Médiapedagógia

1. Médiapedagógia

2. Médiapedagógia fogalma, feladata • A televíziózás kezdetei • Magyar gyermekműsorok aranykora • A gyermekműsor-készítés hanyatlása • Erőszak a televízióban • Reklám és hatásai • A média hatása a szocializációra • Előnyök és hátrányok. A pedagógus felelősége.

3. „Nincs még egy olyan nem szülői hatás, amely annyira áthatná a gyermek életét, mint a televízió” (Dorothy és Jerome Singer)

4. Televízió: • A tömegkommunikáció egyik legvitatottabb eszköze • Mindenütt jelen van, mindenkihez eljut • Befolyásolja és alakítja a valóságot • Politikai, gazdasági jelentősége van • A nevelésben is nagy szerepet játszik (elektromos „babysitter”) • Legodaadóbb nézői a gyerekek • Pozitív és negatív irányba formálhatja a gyermek személyiségét

5. Helyzetkép: Gyerekek – a tv csodálói • Minden gyermekes családban van legalább egy televízió • Minden második gyermekszobában ott áll a televízió • 80 %-án több mint 5 csatorna fogható • A kisgyerekek heti több mint 20 órát tévéznek (2005 - gyerekek napi 4, felnőttek napi 5 óra)

6. Média világ – Áldás és átok Informál – az itt hallható információk határozzák meg a többség tájékozottságának jellegét, minőségét és értékét. Szocializál – egyre inkább a társadalmi normák, értékek, minták közvetítőjévé válik. Segíti a demokrácia és a nyilvánosság tanulását – iskolaújságok, rádiók, tévék Hatalmi tényező – önállósult hatalmi ágazattá vált. /Negyedik hatalmi ág/ A média ismerete nélkül nem lehet igazán érteni a a társadalmi folyamatokat. Élményforrás – a médiaszövegek egy része művészi alkotás, része a nemzeti és egyetemes kultúránknak

7. Függőséget okoz – az audiovizuális robbanás részben meg is béníthatja az életünket, ha nem tanulunk meg szelektálni. Könnyen „kábítószerré” válhatnak a csatornák üzenetei számunkra. Manipulál – a médiaszövegek erősen befolyásolják a közönséget. Egyrészt mert máshogy jelenítik meg a valóságot, másrészt a kibocsátók gyakran tudatosan is manipulálják a közönség érzelmeit, gondolatait. (politikai kampányok, fogyasztásra ösztönző reklámok) Uniformizál – a tv műsorai közösséget hoznak létre. „Globális falu”. Aki kimarad, lemarad – aki nem tanulja meg az audiovizuális írást, olvasást, mozgóképi analfabéta marad. Hátrányos helyzetbe kerülhet a társadalomban.

8. Médiapedagógia • A média funkciójának megértésére és a médiatermékek pedagógiai célú felhasználására törekszik.

9. Különösen veszélyeztetett korosztály • 3-12 éves korosztály • Új vizuális generáció: 14. éve betöltéséig • 18.000 órát tölt a képernyő előtt • 14.000 órát az iskolapadban A gyerekek jelentős része egyedül nézi a televíziós tartalmakat.

10. „Nem elég a fuldokló gyermeket kimenteni a folyóból. Valakinek el kell indulni lefelé a folyó mentén és meg kell akadályoznia, hogy a gyermeket beledobják.”(Barbara C. Harris)

11. „A médiapedagógia legfontosabb feladata az, hogy kitöltse az űrt, amely a tömegkommunikációs rendszerek működtetői és az információk, üzenetek öntudatlan fogyasztói között tátong.” (Len Masterman)

12. MÉDIA: Médiának nevezzük a kommunikáció bármely eszközét, amely biztosítja egy üzenet eljuttatását egy közlőtől a fogadóig, függetlenül attól, hogy a kommunikációban résztvevők egyének vagy csoportok. Ilyen értelemben bármilyen eszköz, amely egy információt téren és időn átjuttat egy forrástól a befogadóhoz, a kommunikáció médiumának tekinthető.

13. Médiumok meghatározása technológia szerint: • NYOMTATOTT média: könyv, újság, magazin • ELEKTRONIKUS média: rádió és TV műsorszórás (földfelszínes, műholdas, kábel) film, hanglemez, kazetta, videokazetta, DVD, teletext • ÚJ ELEKTRONIKUS média: digitális műsorszórás és kábel, számítógép, internet

14. Tömegkommunikáció: • Olyan periodikus kommunikációs forma, amelyben valamely technikai eszköz (médium) közvetítésével nagyszámú befogadó részére ugyanazt az üzenetet egyidejűleg, vagy közel egyidejűleg lehet közvetíteni. • Az üzenet attól válik tömegesen befogadottá, hogy egy létező intézményrendszer (állami vagy egyházi) befogadja és szertesugározza.

15. TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS SZERVEZETEK • Állami tömegkommunikációs szervezet: • Közpénzekre épít, központi politikai, kulturális vagy vallási akaratot közvetít. • Piaci tömegkommunikációs szervezet: • Eladott példányok árából, hirdetési bevételből tartja fenn magát. A szakmai, politikai, kulturális szempontokat ehhez képest csak másodlagosnak tekinti.

16. A televíziózás két iránya: • Európában – közszolgálati adók posta, telefonszolgáltatás, rádió, tévé – állami monopólium (előfizetési díj) • Egyesült Államokban – kereskedelmi adók posta – állami monopólium telefon, rádió, tévé – magántársaságok (reklám) Különbség – milyen pénzből működtették Műsoraik kezdetben hasonlóak voltak.

17. Elmozdulás mindkét irányban • Európai modell: az igényes televíziózás sok pénzbe kerül kereskedelmi irány Európa első kereskedelmi televíziója: Anglia 1954. „Duális”, kettős rendszer

18. Kereskedelmi modell: - A kereskedelmi érdek kiszorította a drága, kulturális, ismeretterjesztő műsorokat. Kevés reklámot lehetett rendelni melléjük Háttérbe szorult a kultúra Az állam létrehozta az adókból fenntartott PBS-t. (Public Broadcasting System) A modellek egymás felé közelítenek.

19. Közszolgálati sajátosságok: • hatalomtisztelő, a hatalommal lojális • politikai és gazdasági eseményekről, emberekről ad tájékoztatást • az objektivitást tartja szem előtt • oktatni, művelni, nevelni akar • stílusát a választékosság, a hivatalos hangnem és a távolságtartás jellemzi

20. Kereskedelmi sajátosságok: • Szórakozást szolgáló gyors, különleges, látványcentrikus képek • Elveti a hagyományos műsorstruktúrát, a műsorok láncszerűen kapcsolódnak egymásba, látványos, pergő műsorfolyamot hoznak létre • Megjelenik a belső közönség / minket képviselnek reakcióikkal • Láthatóvá válik a közönség és a kommunikátor kapcsolata • Megjelenik a szubjektivítás • Interaktivitás: belső közönség - hozzászólhat külső közönség – telefon, sms, e-mail • Nem különül el a tájékoztatás és a szórakoztatás (vegyes műfajok jönnek létre, pl.: talk-show)

21. Nézettségi mutatók • A világon mindenhol zajlik a csatornák versenye • Mekkora a műsor nézőtábora? Hányan nézik a műsort? • Milyen korösszetételű ez a csoport? • Milyen vásárlóerővel bírnak? Fontosak a műsorsávok! Délelőtti, délutáni, koraesti és későesti műsorsáv főműsoridő két tartópillér: híradó és az esti film MŰSORSZERKESZTÉS

22. Nézettség mérése • „Vízpróba” • Telefonos felmérések – tudatos mintaválasztás • Berendezések a tévékészüléken – a lakosság széles köreiből

23. A televíziózás kezdetei • Guglielmo Marconi (1847-1919) Ő továbbított először elektromágneses jeleket az éteren át. 1901. dec. 12-én szikratávíró készülékével áthidalta az Európa és Kanada közti távolságot.

24. Philo T. Fransworth (1906-1971) 1921-ben feltalálja a „raszterizálást” 1927-ben laborcsapatával először hajt végre sikeres képátvitelt

25. Televízió – a népnevelő eszköz (1952) „Az agitációnak, a propagandának, a nép nevelésének sokkalta összetettebb eszköze, mint a rádió.” (Gerő Ernő)

26. Magyar Dolgozók Pártja – tanulmányutak a Szovjetunióba • A térintenzitás-mérések eredményeként módosítani kellett az adó helyét a Gellért-hegyről a Szabadság-hegyre • Import készülékek • KÍSÉRLETI ADÁS - 1954. január 13. • Magyar Posta Kísérleti Állomás, MDP Országos Központ, Magyar Rádió • Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Gerő Ernő Adás: hetente kétszer – kedd, csütörtök 19.30-22.00 Többi nap – ipari adás

27. 1956 – a nép számára is elérhetővé válik a televízió - Első műsorújság: 1956. szeptember

28. RENDSZERES MŰSORSZÓRÁS: 1957. május 9-től - Kezdetben heti 4-5 órában. - 1957. decemberre heti 10 órában Központi feladattá vált a a műsorszórás megszervezése. A legnagyobb kihívást a híradás és a tájékoztatás rendszerének kialakítása jelentette. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a gyermek- és ifjúsági műsorok tartalmi és technikai előkészítése.

