9. Szeminárium INNOVÁCIÓ

1. 9. SzemináriumINNOVÁCIÓ 2008. 11. 11.

2. http://vallgazd.blog.hu • Véleményezendő témakörök előadásokon; meghirdetés: nov. 3., nov. 17., nov. 24., dec. 1. és dec. 8. • Első a site-on: november 5. (szerda) 12-től, utolsó vélemény november 13. (csütörtök) 12 óra. Visszajelzés november 17-i előadáson. • Figyelem: a vélemény kifejtése előtt regisztráció szükséges! Fenti site-on, jobb oldalon alul: Egyéb/IndaPass Regisztráció

3. Témakörök • A verseny kényszeríti a vállalatokat az innovációra, hiszen aki nem tud újabb és újabb termékkel és szolgáltatásokkal, „megoldásokkal” előállni, hamar elveszti piaci pozícióját. Sokan úgy tartják ugyanakkor, hogy a jelenlegi „fogyasztói társadalom” emberi és természeti zsákutca a történelem fejlődésében, és a piacok már ma is felesleges bőségben, sőt káros következményekkel kínálnak a fogyasztóknak javakat és szolgáltatásokat. Mi a véleménye erről az ellentmondásról? • Az emberiség életminősége szempontjából milyen területen látna szívesen, tartana fontosnak innovációt (új terméket, szolgáltatást, eljárást, szervezeti megoldást)? Miért? A véleményeket várjuk: november 5-13. között http://vallgazd.blog.hu

4. November 24.  15-20 oldalas házi dolgozat beadása!!!!

5. ZH-hoz • Előző átlaga: 8,08 pont  • Mostanié: 6,83 pont  • + előző órai prezi (Jenőék): 9,2 pont!!

6. Üzleti vállalkozásnak tekintjük, ha • Önálló • Profitorientált • Kockázatot vállal • Valóságos piacon működik

7. Szervezeti célok 4 legfőbb jellemzője • Hierarchikusan strukturáltak • Szervezeti és egyéni célok kölcsönösen erősítik egymást • Szervezeti és egyéni célok összeegyeztethetők, kompatibilisek • Létezik egy fölérendelt, szuperordinált cél

8. Egyéni vállalkozás előnyei • Egyszerű alapítani, megszüntetni • Áttekinthetőség • Függetlenség • Adózási kedvezmények • Nincs nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség

9. Egyéni vállalkozás hátrányai • Szerényebb nyereség • Szerényebb forráshoz jutási lehetőségek • Korlátlan felelősség • Sokoldalú követelmény a vállalkozótól • Korlátozott élettartam

10. Rt előnyei • Korlátozott felelősség • Széles körű tőkebevonási lehetőség • Korlátlan élettartam

11. Rt hátrányai • Nyilvános adatszolgáltatási kötelezettség • Alapítás és megszüntetés bonyolult és költséges • adóhátrányok

12. Még amit sokan nem tudtak… • Pozicionálás: a terméknek/szolgáltatásnak a versenytársakhoz való viszonyának meghatározása és a fogyasztókban való tudatosítása, kommunikálása • SWOT: erősségek és gyengeségek belső környezet elemzésére, lehetőségek, veszélyek külső környezet elemzésére!! • BCG-mátrixot és Porter versenystratégiáit nem kellene összekeverni!!!!

13. Magas Piaci növekedés Alacsony Alacsony Magas Relatív piaci részesedés Az üzletági portfolió elemzése „Kérdő-jelek” „Sztárok” „Fejős-tehenek” „Kutyák”

14. BCG Mátrix

15. Porter versenystratégiái VERSENYELŐNY ALACSONY KÖLTSÉG DIFFERENCIÁLÁS (EGYEDISÉG) DIFFERENCIÁLÁS (EGYEDISÉG) SOK PIACI SZEGMENS DIFFERENCIÁLÓ (MEGKÜLÖNBÖZTETŐ) KÖLTSÉG-DIKTÁLÓ CÉLPIAC KÖLTSÉGEKRE FÓKUSZÁLÓ MEGKÜLÖNBÖZTETŐFÓKUSZÁLÓ NÉHÁNY PIACI SZEGMENS

