120 likes | 266 Views
Országos Tudományos Diákköri Konferencia 2011. április 14-16. A „terror elleni háború” és az amerikai „nagy stratégia”. Péczeli Anna. Témafelvetés. Fő tézis:
E N D
Országos Tudományos Diákköri Konferencia2011. április 14-16.A „terror elleni háború” és azamerikai „nagy stratégia” Péczeli Anna
Témafelvetés Fő tézis: A „terror elleni háború” az Egyesült Államok „nagy stratégiájaként” indult, 2006-ra azonban az összes pillére bedőlt és nyilvánvalóvá vált, hogy ilyen formában nem folytatható tovább. A stratégia fő pillérei: • Konszenzus a két párt között • Konszenzus a vezető elit és a közvélemény között • A háborúk nemzetközi jogi megalapozottsága • A nemzetközi közösség támogatása Elemzési módszerek: • Evolúciós, lineáris megközelítés: a stratégia fejlődéstörténete • Komparatív megközelítés: a stratégia elemeinek összehasonlítása
A Clinton-hagyaték Stratégiai vákuum: • „Egyik válságból csöppent bele a másikba” Szomália, Haiti, Ruanda, Balkán Prioritások a külpolitikában: • Gazdasági kérdések, globalizáció, nemzetközi kereskedelem és szabadpiacok növelése • Kísérlet a „nagy stratégiára” - Kennan Clinton és a terrorizmus: • Terrortámadások sora • 1993: WTC • 1998: Tanzánia, Kenya • 2000: USS Cole • Terrorellenes Biztonsági Csoport létrehozása (Counterterrorism Security Group – CSG)
A Bush-kormányzat és a terrorizmus kérdése Választási kampány: ígéret az erős külpolitikára (vezérkar összetétele) Terrorizmus: • CSG átvétele Clintontól (Richard A. Clarke) 2001. szeptember 11.: • Saját határain belül érte támadás Amerikát → a lakosság felsorakozott Bush mögött • Népszerűségi rekordok Politikai színtér: • Bush és a neokonok egymásra találása • 9/11-ig mellőzve voltak (1992: Defence Policy Guidance) • Szeptember 20: Kongresszus: „terror elleni háború” meghirdetése, kétpárti konszenzus
A Bush-doktrína megszületése 2002. január 29.: Az Unió helyzetéről: • „gonosz-tengelye”: Irak, Irán, Észak-Korea 2002. július 1.: West Point Akadémia („Bush-doktrína” – elemei visszaköszönnek a nagy stratégiában) • Rendszerváltás igénye a „gonosz-tengelye” országokban • Cél: Amerika globális vezető szerepének megőrzése • Eszközök: • Megelőző csapásmérés • Katonai erő alkalmazása • Demokráciaterjesztés • Unilateralizmus
A háború kezdeti évei Afganisztán: teljes siker • Nemzetközi legitimitás és kiterjedt koalíció • Gyors katonai sikerek ∑: mind a négy pillér stabilan állt Irak: első repedések a nagy stratégiában • Neokonok: érdekek és értékek összekapcsolása • Belpolitikai pillérek állva maradtak • Kongresszusi felhatalmazás + társadalmi támogatás • Külpolitikai pillérek meginogtak • Háború 3 deklarált oka: WMD, al-Káida kapcsolat, emberi jogok → ezek közül csak az emberi jogok megsértése volt teljesen igaz • Háborús felhatalmazás hiánya: BT 1441. határozata nem elegendő
A „nagy stratégia” elemeinek összehasonlítása Elemei: • Nemzetbiztonsági Stratégia (2002, 2006) • Nemzeti Stratégia a Terrorizmus Elleni Küzdelemben (2003, 2006) • Nemzeti Stratégia a Tömegpusztító Fegyverek Elleni Küzdelemben (2003, 2006) Főbb hangsúlyáttolódások: • NS (2002): megteremti a nemzetek felelősségét, diplomácia és az erő alkalmazásának egyensúlya • NSTEK (2003): erő hangsúlyozása (fenyegetés kiiktatása, még bekövetkezte előtt, rövid távú célok → „battle of arms” • NSTEK (2006): erő háttérbe szorul, demokráciaépítés hangsúlyozása, hosszú távú célok kitűzése, háború utáni helyreállítás, realistább hang → „battle of ideas”
A stratégia legvitatottabb pontjai Belpolitika: • Belbiztonsági Hivatal (DHS): hatalmas bürokrácia, pazarlás • Hírszerzői Közösség: hamis információk szolgáltatása • USA Patriot Act: alkotmányellenesség Külpolitika: • Nemzetközi jogi kérdések: • Guantanamo: 2002. jan. óta több, mint 800 terrorista gyanús személy ideszállítása, kínzás • Afganisztán: • Tálibok visszaszivárgása, ópiumkereskedelem • Irak: • Illegitim háború • 2005: CIA-jelentés: terrorizmus megerősödése • Nem voltak felkészülve a háború utáni újjáépítésre
2006: A „nagy stratégia” összeomlása A háborúk nemzetközi jogi megalapozottsága • Irak illegitim inváziója A nemzetközi közösség támogatása • Irak + Guantanamo → USA erkölcsileg vált megkérdőjelezhetővé Konszenzus a vezető elit és a közvélemény között • 2006-os választási kudarc → demokraták győzelme Konszenzus a két párt között • 2006: kongresszusi választások: • demokraták elhatárolódása • Szakadás a republikánus blokkban is: • Fiskális konzervatívok • Neokonok kiválása: stratégia jó, csak a megvalósítás rossz • Személycserék (Wolfowitz, Rumsfeld)
Kitekintés Obama sok problémát megörökölt: • Guantanamo bezárása • Iraki kivonulás • Afganisztáni helyzet megfordítása • Belpolitikai kérdések kezelése (PatriotAct, DHS megszorítások) Elzárkózás a Bush-féle „terror elleni háború” kifejezéstől Egyéb problémák: • Gazdasági válság „Nagy stratégia” jövője • Valószínűleg nem lesz (háttér: kihívások diffúziója) • Egymással párhuzamosan futó specifikus stratégiák