Összefogással a szegénység leküzdéséért Nagybecskerek, 2010. Szent András hava

1. Összefogással a szegénység leküzdéséért Nagybecskerek, 2010. Szent András hava • mgr. Tóth-Glemba Klára kultúrpolitológus, kisebbségkutató, a MTA külhoni köztestületi tagja, a tartományi népjóléti és népszaporulati titkár helyettese A szociálpolitika szerepe a szegénység leküzdésében

2. A szegénység definiciója:

3. A szegénység... • életciklus, többdimenzionális jelenség. • Angliai kutatás eredménye: • a házasságkötés után, a gyermekek megszületését követően válnak szegényé. • az átlagosnál több gyermek születése • majd amikor a gyermekek felnőnek és keresőkké vállnak akkor a szülők kiemelkednek a szegénységből, • a szülők megöregedése, • özvegyülés, • válás - a szegénységi küszöb alá süllyedést okozhatja.

4. Szegénységmegelőző és – leküzdő stratégia Szerbiában 2003 • A köztársasági statisztikai hivatal szerint: • a 2006-os évben Szerbia lakósságának mintegy 8,8% -a volt a létminimum alatt • 2007-ben a lakosság 7,7 % élt a létminimum határa alatt • 2008-ban a polgárok 7,9 % • míg 2009 első felének végén Szerbia polgárainak már 9,2 %, mintegy 700 ezer lakos élt a létminimum alatt. • Idén az számít szegénynek, aki havonta 8360 dinárnál kevesebbet költ. • 2010-ben valószínűleg tovább fog növekedni a szegénység, • Ami a területi eloszlást illeti, 2008-ban Belgrád és Közép-Szerbia területén emelkedett legjelentősebben a szegények száma, • Vajdaságban azonban 11,3 százalékról 9,2 százalékra csökkent a létminimum alatt élő polgárok aránya.

5. A Világbank szerbiai képviselője (Simon Gray) • felhívta a figyelmet arra a veszélyre amely a következő időszakban hozzánk is elér: • az európai gazdasági válság (amely a nagyüzemeket érintette) hozzánk is elér, mégpedig oly módon, hogy a munkások, akik java része idegenmunkásként dolgozott külföldön, munka nélkül maradtak, többen haza fognak költözni, ezzel megváltoztatják Szerbia szociális térképét. • másik részben azok a családok is jövedelem nélkül maradnak, akiket ezek az idegenmunkások itthon eltartottak. • Ebből az okból kifolyólag olyan akciókra invitálják az állami intézményeket, civil és magánszférát, hogy minél előbb lássanak hozzá azoknak a terveknek a kidolgozásához, amelyek megkönnyítik majd ezt a időszakot.

6. Szegénységmegelőző és – leküzdő stratégia Szerbiában 2003 • A köztársasági kormány 2003-ban fogadta el a stratégiát, azokkal a módszerekkel amelyekkel hatékonyabban hozzájárulnak a szegénység leküzdéséhez, mindenekelőtt az: • az abszolut szegénység leküzdése a cél, - amely az egészség és a hatékony testműködés fenntartásához szükséges alapvető javak hiányát jelenti • és a relativ szegénység – amely az életkörülményekre vonatkozik. • A Stratégiának az volt a célja, hogy az abszolut szegénységi szintet 2010-ig a felére csökkentse. • A statisztikai felmérések alapján az életszinvonal 2002-ben 14% volt illetve kb. 1 millió ember volt szegény Szerbiában, 2007-es adatok alapján ez már csak 7,7%.

7. Különösen veszélyeztetett csoportok a : • a hátrányos társadalmi helyzetben élő gyermekek • a tartós munkanélküliek • az időseket (66 éven felüliek) • a többgyermekes családokat, • a nőket / főleg a nők által vezetett egyszülős családokat és • a roma populáció. • a fogyatékkal élők, • a krónikus és pszichiátriai betegségben szenvedők, • a hajléktalanok, • az elmaradott térségben élők (regionális hátrányok) és az • alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők. • A felsorolt társadalmi hátrányok halmozottan jelentkeznek, ami megkönnyíti újratermelődésüket. * • A regionális hátrányok például egyben társadalmi, kulturális hátrányokat is jelentenek

8. Elmélet a szegénység kultúrájáról • Az elmélet egyik vezető képviselője Oscar Lewis Sanchez gyermekei valamint Fábián Katalin a Makoldi család c. művében megtaláljuk ezt az elméletet amely szerint a szegények rétegébe tartozóknál egy egész különös viselkedési normát és értékrendszert figyeltek meg: ez az un. szegénység kultúrája, amely sokszor megakadályozza őket abban, hogy a szegénységből kiemelkedjenek, de viszon megkönnyiti számukra, hogy a szegénységgel járó terheket elviseljék. Ez a „kultúra” nélkül a szegények nem lennének képesek mentális egészségüket fenntartani a körülmények nyomása alatt.

