Szociobiológia

1. Szociobiológia A társas viselkedés biológiája

2. A szociobiológia eredete, populációgenetika • A 20. század közepére a kulturális relativizmus válik az elsődleges nézetté az antropológiában. A hierarchizáló elméletek kiszorulnak, részben a nácizmus rémtettei miatt diszkreditálják ezeket. • Eközben a biológián belül, a 20. sz. elején megszületik a biológia új szintézise • August Weismann 1890 – csíra-test határvonal, a szerzett tulajdonságok nem örökölhetek • Gregor Mendel 1866/1902 – modern örökléselmélet • Mendel genetikája & a szelekciós elv kombinálása vezet a modern populációgenetikához. Ez alapozza meg az ún. neodarwini szintézist a biológiában.

3. Szociobiológia eredete • Hardy-Weinberg, ideális mendeli populációk • Egyedek száma kellően nagy • Véletlenszerűen párosodnak • Nem történik mutáció • Génáramlás nem valósulhat meg • Az egyedeknek egyenlő esélyük an átadni génjeiket. • p + q = 1 • (két génallél előfordulási valsége együttesen) • (az aktuálisgyakoriság alapján a teljes populációban) • p2 AA + 2pq Aa + q2 aa • (következő generáció allélgyakoriságainak számítása ideális populációban) • Ebből kiszámolható pl. ha egy populációban 1000-ből 131 egyed recesszív homozigóta (aa), akkor a fentiek alapján az „a” allél q előfordulási valószínűsége 0,362.

4. Szociobiológia eredete • Mimikri, ipari melanizmus – Kettlewell kutatásai a nyírfakúszó lepkékről: • A fehér szín recesszív tulajdonság, az 1700 években uralkodó változat volt Angliában. (régi megfigyelés) • A sötét szín domináns tulajdonság, az 1800-as évek közepére vált uralkodóvá, az ipari körzetekben. (régi megfigyelés) • A lepkékre vadászó madarak szelektálták a változatok a domináns háttérszíneknek megfelelően. Az iparilag szennyezett vidékeken a nyírfák felszíne sötét színűre váltott. A sötét szín alkalmassága megnőtt. (1910-es kísérletek alapján bizonyította Kettlewell)

5. Szociobiológia eredete • Fitness: az egyes genotípusok, tulajdonságok részvételének átlagos esélye a következő generációban. • A fitness (w) 0 és 1 közötti érték • Az adott genotípus, tulajdonság fitneszével kell módosítani a mendeli populációkra vonatkozó számításokat, ha szelekciós nyomások hatnak egy populációra. Van: • szelekció recesszív tulajdonságra (nyírfakúszó) • szelekció domináns tulajdonságra (nyírfakúszó) • szelekció heterozigóta tulajdonságra (sarlósejtes vérszegénység) • Szelekció a homozigóta tulajdonságokra (AB vércsoport ellen)

6. Szociobiológia előzmények • A faj nem létező kategória, nincs esszenciája, csak egyedek vannak. A fajnév csak hasznos rövidítés. (Darwin 1859) • A faj, a változat, és minden más egység önkényes kat. • A faj potenciálisan szaporodóképes egyedek összessége, ami populációkra oszlik (Ernst Mayr 1942) • A populációk izoláltak földrajzilag, táplálkozási okokból, vagy párválasztási stratégiáik miatt. • Az izolációban a szelekció és a sodródás alakítja át a populációkat. • A szigetek élővilágának tanulmányozása vetett erős fényt az alapítóhatásra. A kis populációk és a sodródás jelentőségére az új fajok létrejöttében. • De: a fogalom csak ivaros szaporodás mellett működik és nem működik az ún körfajokra. Vagyis továbbra is csak hasznos fikcióként kezelhető.

