Merre tart a magyar KFI rendszer? Lehetőségek és kihívások a hazai és nemzetközi trendek tükrében

1. Merre tart a magyar KFI rendszer?Lehetőségek és kihívások a hazai és nemzetközi trendek tükrében Előadó: Horváth Csaba főosztályvezető & Dr. Peredy Zoltán főosztályvezető-helyettes CONNECT IT 2012 konferencia Villány

2. Tartalom Nemzetközi kontextus Helyzetünk Európában Kormányzati célok és eszközök Támogatási programok A NIH tevékenysége

3. 1. Nemzetközi kontextus

4. EU trendek • A világgazdasági válság ellenére az EU növeli a kutatás-fejlesztés és innováció támogatását, és változatos szakpolitikai eszközökkel igyekszik érvényesíteni globális érdekeit • A fiskális konszolidáció időszakában a kutatás-fejlesztés és innováció (relatív) prioritást élvez („növekedésbarát fiskális konszolidáció”) • Folyamatban van az EU 2014-2020 közötti költségvetési keretének (MFF) meghatározása • Az Európa 2020 stratégia egyik sarkalatos célkitűzése a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a GDP 3%-ára növelése 2020-ig • Horizon 2020: Az EU 2014-2020 közötti K+F támogatási programja, az FP, a CIP és az EIT forrásainak összevonásával. Hangsúlyos céljai: • Kiválóság – Társadalmi kihívások – Iparvezérelt versenyképesség – kkv-k • Szinergia megteremtése a támogatási rendszerben (Horizon 2020 – kohéziós politika; hazai szinten FP, SA OP-k és hazai programok integráltabb kezelése; okos specializáció)

5. Európa 2020 stratégia • Prioritások: • innováció és tudásalapú („intelligens)” növekedés, • fenntartható növekedés, • befogadó növekedés • EU szintű célkitűzés: a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a GDP 3%-ára növelése 2020-ig (jelenleg kb. 1,8%) • Hazai célkitűzés (2011. évi Nemzeti Reform Program): • a kutatás-fejlesztési K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányának 1,8%-ra növelése 2020-ig (jelenleg kb. 1,2%) • a vállalati ráfordítások arányának a kétharmadra növelése az összes K+F ráfordításon belül • Kihívás: a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert képessé kell tenni arra, hogy minél több külső forrást tudjon bevonni a 2014-2020-as uniós tervezési szakaszban

6. A kohéziós alapokra és azokon belül kutatás-fejlesztés és innovációra szánt források (Mrd EUR)

7. Az EU fejlesztési források ún. előzetes feltétel rendszere (ex-ante kondicionalitás) a 2014-2020 időszakra

8. Horizon 2020 költségvetése Többéves pénzügyi keret (MFF), 2014-2020 Összesen ~87 milliárd € (az összegek millió euróban) www.nih.gov.hu

9. H2020 – Industrial Leadership (összesen 20 280 m€) TERÜLETEI • Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén (technológiák kölcsönhatásának kiaknázása) • Kulcsfontosságú alaptechnológiák: ICT, nanotechnológia, fejlett anyagok, biotechnológia, korszerű gyártás és feldolgozás, űrkutatás • Kockázat-finanszírozáselősegíteni a meglévő piaci hiányosságok pótlását a kutatás és innováció területén • Innováció KKV-knálaz innováció minden típusának előmozdítása a kkv-k számára www.nih.gov.hu

10. H2020 Társadalmi kihívások (összesen 35 888 m€) www.nih.gov.hu

11. A Horizon 2020 új elemei Egységes részvételi szabályok Egyablakos IT rendszer Kevesebb adminisztráció Rövidebb a támogatások odaítélésének átfutási ideje Tevékenységenként egységes visszatérítési arány a kedvezményezett típusára való tekintet nélkül Koherens finanszírozás az ötlettől a piacig Piac közeli innováció számára több támogatás A kkv eszköz („SME instrument”) esetében a kkv egyedül is pályázhat

