1 / 48

Határidős és opciós ügyletek

Határidős és opciós ügyletek. segédanyag. IV. Opciók értéke lejárat előtt. 22. A lejárat pillanatai tehát igen egyszerűek, de a fő kérdés a lejárat előtti érték, árfolyam. Ez csak bonyolult összefüggésekkel adható meg, így a témát leegyszerűsítve tárgyaljuk. Miért bonyolult?

Download Presentation

Határidős és opciós ügyletek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Határidős és opciós ügyletek segédanyag

  2. IV. Opciók értéke lejárat előtt 22 • A lejárat pillanatai tehát igen egyszerűek, de a fő kérdés a lejárat előtti érték, árfolyam. • Ez csak bonyolult összefüggésekkel adható meg, így a témát leegyszerűsítve tárgyaljuk. • Miért bonyolult? • „Szokásos” eljárásunk, a várható pénzáramlás becslése, majd az opció kockázatához illeszkedő tőke alternatíva költséggel történő diszkontálás nem vezet megoldásra. • Az opció kockázata folyamatosan változik. • Érték = Árfolyam • Hatékony árazódást tételezünk fel. • c és p érték is, (egyensúlyi) árfolyam is. Határidős és opciós ügyletek

  3. IV.1. Egyszerűsített megközelítés – a binomiális modell 22 • Mivel egy opció értéke közvetlenül nem megragadható, így olyan részek kombinációjával próbáljuk közelíteni, amelyek értéke ismert, vagy könnyen megadható. • A binomiális modellben lényegében az alaptermék árfolyam-alakulásának tulajdonságait egyszerűsítjük azért, hogy a lejáratkori árfolyam végtelen lehetséges értéke helyett csak néhánnyal kelljen kalkulálnunk. • A részvény-árfolyamok alapvető tulajdonságait kell egyszerűbb formára hoznunk • várható hozam + bolyongás Határidős és opciós ügyletek

  4. P P P0 P0 t t 22 • A binomiális modell egyszerűsítése: diszkrét binomiális modell folytonos modell Határidős és opciós ügyletek

  5. 23 • Mindezek után olyan portfóliót állítunk össze, amelynek ugyan része az opció is, de mind a portfólió egésze, mind a többi része egzaktul megadható. • Végül a portfólió és az „egzakt rész” különbségeként adódik az opció értéke. • Olyan portfóliót állítunk össze, amelynek T időpontbeli értéke biztosan ismert. • Ezt úgy csináljuk, hogy a portfólióban lévő részvény értékének változását „lefedezzük” az opció értékének változásával. • Ismerjük tehát a portfólió jövőbeli értékét, amiből megadhatjuk a jelenbeli értékét. • Mivel ismerjük P0-t, az egyetlen ismeretlen az opció jelenlegi (c vagy p) értéke lesz. Határidős és opciós ügyletek

  6. 23 • Tekintsünk egy egyszerű példát! • jelenlegi részvényárfolyam (P) legyen 10$ • vételi opció • kötési árfolyam K=11$ • lejárat T=1év, európai típusú • a részvényárfolyam 1 év alatt 12,5$-ra növekedhet, vagy 8$-ra csökkenhet részvény: 12,5$opció: 1,5 $ 12,5$ részvény: 10$opció: c 10$ részvény: 8$opció: 0 8$ Határidős és opciós ügyletek

  7. 23 • Állítsunk össze a lejáratkori részvényárfolyamtól független értékű portfóliót! • Célunkat x db részvény megvásárlásával és 1 db (ezen részvényre vonatkozó) vételi opció kiírásával (eladási kötelezettség vállalásával) próbáljuk elérni. • 1/3 részvényből és 1 vételi opció kiírásából álló portfóliónk értéke 1 év múlva: Határidős és opciós ügyletek

  8. 24 • Tudjuk tehát, hogy a portfólió jövőbeli értékét. 2,67$ • Egy ilyen portfólió összeállításának költsége – a portfólió jelenbeli értéke: • Mindezek alapján c-t meghatározható. Határidős és opciós ügyletek

