1 / 50

A KÖRNYEZETVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Chemexpo , Budapest, 2006. május 17. A KÖRNYEZETVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. Rakics Róbert környezetvédelmi helyettes államtitkár. Bevezetés. Vállalásaink az EU csatlakozással Elfogadjuk és a hazai jogrendszerbe beépítjük az EK szabályozó rendszerét

candy
Download Presentation

A KÖRNYEZETVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Chemexpo, Budapest, 2006. május 17. A KÖRNYEZETVÉDELEMAKTUÁLIS KÉRDÉSEI Rakics Róbert környezetvédelmi helyettes államtitkár

  2. Bevezetés • Vállalásaink az EU csatlakozással • Elfogadjuk és a hazai jogrendszerbe beépítjük az EK szabályozó rendszerét • Megteremtjük és működtetjük a végrehajtáshoz szükséges intézményi hátteret • Biztosítjuk az előírások betartását és a megfelelő gyakorlati intézkedések megtételét

  3. Bevezetés Csatlakozás hatásai a gazdaságban:EU környezetvédelmi jogszabályait kell alkalmazni (kényszerítő tényező) Környezetvédelmi beruházások több területen Környezeti haszon Korszerűbb technológiák elterjedése, modernizáció

  4. Bevezetés Csatlakozás hatásai a gazdaságban:Környezetvédelmi beruházásokiránti igény (ösztönző tényező) gazdasági élénkülés Hazai cégek és befektetők Külföldi cégek és befektetők (magyar partnerrel)

  5. EU vegyipar jelene • EU vegyipara vezető a világban, részesedése a világ termeléséből 28% (de csökken!), • EU GDP 2,4 %, (gyógyszer nélkül), de a továbbfelhasználókon keresztül jelentkező érték sokkal nagyobb, • 25 000 vállalat az EU 25-ben, azok 98%-a kkv, • 2,7 millió foglalkozatott (46% kkv-ban), • Leginnovatívabb szektor.

  6. Vegyipar Előrejelzés 2020-ig • Kisebb, a környezetre kevésbé káros, kisebb kibocsátású üzemek alakulnak, melyek a nyersanyag és víz visszaforgatását a folyamatba maximalizálják, hulladék keletkezését minimalizálják. • A vegyi anyagok iránti igény tovább fog nőni, ez ösztönzi a termelést. A vegyipar részesedése a GDP-ből nőni fog. Áttörés várható a vegyiparban • Új anyagok kifejlesztése, igényre szabott tulajdonságokkal. • A hagyományos eljárások is fejlődni fognak a nyersanyag hasznosítás, biztonság, termelékenység tekintetében együtt a csökkenő hulladéktermeléssel és energiafelhasználással. • Új biotechnológiai eljárásokat dolgoznak ki, mikroorganizmusok, enzimek felhasználásával.

  7. Jogi szabályozás Levegőtisztaság-védelem Általános szabályozás • 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról • 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről • 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról

  8. Jogi szabályozás Levegőtisztaság-védelem Egyedileg szabályozott területek • VOC kibocsátó tevékenységek 10/2001. (IV.19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról • Hulladékégetők 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről • Tüzelőberendezések 10/2003. (VII.11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről

  9. Vegyipar Levegőtisztaság-védelem A vegyipar által kibocsátott fő légszennyező anyagok: • illékony szerves vegyületek • kén-dioxid • nitrogén-oxidok • szén-monoxid • toxikus anyagok (kis mennyiségben)

  10. Vegyipar Levegőtisztaság-védelem Követelmények: • a levegőminőségi határértékek betartása; • szigorú kibocsátási határértékek; • a legjobb elérhető technika (BAT) megkövetelése. Eredmények: • a vegyipar levegőtisztaság-védelmi szempontból a legjobb iparágak közé tartozik, szennyezőanyag kibocsátása a nyolcvanas évek közepe óta folyamatosan csökken • Az elmúlt öt év tapasztalata alapján a hazai gyógyszergyárak teljesíteni tudták a VOC kibocsátást szabályozó előírásokat.