7. Szociobiológia eredete • Evolúciónak az új szintézisben a populációk genetikai összetételében bekövetkező változást nevezik. Ennekvan alkalmazkodási és nem alkalmazkodási formája is. • Alkalmazkodási: • a szárnyak elvesztése szigeti rovaroknál • az Ausztráliába betelepített nyulak alkalmazkodása az irtásukra használt vírussal szemben, vagy a vírusok alkalmazkodása a túlzott siker ellenében. • Nem alkalmazkodási: • Genetikai sodródás, vagy alapító hatás – egy kicsi populációban bekövetkező mintavételezési hiba. (indiánoknál nincs B vércsoport) • Génáramlás, esetleges keveredés populációk között.

8. Szociobiológia • A modern populációgenetikára épülő ún. szociobiológia irányzat 2 alapszerzője E. O. Wilson és W. D. Hamilton • „The extension of population biology and evolutionary theory to social organization” (Wilson) • Rengeteg kritikát kap az irányzat, mivel az emberi szociális viselkedés magyarázatára is törekszik. • a Boastól eredeztethető kulturális antropológiai tradíció képviselői tiltakoznak a legerősebben, • de politikailag és etikailag is vitatott irányzat. • Eredetileg a szociális rovarok viselkedésének leírása volt Hamilton célkitűzése. • A hártyásszárnyú államalkotó rovarok, a méhek és hangyák vizsgálata • Már Darwin korában felmerül a méhek esete, mint az önzésre alapuló evolúciós modell ellenpéldája.

9. Szociobiológia és altruizmus • A legnagyobb gondot Darwin és darwinisták számára az önzetlen viselkedés magyarázata okozta. • Szülő-utód kapcsolatban, rokonokkal, ismeretlenekkel szemben. • Hogyan maradhat fent, ha rontja az egyed túlélési esélyeit? • A populációgenetika egyik megfogalmazása az ún. önző gén elmélet adja az első megoldást. • A gének relatíven „örökkévalóak”, az egyedek hozzájuk képest kontingensek, efemer, átmeneti jelenségek. • A leszármazási folyamatban valójában a gének replikációja zajlik és nem az egyedeké. • Richard Dawkins: az egyedek a gének „túlélőgépei” • Ha ezt elfogadjuk, akkor a géneknek szaporodási érdekei alapján is modellezhető az evolúciós folyamat.

10. Szociobiológia és altruizmus • A szociobiológia az egyedek viselkedését a genetikai érdekek alapján magyarázza. • Ami az elmélet kapcsán érdemben vitathatónak tűnik, az az, hogy milyen szoros a viszony a gének és a viselkedés között? • A hártyásszárnyú államalkotó rovarok esete: • Haplodiloidia – a hímek szűznemzéssel jönnek létre a nőstényektől, egy sor kromoszómával. • Diploidia – a nőstények az anyától és az apától származnak, rekombinációval jönnek létre, két sor kromoszómával. • A királynők 1 hímmel párosodnak 1 alkalommal. Az utódok ezért 50%-ban garantáltan azonosak genetikailag apai oldalról, ehhez jön még 25% az anyától. A rokonsági fok 75% tehát. • Így jobban megéri egymást segíteni a bolyban, mint utódot létrehozni, ott a várható rokonsági fok csak 50% lenne!

11. Szociobiológia és altruizmus • A fenti elképzelés jól magyarázza a társas rovarok szokásainak nagy részét. • A nőstények (dolgozók) elsősorban egymással és a nő utódokkal önzetlenek. • A hímekkel csak kevésbé, szűkös időszakban hagyják meghalni, vagy éppen megölik, megeszik őket. • A fajtársak felismerésben is nagy szerepe van a rokonságnak. • Ez szag, feromonok alapján történik. • Annak esélye, hogy egy egyedet beengednek-e a bolyba egyenesen arányos a rokonsági fokkal. • Az önzetlenség szempontjából nagyon fontos a rokonok diszkriminációja!

12. Szociobiológia és ember • További példák: • Oroszlánciklus. Az oroszlánok kisebb csapatokban élnek, ahol külön-külön a nőstények is közeli rokonok és a hímek is közeli rokonok (legfeljebb unokatestvérek). A hímek legénycsapatokban vándorolnak és megpróbálják más hímcsapatok nőstényeit megszerezni. Egy csapat hím átlagosan 5 évig tud megtartani egy csapat nőstényt. • Mind a hímek, mind a nőstények önzetlenek egymással. A nők segítenek egymásnak a gyereknevelésben a hímek nem versenyeznek a csapaton belül a párzás jogáért. • Viszont mikor a hímek megszereznek egy csapat nőstényt, akkor megölik a már ott élő kölyköket. Ezek más hímektől származnak és felnevelésük rontaná az ő genetikai esélyeiket! • Önzetlenség, Hamilton egyenlőtlensége alapján: • B * r (*p, *pp) > C • B = az önzetlen viselkedés haszna a megsegített számára • C = az önzetlen viselkedés költsége a segítő számára • r = a rokonság foka (pl. 0,5) • p = további tényező lehet a valódi rokonság valószínűsége (félrelépések esélye) • PP = a megsegített életkilátásai, további szaporodási esélyei

13. Szociobiológia és ember • Példák az ember estében a Hamilton egyenlőtlenség működésére: • Ifaluk törzseknél megfigyelték, hogy rokoni támogatás esetén több gyerek nevelhető (Mikronézia) • Ha a legidősebb gyerek lány és segít a testvérei nevelésében, az pl. jelentősen javítja a szülők reproduktív kilátásait. • Az ipari világban: • Komoly bajban az emberek először a rokonokhoz fordulnak segítségért, mind1 mennyire ritkás a kapcsolat. • Segítés mértéke itt is a rokonsági koefficienssel korrelál. • A rokoni segítésnél mi sem várunk el viszonzást. • Mi is inkább támogatjuk a fiatalokat mint az időseket. • A támogatási hajlandóság nemi anomáliáit jól magyarázza a rokonsági fok és a paternalitás esélye együtt. • Szociológiai felmérések alapján azt látjuk, hogy az anyai ági nagyszülőktől mindig erősebb a támogatás az unokák felé , mint az apai ágról • Ugyanakkor apai ágról erősebb az ellenőrzés a meny szexuális kilengései felé, mint apai ágról a vej irányába.

14. Szociobiológia és ember • Reciprok, vagy kölcsönös altruizmus is megfigyelhető már az állatvilágban is: • Rőt vérszopó denevér (Desmodus rotundus) • A sikertelen vadászokat ellátják vérrel a többiek, de nem csak a rokonokat. • Megfigyelések szerint a kölcsön visszajár, a kölcsönző hamarosan visszakapja a szivességet és mindig attól, akitől kapta. • A kölcsönös altruizmus előfeltétele az egyedek megfelelő individuálása. Ha nem ismerjük fel a kölcsönkérőt, nem tudjuk elkerüléssel büntetni a csalókat.

15. Szociobiológia és ember • Cserekapcsolat és kérkedés embereknél: • Ache indiánoknál (Paraguay) a törzsön belül táplálékelosztás van a megszerzett hús tekintetében. Mindenki kb. ugyanannyit kap a zsákmányból arányosan. • Úgy tűnik, ez remek életbiztosítás, mert az emberek itt mindig segítenek egymásnak, ha éppen valaki nem tud pl. vadászni. • Az eredményes vadászat amúgy is ritka, ha nem lenne megosztás, mindenki nagyon ritkán jutna húshoz. • A jobb vadász viszont itt sokat veszít az üzleten, mert sokkal többet oszt el és antropológusok kimutatták, hogy a kölcsönösséget nem az átadott hús mennyisége szabályozza. Az emberek azt tartják fontosnak az önzetlenség szempontjából, hogy az adakozó arányosan mennyit ad át a sajátjából, legyen az akármilyen kevés. • Hogy hol kompenzálják a jobb vadászokat? Bár a törzs monogám családokban él a közismerten jó vadász félrelépéseit mások feleségeivel a társadalom hivatalosan is tolerálja. • A viszonzások rendszeréből az állatvilágban az ember profitálja a legtöbbet.