16. Visszajelzéseitek alapján…

17. Erősségek • Érdekes órák, sok érdekesség • Jó hangulat • Pihentetők (videók, ábrák, viccek) • Diák léte (honlapon fennléte) • Interaktivitás • Feladatok • Emberközpontú, véleménynyilvánítási lehetőségek • Folyamatos tanulás • Tegeződés, néven szólítás, közvetlen stílus, demokrácia, nyitottság…

18. Gyengeségek • Zaj, sok beszéd, káosz (nagyon zavaró!!) • Hosszú a 2x80 perc • Sok számonkérés, folyamatosan kell csinálni valamit • Gyors slide-ok • „Nem figyelünk egymásra” !!!!! • „Szigorúság” (tényleg??????ezen meglepődtem)

19. Javaslatok • Több pluszpont lehetőség (szerintem szinte mindig van valami plusz-feladat, lehetőség vagy szorgalmi) • Lányos témák – más témák (gondolkodom rajta…jogos!) • Több videó, több film (így is van elég, és sok idő elmegy velük…) • Könnyebb zh (majd próbálkozom… ) • A 3. Zh a könyv második részéből legyen (OK,nagyrészt, de egy kérdés lesz előbbről is!!!) • Igaz-hamisok megoldása is szerepeljen a dián (OK, így lesz ) • Több csoportmunka (OK )

20. Igaz - Hamis • A marketing-mix a vállalat termék, ár és kommunikációs politikáját, valamint az értékesítési utak politikáját foglalja magában. • Az árpolitika célja, mindig az, hogy maximalizálja a cég árbevételét. • A reklám személyes befolyásolás, erre példa a sok televíziós reklám, ami „közvetlenül megszólítja” az egyes fogyasztókat. • Az eladásösztönzés elsősorban rövid távú hatású.

21. Igaz - Hamis • A marketing-mix a vállalat termék, ár és kommunikációs politikáját, valamint az értékesítési utak politikáját foglalja magában. IGAZ • Az árpolitika célja, mindig az, hogy maximalizálja a cég árbevételét. HAMIS (lehet még lefölözés, túlélés, nyereségmaximalizálás, forgalomnövelés…) • A reklám személyes befolyásolás, erre példa a sok televíziós reklám, ami „közvetlenül megszólítja” az egyes fogyasztókat. HAMIS (reklám tömegszerű, személytelen) • Az eladásösztönzés elsősorban rövid távú hatású. IGAZ

22. INNOVÁCIÓ http://www.youtube.com/watch?v=nnemRUj9Idc&mode=related&search= http://youtube.com/watch?v=dKRzuoXukUg http://www.youtube.com/watch?v=gQBFaVfBi9w

23. Innováció-”történelem” • Schumpeter a 30-as években alkalmazta a gazdaságra, mint a termelési tényezők újszerű kombinációja. Ez minden innováció fogalom kiindulópontja, bár egy egységesen elfogadott definíció nem létezik. • A lényeg egy újdonság első alkalmazásba vétele, piaci bevezetése. • Egy másik megfogalmazásban: „A fogyasztói igények és a műszaki lehetőségek újszerű, kreatív összekapcsolása.” • Meg kell különböztetnünk a találmányt és az innovációt. Egy találmány még nem innováció, csak ha gazdasági alkalmazásba kerül.

24. J. Schumpeter • Innováció típusai: • Új javak v. a meglévő javak új minősége • Új termelési v. kereskedelmi eljárás bevezetése • Új piac megnyitása • Új input beszerzési források meghódítása • Új szervezet létrehozása

25. A „mi” innováció fogalmunk • A fogyasztói igények új, magasabb minőségi szinten történő kielégítése. • Új termékkel-szolgáltatással • Új technológiával • Új szervezeti megoldással

26. AZ ÚJ MEGOLDÁSOK TÍPUSAI Magas Technológiai innováció Új eljárás régi problémára Komplex megoldások Technológia és a piac egyszerre fejlődik Újdonság- érték a vállalat számára Termék differenciálás Minőséggel és változatokkal való versenyzés Szerkezeti újítás Meglévő technológiák új kombinációjá val új funkciók Alacsony Alacsony Magas Újdonságértéka piac számára

27. AZ INNOVÁCIÓ TÍPUSAI Megoldás Van Nincs Van 1. 2. I. Felismert igény • Piac vezette • innováció • II.Technológia vezette • innováció • III. Alapkutatás + véletlen 3. 4. III. Nincs II.