  11. Levegőtisztaság-védelem A vegyipart ill. gyógyszergyártó iparágat érintő VOC szabályozás • A vegyipari technológiák VOC kibocsátását (anyagonkénti kibocsátási határértékekkel) a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szabályozza. • A 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelettel szabályozott húsz technológia között szerepel a gyógyszergyártás. • Egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmát a 25/2006.(II.3.) Korm. rendelet szabályozza.

  12. Levegőtisztaság-védelem Gyógyszergyári VOC kibocsátások szabályozása A 10/2001.( IV.19.) KöM rendelet keretein belül a gyógyszergyárakkal kötött megállapodás rögzíti a gyógyszergyári VOC kibocsátásokat, amely figyelembe veszi a gyógyszergyártás speciális körülményeit és a bevallást, valamint az ellenőrzést egyszerűsíti. • Csak a leválasztó berendezések és a 10.000 m3/h térfogatáramnál nagyobb teljesítményű pontforrások tekintendők „pontforrásnak”, az ennél kisebb teljesítményűeket (pl. a „légzők” sokaságát) diffúz forrásként kell figyelembe venni. • A rendelet csak azokat a gyógyszergyártó telephelyeket érinti, ahol az oldószer felhasználás nagyobb mint 50 t/év. Ez hat hazai telephelyre vonatkozik (Richternél kettőre is: Bp. és Dorog). • Oldószermérleget kell készíteni e rendelet előírásai szerint üzemi és telephelyi szinten, ahol nemcsak a levegőbe, hanem az egyéb közegekbe, valamint a hulladékba, termékbe jutó VOC anyagokat is figyelembe kell venni. • A rendelettel összhangban a VOC kibocsátás (a „veszteség”) nem lehet több mint az oldószerbevitel 15 %-a.

  13. Jogi szabályozás A VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK SZERKEZETE KÖRNYEZETVÉDELMI TÖRVÉNY 1995. évi LIII KORMÁNYRENDELETEK Felszín alatti vizek Felszíni vizek Vízgyűjtő gazdálkodás 219/2004. 220/2004. 221/2004. MINISZTERI RENDELETEK KIBOCSÁTÁSI HATÁRÉRT. KÖRNYEZETMIN. HATÁRÉRT. MÉRÉS-ELLENŐRZ-ADATSZOLG. („emisszió”) („immisszió”) 28/2004.(XII.25) ? /2006.( ? ) 27/2005.(XII.6) Területi Technológiai

  14. Jogi szabályozás A felszíni vizek védelme Új felszíni vízvédelmi szabályozás kialakításának okai: - A régi szabályozás elavultsága - EU jogharmonizációs kötelezettség • Víz Keretirányelv (2000/60 EK) • Veszélyes anyag direktíva (76/464 EK) és leányirányelvei Jelenleg érvényes hazai jogszabályok: • 220/2004.(VII.21) Korm. rendelet a felszíni vizek védelméről • 27/2005.(XII.6) KvVM rendelet a szennyvíz kibocsátás ellenőrzéséről • 28/2004. (XII.25) KvVM rendelet a kibocsátási határértékekről Tervezett jogszabályok: • Környezetminőségi határértékekről szóló KvVM rendelet (első lépésben csak a 76/464/EK irányelv leány-irányelvei hatálya alá tartozó bizonyos kibocsátóra)

  15. Jogi szabályozás • 220/2004.(VII.21)Korm. rendelet meghatározta a kibocsátókra vonatkozó általános követelményeket (engedélyezés, ellenőrzés, önellenőrzés, bírságolás) Konfliktus a vegyiparral: - bírságok mértéke - akkreditált laboratórium előírása (csak IPPC létesítményekre) 2. 28/2004.(XII.25) KvVM rendelet meghatározta a kibocsátási, területi és egyedi határértékeket (a BAT figyelembevételével) Konfliktus a vegyiparral: - technológia határértékek nagysága - AOX határérték szabályozása (kompromisszum: 2005-től határérték előírása, 2006-tól bírságolás • 27/2005.(XII.6) KvVM rendelet megadja a mérés, ellenőrzés (önellenőrzés) és adatszolgáltatás szabályait Jelenleg adatbejelentő lapok (VAL, VÉL) A jogszabály-előkészítés során rendszeres konzultáció a vegyipar képviselőivel: kompromisszumok