  9. 24-25 • Binomiális értékelés több periódus esetén • Hasonló eljárás, mint egy periódus esetén. 15,625 $ 4,625 $ 12,5 $ c1 2,29 $ 10 $ 10 $ 0 $ c 0 $ 8 $ 6,4 $ 0 $ Határidős és opciós ügyletek

  10. 26 • A megoldás pontosításához a részidőszakok számának növelése vezet, ez azonban megnehezíti a számítást. • A binomiális modell segítségével az alaptermék árfolyamváltozásának folyamata könnyen megragadható, a paraméterek változtatásával bonyolultabb folyamatok is könnyen kezelhetők (az értékelési eljárás alapelve ekkor is hasonló). Határidős és opciós ügyletek

  11. 25 • Binomiális értékelés – eladási opciók • példa: P0=50$, T=2év, KT=52$, rf=5% Kockázatmentes portfólió: x db részvény és 1 db eladási opció megvásárlása 72 $ 0 $ 60 $ 1,42 $ 48 $ 50 $ 4 $ 4,24 $ 9,52 $ 40 $ 32 $ 20 $ Határidős és opciós ügyletek

  12. 25 • Binomiális értékelés – amerikai opciók 72 $ 0 $ 60 $ 1,42 $ 1,42 $ 48 $ 50 $ 4 $ 5,13 $ 12 $ 9,52 $ 40 $ 32 $ 20 $ Határidős és opciós ügyletek

  13. IV.2. Általános megközelítés – a Black-Scholes modell 26 • A binomiális modellnél a diszkrét árfolyamváltozások bevezetése adta a megoldást. • A folyamatos változat megoldását adja az ún. Black-Scholes-formula (képlet). • A megoldáshoz vezető út szinte azonos: • kockázatmentes portfólió – részvény - opció • A folyamatos forma miatt a levezetés magasabb fokú matematikai eszköztárat igényel. Ezért a téma tárgyalását leegyszerűsítjük, a levezetéstől eltekintünk. Határidős és opciós ügyletek

  14. Fischer Black MyronScholes Robert Merton • A Black-Scholes formula sztorija • „Az elmúlt három évtized egyik legfontosabb áttörése volt a pénzügyekben.” • 1960-as évek végén egy különös háromtagú társaság • Fischer Black • Myron Scholes • Robert C. Merton Határidős és opciós ügyletek

  15. c P0 27 • Az alap-formula a lejáratig osztalékot nem fizető részvényre vonatkozó európai vételi opció értékét (c-t) adja meg, a többi opciós pozíció értékére ebből következtetünk majd. • A Black-Scholes formula szerinti c-függvény jellege: c P0-KT KT Határidős és opciós ügyletek

  16. A Black-Scholes formula szerintic-függvény képlete: 27 • P0 a részvény jelenlegi árfolyama • K0 az opció KT kötési árfolyamának jelenértéke rf kockázatmentes kamatlábbal diszkontálva • N(d) a normális eloszlású valószínűségi változó eloszlásfüggvény-értéke d-nél Határidős és opciós ügyletek

  17. Valamekkora valószínűséggel rendelkezünk P0értékű részvénnyel Valamekkora valószínűséggel fizetünk K0 –t érte • A Black-Scholes formula szerintic-függvény képlete: 28 •  a részvény (az alaptermék) volatilitása, azaz a részvény időegység alatti relatív szórása, ami megegyezik az időegységre vonatkozó hozam szórásával. • N(d)-k hozzávetőleg annak a valószínűségét adják, hogy PTnagyobb lesz KT -nél és az opciót lehívják. Határidős és opciós ügyletek

  18. 28 • Jegyezzük meg, hogy az opció értékét meghatározó tényezők között nem szerepel se a részvény bétája, se várható hozama. • Egy opciós jogot úgy kell felfogni, hogy „kicsit” már most megvettük a részvényt, amiért „kicsit” már fizettünk is, meg később is fogunk még. • A diszkontált pénzáramláson alapuló megközelítés zsákutca, mert képtelenség kifejezni a kockázatot, és így ralt-ot, mert az a részvény árfolyam-változásával és az idő előrehaladtával folyamatosan változik. • (Ezért nem tudták annyi ideig megoldani.) Határidős és opciós ügyletek