28. Az innovációt újdonságtartalom szerint is osztályozhatjuk • Bázis (az első számítógép vagy TV) • Fejlesztő (PC, vagy színes TV) • Látszat (A termék lényegét nem érintő, a jobb eladhatóságot szolgáló fejlesztések, pl. kényelmesebb használat, egy új klaviatúra számítógéphez.)

29. PéldákKérdés: technológia vagy piacvezérelt innováció?Újdonságérték a vállalat és a piac számára magas vagy alacsony?Bázis, fejlesztő vagy látszat innováció? • Rendezvényszervező cégek válási-partykat szerveznek • Biometrikus azonosítás • Munkaidő-nyilvántartásra • Lufthansa – beszállókártyák • bankautomaták • Avatarok (virtuális modellek) beszédfelismerő szoftver kiegészítéseként, akik a folyó beszédet jelbeszéddé alakítják (IBM-fejlesztés) • Roomba intelligens robotporszívó • 32 gigabájtos pendrive • Erkölcsvédő kóser mobil • Kuyatelefon (GPS és mobiltelefon egyben) • Svéd lakáskulcs, amely emlékszik arra, milyen helyzetben húzták ki a zárból (RFID technológiával) • Ippi (tv-hez csatlakoztatható mobil, az üzenet a tv képernyőjén jelenik meg, nagyban, és távirányíthatóval „léptethető”) • Gyalogosoknak szánt légzsák

30. AZ INNOVÁCIÓS LÁNC Ötlet Marketing Kutatás-fejlesztés Beruházás Termelés Értékesítés Megvalósítás

31. A termékinnováció folyamata • Ötletgyűjtés • Ötletek kiértékelése • Termék tervezése • Első piaci tesztelés • Termékfejlesztés • Második piaci tesztelés • Termelés • Piaci bevezetés

32. Összegzés-tanulság • Innováció nélkül a vállalat nem lehet versenyképes. • Az innovációnak piacorientáltnak kell lennie. • Nem csak új termékekre és technológiákra van szükség, de a vállalat minden területén (marketing, HR, logisztika, pénzügy, stratégia stb.) keresni kell az új módszereket, szükséges az állandó megújulás, beleértve a szervezeti megújulást is.

33. Ötlettől - sikerig • Nagyszerű ötlet • Nagyszerű technológia Piaci alkalmazás Nagy üzleti lehetőség Nagy vállalkozás Nagy befektetési lehetőség Nagy siker

34. Innováció motorjai lehetnek • Nagyvállalatok: IT, gyógyszeripar, hadiipar főleg • Vállalkozási készség, kockázatvállalási hajlandóság  kockázati tőke társaságok

35. Innováció – K+F • Az innovációt még a szakemberek is gyakran azonosítják a kutatás-fejlesztéssel, pedig a kettő korántsem ugyanaz. • Az innovációs fejlesztések végén ugyanis - a K+F-től eltérően - egy versenyképes, a piacon eladható termék vagy szolgáltatás születik.

36. K+F és nyereségesség között nincs kapcsolat • Innováció és nyereségesség között van • A K+F az innováció egy összetevője, általában egy új termék, technológia • A kitalálás, a találmány, az invenció addig nem fontos, amíg nincs eladva, nincs belőle üzleti siker!!!!

37. IT és távközlési kiadás / GDP 1,6 Induló kockázati tőke a GDP arányában Foglalkoztatottak a high-tech iparágakban 1,4 1,2 1,0 USPTO szabadalmak 1 millió lakosra Állami K+F ráfordítás a GDP arányában 0,8 0,6 0,4 0,2 Foglalkoztatottak a high-tech EPO szabadalmak 1 millió lakosra 0,0 szolgáltatásokban Vállalati K+F ráfordítás a GDP arányában Diplomások aránya Új TéT diplomások Felnőttképzésben résztvevők aránya EU15 = 1 Innovációs ráfordítások az árbevétel arányában HU/EU15 Fontosabb K+F és innovációs mutatószámok az EU-15 átlagához viszonyítva