  16. Felszíni vizek védelme Ipari kibocsátás 26,5 %-a a teljes szennyvíz kibocsátásnak.

  17. A felszíni vizekbe vezetett ipari szennyvizek megoszlásaVegyipar: 15 % Felszíni vizek védelme

  18. Felszíni vizek védelme JÖVŐBENI FELADATOK Víz Keretirányelv célkitűzéseinek teljesítése: • 2015-ig valamennyi felszíni víz esetében fenn kell tartani, vagy el kell érni a vizek „jó” kémiai és ökológiai állapotát • Várhatóan amikor megjelennek a veszélyes anyagok kibocsátásaira vonatkozó immissziós határértékek, azokat át kell ültetni a hazai jogrendbe ( várhatóan 2006 végére elkészül a 33 anyagra) • Szennyezés-csökkentési programok készítése (a II. listás anyagokra már a 220-as rendelet jelenleg is előírja), a VKI által előírt intézkedési programok kidolgozása és végrehajtása

  19. Jogi szabályozás A felszín alatti vizek védelme - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, • 2000/60/EK – a Víz Keretirányelv • 80/68/EGK rendelet A kármentesítés és az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) jogszabályi hátterét a 33/2000 (III. 17.) Korm. rendelet teremtette meg, amelyet a Víz Keretirányelv szempontrendszerét is figyelembevevő 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet váltott fel

  20. Kármentesítések a vegyiparban Lezárult, vagy folyamatban lévő kármentesítések a vegyiparban: - Simontornyai Bőrgyár – tényfeltárás központi forrásból (20 millió Ft) - Pécsi Bőrgyár - Nitrokémia ZRt. – kármentesítési műszaki beavatkozás folyamatban - Budapesti Vegyiművek, Garé – hitelből megvalósult projekt, állami közreműködéssel (állami garancia: 2 Mrd Ft, KAC támogatás: 1,3 Mrd Ft) - Tiszai Vegyi Kombinát NyRt. – talajvíztisztítás, mésziszap-tároló felszámolása - BorsodChem NyRt. Pályázati lehetőségek: - Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), „Környezeti kármentesítés a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmét célzó beruházások” tárgyú intézkedés keretében - Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) „Barnamezős területek újrahasznosítása” tárgyú pályázat keretében

  21. Jogi szabályozás Környezetterhelési díj 2003. évi LXXXIX. tv. • Hatálybalépés: 2004. január 1. vízre és levegőre, valamint 2004. július 1. talajra is • Nem bírság!Az Öko adók egyik eleme, amely a szennyező fizet elv érvényesítésére szolgál. • A kibocsátó a törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok levegőbe, vízbe, talajba juttatott minden egysége utánköteles díjat fizetni, a környezet terhelését fizeti meg. • Progresszív jellegű. • Ösztönöz: - a környezetbe történő anyag- és energia kibocsátás csökkentésére; - a leghatékonyabb megoldások alkalmazására

  22. Környezetterhelési díj

  23. A hulladékgazdálkodás szabályozásának jelentősebb eseményei Hulladékgazdálkodási törvény elemek, akkumulátorok, gyógyszerhulladékok elektronikai termékek, roncsautók Visszavételi és hasznosítási kötelezettség (csomagolási hulladék) Termékdíj törvény Btk. módosítás Uniós csatlakozás OHT HIR Jogharmonizáció 1995 2000 2002 2003 2004 2005

