3.2 A kis- és közepes vállalkozások információs rendszerei

1. 3.2 A kis- és közepes vállalkozások információs rendszerei Erdős Ferenc 2005.

2. A kkv-k információs rendszerei Vállalatirányítási rendszerek vs. ügyviteli rendszerek Ügyviteli rendszerek: • kevesebb modulból állnak • megfelelő telepítés után gyakorlatilag azonnal működnek ERP-rendszerek: • jóval több kapcsolódó szolgáltatás • bevezetése hónapokat, speciális esetben akár éveket is igénybe vehet

3. A kkv-k információs rendszerei Ügyviteli rendszerek a kkv-knál • elsősorban a kkv-k számára fejlesztik; • számukra túl komoly beruházás és sokszor felesleges egy ERP-rendszer bevezetése; • a rendszerekben megtalálható modulok rendszerint önállóan is használhatóak, együttesen pedig általában lefedik egy cég könyveléséhez kapcsolódó feladatköröket; • sokszor alapvető problémát jelent a kkv‑k esetében, hogy több ügyviteli rendszerük van, melyek nem egységesek és integráltak;

4. A kkv-k információs rendszerei ERP-rendszerek a kkv-knál • a hazai kkv‑knak szánt ERP-rendszereket kínáló cégek jelentős része nagy nemzetközi fejlesztő; • a kkv-szektor esetében a vállalatok csak ritkán alkalmaznak ERP-rendszert; • esetenként a kkv‑k könnyebben ki tudják használni egy ERP‑rendszer által elérhető előnyöket, ugyanis szervezeti struktúrájuk sokkal átláthatóbb és rugalmasabban alakítható.

5. A kkv-k információs rendszerei Néhány – elsősorban közepes méretű vállalkozásnak kínált – ERP-rendszer

6. A kkv-k információs rendszerei Az ERP‑rendszerekkel rendelkező hazai vállalatok aránya, vállalati méret szerinti bontásban (2005‑ben) Forrás: GKI

7. A kkv-k információs rendszerei ERP-rendszer bevezetését 2 éven belül tervező vállalatok aránya, az ilyen rendszerrel nem rendelkező vállalatok körében (2005‑ben) Forrás: GKI

8. A kkv-k információs rendszerei Alkalmazáshasználat • az ERP bevezetésének egy speciális esete; • az informatikai szolgáltató cég az informatikai infrastruktúrát nem kizárólagosan egyetlen vállalat rendelkezésére bocsátja, hanem azt egyszerre több kkv használja; • költséghatékony megoldás; • nincs szükség kezdeti tőkére; • kiszámítható havidíj; • a megrendelt szolgáltatások köre könnyen bővíthető vagy szűkíthető.

9. A hazai kkv-k IKT-mutatói Számítógép‑használat a hazai vállalatok körében (2005‑ben) Forrás: GKI

10. A hazai kkv-k IKT-mutatói Internethasználat a hazai vállalatok körében (2005‑ben) Forrás: GKI

11. A hazai kkv-k IKT-mutatói Internethasználat az európai kkv‑k körében (2004‑ben) Forrás: EUROSTAT

12. A hazai kkv-k IKT-mutatói Szélessávú internethasználat a hazai vállalatok körében (2005‑ben) Forrás: GKI

13. A hazai kkv-k IKT-mutatói Saját vállalati honlappal rendelkező, hazai vállalatok aránya (2005‑ben) Forrás: GKI

14. A hazai kkv-k IKT-mutatói e-kereskedelem • Az internethasználat egyre általánosabbá válásával párhuzamosan az elektronikus beszerzés és értékesítés lehetőségét – a nagyvállalati szektor mellett – egyre több kkv használja ki. • Az elektronikus nagykereskedelem (B2B) technikai alapját EDI-rendszerek képezik. • Az EDI (Electronic Data Interchange) elektronikus adatcserét jelent, amely a számítógépes programok közötti szabványos kommunikációban és adatfeldolgozásban realizálódik. • Az EDI‑rendszerek kiépítése korábban – a magas költségek miatt – kizárólag a nagyvállalatok privilégiuma volt. • Az elektronikus kereskedelem mint tágabb értelemben vett potenciális lehetőség megjelenését a WWW protokoll kifejlesztése és ennek eredményeképpen az internet széles körű elterjedése eredményezte, így az interneten alapuló alternatív EDI-technológiák megjelenése ma már a kkv‑k számára is lehetővé teszik a B2B kereskedelem előnyeinek kihasználását.

15. A hazai kkv-k IKT-mutatói Az internetet beszerzésre használó kkv‑k aránya (2003‑ban) Forrás: EUROSTAT

16. A hazai kkv-k IKT-mutatói Az internetet értékesítésre használó kkv‑k aránya (2003‑ban) Forrás: EUROSTAT