  19. 28 • Mitől függ c értéke? Nézzük meg a képlet változóit! Ha nő a akkor c értéke Részvényárfolyam (P0) nő Kötési árfolyam (KT) csökken Kamatláb (rf) nő Lejáratig hátralévő idő (T) nő Részvény volatilitása () nő Határidős és opciós ügyletek

  20. 28 • Indokoljuk meg az egyes változók hatásának okait! • A kötési árfolyam hatása szinte nyilvánvaló, a többi tényező szerepének megértéséhez az opció értékét részértékekre bontjuk szét. • Belső érték • Ingadozási érték • Részletfizetési érték Időérték Határidős és opciós ügyletek

  21. c c P0-KT P0 KT 29 • Belső érték • Az opció azonnali lehívása eredményezné. • Amennyivel mégis több az opció értéke, az ún. időérték. Határidős és opciós ügyletek

  22. c c P0-KT P P0 29 • Ingadozási érték KT E(PT) PT Határidős és opciós ügyletek

  23. c c P0-KT Belső érték P PT 29 • Ingadozási érték és belső érték P0 KT E(PT) Határidős és opciós ügyletek

  24. c c P P PT PT P0 KT c c P P P0 KT KT P P P0 T T 30 • A részvényárfolyam lejáratig adódó kockázatossága pozitívan hat c értékére: P0 KT Határidős és opciós ügyletek

  25. c c P0-KT P PT P0 KT 30 • Az ingadozási érték tehát annál nagyobb, minél a részvény lejáratig hátralévő időre eső változékonysága. • Mitől függ ez? • T-től • σ-tól • egészen pontosan-től Határidős és opciós ügyletek

  26. P PT=4 P1 P0 t T 0 31 Határidős és opciós ügyletek

  27. 31 • Részletfizetési érték • Első érzetünkkel ellentétben c értéke nem a P0-KT belső értékhez „simul”, hanem a P0-K0 ún. módosított belső értékhez. • Ez azzal magyarázható, hogy az opció lehívása lényegében egy részletre történő részvényvásárlást jelent, ahol az első részlet c, a második részlet KT. • KT-nek viszont csak a jelenértékét kell számolnunk, hiszen később fizetjük: Határidős és opciós ügyletek

  28. c KT-K0 P0-KT P0-K0 c P0 32 K0 KT Határidős és opciós ügyletek

  29. c c KT-K0 Részletfizetési érték P0-KT KT P0 32 • A részletfizetési érték nyilván KT -től, rf-től és T-től függ, valamint a lehívás valószínűségétől is: N(d) 1 d Határidős és opciós ügyletek

  30. c c KT-K0 Részletfizetési érték Ingadozási érték Időérték P0 32 • Összegezzük a három értékforrást! P0-KT Belső érték KT Határidős és opciós ügyletek

  31. Ha nő a akkor c értéke Részvényárfolyam (P0) nő Kötési árfolyam (KT) csökken Kamatláb (rf) nő Lejáratig hátralévő idő (T) nő Részvény volatilitása () nő Határidős és opciós ügyletek

  32. 33 • c értéke „ráérzésre”: Nagy T és nagy σ Kis T és nagy σ Kis T és kis σ Nagy T és kis σ Határidős és opciós ügyletek

  33. IV.2.2. Európai eladási opciók értéke lejárat előtt – a put-call paritás 34 • Az eladási opció értékét – az ún. put-call paritás segítségével – a vételiéből vezetjük le. • A paritásos összefüggés felírásához két azonos eredményű (értékű) portfóliót állítunk össze, úgy, hogy az egyikben vételi, a másikban eladási opció szerepeljen. Határidős és opciós ügyletek

  34. PT PT PT PT 34 LC LP KT KT KT KT KT Határidős és opciós ügyletek

  35. KT-K0 KT K0 c p=c-P0+K0 p=c-P0 -K0 35 p K0 P0 KT -P0 Határidős és opciós ügyletek

  36. p Részletfizetési érték (-) Részletfizetési érték (-) Ingadozási érték (+) Ingadozási érték (+) KT-P0 KT-P0 Belső érték Belső érték P0 KT-K0 N(d) 1 d 35-36 • Vázoljuk az eladási opcióknak is a belső, a részletfizetési és az ingadozási értékét! KT K0 KT Határidős és opciós ügyletek