  24. Legfontosabb eredmények a hulladékgazdálkodásban2001-2005 • Időarányosan teljesítettük az EU tagállami kötelezettségeinket • csökkent a lerakott biohulladék (700 ezer tonna/év) • hasznosításra került a csomagolási hulladék több mint 50%-a (433 ezer tonna/év) • Érvényesítettük a gyártói felelősség elvét, létrejöttek a begyűjtő-rendszerek a hulladék visszavételére, megkezdődött a veszélyes összetevők szelektív gyűjtése és ártalmatlanítása • csomagolás: a közszolgáltatásba is integrált módon • E & E hulladék: a forgalmazás helyén, hulladékgyűjtő udvarokban, esetenként a gyártónál • roncsautók: 120 regisztrált bontó-hulladékkezelőnél • elem-akku: ~1200 gyűjtőponton (iskolák, közintézmények, forgalmazási helyek) • gyógyszer: ~ 2500 patikában • Megkezdődött a korábbi évtizedekben nagy mennyiségben felhalmozott ipari hulladék (kohászati és erőművi salakok, bányászati meddők) felhasználása • Jelentős mértékben fejlődött a települési hulladékkezelés minősége • A korszerűtlen hulladéklerakók nagy része bezárásra került (2000-ben 1300 db, 2005-ben 380 db hulladéklerakó üzemelt)

  25. Hulladékgazdálkodás és a vegyipar

  26. Tisztább termelés és hulladékgazdálkodás Tisztább termelés = a lehető legkevesebb és a lehető legkevésbé veszélyes hulladék keletkezik. Ennek érdekében érvényt kell szerezni: • a hulladékgazdálkodási törvényben meghatározott prioritási sorrendnek, valamint • az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásokban a hulladékszegény, legjobb elérhető technikák alkalmazásának

  27. Tisztább termelés és hulladékgazdálkodás • Életciklus alapú szemlélet (alapanyag választás, technológia- és terméktervezés) • A keletkező hulladék mennyisége és minősége meghatározó szempont a termelés „tisztaságának” megítélésénél • Elvárás a keletkező hulladék jó kezelhetősége (termék és technológia)

  28. Hulladékgazdálkodás Új tematikus stratégia az EU-ban A hulladékkeletkezés megelőzésére és a hulladékok újrafeldolgozására irányuló tematikus stratégia bemutatja az Európára jellemző aktuális hulladékgazdálkodási helyzetet, meghatározza a kitűzött célok eléréséhez szükséges cselekvéseket és ismerteti azok jövőbeni hatásait. A tematikusstratégia fő elemei: • a természet erőforrásaival való felelős gazdálkodás • integrált termékpolitika (IPP) • a hulladék megelőzés és hasznosítás optimális arányának kialakítása

  29. Hulladékgazdálkodás A stratégia célkitűzései: • A környezeti hatások csökkentése, az élet-ciklus elemzés figyelembevételével • A hulladék képződés megelőzésének előmozdítása • Az újrafeldolgozásra irányuló tevékenységek erősítése • A hulladékokra vonatkozó jogi szabályozás egyszerűsítése és korszerűsítése • A végrehajtás fejlesztése Javasolt intézkedések: • A jelenleg érvényes jogszabályok maradéktalan alkalmazásának kikényszerítése. • Az életciklus-szemlélet bevezetése a hulladékgazdálkodási politikába. • A hulladékkeletkezés megelőzésére vonatkozó, ambiciózusabb (nemzeti) politikák elősegítése. • Jobb ismeretek és információk, melyek alátámasztják az életciklus-szemlélet alkalmazását, a hulladékkeletkezés megelőzéséről, az „újrafeldolgozó társadalom” kialakításáról szóló politika folyamatos fejlesztését. • Az újrafeldolgozás közös referenciaszabványainak kidolgozása.

