A német, az olasz és az ausztriai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra.

1. A német, az olasz és az ausztriai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra. Nemzetiségi törekvések a Habsburg Birodalomban Tk 5- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 5 Tk (Sz)III.-Tk (Száray Miklós) Tk.(Z)9- Závodszky Géza Történelem 9. évf. • 7.3 • A pesti forradalom eseményei./ Az áprilisi törvények. 7.4 A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai A Függetlenségi Nyilatkozat

2. Szeptemberi fordulat OHB Pákozd Jelasics 1848.március 15 Windischgratz Kossuth Lajos Pozsony Görgey Artúr FÜGGETLEN FELELŐS MINISZTÉRIUM Ferenc József Áprilisi törvények Bem Klapka Kápolna 1848 április 11 Olmützi alkotmány NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉS választójog Tavaszi hadjárat Polgári állam felépítése Eltörölték: Úrbéri terhek Tized Nagysalló Isaszeg Vác Úriszék Tápióbicske Ősiség Függetlenségi Nyilatkozat Közteherviselés Nemzetőrség Sajtótörvény Haynau 1848.okt.6. Az Ausztriához fűződő viszony nem nyert egyértelműen megfogalmazást

3. A pesti forradalom Tk(Sz) III.-145.old Kormorán: Szabadság szerelem http://www.youtube.com/watch?v=uz3WpABLc-E&NR=1&feature=endscreen Az áprilisi törvényeket kidolgozó utolsó rendi ország gyűlés Tk III.(Sz)-145/146.old A szabadságharc Tk III.(Sz)-154/155,161.old A szabadságharc veresége-Tk III.(Sz)-162.old

4. 1847-1848 országgyűlés Az 1847 őszére meghirdetett diéta követeit végsőkig hevített légkörben választották meg….több ellenzéki politikus megválasztását sikerült megakadályozni. Deák a mandátumát betegségére hivatkozva nem fogadta el. Kossuth követté választását azonban a pesti ifjúság és a polgárosuló nemesség a kormánykörök minden erőfeszítésével szemben keresztülvitte. A diétán a viszonylag csekély ellenzéki többség vezetése - Deák távollétében – Kossuth feladata lett. Kossuth Lajos kortes menete a Nemzeti Múzeum előtt 1847-ben Szilágyi/ Az utolsó rendi országgyűlés. http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/c400532.htm A végső lökést a reformok ügyében végül 1848. március 15-e jelentette, amikor a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak. Tarján M. Tamás: 1848.március 15 http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1848_marcius_15_kitor_a_pesti_forradalom

5. Az ifjak szerveződése véletlenszerű és változó. Első csoportjuk a Tízek Társasága. Gazdasági reformköveteléseikkel kapcsolódik irodalmi ambíciójuk. Fórumul az újságírás kínálkozik. Csakhogy mondanivalójuk nyilvánosságra hozatalának gátat szab a cenzúra és a kiadók önkénye. Ezért orgánumot keresnek. Előbb a győri Hazánk című lap közölte Petőfinek és társainak írásait. Majd amikor 1847-ben Jókai vette át az Életképek szerkesztését, e folyóirat köré csoportosultak. …Nem volt fegyverük, erős orgánumuk, külföldi kapcsolatuk, mégis ők robbantották ki a forradalmat. 1848. Március 15. Pilvax kávéház Tk.(Z) 9- 112.old: Amikor a márciusi ifjak vezetői Március 15-én kora reggel kiléptek … Pilvaxból, legföljebb 15-en lehettek. Néhány óra múlva Pest utcáin addig sohasem látott tömeg hömpölygött. A Landerer nyomdában cenzúra nélkül kinyomtatták Petőfi Sándor Nemzeti dalát és a 12 pontot. A budai várban a tüzérek égő kanóccal álltak az ágyúk mellett, de senki sem mert tűzparancsot adni. A tömeg a zuhogó esőben szabadon vonult át a hajóhídon, föl a várba. A Helytartótanács, a hatalom helyi képviselője rövid tanácskozás után elfigadott minden követelést. ww.nyugatijelen.com/ifi/1848_marciusi_ifjai.php

