a megyei közgyűlés kérésére részt vett az országgyűlésen, igazságügy-miniszter volt 1848 áprilistól a Batthyány-kormányban, júliusban az első népképviseleti országgyűlés tagja lett, a hűbéri maradványok felszámolására tett törvényjavaslata már nem léphetett életbe. Deák igyekezett mérsékelni Kossuthot, ellenezte a Béccsel való szakításhoz vezető jogszabályokat, a békéről tárgyalt Innsbruckban és Bécsben.

28. Magyar részről Deák vezette az 1867-es kiegyezéshez vezető tárgyalásokat, a kiegyezés Magyarország belső önkormányzatát a külügy, a hadügy, és ezek fedezését szolgáló pénzügyek közössége mellett rögzítette, e terheket 70:30 arányban viselte a két ország. Deákot ekkor kezdték a haza bölcsének nevezni. A nevét viselő párt vezetője lett az 1865-68-as országgyűlésen, de kormánymegbízatást nem vállalt. Állam és egyház szétválasztását, a polgári házasságkötést szorgalmazta, utolsó beszédét is egyházpolitikai kérdésekről tartotta. Számos író, költő, így Arany János, Kemény Zsigmond és Gyulai Pál volt a barátja, ők alkották az ún. irodalmi Deák-pártot. Nem alapított családot, Vörösmarty árváit fogadta gyermekeivé. 73 évesen, 1876. január 28-án halt meg Budapesten.Deák koncepciózus reformer, mesteri taktikus volt, puritán és szerény. Alig voltak személyes ambíciói, politikusi pályáján erkölcsi értékek mozgatták. Kemény vitapartnerként ismerték, aki nem feledte a helyes arányokat. Elítélte a fanatizmust, kiegyensúlyozottan, higgadtan politizált, végsőkig ragaszkodott az alkotmányossághoz, s védte a nemzet érdekeit. Kényelmes ember volt, de jogi-politikai kérdésekben nem kímélte magát. http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=12330&pIdx=2&print=1 Deák Ferenc életének és munkásságának óriási az irodalma. A számos forrás közül - magán életének bemutatása szempontjából - kiemelkedik Eötvös Károly: Deák Ferenc és családja, Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéből, valamint Király Béla: Deák Ferenc című munkái. Pillanatok Deák Ferenc életéből http://users.atw.hu/historiamozaik/pillanatok_deak_ferenc_eletebol.html

29. Andrássy Gyula Nyugat, 1910/20 szám/ Halász Imre: Egy letünt nemzedék /Gróf Andrássy Gyula II. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00066/01887.htm

30. A XIX. század második fele Felvidék Rendhagyó történelemóra 9. rész - Felvidék a XIX. század második felében http://www.youtube.com/watch?v=IWFBAZevozI Kárpátalja Rendhagyó történelemóra II/5 - Bach korszak /Kárpátalja/ http://www.youtube.com/watch?v=5EK_FENq660