9. A szerbiai stratégia irányelvei: 1. a jelenlegi programok teljes kihasználása és új programok kidolgozása 2. a tevékenységek célzott irányitása: • A hátrányos társadalmi helyzetben élő gyermekekre, • idősekre, • a fogyatékkal élőkre, • a menekültekre, • a roma populcióra • a falusiakra és az • Iskolázatlanokra.

10. A Stratégia a társadalom majd minden szintjét felöleli: • szociális ügyeket, • a nyugdíjalapot • az egészségügyet • az oktatást • a mezőgazdaságot és a • vidékfejlesztést.

11. A szegénységmegelőző – és leküzdő stratégia Vajdaságban • A falusi lakosság elszegényedése : • a falvak már évtizedek óta gazdaságilag és kultúrálisan is stagnálnak - munkavállalás lehetetlensége ( a mezőgazdasági munkán kivül) amely migrációhoz, kivándorláshoz vezet. • a lakosság legvitálisabb rétege elvándorol s az idősödő lakosság csökkent munkaképesség következtében mint nehezebben tudja önmagát eltartani. • Ennek következtében legveszélyeztettebbek az egy-és kéttagú idős háztartások. • Sajnos, ez évről – évre mind nehezebb következményekkel jár. • (ezt könnyiteni próbálja a geriatriai háziasszonyok szerepe és a nemrég megjelent falugondnoksági program, amely nem más mint a háziasszonyok férfi párja/ aki elvégzi a ház körüli férfi munkákat.Ez a projekt Horgoson indult bea múlt hónapban egy Ipa program keretén belül )

12. Szegénységmegelőző – és leküzdő stratégia • A Stratégia megvalósitásának folyamatában észrevehető volt a szegénység fogalma súlypontjának kibillenése az integráció felé, - mind kevesebbet foglalkozak a szegénységgel mint jelenséggel és mindinkább a szegények integrálódása felé fordultak: • a társadalmi javak elérhetősége lett a feladat.

13. Népjóléti (szociálpolitikai) és népszaporulati (demográfiai) titkárság 2008 májusában alakult. • a szociális védelem területén a Szegénységmegelőzö és –leküzdő stratégiából eredő program két oldalról valósitható meg: • 1. a szociális védelem reformjával – itt inkább a pénzügyekre gondolnak amely az un. szociális minimum megvalósitását biztositja – itt már észlelhetünk változásokat, hisz az ápolási járulékok, az intézményeknek szánt összegek és a gyermekpótlékok kifizetése folyamatossak. • 2. a szolgálatok továbbfejlesztése - lépés a deinstitucionalizáció felé – a nevelőcsaládok felkészítése, (nemcsak gyermekek gondozása, hanem a felnőtt-idős emberek ápolása is) kiképzése, illetve a fogyatékos gyermekek biológiai szülei megsegítése. • Itt szinte nélkülözhetetlen az önkormányzatok teljes igénybevétele, a Szociális központban dolgozók kiképzése és felkészítése, a civil és magánszféra teljes erőbevétele, de talán egész a helyi közösségek szintjére levezethető ennek a problémának a megoldása.

14. 2010-ben pályázat útján 66 millió dinárt osztott szét a titkárság: • А szociális szolgáltatások területén - 50.100.000,00din. • a civil szervezetek által benyújtott pályázatok alapján - 11.520.000,00 járult hozzá a projektek megvalósitásához. • Harcosok és rokkantak megsegítésére - 4.000.000,00 dinár • Szociális védelem - 4.520.000,00 dinár • Demográfiai fejlődések pályázata-3.000.000,00 dinár.

15. A szegénység szintjét csökkentheti: • -a jól kidolgozott és módszeresen végrehajtott szociális programok, kiegészítve a munkanélküliség fölszámolásával A cél: • a lehető legtöbb munkaképes ember számára kell lehetővé tennünk, hogy visszatérjen a munkaerőpiacra, az emberi méltósággal összeegyeztethető életet élve hozzáférjen a megfelelő erőforrásokhoz.

16. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET !