A magyar felsőoktatás képesítési kerete és a Magyar Képesítési Keretrendszer kialakulása

1. A magyar felsőoktatás képesítési kerete és a Magyar Képesítési Keretrendszer kialakulása Derényi András Munkacsoportok 4. találkozója  2013. 04. 06.

2. A hazai felsőoktatási keret kialakulása 1. • Dublini szintleírások  EFT-KKR  hazai felsőoktatási képesítési keret munkálatok • Összefüggésben a bolognai ciklusos képzési szerkezet hazai implementációjával • 2005-ben (!) szakmai javaslat a Nemzeti Bologna Bizottságban (a bergeni miniszteri találkozó számára készülő EFT-KKR javaslat ismeretében) • Az NBB mind a három (négy) ciklusra véglegesíti és jóváhagyja a szintleíró jellemzőket

3. A hazai felsőoktatási keret kialakulása 2. • Megjelenik a 289/2005. sz. kormányrendelet, amely szabályozza a KKK-k szerkezetét, benne a 7. ponttal („A szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák”) • 2006. áprilisában megjelenik a 15/2006. sz. miniszteri rendelet a KKK-król, 1. mellékletében az alapciklus és a mesterciklus országos hatókörű szintleíró jellemzőivel. • Az FSZ és a doktori szintleírók nem jelentek meg azóta sem (egyeztetések elmaradása miatt)

4. A feo-i keret felépítése 2012-ben országos szint nélkül!

5. Az országos szintleíró jellemzők szerkezete Alap/mester képzésben alap/mester fokozatot az szerezhet, aki • a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy… b) ismereteit illetően alkalmas… c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik… - a tudás és megértés képessége, - a tudás és megértés alkalmazása - a tudás és megértés alkalmazása - kommunikációs készségek, - tanulási készségek - ítéletalkotás és döntéshozatal

6. A KKK-k készülése • Nem vette figyelembe (mert nem értette) az országos szintleíró jellemzőket; • Többnyire lemásolta, kicsit alakította • Az új FSZ KKK-khoz nem volt országos szintleíró jellemző (mint orientációs pont) és az MKKR 5. szintjét sem vették figyelembe a készítők/koordinátorok

7. A feo-i keret és az MKKR viszonya • A feo-i keret maga nem koherens és teljes • Eltérő a két keret kompetencia szerkezete • MKKR felső szintjeinek kidolgozásakor figyelembe vették-e a feo-i keretet? • Stb. Az MKKR és a felsőoktatási szintleíró jellemzők harmonizálhatók

8. Az MKKR kialakulásának eddigi 6 szakasza • Egy OKKR koncepcióját megalapozó időszak, 2005–2006 - EKKR javaslat 2005. aug.; - 2005. szept.-dec.: nemzeti konzultáció; - 2006. febr. budapesti EKKR konferencia; - 2006. ápr. szakértői munkacsoport OKKR megvalósíthatósági koncepcióra (terminológia kialakítása; nemzetközi tapasztalatok elemzése, működési feltételek, hazai képesítések elemzése). [ekkor még az EKKR-tervezet 6 oszlopos, az első magyar javaslat 5 oszlopos (kulcskompetenciák)

9. (2) Az OKKR koncepció létrejötte (2006. szept.) • Az OKKR funkciója, az alkalmazásával szolgálni kívánt célok rögzítése; • Az OKKR követelmény-struktúrája (deskriptorai) és szintjei; • Az OKKR alkalmazása és működtetése

10. (3) A koncepció alapján az OKM tárcaközi bizottságot hoz létre, és 3 munkacsoport alakul további előkészítő feladatokra (2007. febr.). Feladatuk: • az OKKR szintleíró deskriptoraittartalmazó részletes dokumentum kidolgozása; • az OKKR működtetését szolgáló mechanizmusok kialakítására, az ehhez szükséges fejlesztésekre, szabályozási, intézményépítési és finanszírozási eszközökre javaslat kidolgozása; • az egyes oktatási alágazatok kimeneti szabályozó eszközeinek OKKR- kompatibilis továbbfejlesztésére ajánlások kidolgozása. A munkacsoportok 2007. júliusában számoltak be a TB-nak.

11. (4)Kormányhatározat az EKKR-hez történő csatlakozásról és egy NKKR kidolgozásáról (2069/2008) • Ennek előterjesztése egy, a korábbi munkákra épülő koncepció (4 oszloppal) • 2007. októberben a Recognition of LeOs Cluster budapesti 2 napos PLA-ja

12. (5) TÁMOP 413 kiemelt projekt keretében a keretrendszer kialakítása (2008-2010) - 2. budapesti EKKR konferencia (2011 tavasz) - ennek alapján újabb kormányhatározat 2012 nyarán – ez legitimálja az addigi fejlesztések eredményét - létrejön a Nemzeti Koordinációs Pont (az OH-ban) (6) TÁMOP 413 projekt 2. szakasza

13. Tanulságok Kezdetben a gondolkodás, a fejlesztések előkészítése a nemzetközi folyamatokkal együtt halad, időnként megelőzi azokat; A folyamat 2007-2008-tól többször, hosszabb időszakokra megtorpan, tudáshiányossá válik; A fejlesztőmunka feltöredezik (alágazatokba sorolódik, TÁMOP projektekbe kerül, out-source-olják stb.); Csak formális a magas szintű koordináció és a szakpolitikai elköteleződés jelei sem látszanak; Rendre megakad - vagy el sem indul - az alsóbb szintű implementáció. NE SZÁMÍTSUNK KOHERENS ÉS TARTÓS RENDSZERÉPÍTŐ FOLYAMATOKRA, INKÁBB NEKI-NEKILÓDULÓ ALKALMI FEJLESZTŐ PROJEKTEK MENTÉN ÉPÜL KI A RENDSZER.