Polgári nevelés – digitális oktatás 2014. október 10.

1. Adatok és információtegnap és ma Prószéky GáborPPKE ITK&MorphoLogicwww.itk.ppke.hu&www.morphologic.hu Polgári nevelés – digitális oktatás 2014. október 10.

2. informare = beleformázni (kőbe, szilárd dologba) Nyilván olyan dolgokat érdemes kőbe vésni, amik valóban tartalommal bírnak Ma már nem hogy nem kő az információhordozó, hanem gyakorlatilag a „semmi” Az információ az őt befogadó személy határozatlanságát csökkenti (Shannon) Az információnak mindig van címzettje, és mennyisége a címzett határozatlanságcsökkenésének mértékével azonos Mindazok az adatok vagy ismeretek, amelyek nem valamilyen döntéssel kapcsolatos bizonytalanságot csökkentenek, nem információk Információ-e például, ha megtudjuk, hogy 2010. március 1-jén ötezer meztelent embert fotóztak le a Sydney operaház előtt? Mi az információ? Polgári nevelés - digitális oktatás, 2014. október 10.

3. 1. (szubjektív) periódus: 100-250 ezer évvel ezelőttől Kr.e. 8000-ig Kr. E. 8000: 5 millió fő (elsősorban Eurázsiában és Afrikában) 2. (szubjektív) periódus: Kr.e. 8000-től a XVII. század derekáig 30: 250 millió fő 1650: 500 millió fő 3. (szubjektív) periódus: a XVII. század derekától 1804: 1,0 milliárd fő 1900: 1,5 milliárd fő 1999: 6,0 milliárd fő 2014: 7,0 milliárd fő Hány embernek kellhet információ? Polgári nevelés - digitális oktatás, 2014. október 10.

4. Az internetfelhasználók számának változása Polgári nevelés - digitális oktatás, 2014. október 10.

5. Az összes tudományos folyóiratnak nagyjából csak a 8%-a található az interneten A keresőprogramok sok mindent nem találnak meg A weben nincs minőség-ellenőrzés, sem semmi hasonló A teljes szövegű webhelyek nem teljesek: kár származhat abból, amit nem tudunk A képernyőről olvasás gyakran fejfájást okoz, megerőlteti a szemet: a felhasználók nagy része a két oldalnál hosszabb dokumentumokat kinyomtatja „Egy kilométer hosszú és egy centiméter mély”: ma még mindig nem túl sok olyan tartalom található az interneten, ami 20 évnél régebbi Mark Y. Herring. 10 Reasons Why the Internet Is No Substitute for a Library. American Libraries, April 2001, p. 76–78;mód.: January 2010) Hol van ma a lehetséges információ? Polgári nevelés - digitális oktatás, 2014. október 10.

6. 1991: CERN (Tim Berners-Lee) 2013 A regisztrált domének száma: 328 millió Az elérhető weboldalak száma: 759 millió Az elérhető adatok mennyisége: 672 exabájt = 672,000,000,000 GB Egyetlen évben: 3892179868480350000000 bitnyi új adat (EMC,2008) Ez annyi, mint 162 billió digitális fotó, vagy 19 milliárd teleírt DVD Ez kinyomtatott és „könyvespolcra rakott” könyvekben kifejezve: kb. a Föld–Plútó távolság tízszerese (és nagyobb sebességgel nő, mint ahogy egy mai űrhajó halad!) De mennyi adat van fent az interneten? Az itt és a következő diákon olvashatóinternetes számadatak a FactHunts weboldalairól valók: http://www.factshunt.com/2014/01/total-number-of-websites-size-of.html Polgári nevelés - digitális oktatás, 2014. október 10.

7. Tudásunk egy része elérhető digitálisan • 2004. december: a Google bejelenti egy évtized alatt 15 millió könyv digitalizálását és az interneten történő közzétételét • 2007. március: 1 millió könyv • 2008. október 28: 7 millió könyv – ebből 1 millió teljes egészében megnézhető (20.000 kiadói partner beleegyezett), de a legtöbb beolvasott könyv nyomtatott példányban vagy kereskedelmi úton már nem elérhető • 2009. október: 10 millió könyv • 2012. március: 20 millió könyv • 2013. április: 30 millió könyv Polgári nevelés - digitális oktatás, 2014. október 10.

8. És mennyivel tud ma egy ember többet, mint korábban? Polgári nevelés - digitális oktatás, 2014. október 10.

9. ? Polgári nevelés - digitális oktatás, 2014. október 10.

10. Van-e értelme többet tanulnunk és ezáltal többlet tudásra szert tenni? E kérdés felvetődésekor erősen el kell gondolkodnunk az új technikai vívmányokon, amelyek a XXI. századi ember életét nagyban megkönnyítik, azaz az újítások olyan egyszerűek, hogy „talán nincs is szükség” többlet tudásra. Hiszen a fiatal generáció, aki az „internet világába” születik, képes a számítógép használatára, azonban csak erre fókuszál és a valós világ dolgait nem képes vagy nem hajlandó figyelemmel kísérni. Nem meglepő tehát, hogy a gyerekek többsége az interneten, nem pedig könyvből olvassa például a kötelező olvasmányokat. Feltéve ha olvassa! És… tényleg ezzel megelégszik a diák, elegendő neki az a tudás, amit az internet nyújt (ami olykor felszínes és koholt), mert ez könnyű, egyszerű, hiszen csak ráklikkel az ikonra és kész. (Nahaj Viktória: Ment-e a könyvek által a világ elébb?A Miskolci Egyetem Szabad bölcsészet szakja által meghirdetett pályázatra beadott mű, 2009) Serkenti-e ez a mennyiség a fiatalokat a tanulásra? Polgári nevelés - digitális oktatás, 2014. október 10.

11. Fontos oktatási feladat tehát megértetni a különbségeket az adat és az információ között, az agyban tárolt tudás és az interneten megkereshető ismeretek között, és megfelelő módon azt kell sugallni, hogy mindegyikre szükségünk lehet, de nem azért, mert a megoldás ott van az interneten, hanem azért, mert azt az ismeretet, amit más szerzett meg, és megoszt velünk, fel lehet használni arra, hogy az a mi tudásunkkal kiegészüljön … és egy apró megjegyzés az interneten megtalálható ún. letöltő oldalak – egyébként más elveken működő – világából: sok letöltő oldalról egy idő után kitiltják azokat, akik állandóan csak letöltenek, de semmit sem töltenek fel, azaz maguk nem járulnak hozzá a közösség működéséhez! adat is van bőven! fel Nemcsak adat, Polgári nevelés - digitális oktatás, 2014. október 10.

12. Köszönöm a figyelmet! Polgári nevelés - digitális oktatás, 2014. október 10.