Magyarország 2020 stratégiák

1. Magyarország 2020 stratégiák Projektvezetés: Ágh Attila- Tamás Pál - Vértes András Bemutatja: Tamás Pál

2. ALAPKÉRDÉSEK MO 2020 = milyen az összecementeződő magyar kapitalizmus nemzeti modellje? • Mozgás a nemzeti kapitalizmusmodellek között? • Milyen skill-creation forgatókönyvek valószínüsíthetőek? • Milyenek az European Social Model nalunk is feltetlenül érvényesítendő minimális kulcselemei?

3. KIINDULÓPONTOK • EU -10 ~~ az amerikai Dél a 19.szdi polgárháború után [fontosabbak a tartós különbségek, mint a közeledés] • A HU versenyképességi kriteriumok romlasa a többi közep-európaihoz képest inkább strukturális, mint szezonális, vagy ideiglenes.csak közeptávon számolható fel, de erre törekedni is kell. • Az EU felzárkóztatasi programok nem minősíthetőek Marshall tervnek, mas a céljuk és mi is masképpen hasznaljuk azokat. De kapni fogjuk őket a legtöbb területen még 2020ban is. • A konszenzuális elitek hiányából következően legalabb 2015ig nem lesznek jól kihegyezett fejlesztési prioritásaink.

5. KÜLSŐ KÖRNYEZET a.EU de facto többsebességűvé válik, a legtöbb metszetben nem az „integrációs élcsapathoz” tartozunk. b.2020ra MO nem EU határállam többé. Balkán valahogy integrálva, Ukrajna nem, de megegyezés. c. Új K-NY nyersanyag tranzit szerep [kedvező esetben] d. KKE városszerkezet részleges „visszamonarchizálódása” e. Több baj a környezeti biztonsággal, nem feltétlenül a terrorizmussal f. Aktívabban részt vállalunk, részt veszünk a nemzetközi migrációs szabályozásban, politikai formálásban

9. Minimálisan szükséges egyezségek a következő 5 évben • A jóléti állam modulszerkezetéről • A mezőgazdaság és a falu lehetséges jövőbeli helyéről • Az underclass részleges felszámolásának módjáról és mértékéről • Valamilyen bevándorláspolitikáról • Egyfajta generációs paktumról nemzedékek teherviselésének mértékéről • Az új munkahelyek létesithető mértékéről

10. KIINDULÓ SZCENÁRIÓK • nem gyors-lassú nem radikális reform –”business as usual” nem latin/mediter. – finn/skandináv B. reakciók a globalizációs sokkra B1. „globalophil”, inkább kinyíló B2. „globalophob”, részben befelé forduló, inkább összeránduló

11. SZCENÁRIÓÉPÍTÉS KORLÁTAI • Erősen etatista közvélemény megmarad. Az „államról való leszoktatás a duális társadalom többségben levő alsó ágában 10 év alatt nem mehet végbe, mert ott nincsen annyi és olyan munkahely, ami azt kiválthatná. • A multik hatása munkakultúrában, szervezettségben a gazdaság alsó ágára kevesebb, mint feltételeztük. • A hazai EU-s tervezésben régiók jelentősége és a helyi elitek mentális felkészületlensége atfogóbb stratégiai gondolkodásra csak az évtized második felében javulhat, de addig „széttapsoltuk” az összegek jó részét. • Az EUs regionális programok Budapestet és szűkebb-tágabb nagyvonzáskőrzetét dezintegrálják és az a Becs-BP versenyben egyre inkább lemarad [egy Graz-Győr- Pozsony-Brno agglomerációhoz képest].

12. SZCENÁRIÓK KULCSELEMEI • Előkészületek a népességszám stabilizálására [egy mainál redukáltabb szinten?] • KKE learning environment specifikumainak felismerése. A szűkösségből következő és a „túlöntözés felszívási” innovációk keverékeinek tudatosabb kezelése • Félreértett intézményi uniformalitás fellazítása a tudásgazdaságban • Környezetpolitikai [klima] adaptáció

13. SZOLIDARITÁSI FORMÁK ÁTRENDEZŐDÉSE Ki kiért vállal felelősséget, ki kiért lenne hajlamos áldozatot hozni - meddig és milyen áron? • A szolidaritási minták krízishelyzetekben és simább, probléma-mentesebb szakaszokban egymástól eltérnek. De nem igen tudjuk, hogy milyenek a szolidaritási küszöbértékek a különböző szakaszokban? • a szolidaritás a nemzetek belül területileg, kulturális minták szerint és rétegződésben sem homogén.

14. SKILLPOLITIKA DILEMMA: a. Low-tech munkákra nagyipari méretekben túl drágák leszünk, izmos high tech vállalkozásokhoz, amelyekbe komolyabb FDI jönne pedig munkaerőhiány lesz [persze szigetek mindkettőből lesznek]. Az intermediate technology meg maga kevéssé fedez fel, ehhez aktív állami lokációs tamogatáspolitika kell [ s az európai szabalyzás ezt nehezítheti, például europai corporate taxation bevezetésével]

15. SKILLPOLITIKA II b. A műszaki, természettudományi, K+F közeli szakmákban tartós lesz a hiány, az oktatási piac magától túl lassan reagál, így állami pozitív diszkrimináció a következő évtizedben kikerülhetetlen.

16. A SEBEZHETŐSÉG, MINT PROBLÉMA NÖVEKEDÉSÖSSZEOMLÁS [growth collapses] kiküszöbölése, biztonsági csomagok készitése a.Regionális dizaggregáció pozitív biztonsági szelep b.Transzborder folyamatok pozitív szabályzók lehetnek

17. JURAJDA-TERRELL,2007

18. JURAJDA-TERRELL,2007

19. Mentális [önképi hatások] A magyar nemzeti önkép gyakran a „kis nemzeti defetizmus” és a „középnemzeti”, vagy „egykori majdnem nagyhatalmi” szélsőségesebb énképek között ingadozik – előre nehezen programozható módon – konkrét kérdések kapcsán sokszor keveredve. EZ SZCENÁRIÓBEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐVÉ VÁLHAT:

20. FORGATÓKÖNYVI MÁTRIX