6. Vasvári Pál Jókai Mór Petőfi Sándor MÁRCIUSI IFJAK Március 15 követően a márciusi ifjak mind ritkábban hallatták szavukat. Tevőlegesen részt vettek a harcokban. Jókai szavai szerint „A literatúra ment legelöl vérét elpazarolni”. Hősi halált halt Petőfi és Vasvári; a szabadságharc leverése után sokuk kényszerült bújdosásra, emigrációba. Irinyi József Degré Alajos Forradalom Pesten - 1848. március 15. http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=57

7. A 12 pont jóval túlment az felirati javaslaton, de megmaradt a nemesi reformerek számára elfogadható program keretein belül. Irinyi József fogalmazta meg Kossuth kapcsolatban állt az ellenzék pesti szervezetével az Ellenzéki Körrel, a fővárostól várta, hogy mozgalmaival támogassa az ő országgyűlési küzdelmeit. A meglehetősen heterogén összetételű kör választmányának már március 4-i ülésén megvitatta Kossuth felirati javaslatát, s jelezték, hogy azt a sajtószabadság említése nélkül csonkának tartják. Emellett a radikális szárny azt is felvetette, hogy az országgyűlést petíciós mozgalommal kellene gyorsabb munkára ösztönözni. 1848 forradalom március 15. videó http://www.youtube.com/watch?v=iNysU4ZWUPY

8. Városháza Helytartótanács Táncsics Mihály

9. Az Életképek című lapban "Forradalom vér nélkül" címen, 1848. március 19-én jelent meg Jókai Mór cikke, melyben így írja le a március 15-i eseményeket: "A mennydörgés azt mondja: Le térdeidre, ember, az Isten beszél. A nép szava is megdördűlt és mondá: Föl térdeidről, rabszolga, a nép beszél! Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt. Március 15-e az, írjátok föl szíveitekbe és el ne felejtsétek. A magyar nemzet szabadsága e naptól kezdődik. A nemzet történetében ez volt az epochalis nap. Ezentúl minden nap új dicsőséget fog számotokra hozni; a nép fölébredett, a nép követelte századok óta megtagadott jogait, minek láncait legközelebb találta.” Jókai Mór: Írói arcképek http://mek.oszk.hu/00700/00793/html/jokai17.htm Magyarország története 27 Forradalom és honvédelem (1) http://www.youtube.com/watch?v=Qscq0-0idDM

10. Petőfi Sándor- Van-e egy marok föld http://www.youtube.com/watch?v=TIjsTMRM0ds Petőfi Sándor - Ha férfi vagy, légy férfi http://www.youtube.com/watch?v=fCQVoKffJ9g Hungarica - Nemzeti dal „Az ő hazaszeretettől lángoló, szabadságérzettől áthatott költeményei voltak azok az előhírnökei az új korszaknak, melyek évekkel elébb szórták a szikráit a szabad eszméknek a közvéleménybe. Az ő lelke volt a korszellem vezető fáklyája. Mint költő is a világköltészet színvonalán álló lángész, aki egy lusztrum alatt egy üstököspályát futott meg az égen s művei összességében magának halhatatlanságot, nemzetének elismerést vívott ki késő századokra. Mint bajnoka, vértanúja a hirdetett népszabadságnak, kinek alakját ércbe öntjük, hogy mindig maga előtt lássa, soha el ne felejtse az utókor. Március 15-ikének minden hulló csillagait Petőfi homloka gyüjté maga körül egy csillagkoszorúba. „(Jókai Mór) http://www.youtube.com/watch?v=EhmM2ClJsyw Petőfi Sándor -A márciusi ifjak http://www.youtube.com/watch?v=lnlv7C-wn3g Petőfi Sándor- A vén zászlótartó http://www.youtube.com/watch?v=qGfpPwR7K94 Petőfi Sándor- Forradalom http://www.youtube.com/watch?v=xLvrceSrEuE Petőfi Sándor -Csatadal http://www.youtube.com/watch?v=bOiA1yMhAJY Szilágyi Domokos -- Héjjasfalva felé (Sinkó László) http://www.youtube.com/watch?v=Db4WCxFlgAw

