700 likes | 903 Views
Vezetés. A vezetésszociológia történelmi állomásai. Történelmi állomások I. F.W.Taylor – XIX. század vége A vezetés objektív alapjainak feltárására törekedve ipari műhelyekben kutatott A vezetést nem emberi, hanem technikai problémákra viszi vissza és eltárgyiasítja
E N D
Történelmi állomások I. F.W.Taylor – XIX. század vége • A vezetés objektív alapjainak feltárására törekedve ipari műhelyekben kutatott • A vezetést nem emberi, hanem technikai problémákra viszi vissza és eltárgyiasítja a munkaeszközök alkalmassága az emberrel kapcsolatban az elfáradás és normál teljesítmény, a kézügyesség, a testalkat munka vonatkozása foglalkoztatják, • Vizsgálatainak középpontjában a munkatermelékenység áll • A vezetés sematizálásából alakul ki a funkcionális rendszer, melynek lényege: minden vezető – teendőt – feladatkörök szerint felbont és a feladat és a feladatköröket vezetési tisztviselők között osztja szét
Több évtizedes kutatás alapján létrehozza a tudományos üzemvezetés rendszerét – rámutat, hogy nemcsak erővel, anyaggal, hanem az idővel is gazdálkodni kell • A munkamódszer és munkateljesítmény között szoros összefüggés áll fenn
Ford – XX., század 20-as évek • Kifejleszti új termelésszervezési, vezetési módszerét, a folyamatos gyártást a folyamatosság, mint a termelés hatékonyságának tényezője • 1908-1927 között egy típust a „T” modellt gyártották • 1908 – 18.000 autó, 1926-ban 2,5 milliós gépkocsi termelésig jutottak el – a termelés tömegszerűsége • Folyamatos gyártás sajátosságai: • A gyártási folyamat elemi műveletekre bontása, specializálódása • Egyes műveleteknek meghatározott munkahelyekhez való rögzítése – célgépek beállítása • A munkahelyek folyamat szerinti sorrendje • A munkák időbeni összehangolása, megszakítás nélküli, egyirányú áramlás.
Történelmi állomások II. H. Fayol – XIX. század vége – XX. század eleje • A vezetés egysége és komplexitása • Taylorral vitába szállva a vezetőre hárítja vissza a rendelkezéssel járó felelősség teljes körét • Olyan vezetést akar, amelynek vannak törvényei, szabályai, egyszerű, áttekinthető, megtanulható és alkalmazható elsőként fogalmazta meg a rendszeres vezetőképzés szükségességét • Elsőként adta közre a polgári vállalatok igazgatási munkájának rendszerezését, elemezte az irodai, ügyviteli munkafolyamatokat, összefoglalta az ennek ellátásához szükséges ismereteket /14 princípium/
E. Mayo – XX. század 30-40-es évek • Hangsúlyozta, hogy az ember viszonya a munkatársaihoz, munkájához és munkahelyéhez nagy mértékben befolyásolja munkateljesítményét • Pszichológiai szemléletű irányzatának kialakításával új iskolát teremtett: a vezetés hatékonysága emelése érdekében a személyi motiváció fontosságát hangsúlyozta, egyének és csoportok esetén spontán internakciókat, kommunikációkat, interperszonális kapcsolatokat emelte ki
Taylor, Fayolaz embert akarta a gépekhez alkalmazni, Mayo ezzel szemben az emberi tényezők szerepének az előtérbe helyezésével teremtett új irányzatokat • a rossz közérzet a munkát teljesen megbéníthatja, a rutin munkát pedig gyenge hatásfokú munkává torzíthatja • amíg Taylor a munkát racionalizálta, addig Mayo a munkát humanizálta • azt vallja, hogy az ember szívesen dolgozik, mert csak munkáján keresztül elégítheti ki társadalmi rang és pozíció utáni vágyát • a vezetés egyik legfontosabb feladata ezért: minden szinten a munkahelyi megelégedettség feltételeinek biztosítása
Általános értelemben… • A vezetés– a dolgoknak, eszközöknek, gépeknek, berendezéseknek és embereknek, emberi kollektíváknak kijelölt cél irányában, szervezett módon való működtetését jelenti. • H. Fayol (1884-1925) a vezetés tudomány egyik úttörője szerint: „vezetni annyit jelent, mint tervezni, szervezni, közvetlenül irányítani, koordinálni és ellenőrizni.”
A vezetés tudomány és művészet • Általános elvei és törvényszerűségei vannak • Ezeket saját tehetségének és képességének megfelelően alkalmazza a vezető – vezetői tevékenysége során
Irányítás • AZ IRÁNYÍTÁS FOGALMA • Igen közel áll a vezetéshez, sőt azzal bizonyos értelemben dialektikus egységet alkot, • Vezetni valamilyen szervezetet, illetve szervezethez tartozó embereket kell • A szervezet tevékenységének célirányosnak kell lennie • Az irány megjelölése és betartásának biztosítása vezetői feladat ↘↙ • Ebben az esetben a vezetés egyben • Irányítás is – szinonim fogalomként használható
Vezetési funkciók • Termelési – műszaki • Kereskedelem • Szociális – személyzeti • A dolgozók felvétele, munkába állítása, továbbképzése, munkájuk szakmai értékelése, bérezése, munkájuk szociális és egészségügyi feltételeinek biztosítása • Pénzügyi • Számviteli
Közvetlen irányítás A feladatok végrehajtása rendelkezésekkel, utasításokkal.