29. Médiapedagógia3 - 4.

30. A magyar közszolgálati műsorsugárzásnak a kezdetektől részét képezték a gyerekeknek szóló programok. • MAGYAR RÁDIÓ – gyermekkultúra terjesztése • 1930-as évek –hetente kétszer sugároztak gyermekműsort • MAGYAR TELEVÍZIÓ – fontosnak tartotta a gyermekek értelmi, érzelmi nevelését • 1959. október – Művészi műsorok 51,6% - Politikai, agitációs műsorok 22,4% - Gyermek-és ifjúsági műsorok 17,6% - Sportműsorok 8,4 %

31. A Gyermek- és ifjúsági osztály tündöklése • Bálint Ágnes az MTV első gyermekműsor-szerkesztője 1958-tól 1986-ig (József Attila-díjas író, szerkesztő, dramaturg)

32. Cicavíziós monoszkóp

33. Bábjeleneteket készített az esti mesékhez TV maci Mazsola

34. Futrinka utca - 1960.

35. Mazsola – 1963. 135 héten keresztül képernyőn

36. A kiskakas gyémánt félkrajcárja 1952. Kukori és Kotkoda Első saját gyártású rajzfilm: 1970.

37. Rajzfilmek az élvonalból 1975-1978 1985. Kockásfülű nyúl Vízipók-csodapók -Érdekes, mulatságos történetek. - Fejlesztik a jellemet és a szellemet. Tanít, nevel. -Mellőzik az erőszakot -A jót jónak, a rosszat rossznak mutatják. Mézga család 1973. Frakk

38. Levél 1973-ból Az igazi Frakk /1973/

39. ’70-es évek – népművészeti hagyományok gondozása • Magyar Népmesék • Mondák a magyar történelemről • Mesék Mátyás királyról

40. A ’70 -es években beindul a folyamatos nagyjátékfilm gyártás. Első egész estés magyar rajzfilm: János vitéz /1973/

42. Báb animációk Foky Ottó Misi mókus Mirr-Murr

43. Süsü, a sárkány (1976)

45. Gyermek- és Ifjúsági Főszerkesztőség • A dramatikus műsorkészítés mellett: - nívós gyermek- és ifjúsági magazinok - ismeretterjesztő és szórakoztató műsorok - vetélkedők - Iskolatelevízió

46. Kuckó – ismeretterjesztő magazin /1968 – 1990/ -sportszeretet -természetszeretet - egészségvédelem 1990-ig 280 adás Bálint Ágnes rendezésében Elvették a rendezőtől és a Kuckó 17 adás után megszűnt. Ahogy a CIMBORA című műsor is.

47. Iskolatelevízió – 1963 • A közoktatás aggasztó helyzete miatt hozták létre • Általános iskolásoknak: - Gyárlátogatást, orosz nyelvleckét, környezetismeretet • Dolgozók középiskoláinak: - Kémia és fizika előadásokat közvetítettek Képi tartalmat kapott a tananyag. Felnőtteknek: – Mindenki iskolája (távoktatási sorozat, 1976) - Szülők iskolája (1979)

48. 1960-as, 1970-es, 1980-as évek Mintaadó és értékközvetítő karakterek, mintaadó és értékközvetítő gyermekfilmekben. Ma már merő nosztalgia.

49. Az MTV megalakulásától kezdve a párt és állampropaganda leghatékonyabb eszköze volt. Ezért: - kiemelt finanszírozású - megkülönböztetett helyű Ennek legnagyobb előnye a gyermekműsor készítésben volt érezhető. Az MTV mecénása és megrendelője is volt a magyar film-, mesefilm-, rajzfilm-, és bábfilmgyártásnak. Gyermek-és ifjúsági osztály + iskolatelevízió – 150 munkatárs

50. Gyermekműsorok hanyatlása A VÉG KEZDETE: • rendszerváltás • váltakozó tévéelnökök • a gyermekműsor-készítés programigazgatói hatáskörbe kerül • csökkenő költségvetés EREDMÉNY: megszűnt a játékfilmek és sorozatok készítése