38. Országok összehasonlítása - innovációs eredményjelző tanulmány INPUT tényezők • Innováció motorja: • Felsőfokú végzettségűek aránya • Természettudományos végzettségűek aránya • Élethossziglani tanulás • Tudásteremtés: GDP hány %-át fordítja az ország K+F-re, és ebből mennyi kormányzati, mennyi vállalati ráfordítás • A kis és középvállalkozások hány %-a hasznosítja az innovációkat OUTPUT tényezők • High-tech iparágak aránya • Szabadalmak aránya

39. Alacsony teljes és vállalati K+F ráfordítás, stagnáló K+F beruházás

40. A kutatási és innovációs aktivitás vállalatmérettől függetlenül alacsony Az EIS 2005 felmérés szerint a magyar vállalkozásoknak: 4%-a stratégiai innovátor, 6%-uk innovál időszakosan, 7%-uk technológiai innovációt, 6%-uk technológia átvételt valósít meg – 77%-uk viszont nem innovatív. Az innovációk döntő része a termékek megújításához kötődik, csak négytizedük az eljárások korszerűsítéséhez.

41. A közfinanszírozású kutatóhelyek tevékenysége nem hasznosítás-orientált

42. A K+F tevékenység típusai Alapkutatás: • olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése (tudásbővítés), a közvetlen felhasználás vagy alkalmazás szándéka nélkül (tiszta alapkutatás). Alkalmazott kutatás: • új ismeretek megszerzése céljából végzett tudományos tevékenység, amely konkrét probléma megoldására irányul. Kísérleti fejlesztés: • tudományos-műszaki ismeretek és gyakorlati tapasztalatok hasznosítása új vagy lényegesen továbbfejlesztett termékek, szolgáltatások, eszközök, módszerek és eljárások létrehozásaérdekében.

43. Egyéb problémák • Egyenlőtlenségek a K+F és innováció ágazati és területi megoszlásában • Szétaprózott kutatási és innovációs folyamatok, gyenge együttműködés • Egyenlőtlen színvonalú K+F alapinfrastruktúra • Fejletlen tőkeprogramok • A K+F és innováció humán erőforrás feltételei korlátozottak: K+F létszám a lakosságszámhoz viszonyítva mindössze fele az európai átlagnak. A kutató-bázis korösszetétele öregedik. A kutatási tevékenység elaprózott, 2005-ben 100 K+F szakemberre 144 kutatási-fejlesztési téma, a nemzetközi átlag tízszerese jutott. • Külföldi agyelszívás

44. Magyarország számára perspektivikus, nagy potenciált rejtő területek K+F területén • infokommunikáció • biotechnológia • élettudományok • nanotechnológia • anyagtudományok • környezeti technológiák • megújulóenergiaforrások

45. A Mustang-story

46. "Találd fel magad. Szerezd meg a szükséges képesítést, de aztán, az ég szerelmére, csinálj valamit. Ne csak várd, hogy megtörténjenek a dolgok!" Lido (Lee) Anthony IacoccaAmerikai iparszervező

47. Lee Iacocca • olasz bevándorlók fiaként 1924-ben született Allentownban (Pennsylvania), a középiskola után gépészmérnöki tanulmányokat folytatott, majd 1946-ban a Princetonon szerzett diplomát • az egyetem után a Ford-nál kapott állás, bár Iacoccát mérnöknek vették fel, hamar kiderült róla hogy jobban ért az eladáshoz • a vevőorientált hozzáállással és a potenciális vásárlók megszólításának új eszközeivel területi értékesítési képviselőként impozáns eredményeket realizált, 3 év múlva a piaci osztály vezetője lett, majd elismerésül II. Henry Ford alelnökké és termékigazgatóvá nevezte ki

48. Iacocca és a Mustang • ami I. Henry Fordnak a T-modell volt, az Iacoccának a Ford Mustang • egy olyan sportkocsi kifejlesztését akarta, melyet a tervezett nagy szériaszámnak köszönhetően a középkategóriás családi autók árán lehetett értékesíteni • a Mustang a tervezett 125 ezres évi darabszám helyett már a kibocsátás évében, 1964-ben, 400 ezer példányban talált vevőre • ennek a páratlan sikernek köszönhetően Iacocca 1970-ben átvette a Ford elnöki hivatalának irányítását • Newsweek és Time → sztár • évi 875.000 dolláros fizetésével 1973-ban Amerika legjobban fizetett vezetőjének számított

49. Ford Mustang, 1965

50. Ford Mustang, 2005