Vezetési szintek • Felső - M I T • Középső - H O G Y A N • Alsó - M I L Y E N E S Z K Ö Z Ö K- KE L lehet és kell megvalósítani a célt? • A vezetői hierarchiában lefelé haladva nő az operatív munkák aránya.
VEZETÉSI STÍLUS Fogalma: irányadó vezetői magatartások összessége A vezető mások által érzékelt magatartása –mitmond, mit tesz – jeleníti meg a vezetési stílust
BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK • a vezető személyisége • a szervezet céljai • a vezető céljai • a csoport összetétele • a csoporttagok céljai • a csoport értékrendje • a szervezeti kultúra
Klasszikus vezetési stílusok Lewin • Autokratikus • Demokratikus • Passzív
Autokratikus: centralizált kemény kezű vezetés, nem igényli a munkatársak véleményét – a döntéseket egyedül hozza meg, nem tájékoztat, ugyanis információval csak ő rendelkezik; • Demokratikus:ösztönöz a kezdeményezésre és a vélemény alkotásra, decentralizált, ugyanakkor határozott vezetés jellemzi, a jövő feladatai, a célok mindenki előtt ismertek, a feladatok meghatározása a beosztottak széles körét vonja be;
Passzív:- laissez-faire(szabadkezet adó) „kullog az események után”. • Nem igényli munkatársai véleményét, de ha van azokkal nem száll szembe – inkább tanácsol, valójában nincs irányítás, nincs koordinálás. ⇩ ez a vezetési stílus csak magas szakmai színvonalon álló, gyakorlott és jó szellemű (a szervezethez lojális, odaadó) beosztottakkal hozhat eredményt.
A munkavállalókról megfogalmazott előfeltevések szerint • D, McGregor – XY elmélete • E, Mayo – A társas igényű ember • Maynard – Döntésközpontú elmélet
D, McGregor – X elmélet – racionális gazdasági ember • Elsősorban a gazdasági ösztönzők motiválják • Passzívak, manipulálhatók, ellenőrizendők • Érzelmeik irracionálisak, kiszámíthatatlanok • Eredendően lusták, ezért külsőleg ösztönözni kell őket • Saját természetes céljaik és a szervezet céljai ellentétesek Velejáró vezetési stratégia – kalkulatív, „ felsőbbrendű „ típus
D, McGregor – Y elmélet – Önmegvalósító, önfejlesztő ember • A szükségletek, indítékok hierarchiája • Továbbfejlődés és bizonyos mértékű autonómia iránti igény • Önkontrollra képes – a külső ösztönzőket fenyegetőnek érzi • Alkalom esetén hajlandó a saját és a szervezet céljainak összehangolására Velejáró vezetési stratégia – a munkavállalókkal kapcsolatos pozitív szemlélet
E, Mayo – Társas igényű ember • Alapvetőek a társadalmi igények, a munkával való azonosuláshoz a társas kapcsolatok • Az értelmet nemcsak a munkában, hanem a társas kapcsolatokban keresi • Képes a vele egyenrangúak csoportjának társadalmi befolyásolására • Fogékony az olyan vezetés iránt, amely társadalmi és elismerés iránti igényeit igyekszik kielégíteni Velejáró vezetési stratégia – „ pszichológiai egyezség „
Maynard – Döntés központú elmélet • Döntés – utasítás • Döntés – meggyőzés • Döntés együtt
Döntés - utasítás • Erősen centralizált a döntés • A beosztottak véleményére nem kíváncsi • A motiváció alapja a fenyegetés és a büntetés
Döntés - meggyőzés • Figyel a dolgozók véleményére, de egyedül dönt • Igyekszik meggyőzni őket döntése helyességéről • Már nemcsak büntet, megjelenik a jutalmazás alkalmazása
Döntés együtt • Egymás iránti bizalmon és tiszteleten alapul • Döntéseibe bevonja a munkatársakat • Közösen határozzák meg a célokat és a végrehajtás módszereit • Ritka a büntetés, gyakori a jutalmazás
Vezetővel kapcsolatos kérdések • Hogyan lesz valaki vezető? • pszichológia, szociálpszichológia • Hogyan tevékenykedik a vezető? • szervezés, illetve vezetéselmélet • Mi a vezető társadalmi megítélése? • szociológia
Az angol nyelv következetesen megkülönbözteti: A leader és manager fogalmát
Vezető és manager közti alapvető különbségek • VEZETŐ hat az emberekre (érzelmeikre) • MANAGER inkább együttműködik velük mindketten • Motiválják őket, • Befolyásolják a szervezet működését
VEZETŐ egy viszonylag kötött pályán mozog, korlátozott szabadsággal A szervezeti struktúra és működési körülmények állandósága, a hagyományos vállalati célok és szokások, a vezetettek iránti felelősség beszűkítik mozgásterét. • MANAGER • szabadsága lényegesen nagyobb, hiszen többnyire egyedül dolgozik nem team-munkát végez. • A vállalati korlátok is kevésbé kötik, mivel működésében nagyobb szerepe van a cégen kívüli tevékenységnek. • A legfontosabb pozitív VEZETŐI tulajdonságokkal rendelkeznie kell, azonban az arányok mások.
