380 likes | 1.34k Views
NÖVÉNYVÉDELEM Kelemen András. Pest Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. A növényvédelmi állattan fogalma, feladatai A kártevő fogalma, a kártevők csoportosítása A kártevők szájszerv típusai
E N D
NÖVÉNYVÉDELEMKelemen András Pest Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • A növényvédelmi állattan fogalma, feladatai • A kártevő fogalma, a kártevők csoportosítása • A kártevők szájszerv típusai • A kárképek csoportosítása (Bei-Bienko-féle kárkép besorolási rendszer) HEFOP 3.3.1.
FOGALMAK • A károsító fogalma: • Potenciális gazdasági jelentőséggel bíró kórokozó, gyomnövény vagy kártevő • A zárlati károsító fogalma: • Potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely a veszélyeztetett területen még nem fordul elő vagy előfordul, de nem terjedt el, és amely ellen hatósági határozat alapján védekezést folytatnak. • A kártevő és kárkép fogalma: • A kártevők olyan, szinte kizárólag fitofág állatok, amelyek a termesztett szántóföldi, kertészeti, erdészeti növényeket, raktározott terményeket elsősorban táplálkozásukkal /ritkábban ivadékgondozásukkal/ károsítanak, azokon jellegzetes elváltozásokat ún. kárképeket okoznak. HEFOP 3.3.1.
CSOPORTOSÍTÁS • A kártevők csoportosítása • 1. A kártevő időbeni megjelenése alapján: • Rendszeres, vagy állandó kártevő • Alkalmi, vagy időszakos kártevő • 2. A kártevő területi megoszlása szerint: • Helyi, vagy körzeti kártevő • Tájegységnyi kártevő • Országos kártevő • Kozmopolita kártevő • 3. A táplálék specializáció foka alapján: • Monofág vagy egytápnövényű kártevő • Oligofág vagy kevéstápnövényű kártevő • Polifág vagy soktápnövényű kártevő • Pantofág vagy mindenevő HEFOP 3.3.1.
CSOPORTOSÍTÁS • A kártevők csoportosítása folyt. • 4. A megtámadott növényi szerv szerint: • Vegetatív részek kártevői: • Rizofág vagy gyökérkártevő • Xilofág vagy fásrész kártevő • Filofág vagy zöldrész kártevő • Generatív részek kártevői: • Antofág vagy virág kártevő • Fruktofág vagy termés kártevő • 5. A kártétel kialakulása alapján: • Közvetlen kártételt okozók • Közvetett kártételt okozók HEFOP 3.3.1.
CSOPORTOSÍTÁS • A kártevők csoportosítása folyt. • 6. Növény fenológiai stádiumai alapján: • 7. A tápnövény közösségek szerint (katenáriumok) • 8. A kártevő jelentősége szerint • 9. Kártevő rendszertani (taxonómiai) besorolása alapján • A kártételt befolyásoló tényezők: • növények toleranciája, eltérő érzékenység • éghajlati módosító hatások • a kártevők szájszerv típusa HEFOP 3.3.1.
A KÁRTEVŐK SZÁJSZERVEI • A Bei-Bienko által kidolgozott kárkép csoportosítás alapjai: • 1. A kártevő a táplálkozás előtt előkészíti-e a növényi részt? • 2. A növény mely részét károsítja a kártevő? • 3. Milyen a kártevő szájszerv típusa? • A rovarok szájszerveinek felépítése: • Rágó szájszerv: (pl.: csótányok, tojócsöves- tojókampós egyenesszárnyúak, bogarak, lepke lárvák, bársonylegyek és lószúnyogok lárvái, hártyásszárnyúak..) HEFOP 3.3.1.
A KÁRTEVŐK SZÁJSZERVEI Szúró-szívó szájszerv: (pl.: poloskák, kabócák, tripszek, egyenlőszárnyúak, gubacsszúnyogok..) Garathorog: (pl.: kétszárnyúak nyű típusú lárvája) HEFOP 3.3.1.
A KÁRTEVŐK SZÁJSZERVEI • Nyaló szájszerv: (pl.: házi méh) Pödörnyelv: (pl.: lepkék) Nyaló-szívó szájszerv: (pl.: légy alkatúak imágói) Vérszívásra módosult nyaló-szívó szájszerv (Tabanidae) HEFOP 3.3.1.
A KÁRTEVŐK SZÁJSZERVEI Stylus (szájszurony): (Tylenchidae fonálféreg család) Radula: (házas és házatlan csigák kitines reszelőnyelve) HEFOP 3.3.1.
KÁRKÉPISMERET A Bei-Bienko szerinti kárkép felosztás HEFOP 3.3.1.