  30. Jogi szabályozás A régi és új vegyi anyagokra új szabályozás szükséges REACH rendelet (tervezet) • Biztosítja a környezet és egészség hatékonyabb védelmét • Javítja az EU vegyipar versenyképességét • Biztosítja az egységes megítélést • Elősegíti az innovációt

  31. Jogi szabályozás REACH – EU rendelet a vegyi anyagokról • 2001: Fehér könyv az EU vegyi politikájáról • 2003: a Bizottság rendelet-tervezete • 2005. december 13.: EU Tanács politikai megállapodása • 2006. március 8.: COREPER (preambulum) • 2006. vége: Várható elfogadás és megjelenés • 2007. eleje: Hatálybalépés

  32. Jogi szabályozás REACH – EU rendelet a vegyi anyagokról Fő fejezetek, tartalom • Registration – Bejegyzés • Evaluation - Értékelés • Authorisation – Engedélyezés • Chemicals – Vegyi anyagok • Nincs a címben: • Korlátozás • Információ-áramlás

  33. REACH – EU rendelet a vegyi anyagokrólRegisztráció - Határidők Jogi szabályozás • 3 év haladék: • Bevezetett anyagok > 1000 tonna per év (tpa) • Rákkeltő, mutagén, reprotox (CMR) > 1 tpa • Vízi környezetre fokoz. veszélyes > 100 tpa • 6 év haladék: • Bevezetett anyagok > 100 tpa • 11 év haladék: • Bevezetett anyagok > 1 tpa

  34. Jogi szabályozás OSOR (One Substance- One Registration) = Egy anyag egy bejegyzés • Előny kkv-k számára • Adatmegosztás • Kiemelten az állatkísérleti adat • Saját tonna-kategória • Bizalmas adat nem lesz megosztva • Előregisztráció • SIEF (Substance Information Exchange Forum) • Későbbi regisztráló

  35. Engedélyezés Magyarországon minden tevékenység engedélyköteles Jelentős környezeti hatással járó tevékenység: • Környezetvédelmi engedély köteles • Egységes környezethasználati engedély (IPPC) köteles Új jogszabály: 2006. január 1-jén hatályba lépett 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról (EKHE) - meghatározza a részletes eljárási szabályokat - összehangolja a kétféle engedélyezési eljárás szabályait - keretszabályozás, a részletes szakterületi követelményeket a szakterületi szabályozások tartalmazzák Engedélyező hatóság: • 12 regionális felügyelőség, zöldhatóság

  36. A jogalkotás céljai • a környezetvédelmi hatósági feladatok deregulációjának folytatása • A környezetvédelmi engedélyezési rendszer felülvizsgálata és rugalmasabbá tétele • a környezetvédelmi hatásvizsgálat (KHV) és az egységes környezethasználati engedélyezés (EKHE) lefolytatásának jobb összehangolása

  37. Az összehangolási törekvések okai • A KHV két fázisa és az EKHE eljárás egymás utáni le-folytatása a gyakorlatban nagyon elhúzódhat – rövidítés • A jelenlegi eljárások valós időigénye előre nehezen becsülhető, tervezhető - kiszámíthatóság • A jelenlegi eljárási rendszer túl merev, nem ad lehetőséget rövidebb eljárásra abban az esetben, ha a tervek már a kezdeti szakaszban részletesen kidolgozottak - rugalmasság • A KHV és az EKHE eljárások felépítésében és a tartalmi követelmények között párhuzamosságok vannak (pl. a BAT-nak való megfelelés vagy a létesítmény teljes életciklusának vizsgálata) - egyszerűsítés

  38. KHV-EKHE eljárások összehangolása előzetes vizsgálat nem hatásvizsgálat köteles tev.környezeti hatásvizsgálat* környezetvédelmi engedély egységes környezethasználati engedélyezés* egységes környezethasználati engedély *A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás együttes lefolytatására megfelelő tervek és az erre irányuló kérelem esetén lehetőség van, ilyenkor az összevont eljárás egységes környezethasználati engedély kiadásával zárul.

