Nemescsó

1. Nemescsó

2. A település megközelíthető: a 8-as úton Körmendig, onnan északi irányban a 86-os úton Szombathelyig, majd tovább a 87-es úton Lukácsházáig, innen 2,4 km a Bük felé vezető úton; vagy az M1-es autópályáról a 85-ös útra, majd Kőszeg felé letérve.

3. Története Nevét először Cho formában említették1248-ban, de a XVI. században már megjelent a nemesi birtoklásra utaló előtag. 1594-ben a Csói (Choy) család 14 tagjának volt itt birtoka. Érdekesség, hogy a nemesi lakosok 1641-ben 18 pontban szabályozták az egymás közötti viselkedési és közösségi viszonyokat.

4. Története A település fontos vallás- és művelődéstörténeti szerepet töltött be az 1681-ben hozott törvény 26. artikulusa alapján, amelyben Nemescsót jelölték ki (Nemesdömölk mellett) artikuláris helynek a Vas megyei evangélikusok szabad vallásgyakorlására. Sartoris (Sartorius) János (1695-1756) számos énekeskönyvet adott ki, és megalapította az ún. latin iskolát, amely mellé árvaházzal egybekötött kollégium is kapcsolódott.

5. Története Még a Felvidékről származó diákok is tanultak itt.A türelmi rendelet után az iskola áttelepült Kőszegre, a falu vallási jelentősége csökkent. Nemescsón született Péterffy Sándor (1841-1913) neves pedagógus, aki számos elméleti munka írása mellett 1874-ben létrehozta az Eötvös József miniszterről elnevezett Eötvös-alapot a magyarországi tanítók összefogására, önsegélyezésére.

6. Kiemelkedő lelkésze volt a községnek Ács (Aáchs) Mihály (1647-1708), aki részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, majd Thököly seregeiben szolgált tábori lelkészként.