11. Bécsi forradalom Liberálisok reformkori küzdelmei Pesti forradalom Osztrák Államtanácsot engedményekre kényszerítette Bécsben a pozsonyi országgyűlés képviselőit ünneplő sokaság fogadta. …a magyar küldöttség 16-17-én kemény tárgyalásokat folytatott, a legnagyobb ellenállást a független magyar kormány ügyében tapasztalták. Emlékek a magyar szabadságharcról –Katonai Filmstudió

12. István nádor nyújtotta át a magyar országgyűlés feliratát a királynak A korlátolt képességű király rábólintott a követelésekre és értesítette István főherceget, a nádort, hogy a „független felelős Ministerium” felállítására tett javaslatot is elfogadja, ám Batthyány kinevezése – aligha véletlenül – kimaradt a válaszból. A döntő lépés megtétele – addigra már Bécsbe ért a pesti forradalmi események híre – István nádorra maradt. Ő meglehetős bátorsággal vállalta a döntés felelősségét, és élve a ráruházott teljhatalommal, a „független magyar ministerium elnökévé”  Batthyány Lajost nevezte ki. A döntést tartalmazó irat fogalmazványát és tisztázatát a Magyar Országos Levéltár őrzi. Mindkettő március 17-én kelt. A történelmi idők feszült pillanatairól árulkodik a dokumentumok egyszerű külleme Katona Csaba http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/batthyany_lajos_miniszterelnoki_kinevezese.html

13. A Batthyány-kormány tagjai. Névsor felülről lefelé és balról jobbra: Batthyány Lajos miniszterelnök, Szemere Bertalan belügyminiszter, Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter, Klauzál Gábor ipar- és földművelésügyi miniszter, Kossuth Lajos pénzügyminiszter, Mészáros Lázár hadügyminiszter, Széchenyi István közmunka és közlekedésügyi miniszter, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, Deák Ferenc igazságügyi miniszter.

14. Áprilisi törvények 1848 április 11 Alkotmányos Polgári MAGYARORSZÁG Az Ausztriához fűződő viszony nem nyert egyértelműen megfogalmazást Tisztázatlan Hadsereg Külképviselet

15. Feudalizmus lebontása Eltörlték: Úrbéri terhek. Tized Ősiség Úriszék

16. Polgári állam felépítése eltörölték a korábbi központi hivatalokat keresztül gyakorolhatta az uralkodó a végrehajtó hatalmat, rendeletei miniszteri ellenjegyzés (aláírás) nélkül érvénytelenek voltak FÜGGETLEN FELELŐS MINISZTÉRIUM-on Az országgyűlés kétkamarás maradt a főrendiház szervezete lényegében alig változott, bár tényleges szerepe csökkent, az alsó táblát átalakították: NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉS választójog Alacsony cenzus alapján Pesten évente Az országgyűlés megnyitója (Borsos József)

17. Polgári állam felépítése eltörölték a korábbi központi hivatalokat keresztül gyakorolhatta az uralkodó a végrehajtó hatalmat, rendeletei miniszteri ellenjegyzés (aláírás) nélkül érvénytelenek voltak FÜGGETLEN FELELŐS MINISZTÉRIUM-on Az országgyűlés kétkamarás maradt a főrendiház szervezete lényegében alig változott, bár tényleges szerepe csökkent, az alsó táblát átalakították: NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉS választójog Alacsony cenzus alapján Pesten évente Az országgyűlés megnyitója (Borsos József)

18. Polgári állam felépítése eltörölték a korábbi központi hivatalokat keresztül gyakorolhatta az uralkodó a végrehajtó hatalmat, rendeletei miniszteri ellenjegyzés (aláírás) nélkül érvénytelenek voltak FÜGGETLEN FELELŐS MINISZTÉRIUM-on Az országgyűlés kétkamarás maradt a főrendiház szervezete lényegében alig változott, bár tényleges szerepe csökkent, az alsó táblát átalakították: NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉS évente választójog Alacsony cenzus alapján Pesten vallások egyenjogúsítása Nemzetőrség Hitelintézet felállítása Sajtótörvény

