1 / 11

Péczeli Anna

Országos Tudományos Diákköri Konferencia 2011. április 14-16. A „terror elleni háború” és az amerikai „nagy stratégia”. Péczeli Anna. Témafelvetés. Fő tézis:

cade
Download Presentation

Péczeli Anna

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Országos Tudományos Diákköri Konferencia2011. április 14-16.A „terror elleni háború” és azamerikai „nagy stratégia” Péczeli Anna

  2. Témafelvetés Fő tézis: A „terror elleni háború” az Egyesült Államok „nagy stratégiájaként” indult, 2006-ra azonban az összes pillére bedőlt és nyilvánvalóvá vált, hogy ilyen formában nem folytatható tovább. A stratégia fő pillérei: • Konszenzus a két párt között • Konszenzus a vezető elit és a közvélemény között • A háborúk nemzetközi jogi megalapozottsága • A nemzetközi közösség támogatása Elemzési módszerek: • Evolúciós, lineáris megközelítés: a stratégia fejlődéstörténete • Komparatív megközelítés: a stratégia elemeinek összehasonlítása

  3. A Clinton-hagyaték Stratégiai vákuum: • „Egyik válságból csöppent bele a másikba” Szomália, Haiti, Ruanda, Balkán Prioritások a külpolitikában: • Gazdasági kérdések, globalizáció, nemzetközi kereskedelem és szabadpiacok növelése • Kísérlet a „nagy stratégiára” - Kennan Clinton és a terrorizmus: • Terrortámadások sora • 1993: WTC • 1998: Tanzánia, Kenya • 2000: USS Cole • Terrorellenes Biztonsági Csoport létrehozása (Counterterrorism Security Group – CSG)

  4. A Bush-kormányzat és a terrorizmus kérdése Választási kampány: ígéret az erős külpolitikára (vezérkar összetétele) Terrorizmus: • CSG átvétele Clintontól (Richard A. Clarke) 2001. szeptember 11.: • Saját határain belül érte támadás Amerikát → a lakosság felsorakozott Bush mögött • Népszerűségi rekordok Politikai színtér: • Bush és a neokonok egymásra találása • 9/11-ig mellőzve voltak (1992: Defence Policy Guidance) • Szeptember 20: Kongresszus: „terror elleni háború” meghirdetése, kétpárti konszenzus

  5. A Bush-doktrína megszületése 2002. január 29.: Az Unió helyzetéről: • „gonosz-tengelye”: Irak, Irán, Észak-Korea 2002. július 1.: West Point Akadémia („Bush-doktrína” – elemei visszaköszönnek a nagy stratégiában) • Rendszerváltás igénye a „gonosz-tengelye” országokban • Cél: Amerika globális vezető szerepének megőrzése • Eszközök: • Megelőző csapásmérés • Katonai erő alkalmazása • Demokráciaterjesztés • Unilateralizmus

  6. A háború kezdeti évei Afganisztán: teljes siker • Nemzetközi legitimitás és kiterjedt koalíció • Gyors katonai sikerek ∑: mind a négy pillér stabilan állt Irak: első repedések a nagy stratégiában • Neokonok: érdekek és értékek összekapcsolása • Belpolitikai pillérek állva maradtak • Kongresszusi felhatalmazás + társadalmi támogatás • Külpolitikai pillérek meginogtak • Háború 3 deklarált oka: WMD, al-Káida kapcsolat, emberi jogok → ezek közül csak az emberi jogok megsértése volt teljesen igaz • Háborús felhatalmazás hiánya: BT 1441. határozata nem elegendő

  7. A „nagy stratégia” elemeinek összehasonlítása Elemei: • Nemzetbiztonsági Stratégia (2002, 2006) • Nemzeti Stratégia a Terrorizmus Elleni Küzdelemben (2003, 2006) • Nemzeti Stratégia a Tömegpusztító Fegyverek Elleni Küzdelemben (2003, 2006) Főbb hangsúlyáttolódások: • NS (2002): megteremti a nemzetek felelősségét, diplomácia és az erő alkalmazásának egyensúlya • NSTEK (2003): erő hangsúlyozása (fenyegetés kiiktatása, még bekövetkezte előtt, rövid távú célok → „battle of arms” • NSTEK (2006): erő háttérbe szorul, demokráciaépítés hangsúlyozása, hosszú távú célok kitűzése, háború utáni helyreállítás, realistább hang → „battle of ideas”

  8. A stratégia legvitatottabb pontjai Belpolitika: • Belbiztonsági Hivatal (DHS): hatalmas bürokrácia, pazarlás • Hírszerzői Közösség: hamis információk szolgáltatása • USA Patriot Act: alkotmányellenesség Külpolitika: • Nemzetközi jogi kérdések: • Guantanamo: 2002. jan. óta több, mint 800 terrorista gyanús személy ideszállítása, kínzás • Afganisztán: • Tálibok visszaszivárgása, ópiumkereskedelem • Irak: • Illegitim háború • 2005: CIA-jelentés: terrorizmus megerősödése • Nem voltak felkészülve a háború utáni újjáépítésre

  9. 2006: A „nagy stratégia” összeomlása A háborúk nemzetközi jogi megalapozottsága • Irak illegitim inváziója A nemzetközi közösség támogatása • Irak + Guantanamo → USA erkölcsileg vált megkérdőjelezhetővé Konszenzus a vezető elit és a közvélemény között • 2006-os választási kudarc → demokraták győzelme Konszenzus a két párt között • 2006: kongresszusi választások: • demokraták elhatárolódása • Szakadás a republikánus blokkban is: • Fiskális konzervatívok • Neokonok kiválása: stratégia jó, csak a megvalósítás rossz • Személycserék (Wolfowitz, Rumsfeld)

  10. Kitekintés Obama sok problémát megörökölt: • Guantanamo bezárása • Iraki kivonulás • Afganisztáni helyzet megfordítása • Belpolitikai kérdések kezelése (PatriotAct, DHS megszorítások) Elzárkózás a Bush-féle „terror elleni háború” kifejezéstől Egyéb problémák: • Gazdasági válság „Nagy stratégia” jövője • Valószínűleg nem lesz (háttér: kihívások diffúziója) • Egymással párhuzamosan futó specifikus stratégiák

  11. Köszönöm a figyelmet!

More Related