12. 2. Helyzetünk Európában

13. Összesített innovációs index Magyarország egy helyet javított az előző évhez képest Forrás: Innovation Union Scoreboard, 2011

14. Az EU 7. Keretprogram sikerarányai és az egy lakosra jutó támogatás

15. A vállalatijövedelmekforrása Magyarország

16. Az Innovációs Unió Eredménytábla 2011. évi adatai – Magyarország

17. A K+F ráfordítás forrásainak alakulása a GDP %-ában Forrás: KSH (2012) 2014. szeptember 21. www.nih.gov.hu 17

18. Kockázati Tőke Program M Ft db 2011 végéig 45 vállalkozásba történt befektetés 12 milliárd Ft értékben 2011 végéig

19. A tudásbázisok és a tudástermelés gyengeségei A gazdaság tudás-intenzív, magasabb hozzáadott értékű folyamatai csak lassan bontakoznak ki, mivel a kutatói utánpótlás akadozik, a tudományos-technológiai oktatás nehézségekkel küzd, hiányoznak a vonzó kutatóközpontok. A tudásáramlás, a tudás- és technológiatranszfer, valamint az együttműködési mechanizmusok hiányosságai A tudástranszfert elősegíteni hivatott szervezetek nem képesek a gazdaságot korszerű és alkalmazható tudással ellátni. A tudásfelhasználást és a tudáshasznosítást végző (vállalati) szektor innovatív működését akadályozó tényezők A duális gazdasági szerkezet miatt a korszerű technológiai és menedzsmenttudást meghonosító külföldi nagyvállalatok mellett a KKV szektor nem képes csökkenteni innovációs lemaradását. Fő problémák

20. A KFI terület kormányzati irányítási struktúrája és a NIH helye a rendszerben

21. 3. Célok és eszközök

22. Hazai stratégiai portfolió Új policy megközelítés Hazai stratégiák: Új Széchenyi Terv (2011. január 15.) V. prioritás: Tudomány – Innováció Nemzeti Reform Program (2011) Széll Kálmán Tervek Wekerle Terv Darányi Terv Magyar Növekedési Terv Energiastratégia 2030 Nemzeti Környezetvédelmi Innovációs Stratégia Nemzeti Digitális Cselekvési és Megújulási Terv Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia Készülő stratégiák: Nemzeti KFI stratégia 2020 (jelenleg társadalmi egyeztetésen) KFI fókuszú ágazati stratégiai Fehér Könyvek (ÁSFK) NGM által készülő Iparstratégiák

23. Jövőkép Magyarországon - a KFI szakpolitika aktív támogatásával - 2020-ra jelentősen megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemzeti innovációs rendszer kulcsszereplői, amelyek ezt követően - a tovagyűrűző hatások révén - képessé válnak arra, hogy dinamizálják a nemzeti innovációs rendszer egészét, és ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez, valamint fenntartható tudásgazdasággá alakulásához.

24. Nemzeti KFI Stratégia 2020 Új irányok: 2020-ig terjedő időtartamra tervezett, összhang az ÚSZT-vel, a nemzetközi trendekre (Innovation Union, OECD Innovation Strategy), és az EU-tagországok (pl. Ausztria, Csehország, Finnország, stb.) sikeres gyakorlatára épít, innovációs szemlélete a technológiai innovációnál szélesebben értelmezett, fókuszában a hasznosítás-orientált K+F, illetve a vállalkozások innovációs-teljesítménye áll, megújított támogatási rendszer (ösztönző adórendszer, új pályázati struktúrák, tőkepiaci eszközök súlyának növelése stb.), ösztönző KFI jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása, egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT obszervatórium létrehozása (tényekre épülő politikaformálás).