19. Közteherviselés Katolikus református evangélikus unitárius vallások egyenjogúsítása Nemzetőrség felállítása Sajtótörvény Hitelintézet felállítása Választott testületek veszik át Városok irányítását

20. Az állam egysége visszacsatolása Partium Magyarország Erdély uniója

21. Tk 5-165. old.) Az országgyűlés megalakulásának idején /1848. júl.5./ már meglehetősen nehéz volt a helyzet a nemzetiségi mozgalmak Bécsből táplált katonai fenyegetése miatt. Batthyány már májusban elrendelte 10 ezer nemzetőr toborzását, ez azonban nem bizonyult elegendőnek. Ezért július 11-én Kossuth híres megajánlási beszédében 200 ezer újonc és 42 millió forint hitel megszavazását kérte az országgyűléstől védelmi célokra. A képviselők ezt nagy lelkesedéssel meg is adták, az uralkodó nem hagyta jóvá a törvényt. Egyre világosabbá vált, hogy az udvar megfelelő alkalomra vár, hogy a forradalom eredményeit megsemmisítse. Az országgyűlés megnyitója (Borsos József

22. Bécs visszavonta : Augusztus 31-én had pénzügyminisztérium Szeptemberi fordulat Jelasics átkell a Dráván http://www.youtube.com/watch?v=h_ZyW1GVi2g

23. Bécs tiltakozása ellenére Kossuth az országgyűlés Védelem megszervezése Kossuth- bankók OHB Elrendeli az újoncozást Pákozd 1848. Szeptember 29. magyar győzelem

24. Bécs tiltakozása ellenére Kossuth az országgyűlés Védelem megszervezése Kossuth- bankók OHB Elrendeli az újoncozást Pákozd 1848. Szeptember 29. magyar győzelem

25. 1848. Augusztus 31-én Had- pénzügyminisztériumot Bécs visszavonta : Szeptemberi fordulat TK 5 167 old) aug 31 után Batthány és Deák megpróbált tárgyalásokat kezdeni, de nem állt velük szóba senki….Szept. 9-én az országgyűlés száztagú küldöttsége próbálta sikertelnül befolyásolni az uralkodót. Mindezek hatására bomlásnak indult a Batthyány kormány, a miniszterek lemondtak vagy egyszerűen visszavonultak, végül maga a miniszterelnök is megvált tisztségétől. Szeptember 11-én pedig Jellasics hadai átkeltek a Dráván… A közvetlen veszedelem az országgyűlést határozott lépésekre sarkallta . Szeptember 15-én eltörölték a parasztság egyik fő sérelmének számító szőlődézsmát, a következő napon pedig határozatot hoztak az Országos Honvédelmi Bizottmány létrehozásáról , melynek elnöke Kossuth toborzóútra indult az Alföldre. .. …Kossuth nem esett kétségbe, nem állt félre, hanem a vele tartókkal hozzálátott a védelem megszervezéséhez. Bécs tiltakozása ellenére pénzt bocsátott ki (Kossuth –bankó), kimondták 40 ezer katona azonnali fegyverbe hívását, s október 8-án a képviselőház a végrehajtó hatalom gyakorlását az OHB-ra ruházta. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fontosabb eseményei /3 perc/ http://www.youtube.com/watch?v=h_ZyW1GVi2g

26. Pákozd 1848. Szeptember 29. Jelasics magyar győzelem ( Az 1848-49-es Honvédsereg még fehér színű, piros és zöld úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a címerrel.) Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fontosabb eseményei /3 perc/ http://www.youtube.com/watch?v=h_ZyW1GVi2g

27. Schwechati vereség Windischgratz Hadsereg újjászervezése Görgey Artúr 1848 december Ferenc József uralkodóváltás http://www.youtube.com/watch?v=k1Wj846z8Og