  37. 36 • Mitől és hogyan függ p értéke? Ha nő a akkor p értéke Részvényárfolyam (P0) csökken Kötési árfolyam (KT) nő Kamatláb (rf) csökken Részvény volatilitása () nő Lejáratig hátralévő idő (T) nem egyértelmű Határidős és opciós ügyletek

  38. IV.2.3. Osztalékot fizető részvényekre vonatkozó vételi és eladási opciók értéke lejárat előtt 36 Határidős és opciós ügyletek

  39. 37 • Eddigi értékelési módszerünkön csupán P0 értelmezésén keresztül kell változtatnunk. • Korrigáljuk a lejáratig fizetendő osztalékkal. • (diszkontráta: rf vagy ralt?) • A paritásos összefüggés is megváltozik: Határidős és opciós ügyletek

  40. IV.2.4. Amerikai típusú vételi opciók értéke lejárat előtt 37 • Bármikor lehívhatjuk, ezért a jog birtokosa előtt folyamatosan két lehetőség kínálkozik: • Lehívja • Realizálja a (pillanatnyi) belső értéket: P0-KT • Nem hívja le • Realizálja a (pillanatnyi) opciós értéket (eladja): c • Nyilván a nagyobb érték mellett fog dönteni. Határidős és opciós ügyletek

  41. c KT-K0 P0-KT P0-K0 c P0 K0 KT 37 • Amerikai vételi opció osztalékfizetés nélkül • Láthatóan c mindig nagyobb a belső értéknél (P0-KT), így soha nem élnek a lehívás jogával, így a lehívhatóság joga értéktelen. • c amerikai = c európai Határidős és opciós ügyletek

  42. c DIV(T)0 P0 DIV + DIV(T)0 –KT P0 DIV -KT P0 DIV -K0 c KT eladás lehívás 38 • Amerikai vételi opció osztalékfizetéssel: P0 DIV P0 K0 • A korábbi lehívás mellett szólhat a T-ig kifizetésre kerülő osztalékok megszerzése. • c amerikai > vagy = c európai Határidős és opciós ügyletek

  43. IV.2.5. Amerikai típusú eladási opciók értéke lejárat előtt 38 • Itt is az a kérdés, hogy a belső érték vagy az opció pillanatnyi értéke a nagyobb-e: • Lehívja • Realizálja a (pillanatnyi) belső értéket: KT-P0 • Nem hívja le • Realizálja a (pillanatnyi) opciós értéket (eladja): p Határidős és opciós ügyletek

  44. p p P0 lehívás eladás 39 • Amerikai eladási opció osztalékfizetés nélkül: KT K0 K0 KT • Látható, hogy alacsonyabb P0 esetén – az egyre csökkenő részletfizetési érték miatt – jobb a korábbi lehívás („hamarabb jut KT-hez”). • p amerikai > vagy = p európai Határidős és opciós ügyletek

  45. DIV(T)0 DIV(T)0 KT-(P0 DIV +DIV(T)0) = KT-P0 DIV -DIV(T)0 KT-(P0 DIV +DIV(T)0) = KT-P0 DIV -DIV(T)0 p 39 • Amerikai eladási opció osztalékfizetéssel: p KT K0 P0 DIV K0 KT P0 • Az osztalékfizetés hatására a korábbi lehívás motivációja gyengül. • p amerikai „kevésbé” > vagy = p európai Határidős és opciós ügyletek

  46. IV.2.6. Opciók értékének meghatározása Black-Scholes táblázattal 40 • 1. lépés • volatilitás: 35,5%, lejáratig hátralévő idő: fél év • 2. lépés • KT=63$, P0=59$, rf=2,5% (fél évre) • 3. lépés: táblázat: 8,2 Határidős és opciós ügyletek

  47. 40 • Azonban a piaci árfolyam 6,1$. • Mit rontottunk el? • A „piac” kb. 42%-os volatilitást becsül. • Ez az ún. visszaszámított volatilitás. • Eladási opció: Határidős és opciós ügyletek

  48. 1 „érték / ár” „kockázat” Határidős és opciós ügyletek

More Related