25. Fő célcsoportok kutatóműhelyek a globális nagyvállalatok nemzeti innovációs rendszerbe integrált K+F központjai a nemzetközi piacokon terjeszkedő K+F intenzív magyar középvállalatok Kutatás-fejlesztésre és innovációra építkező, gyors növekedésre képes kisvállalkozások („gazellák”) az innovatív beszállító kkv-k az innovatív kezdő (start-up) vállalkozások a nemzetközi piacokba integrált korai fázisú és kockázatitőke-befektetők

26. Nemzeti KFI Stratégia – Kiemelt célok

27. Prioritási tengelyek Annak érdekében, hogy Magyarországon a KFI szektorra fordított (állami és vállalati) források ténylegesen a jövőbe való beruházássá váljanak, a KFI stratégiát három prioritási tengely köré célszerű felépíteni: Tudásbázisok nemzetközileg versenyképes tudásbázisok, amelyek megalapozzák a gazdasági és társadalmi fejlődést Tudásáramlás Hazai és nemzetközi szinten hatékony tudás- és technológiai transzfer együttműködések előmozdítása Tudásfelhasználás A korszerű tudományos és technológiai eredményeket intenzíven hasznosító vállalatok

28. Célrendszer A gazdasági KFI-alapú dinamizálása Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok Intenzív tudásáramlás Hatékony tudásfelhasználás Átfogó célok Kutatók és Kreatív szakemberek képzése Nemzetközileg versenyképes kutatóbázisok Integrált innovációs Szolgál- tatások Együtt- működések, hálózatok dinamizálása Innovatív kkv-k helyzetbe hozása Közép- vállalatok dinami- zálása MNC K+F központok integrálása a NIR-be Sarkalatos célok

29. A tudásbázisosokat erősítő eszközök

30. Az innovatív hazai KKV-kat erősítő eszközök

31. 4. Támogatási programok

32. K+F+I vállalati pályázati források, 2012

33. K+F+I vállalati pályázati források, 2012

34. K+F+I vállalati pályázatok források, időbeli ütemezés, 2012

35. Horizontális módosítás A kötelező vállalások módosításra kerültek valamennyi K+F+I pályázat esetében: • A projekt befejezési évét közvetlenül követő üzleti évben a kutató-fejlesztő és kutatás-fejlesztési segédszemélyzeti munkahelyeknek a teljes K+F összlétszáma nem csökken a pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt üzleti év teljes K+F összlétszáma alá, VALAMINT • A pályázat keretében támogatott K+F+I projekt eredményéből származó árbevétel a projekt befejezési évét követő bármely 2 egymást követő üzleti évben (de legkésőbb a fenntartási időszak utolsó előtti évéig) eléri a támogatási összeg legalább 30%-át, VAGY • A projekt befejezési évét közvetlenül követő üzleti évben a K+F ráfordítások összege nem csökken a pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt üzleti év éves beszámolójában szereplő K+F ráfordítások összege alá.

36. Cél: olyan együttműködésben végzett, felülről felépített (top-down), kezdeményezett és koordinált K+F projektek, amelyek jövőbe mutató, stratégiai jelentőségű és szakmailag jól körülhatárolt K+F feladatok megoldására irányulnak Keretösszeg: 9,4 milliárd Ft (KTIA). Pályázók köre: konzorciumok (felsőoktatási és akadémiai kutatóhelyek, KKV-k, nagyvállalatok részvételével), nagyvállalatok Támogatható tevékenységek: alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés, infrastrukturális és ingatlan beruházás, piacra jutás támogatása, iparjogvédelem. Támogatás összege: egyedi megállapodás alapján. Elszámolható költségek: alapbér és járulékai, K+F szolgáltatás, dologi kiadások, eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése, infrastrukturális és ingatlan beruházás. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések

37. Cél: technológiai innovációra (K+F tevékenységre) alapuló induló vállalkozások elindítása és fejlesztése, a létrejövő gazellák fejlődésének, piaci alapú finanszírozásra való felkészítésének támogatása. Négy alprogram: alprogram : Az inkubátorok (inkubátor házak) felállítása, támogatása. alprogram : Pályázati kiírás ötletekre, az ötletek támogatása. alprogram : Az inkubáció folyamata, az inkubáltak támogatása. alprogram : A piacra lépés támogatása és a tőkebevonás lehetőségei. Keretösszeg: 2,1 milliárd Ft (KTIA). Pályázók köre: technológiai inkubátor (1. szakaszban), természetes személyek (2. szakaszban), gazdasági társaság (3. és 4. szakaszban). Technológiai start-up ökoszisztéma építés