A siker A SIKER A kitűzött cél elérése • Ez kiemeli a helyes célkitűzés fontosságát • A célkitűzés akkor helyes, ha a cél nehezen de megvalósítható • A megvalósíthatatlan célkitűzés értelmetlen, a könnyedén megvalósítható pedig nem visz hatékonyan előre
A vezetés sikere attól függ… • Mennyire jók a vállalat vagy vállalkozás alapvető céljai • Mennyire hisznek a célokban • Mennyire sikerül a munkatársak motiválása, hogy tehetségük alkotó energiájuk legjavát adják A SIKERHEZ NEM A HELYES GONDOLKODÁS, HANEM A HELYES CSELEKVÉS VEZET!!
A sikerhez vezető út lépcsői • Akarni • Merni • Tudni • Csinálni • Kitartani • Hallgatni
Az ember, mint kockázati tényező I. • Az ember kockázat vizsgálata a munkavégzés jellemzői,valamint • A munkát végző ember sajátosságai közötti megfelelés elemzését, értékelését jelenti. • → A szervezet „lelke”, kultúrája ad további magyarázatot ahhoz, hogy megalapozottabb információnak legyenek az emberi cselekvés mozgatórugóiról.
A munkavégzés eredményének elemzése. • A terhelések megállapítása. • A szervezeti és vezetési kultúra elemzése.
4. A személyzeti rendszerek → biztosítják a belső értékek érvényesülését a szervezet működésében, az emberi erőforrás fejlesztését, a minőségbiztosításhoz kapcsolódó és a szervezet tagját érintő feladatok végrehajtását, → a személyügyi szakterületnek kiemelt jelentőséget kell kapnia a minőség biztosításában a./ a munkakör ellátásához szükséges követelmények meghatározása, b./ a kiválasztási rendszer, c./ a beválás figyelése, d./ a teljesítmény menedzsment, e./ a tudás menedzsment.
Az ember, mint kockázati tényező II. Az emberi kockázat elemzése A kockázatelemzés során azt vizsgáljuk, hogy veszélybe kerül-e a folyamat megbízhatósága , vagyis a rendszer hogyan működik.
A megbízható működés jellemzői • Hibamentesség • Tartósság • Javíthatóság
Az emberi kockázat értékelésének várható eredményei • A terhelések okainak és következményeinek feltárásával ki lehet dolgozni azokat a javaslatokat, amellyel csökkenteni lehet az emberi hibázások előfordulásának valószínűségét, • Olyan intézkedéseket lehet kidolgozni, amelyekkel meg lehet előzni az emberi hibázásokat és növelni lehet a munkavégzés biztonságát és hatékonyságát, • Azzal, hogy a dolgozók terhelése csökken, olyan közvetett eredmények várhatók, mint a munkahely megtartó erejének, illetve egyénileg átélt biztonságérzetnek a növekedése.
MÁR A TERVEZÉS fázisában elvégezhetők azok az elemzések, értékelések, melyekkel megelőzhetők a folyamatokra nagy kockázatot jelentő emberi problémák.
Napjaink világgazdasági változásai áttörik a nemzeti határokat. • A multi cégek, globalizáció jelensége mindennapossá teszik a különböző nemzeti, szervezeti-vezetési kultúrával rendelkező cégek, munkavállalók, vezetők találkozását, ütközését.
A gazdasági élet nemzetközivé válása új szempontokat jelenít meg: • Külföldi munkaerő/ menedzsment / megjelenése • Kultúrák ütközése • Új típusú EEM
Az új típusú vezetői feladatok megoldását befolyásoló tényezők: • A munkaerőpiacok eltérő jellege • Vezetési stílus és gyakorlat • Nemzetközi mobilitás • A szervezeti jelleg szerepe • A kommunikációs lehetőségek
A kulturális különbségek kezelése nemcsak jó kommunikációs készséget, nyelvtudást, hanem új ismereteket / pl.: helyi történelem / és magas empatikus képességet igényel!
hazai vagy külföldi vezetőt állítsanak a cég élére? Külföldi vezető előnyei: • Műszaki és vezetői tapasztalatok • Kapcsolat az anya és leányvállalat között • Előnyös a vállalkozás arculatának • Támogatás az „ anyától „
Hazai vezető előnyei: • Kevesebb fizetés, kevesebb költség • Saját kultúrkör • A helyi arculat van előnyben • Az előléptetés elvei a környezethez hasonlóak • Nincs szükség munkavállalói engedélyre