28. Tk 5 (168. old )……tétovázás után…..a honvéd sereg végül támadásra szánta el magát , október 30-án Bécs határában Schwehachtnál súlyos vereséget szenvedett, s fejveszett menekülésbe kezdett. A visszaözönlő sereg újjászervezésével Kossuth Görgey Artúrt bízta meg, aki akkor vonta magára az OHB elnökének figyelmét, amikor március 30-án Csepel-szigeten felakasztatta a Jelasics számára futárszolgálatot teljesítő Zichy Ödönt grófot. Emellett szerepe volt az egyik horvát sereg bekerítésében Ozora mellett.. A Görgey keze alá került haderő többségét alig kiképzett és igen gyengén felszerelt újoncok alkották, kaszás, mezítlábas, nemzetőrök, fegyelmet nem tűrő nemesek. A tisztikar lelkiismereti problémákkal küszködött.. Mindezek tetejében a csúfos vereség következtében az önbizalom is hiányzott a katonákból. Az un fel-dunai hadtest élére kinevezett 30-éves tábornok előtt hihetetlenül nehéz feladat állt, mikor ebből a tömegből fegyelmezett, ütőképes hadsereget akart szervezni. Ilyenre viszont feltétlenül szükség volt , mivel Bécs elszánta magát a a döntő támadásra. December 2-án a bécsi kormány lemondatta V. Ferdinándot , helyébe a 18 éves Ferenc Józsefet ültette, akit nem kötött az áprilisi törvényekre tett eskü. Windischgratz Görgey Artúr Ferenc József http://www.youtube.com/watch?v=k1Wj846z8Og

29. http://tortenelemklub.com/magyar-toertenelem/55-az-184849-es-forradalom-es-szabadsagharchttp://tortenelemklub.com/magyar-toertenelem/55-az-184849-es-forradalom-es-szabadsagharc

30. Tk 5 (169 old.) 1849 január 2-án a pesti hadi tanács úgy határozott, hogy Perczel keletre vonul a kormányt fedezve, Görgey pedig a főerőkkel észak felé maga után vonja a császáriakat, Az alig 16 ezer főnyi fel-dunai hadtest Windischgratz és Schlick túlerejével nézett szembe, miközben a lelkiismereti válságba került tisztikara is bomladozni kezdett. Ennek megállítására Vácon nyilatkozatot adott ki, melyben az „idétlen republikánus izgatást” elítélve , s az OHB-t is bírálva kijelentette, hogy a hadsereg „hű marad esküjéhez”, azaz a királyi esküvel szentesített alkotmányhoz, s csak a hadügy minisztertől fogad el parancsokat. Kossuth ezt úgy értékelte, hogy a tábornok kivonta magát az OHB hatásköréből, így a köztük lévő ellentét súlyosabbá vált. Kossuth új fővezér után nézett, s a Párizsba küldött Teleki László közvetítésével Dembinszkit, az 1830-as lengyel felkelés egyik vezetőjét hívta meg erre a posztra. Görgey Artúr (Barabás Miklós) Fel-dunai hadtest Váci Nyilatkozat Bem József Klapka György Felső –tiszai serege egyesült Ellenfeleit kiszorítja Erdélyből Fel-dunai hadtesttel Lehetővé tette, hogy a magyar haderő ellentámadásba kezdjen

31. Tk 5 (170) A kápolnai ütközetnek két fontos következménye lett. Windischgratz a csatát végső győzelemként jelentette az uralkodónak , mire az udvar márc. 4-én kiadta az olmützi un. oktrojált (kényszerített) alkotmányt, mely az áprilisi törvényeket semmisnek tekintve egységes, centralizált birodalom felállításáról intézkedett. Magyar oldalon pedig a tiszafüredi táborban nyíltan kirobbant a tisztikar elégedetlensége Dembinszkivel szemben. A zendülés eredménye Dembinszki leváltása lett, Görgey ugyancsak helyettes fővezéri megbízást kapott. Dembinszky Kápolnai csata Olmützi alkotmány DIADALMAS TAVASZI HADJÁRAT Tk III.(Z)-156.old: 1849 március végén a Tiszánál összevont ötvenezer honvéd támadásba lendült Hiába volt a császári fősereg változatlanul számbeli főlényben, hiába volt mögötte a megerősített Buda, a gazdag Dunántúl, a császárhoz hű Ausztria és Csehország. Mit sem ért a több ágyú , a jól képzett tisztikar. A honvédek nehézcsaták sorában legyőzték, és alig négy hét alatt a Tiszától Pozsonyig űzték őket.