38. 5. A NIH tevékenysége

39. Nemzeti Innovációs Hivatal(NIH) A Kormány a 303/2010. (XII.23.) Korm. rendelettel 2011. január 1-jével létrehozta a Nemzeti Innovációs Hivatalt (NIH) és meghatározta jogi státuszát, működési feltételeit és feladatait. „A Nemzeti Innovációs Hivatal a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal.” „A Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervként a Hivatalt jelöli ki.” A NIH-re vonatkozó új SZMSZ 2011. júniusban hatályba lépett (www.nih.gov.hu)

40. A NIH funkciói és tevékenységének négy pillére Közvetítő, kooperációs funkciók NIH Államigazga- tási funkciók Szolgáltatási, ügynökségi funkciók KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés Innovációs elemző tudásbázis, és információs adatbázis Innovációs szolgáltató és menedzs-ment rendszerek, hálózatok fejlesztése EU-s és nemzetközi KFI együtt-működések Hatékony szervezet 2014. szeptember 21.

41. KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés • Közreműködés a KFI stratégia tervezésében (NGM) és megvalósításában, részstratégiák és elemző anyagok készítése • Hazai és nemzetközi stratégiák (EU, OECD) összehangolásában közreműködés • Kiemelt ágazatok (ÚSZT) innovációs stratégia- készítésének koordinálása – Ágazati fehérkönyvek • A KFI szakterület képviselete más szakterületi fejlesztési stratégiákban • KFI stratégiák, programok stratégiai monitorozása, és szakmai értékelése • Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) - Egységes nemzeti K+F infrastruktúra fejlesztési stratégia és program kialakítása

42. EU-s és nemzetközi KFI együttműködések • Közreműködik az EU tagállami feladatokban • Összefogja az EU KFI kertprogramokkal kapcsolatos hazai tevékenységet (22 tematikus program esetén: program-tanácsok, PC, nemzeti kapcsolattartók hálózata, NCP) • Multilaterális KFI együttműködések gondozása • Kétoldalú KFI kapcsolatok szakmai gondozása, 36 országra kiterjedően • Kétoldalú KFI programok gondozása • TéT attaséi hálózat szakmai koordinálása

43. Tudományos és Technológiai Obszervatórium • elemző-értékelő adatbázisrendszer és tudásbázis, • egységes szerkezetben tartalmazza a KFI területén keletkező összes releváns információt – kiemelten a KFI pályázatok vonatkozásában - elősegítendő a hálózatosodást és a tényekre épülő politikaformálást • Szolgáltatásai: • átfogó és ágazati KFI elemzések és statisztikák; • az elemzések alapját képező adatstruktúrák; • információk az államilag támogatott KFI projektekről; • a kutatási infrastruktúrák; • kutatási szervezetek és vállalkozások térkép alapú regiszterei; • konzorciumi partnerkereső és projektgenerálási funkciók;

44. Innovációs szolgáltatások • Innovációs szolgáltatások fejlesztése, módszertani megalapozása • Innovációs szolgáltatások hálózatos, rendszerszerű tervezése, szervezése • Az innovatív ötletek megvalósítását segítő mentori rendszer kiépítése • Fókuszált ágazati KFI programok szakmai koordinálása • Regionális innováció segítése

45. 45

46. Go!nnoszolgáltató rendszer felépítése Díjtalan mentorálás Fórum KFI szolgáltató kereső Információs alapcsomag Best practice Regisztráció www.kaleidoszkop.nih.gov.hu Go!nno hírek Cégbemutató lapok Fiatal vállalkozók