  39. Eljárások • Előzetes vizsgálati eljárás • Önálló KHV eljárás • Önálló EKHE eljárás • Egyéb eljárások • Összevont KHV-EKHE eljárás • „Összekapcsolt” KHV-EKHE eljárás

  40. Engedélyezés • Az EKHE köteleslétesítmények száma Magyarországon 1093. • Eddig kb.550 egységes környezethasználati engedélykerült kiadásra. • Ameglévő létesítmények2007. október 31-igkell lefolytatniuk az engedélyezési eljárást és megfelelniük az engedély követelményeinek • Azúj létesítményekcsak engedély birtokában és annak megfelelve kezdhetik meg a tevékenységüket

  41. EKHE köteles vegyipari létesítmények • 53 létesítményben 84 egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység folyik Magyarországon • Tevékenységek megoszlása: • alapvető szerves anyagok gyártása 51 • gyógyszeralapanyag-gyártás 17 • alapvető szervetlen anyagok gyártása 10 • műtrágyagyártás, növényvédőszer-gyártás 3-3 • 34 létesítmény megkapta már az egységes környezethasználati engedélyt

  42. EPER-PRTR Uniós stratégia • 1. lépés, 2003 végéig • az EPER határozatban foglalt követelmények alapján adatbázis létrehozása • 2. lépés, 2004-2006 • az EPER bővítési irányainak vizsgálata • az EPER kibővítése EPER+-ra a hulladék transzferrel és a talajba való kibocsátásokkal • az EPER/PRTR rendszerrel kapcsolatos jogszabályi változtatások előkészítése • 3. lépés, 2007-2008 • az EPER+ kibővítése egy átfogó EPER/PRTR rendszerre a szennyező-anyagok listájának kibővítésével, a küszöbértékek és forráskategóriák kiterjesztésével

  43. EPER-ből PRTR • 2007-től az EPER adatszolgáltatás kibővül: Szennyezés Kibocsátási és Szállítási Nyilvántartás (PRTR) • Az EPER-hez képest tartalmazza • Új tevékenységek (összesen 64) • Új szennyezőanyagok (összesen 91) • Kibocsátások felszín alatti vizekbe • Hulladékszállítási adatok • Balesetekből származó kibocsátások • Adatok közzététele évente

  44. Vegyipari üzemek kibocsátásai • Az Európai Szennyezőanyag Regiszter első, 2001-es környezeti kibocsátásokat tartalmazó listáján19 vegyipari üzem 42 szennyezőanyag-kibocsátása szerepelt: • gyógyszeralapanyag-gyártás: 9 telephelyen 17-féle szennyezőanyag-kibocsátás (össz. 36 adat) • alapvető szerves anyagok gyártása: 5 telephelyen 9-féle szennyezőanyag-kibocsátás (össz. 13 adat) • alapvető szervetlen anyagok gyártása és műtrágyagyártás: 4 telephely 15 szennyezőanyag-kibocsátása (össz. 18 adat) • növényvédőszer-gyártás: 1 telephelyen 1 szennyezőanyag kibocsátása • A 68 kibocsátási adat közül 24 levegőbe, 44 felszíni vizekbe történt kibocsátás

  45. Második EPER adatszolgáltatás • Az egységes környezethasználati engedély köteles cégek kibocsátásairól idén második alkalommal kell adatokat gyűjteni és júniusban megküldeni azokat az EU Bizottságnak • A telephelyek levegőbe és felszíni vizekbe történt, megadott küszöbérték feletti szennyezőanyag-kibocsátásait kell jelenteni 2004. évre vonatkozóan • Az érintett cégek a környezetvédelmi felügyelőségektől értesítést kaptak, és 2006. május 19-ig ellenőrizhetik az adatokat • Az adatok a validálás után nyilvánosak lesznek, és fel fognak kerülni az EU Bizottság EPER honlapjára, valamint a hazai EPER-PRTR weboldalra