33. A támadás terveit Klapka készítette. A tavaszi hadjárat diadalmas csaták sorozatából állt, fő célját azonban, az ellenfél bekerítését nem érte el. Hatvani győzelem /április 2/ Isaszegi győzelem Április 6 Tápióbicskei győzelem Április 4 Az isaszegi csatábanGörgei Artúr megállítja Klapka visszavonuló honvédeit, ezzel döntő fordulatot adva a csatának (Than Mór festménye) Győzelemek ellenére az osztrák sereg vissza tudott vonulni Pest felé.

34. Kudarcai miatt leváltották Windischgratzet, az osztrák erők meglehetősen zilált állapotban vonultak tovább a Duna jobb partján , a honvédség a másik oldalon győzelmeket aratott. Váci csatában /ápr.10/ Nagysallónál/ápr.19/ Komáromnál Nem sikerült megakadályozni az ellenséges főerők kimenekülését az országból. E sikerek következtében , illetve Perczel szerbek fölött aratott Délvidéki győzelmével az ország nagy része ismét a magyar kormány ellenőrzése alá került.

35. Buda ostroma Buda bevétele

36. Görgey Buda serege Komáromtól Háromhetes ostrom Függetlenségi Nyilatkozat 1849. Ápr. 14. Debrecen Habsburg-ház trónfosztása Független Magyarország Kossuth Lajos kormányzó Szemere Bertalan miniszterelnök

38. Görgei és táborkara a komáromi csatában 1848 július

39. Piski híd

40. Tápiai csata

41. Temesvár

42. Temesvár

43. Komárom

45. Klasszikusok novellái a magyar szabadságharcról MP3 formátum http://mek.oszk.hu/11400/11424/mp3/ http://www.youtube.com/watch?NR=1&v=iW1D6vUZFrA&feature=endscreen Kortárs Irodalmi folyóirat/ Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái http://www.kortarsonline.hu/regiweb/0406/kovacs.htm

46. Érettségi feladatok

47. 2005.Október 18. A feladat az 1848-49. évi forradalom és szabadságharcról szól. (hosszú) Elemezze a források és ismeretei alapján a katonai helyzet alakulását 1848. ősze és 1849. tavasza közötti időszakban. Térjen ki a bel- és külpolitikai helyzet főbb jellemzőire! Használja a Történelmi atlaszt!

48. „Ma délben Budát és Pestet kardcsapás nélkül birtokomba ejtettem. Arra számítottam, hogy [...] Buda előtt a csatát elfogadják, ahol sikeresen legyőzhetem őket. De úgy látszik, hogy az ellenség a Bábolna és Mórnál szenvedett kudarcok folytán még meglevő önbizalmát végkép elveszítette, [...] Szolnok felé a Tisza mögé visszavonuljon. Tulajdonképpeni ereje most már nagyjában csak rendes lovasságából és tüzérségéből áll, amennyiben rendes gyalogsága még meglevő maradványai felette csekélyek, sőt még ezek is teljesen demoralizáltak. A honvéd zászlóaljak és az önkéntesek a visszavonulás alatt minden valószínűség szerint lassankint végleg feloszolnak.” (Windischgrätz hg. jelentése.) „Miután a feldunai hadtest, szem előtt tartva Magyarország alkotmányára letett esküjét és önnön becsületét, teljes tudatában van annak, hogy mit akar és mit kell tennie: ezennel végül kijelenti, hogy az ellenséggel folytatott, bármely egyezkedésnek eredményét csak abban az esetben ismeri el, ha az egyrészt Magyarországnak azon alkotmányformáját, melyre a hadtest megesküdött, másrészt magának a hadtestnek katonai becsületét is biztosítja.” (Görgey Arthur)

50. Kronológia: 1848. szept. 29. pákozdi csata 1848. okt. 30. Schwechati csata 1848. dec. 25. Kolozsvár 1848. dec. 27. Győr feladása 1848. dec. 30. móri csata 1849. jan. 4. Pest eleste 1849. jan. 5. váci kiáltvány 1849. jan. 31. tokaji csata 1849. febr. 5. Branyiszkóiszoros elfoglalása