47. A NIH innovációs szolgáltatási rendszere NIH hivatali struktúra keretében biztosított szolgáltatás A • Statisztikai információk • Vállalati térképes regiszter, • partnerkeresés • KFI projektek regisztere • KFI infrastruktúra regiszter) • Alapinformációs csomag, legjobb gyakorlatok • KFI szolgáltató keresés • Fórumok fiatal vállalkozóknak • Mentor szolgáltatás Internet alapú tanácsadás Kaleidoszkóp • KFI hazai és nemzetközi szakpolitikai információk • NIH információk, közlemények • KFI szabályozási, jogszabályi kérdések • Aktuális KFI információk GO!nno NIH honlap Ügyfél • Pont Inno KTIA pályázati információadás, szakmai tanácsadás • EU FP 7 és Horizon 2020 – szakmai stratégiai • és pályázati tanácsadás az NCP és PC ismeretekkel • Regionális innovációs szolgáltatások – • RIÜNET a Pont Inno részeként, illetve a mellett • Konferenciák, előadások • Workshopok, munkamegbeszélések, infó-napok, képzések, partner-találkozók • Regionális innovációs rendezvények • Sajtótájékoztatók, versenyek, díjak • Kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (PcP) • Inkubáció programok • Versenyképességi/kiválósági szerződések programok • Projektmenedzsment tanácsadás • Szellemi termékek menedzsmentje • Külpiaci lehetőségek (HITA) Komplex innovációs Ügyfélszolgálat B NIH outsourcing keretében biztosított szolgáltatás Pénzügyi tanácsadó- és közreműködő szervezet NIH tulajdonban, vagy a NIH irányítása alatt KFI projektek szakmai előszűrése Hitel- és tőkepiaci források hazai piac orientált Pályázati források Hitel- és tőkepiaci források külpiac orientált KTIA a) A NIH által szakmailag támogatott KFI projektek pénzügyi előszűrése b)A pénzügyi szolgáltatók versenyeztetése (a kiválasztott KFI projektek a legkedvezőbb finanszírozáshoz jutnak) c)Szerződéskötés előkészítése d)A projekt megvalósulásának szakmai monitorozása (a pénzügyi monitoringot a hitelező pénzintézet végzi) e)A sikeres KFI projektek NIH adatbázisban történő rögzítése ÚMFT (ÚSZT) Export előfinanszírozás Állami kamattámogatásos hitelek EU FP7 Állami garanciavállalás Bilaterális Alapok Export utófinanszírozás Mintegy 230 milliárd Ft pénzügyi alap Állami hitelekkel kiegészített vissza nem Térítendőtámogatások A A rendszer felépítésének és üzemeltetésének költségeit a NIH saját erőforrásból biztosítja. Kockázati tőke alapok B Egyszeri 50 millió Ft az országos rendszer létrehozására. Ezt követően a rendszer önfinanszírozó módon üzemel, további költségvetési forrást nem igényel.

48. Új Széchenyi Hitelgarancia Program Új Széchenyi Hitel Program MFB Mikro Hitel Program Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram 8,9 mrd Ft BVK Új Széchenyi kombinált mikro Hitel Program 1,1 mrd Ft Kis Vállalkozói Hitel Program Budapest Kis Vállalkozói Hitel Program Refinanszírozási konstrukció 38,1 mrd Ft EximBank Közös Magvető Alap Alprogram MV Zrt. 230 mrd Ft Új Széchenyi Visszontgarancia Program Kkv finanszírozása fejlesztési tőkebefektetéssel Export előfinanszírozás NFÜ KTIA Alap KTIA alap + 278,1 mrd Ft Kockázati tőke, Hitel és Hitelgarancia forrás allokáció áll rendelkezésre a KFI folyamatok becsatornázására

49. Köszönjük megtisztelő figyelmüket! • Horváth Csaba főosztályvezető • & Dr. Peredy Zoltán • főosztályvezető-helyettes • Nemzeti Innovációs Hivatal • 1061 Budapest, Andrássy út 12. • Web:http://www.nih.gov.hu www.nih.gov.hu