  46. Igazgatási szolgáltatási díjak 2006. január 15.-től bevezetésre kerültek a környezetvédelmi, természet-védelmi és vízügyi igazgatási szolgáltatási díjak Bevezetésének indokai: • bonyolulttá és összetetté vált az alkalmazandó joganyag, • az engedélyezések a hatóság komplex szemléletű vizsgálatát követelik meg, amelyek jelentős idő- és anyagi ráfordítást igényelnek, • A „szennyező fizet” elve alapján a környezethasználat engedélyezését a környezethasználó finanszírozza, ne az állam, • Kormányelvárás: „szolgáltató állam, szolgáltató közigazgatás” megvalósítása, • gyorsan és hatékonyan működő hatósági rendszer kialakításának elősegítése, amely képes a megfelelő számú és szintű ellenőrzések lefolytatására, • Az EU tagállamok zömében hasonló díjak már bevezetésre kerültek, a KvVM – a többi tárcához képest – az utolsók között díjasította az eljárásai egy részét.

  47. Igazgatási szolgáltatási díjak A díjfizetési kötelezettség jellemzőennem a lakosságot, hanem elsősorban a vállalkozásokat, illetve a környezetet terhelő beruházásokkal kapcsolatos eljárásokatérinti. A jogorvoslati eljárás díja az alapeljárás 50 %-a, kivéve a természetes személyeket és a társadalmi szervezeteket, ahol 1 % A gyakorlat során felmerülő problémák kikényszeríttették a rendelet módosítását: a 24/2006. (IV. 24.) KvVM rendeletmájus 1-től hatályos. A módosítás részben beazonosíthatóbbá tett egyes – zömében vízügyi - eljárásokat, de döntően díjcsökkentésre irányult: • egyes, zömében magánszemélyeket érintő vízügyi eljárás fellebbezési díját tovább csökkentettük az illetékfizetés mértékére (5000 Ft), • több kisebb eljárás díja csökkent (pl.: hulladék hasznosítási, pont- és diffúz légszennyező pontforrás létesítési, kármentesítési, egyes főleg magánszemélyeket érintő természetvédelmi eljárás stb), • A kisebb eljárások mindegyikénél az engedélyes adataiban történő változás díját az illetékfizetés (5000 Ft) mértékére csökkent,

  48. Igazgatási szolgáltatási díjak • a nagy eljárások előtt lefolytatandó előzetes vizsgálat díja 250 000 Ft-ra csökkent, • a nagy (környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési)eljárások közül a mezőgazdaságot érintő eljárások eddig is alacsonyabban megállapított díjait tovább csökkentettük, • egységesítettük és jobban differenciáltuk, ezáltal csökkentettük a nagy eljárásokmódosításaira vonatkozó díjak mértékét: • a jelentős változtatás, illetve felülvizsgálat miatti módosítás az eredeti díjtétel 50 %-a maradt, • bevezettük a nem jelentős módosításra a 15 000 Ft-os díjat, • A külön jogszabályokban előírt engedélyek módosítása az alapdíj 10 %-a. • lehetővé vált összekapcsolt eljárás esetén a két szakasz 75 %-os díjának külön történő megfizetése, a szakasz indításakor az adott szakaszra vonatkozó díjat kell kifizetni.

  49. Igazgatási szolgáltatási díjak bevezetése Példa:Komplex vegyiművek engedélyezésének díja (környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati eljárás lefolytatása szükséges, a kiadott engedély: egységes környezethasználati engedély) 1. Előzetes vizsgálat 250 000 Ft 2. Összevont, vagy összekapcsolt eljárás 2 250 000 Ft a környezeti hatásvizsgálati eljárás díja, 2 100 000 Ft az egységes környezethasználati eljárás díja a két díjtétel 75 %-a: 3 262 500 Ft Összesen: 3 512 500 Ft Az egységes környezethasználati engedély módosítása : • jelentős változtatás (felülvizsgálat) miatt a vonatkozó díjtétel (2 100 000 Ft) 50 %-a: 1 050 000 Ft 2. nem jelentős változtatás miatt 15 000 Ft 3. az engedélybe foglalt, külön jogszabályban előírt engedélyek módosítása a vonatkozó díjtétel 10 %-a 210 000 Ft

  50. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! További információk: www.kvvm.hu

More Related