A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL

1. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch> <tfleisch@vki.hu> Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana Szolnok, 2004 október 8.

2. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL • Bevezetés. A környezetvédelem előtérbe kerülése • A Európai Unió környezetvédelmi akcióprogramjai • A Hatodik Akcióprogram (2001) • A KHV és az SKV megkülönböztetése és a SKV további tagolása közlekedési stratégiák esetében • A magyar közlekedéspolitika stratégiai környezeti vizsgálata • A tanulságok összefoglalása

3. AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA • „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január • Új prioritási területek az éghajlatváltozás szempontja, a biodiverzitás és a természet megőrzése, a környezet és az egészség szempontja, fenntartható erőforrás-gazdálkodás és hulladékgazdálkodás

4. AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA • „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január • Érvényesek az előző program fő céljai a környezetpolitika integrálása az ágazatpolitikákba partnerség az üzleti / hatósági / állampolgár szereplők között gazdasági ösztönző eszközök alkalmazása környezettudatosság fejlesztése földhasználat módjának szabályozása

5. AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA • „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január • Módszerbeli kulcsszempontok az előírások betartatása, ágazatpolitikákba integrálódó környezetvédelem, együttműködés a piaci szférával, a fogyasztókkal, több és jobb információ a lakosok számára, a területhasználat környezetbarát megközelítése

6. AZ EURÓPAI UNIÓ HATODIK KÖRNYEZET- VÉDELMI AKCIÓPROGRAMJA • „Környezet 2010 – a mi jövőnk, a mi választásunk” 2001 január • Csatlakozó országok számára A környezetvédelmi joganyag teljes bevezetése, A környezeti célok integrálásának négy kulcsterülete: fenntartható gazdasági fejlődés,a közforgalmú közlekedés megőrzése, kompakt városfejlesztés, környezettudatosság fejlesztése.

7. A 2003-2008 időszakra szóló NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (NKP-II) • OGY. Határozat 2003 július Ld. „A környezetvédelem intézményrendszere és jogi szabályozása” előadást. Az NKP-II célrendszerét etalonként használjuk az alábbiakban, mint a környezetpolitika kinyilvánított céljait.

8. A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002 • Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) • Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátáságazatpolitika (SKV) hulladék

9. A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002 • Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) • Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátáságazatpolitika (SKV) hulladék

10. A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002 • Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) • Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) terméktervek, programok kibocsátáságazatpolitika (SKV) hulladék

11. A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002 • Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) • Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológiaberuházások (KHV) terméktervek, programok kibocsátáságazatpolitika (SKV) hulladék

12. A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002 • Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) • Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) terméktervek, programok kibocsátáságazatpolitika (SKV) hulladék

13. A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002 • Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) • Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátáságazatpolitika (SKV) hulladék

14. A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002 • Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) • Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátáságazatpolitika (SKV) hulladék

15. A KÖRNYEZETVÉDELEM FÓKUSZÁNAK MÓDOSULÁSA 1972-2002 • Erőforrások kimerülése -> környezet terhelése (szennyezése) • Prevenciós skálán való eltolódás gyártástechnológia beruházások (KHV) termék tervek, programok kibocsátáságazatpolitika (SKV) hulladék

16. BERUHÁZÁSOK KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATA (KHV ill. EIA) • 1995 óta Magyarországon is előírás vonatkozik rá. • Kötött eljárási rendje van projektekre, (beruházásokra) vonatkozik, környezeti kibocsátásokat – megengedett limitekhez mér környezetvédelmi szakemberek művelik, rögzített lépésekből áll, ami számon kérhető.

17. STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV ill. SEA) • Stratégiai környezeti vizsgálat tervekre, programokra és szakpolitikákra vonatkozik, tervezési célokat – (környezeti) célkitűzésekhez mér az adott szakterülethez értő teameket igényel, egyelőre nincsen kialakult eljárásrendje. • Két markánsan különböző értelmezése van. • (1) Egy olyan KHV, amit a tervezés egy korábbi fázisában hajtanak végre (amikor még nyitottak az alternatív megoldások) • (2) A fenntarthatóság minősítésére alkalmas új eszköz stratégiai? környezeti? vizsgálat?

18. STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

19. STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT • Az SKV alanya elkezd tovább darabolódni • A kezdetben közösen kezelt „szakpolitikák, tervek, programok” önálló kategóriákat kezdenek alkotni (Fischer-Seaton 2002), főleg az SKV eljárása szempontjából. (ld. még EU „egyes tervek…”) • Tervezési szintek érdemi elhatárolása (Bina 2001) • (Társadalom)politikai stratégiai szint • Politikai célok teljesülésére irányuló stratégiai döntések • Fejlesztési programok szintje • (Projekt szint, ez már nem a SKV tárgya) • Fizikai térbeli kategorizálás közlekedés esetében (Manual 1999) • Hálózati szint • Korridor szint • (Egyedi projektek szintje, már nem az SKV tárgya)

20. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • 2004 januárjában a BMGE Környezet-gazdaságtani Tanszéke kapta a megbízást SKV készítésére, formálisan a közlekedéspolitika végrehajtására készülő Intézkedési Terv vizsgálatára. A munkába bevonta a MTA VKI-t. • A közlekedéspolitikát a parlament már tárgyalta, ill. végső egyeztetése zajlott, (2003-ban kellett volna elfogadni.) 2004. márciusban elfogadták, néhány cél módosításával. • „Környezetvédelmi hatásvizsgálati módszertan és alkalmazás a közlekedéspolitikai Intézkedési Tervhez” címmel a GKM megrendelésére készített XI-1/767/2003 sz. tanulmány a BMGE Környezetgazdaságtani Tanszék koordinálásával, témafelelős dr. Szlávik János és dr. Kósi Kálmán. A teljes anyag a GKM Közlekedéspolitikai Főosztályán, az OKT Titkárságán és a BMGE Környezetgazdaságtani Tanszékén érhető el.

21. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • Kis kitérő: mi a közlekedéspolitika ?szak- (ágazat-, köz-) politika azaz policy, nem politics. • „Műfaja”: Kormányzati stratégia kialakítása a közlekedési ágazathoz tartozó tevékenységek működtetésének és fejlesztésének a biztosítására, - az adott társadalmi elvárások, gazdasági, műszaki stb. lehetőségek figyelembevételével. E keretek között szakmai célok megfogalmazása, és e célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása (prioritások, feladatok, programok… …projektek?). • Módszertanunk alapján először a közlekedéspolitikában kitűzött célokat azonosítottuk, e célok belső és külső konzisztenciáját vizsgáltuk, majd a célrendszert környezeti és fenntarthatósági célokkal ütköztettük.

22. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • A célok belső konzisztenciája: egyértelműen azonosíthatók-e, strukturáltak-e a célok, az általános célokból kibonthatók-e a főbb ágazati stratégiai irányok, majd a részletesebb célok és intézkedések.(Szektorpolitikákkal szemben támasztható általános elvárás) • A célok külső konzisztenciája:NFT, KAK, KIOP, TEP, ill. EU-CTP-2001 (beilleszkedés a hazai tervezési környezetbe) • A célok fenntarthatósági / környezeti minősítése az NKP-II értékrendje szerint, ill. nemzetközi értékrenddel összevetve.

23. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • A közlekedéspolitika feladata: (A Közlekedéspolitikában szerepel, a Határozatban nem)1(-3). feladat:(1) a tartós gazdasági növekedés elősegítése, (ill. cél) (2) az életminőség javítása (3) a környezet szempontjából fenntartható mobilitás biztosításával • A közlekedéspolitika három prioritása: (A Közlekedéspolitikában szerepel, a Határozatban nem)1. prioritás: (4) a hiányzó infrastruktúra kiépítése,2. prioritás: (5) az EU közlekedésben alkalmazott szabályozásának követése,3. prioritás (6) környezetkímélő közlekedési rendszer megteremtése

24. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • A közlekedéspolitika öt stratégiai főiránya: (A Határozatban szereplő formában)1. főirány: (7) az életminőség javítása, (8) az egészség megőrzése, (9) a területi különbségek csökkentése (10) a közlekedés-biztonság növelése, (11) az épített és természeti környezet védelme,2. főirány: (12) az Európai Unióba való sikeres integrációnk elősegítése,3. főirány (13) a környező országokkal a kapcsolatok bővítése és feltételeinek javítása,4. főirány: (14) a területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása,5. főirány: (15) a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével

25. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • A közlekedésfejlesztési program kilenc követelménye: (A közlekedésfejlesztés programjából) • 1. követelmény: (16) a fenntartható fejlődés biztosítása,2. követelmény: (17) a közlekedésbiztonság növelése,3. követelmény: (18) az ország védelmi képességének erősítése,4. követelmény: (19) magas színvonalú közlekedési szolgáltatások biztosítása,5. követelmény: (20) a meglévő közlekedési elemek hatékony kihasználása,6. követelmény: (21) a hiányzó infrastrukturális elemek kiépítése,7. követelmény: (22) kiszámítható finanszírozási rendszer,8. követelmény: (23) nemzeti és nemzetközi szintű versenyképesség és hatékonyság,9. követelmény: (24) korszerű szaktudás és technológia alkalmazása.

26. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • A közlekedéspolitikai célok megvalósítását szolgáló hat általános közlekedési elem: (A Határozatban szereplő formában) • 1. általános elem: (25) a páneurópai hálózat magyarországi bővítése a főváros- központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével,2. általános elem: (26) a közlekedési alágazatok összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával,3. általános elem: (27) a közlekedésbiztonság javítása,4. általános elem: (28) a környezetszennyezés csökkentése,5. általános elem: (29) EU konform közlekedési díjak, támogatások rendszere,6. általános elem: (30) a közlekedésben foglalkoztatottak jövedelmének növelése.

27. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai főirányok egy homogén formájára:

28. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • Alternatív javaslat a közlekedéspolitikai szakmai célok homogén formájára:

29. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

30. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

31. AZ INTÉZKEDÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA • A közlekedéspolitika 2015-ig szóló Intézkedési Terve (Tervezet, 2004 május) • Első feladat lett volna annak ellenőrzése, hogy a 44 pontba sorolt 57 intézkedés mennyire következik a Közlekedés-politikában deklarált, ill. a Határozatban nevesített 13 intézkedésből. Nincs összhang, de már a 13 intézkedés sincs levezetve a Közlekedéspolitika főirányaiból, így a kérdésnek nincs valódi jelentősége. • 44 (57) intézkedés összközlekedési ill. alágazati csoportra volt osztva. Fontosabbnak találtuk az intézkedések kapcsolatát a tényleges változtatást eredményező beavatkozásokkal. Négy csoportban az intézkedések rendre (a) külön eldöntött programok figyelemmel kisérésére, (b) konkrét fejlesztésekre, (c) jogi-közigazgatási jellegű szabályozások kidolgozására, illetve (d) leendő intézkedéseket megalapozó kutató-elemző munkára irányultak .

32. AZ INTÉZKEDÉSI TERV STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

33. A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ KÖZLEKEDÉS STRATÉGIÁJA ÉS CSELEKVÉSI PROGRAMJA • Az Intézkedési Terv 1. pontja egy 30 pontos program figyelemmel kísérése volt a környezetkímélő közlekedés stratégiájára, még kidolgozási fázisban. • Hét stratégiai irány és 30 cselekvési programpont alkotta a javaslatot. • Az alább bemutatandó vizsgálat a stratégiai irányok és a cselekvési programpontok belső konzisztenciájának az elemzésére irányult, és végrehajtható volt, mert a megnevezett célok között jó összhang állt fenn (amit vizsgálati módszerünk segítségével tovább javíthatónak találtunk).

35. A KÖRNYEZETKÍMÉLŐ KÖZLEKEDÉS STRATÉGIÁJA ÉS CSELEKVÉSI PROGRAMJA • A környezetkímélő közlekedés stratégiája és cselekvési programja tervezete tartalmazott egy Határozati javaslatot is az Országgyűlés részére. • Érthetetlen, hogy a jól kidolgozott szakmai anyag alapulvétele helyett egy gyengécske négypontos javaslat alkotta a határozati javaslatot, aminek az első három pontja lényegében ugyanazt az általános kívánságot ismételte (a közlekedési infrastruktúra fejlesztése legyen környezetbarát) miközben a határozatból kimaradtak a közlekedési munkamegosztásra és a tömegközlekedésre vonatkozó stratégiai irányok, az ágazatok közötti integráció követelménye vagy a közlekedésben az informatika felhasználását szorgalmazó felvetés.

36. A TANULSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA • A közlekedéspolitika céljai nem olvashatók ki világosan a dokumentumból, megszövegezésük nem következetes, és különböző szintű célok keverednek a dokumentum különböző helyein. • A közlekedéspolitika dokumentum hierarchiája eltér az egyes dokumentumrészekben közölt célok hierarchiájától. • A közlekedéspolitika és az abból következő dokumentumok elfogadási időrendje felborította a hierarchiának megfelelő sorrendet, az ágazat a legjelentősebb alágazati programok külön kormányzati szintű elfogadtatásával kész helyzetet produkált a közlekedéspolitika érdemi döntései számára.

37. A TANULSÁGOK ÖSSZEFOGLALÁSA • A környezetkímélő közlekedés stratégiájára és cselekvési programjára készült külön programtervezet célrendszerének belső konzisztenciáját jónak, ugyanakkor módszerünk segítségével még tovább javíthatónak találtuk. • Összességében a stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatását hasznos segédeszköznek találtuk, különösen kedvező lett volna olyan stádiumban elkezdeni, amikor a tanulságok még a jelenlegi közlekedéspolitikába beépíthetőek lettek volna. • A közlekedéspolitika érdemi átdolgozását azonnal meg kellene indítani.

38. A MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKA STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁRÓL KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <tfleisch@vki.hu> <http://www.vki.hu/~tfleisch> Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana Szolnok, 2004 október 8.