I. ELŐKÉSZÍTÉS NÉLKÜL A. Leveleken megjelenő 1. Részleges rágás 1.a. Lyuggatás (rágó sz., radula) pl.: csigák, vetési bagolylepke 1.b. Hámozás (rágó sz.) pl.: vetésfehérítők, lucernaböde 1.c. Csipkézés (rágó sz.) pl.: csipkéző bogarak 1.d. Karéjozás (rágó sz.) pl.: kukoricabarkó, cserebogarak 1.e. Vázasítás (rágó sz.) pl.: repcedarázs, köszméte araszoló KÁRKÉPISMERET HEFOP 3.3.1.
KÁRKÉPISMERET 2. Tarrágás (rágó sz., radula) pl.:burgonyabogár, gyapjaslepke 3. Aknázás (rágó sz.) pl.: lombosfa fehérmoly 4. Szívogatás(szúró-szívó sz.) pl.:poloskák, fekete répalevéltetű 5. Zsugorodás (szúró-szívó sz., garathorog) pl.: almapirosító levéltetű, fritlégy 6. Sodródás (szúró-szívó sz., garathorog, rágó sz.) pl.: sodrómolyok HEFOP 3.3.1.
B. Száron, hajtáson, törzsön 1. Járatok (rágó sz.) pl.: repceszár ormányos, cincérek. 2. Vezérhajtás elhalás (garathorog) pl.: csíkoshátú búzalégy, fritlégy 3. Lágyszárú növény szártorzulása (szúró-szívó sz., garathorog) pl.: mezei poloskák, fritlégy C. Gyökéren, más földalatti részen 1. Gyökerek felszíni rágása (rágó sz.) pl.: pajorok, drótrérgek, amerikai kukorica bogár 2. Föld alatti részen üregek, járatok (rágó sz.) pl.: vincellér bogár, lucernacincér KÁRKÉPISMERET HEFOP 3.3.1.
KÁRKÉPISMERET D. Generatív részeken, terméseken 1. Rügyek, bimbók odvasítása (rágó sz.) pl.: bimbólikasztó bogár, kendermag bogár 2. Kinyílt virágok károsítása (rágó sz.) pl.: virágbogarak, repcefénybogár 3. Húsos termésekben járatok (rágó sz.) pl.: almamoly, körtemoly 4. Becők, tokok károsítása (rágó sz., szúró-szívó sz.) pl.: napraforgómoly, máktokormányos HEFOP 3.3.1.
KÁRKÉPISMERET 5. Gabonák fehérkalászúsága (szúró-szívó sz.) pl.:osztrák-, mór- és szipolypoloska 6. Szemterméseken okozott kártétel (rágó sz.) pl.: mezei gabonamoly, szipolycserebogár 7. Magvak belsejének odvasítása (rágó sz.) pl.: lucerna magdarázs, borsó-, babzsizsik 8. Magvak kívülről való károsítása (rágó sz., szúró-szívó sz.) pl.: akácmoly, borsómoly HEFOP 3.3.1.
KÁRKÉPISMERET • II. ELŐKÉSZÍTVE FOGYASZTÁS ELŐTT • Fizikai előkészítés • 1. Nyári és téli hernyófészek • (rágó sz.) • pl.: amerikai fehér medvelepke, • pókhálós molyok, galagonya lepke, • aranyfarú lepke • 2. Levélszivarok készítése • (rágó sz.) pl.: eszelények • B. Élettani előkészítés • 1. Gubacsok (rágó sz.) • pl.: gubacsdarazsak,- szúnyogok. • 2. Daganatok, tumorok • (szúró-szívó sz.) • pl.: vértetű, fonálféreg HEFOP 3.3.1.
ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • A károsító, a zárlati károsító, a kártevő, a kártétel fogalma • A kártevők csoportosítása • A kártevők szájszervének típusai • A kárképek Bei-Bienko-féle csoportosítása HEFOP 3.3.1.
ELŐADÁS ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a károsító, a zárlati károsító és a kártevő fogalmát! • Csoportosítsa a kártevőket! • Ismertesse a kártevők szájszerv típusait (példákkal)! • Ismertesse az előkészítés nélkül leveleken megjelenő kárképeket (példákkal)! • Ismertesse az élettani előkészítéses kárképeket (példákkal)! HEFOP 3.3.1.
ELŐADÁS FELHASZNÁLT FORRÁSAI Szakirodalom: Jenser G., Mészáros Z., Sáringer Gy. (1998): A szántóföldi és kertészeti növények kártevői. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Glits M., Horváth J., Kuroli G., Petróczi I. (1997): Növényvédelem. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Egyéb források: http://www.inra.fr/internet/Produits/HYPPZ/glossary.htm További ismeretszerzést szolgáló források: http://ceris.purdue.edu/napis/pests/ HEFOP 3.3.1.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!KÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME • Rovarökológiai alapismeretek • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: autökológia, abiotikus és biotikus környezeti tényezők, gradáció, szünokológia Az előadás anyagát készítette: Dr. Marczali Zsolt egyetemi adjunktus HEFOP 3.3.1.