KÖLCSEY FERENC

1. Született 1790 augusztus 8-án Sződemeteren. Elhunyt 1838 augusztus 23-án (48 évesen) Szatmárcsekén. A nemzeti költő, politikus, szónok, a korszerű irodalomkritika úttörője; KÖLCSEY FERENC

2. SZÁRMAZÁSA KÖLCSEY (Töredék) Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzse fámnak, Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség. (...) Őseim árnyaikat, kik az őskor napjait élték, Kölcsey nemzetség, Ete hű maradéka, kit egykor Don hullámai körül, a Hét magyar egyike, hős Ond, Lángölelés zálogja gyanánt neje karjairól vőn. (...)

3. SZŐDEMETER (SAUCA) Nem működhet emlékház- ként Kölcsey szülőháza, amely ma görög-katolikus parókia.

4. GYERMEK- ÉS IFJÚKORA • Református vallású köznemesi család fia; • Himlő következtében elveszti félszemét; • Korán árvaságra jut; • Csöndes, komolyságra hajló gyermek; • 5-14 éves koráig a debreceni kollégium diákja; • Sokat olvas, ír és beszél latinul, görögül, franciául, németül; • Kedvenc magyar szerzői: Csokonai, Kisfaludy Sándor, Virág Benedek, Kazinczy Ferenc; • Pesten fölesküszik jurátusnak, ügyvédi vizsgáját nem teszi le, mert az irodalomnak akar élni;

5. ÁLMOSD – A KÖLTŐVÉ ÉRÉS HELYE - Pestről anyagi gondok miatt távozik; -Álmosdon örökölt birtokán gazdálko-dik, s öccseit taníttatja: „Thekámban könyv helyett már most nyeregszerszám áll. Míveltetni ugaraimat, lovaim s ökreimről gondoskodni, s küzdeni ezen emberekkel, kik tóparton s szalmafedél alatt laknak, ezt kell csinálnom. Nem szabad rajtam nevetned, mert én mindezeket gazdai komolysággal csinálom.” -Titokban, s reménytelenül szerelmes (feltételezhetően Péchi Karolinába); -1805: részt vesz Csokonay temetésén, megismerkedik Kazinczy Ferenccel; - Csokonay stílusában írt verseit meg-semmisíti, újabb verseit a Magyar Dámák Kalendáriumában közli Kállay Ferenc bíztatására;

6. KAZINCZY FERENC SZÉPHALMI KÚRIÁJA ÉS AZ EMLÉKCSARNOK

7. MESTER ÉS TANÍTVÁNY • Kölcsey barátságot köt Szemere Pállal, s miután az Árkádia-perben Kazinczy védelmére kelt, 1815-ben az ortológusok támadására barátjával együtt megírja a Feleletet a Mondolatra. • Kiveszi részét az ízlés- és nyelvújí-tási mozgalomból. • (Később szembefordul mesterével.) 1808-ban Kazinczy Ferencnek küldi el első versét, s a széphalmi mester elragadtatással üdvözli az ifjú tehetséget: „Aki tizenkilenc éves korában ilyet ír, mit fog írni harmincban!”

8. KÉT KORSZAK HATÁRÁN KLASSZICIZMUS ROMANTIKA Imitáció elv, normakövetés; Szabályok, formák, műfajok és műnemek szigorú betartása; Választékos stílus, emelkedett hangnem; Racionalizmus, sztoicizmus, „arany középút” érvényesítés Liberális gondolkodásmód, kozmopolitizmus; Időmértékes verselés; A népiesség,póriasság mindenáron való kerülése; Eredetiség elv, normák elutasítása Műnemek, műfajok keveredése, szabályok felrúgása; Változatos nyelvhasználat, sokféle stílus elfogadása; Érzelmek elsődlegessége, végletesség, ellentétek kedvelése; Abszolút értékek hirdetése, szakralizálása, patriotizmus; Változatos verselés, az ősi, népies ütemhangsúlyostól az időmértékesig

9. SZATMÁRCSEKE – KÖLCSEY EMLÉKHÁZ(A KÖLCSEY KÚRIA HELYÉN ÉPÜLT KULTÚRHÁZBAN)

10. A KIÁLLÍTÁS RELIKVIÁI

11. A CSEKEI MAGÁNY ÉVEI • Hivatalos nagykorúságát betöltve testvéreivel megosztozik a birtokon, Csekét választja, ott él kisebb-nagyobb megszakításokkal haláláig; • Gazdálkodik, részt vesz Szatmár megye és (1832-36) az ország politikai életében, alkot, és – Ádám öccse 1827-ben bekövetkezett halála után - gondoskodik annak családjáról, unokaöccse , Kálmán taníttatásáról; • Maga sohasem alapít családot, érzelmeit magába fojtja;

12. PARAINESIS KÖLCSEY KÁLMÁNHOZ • Az életmű utolsó nagy alkotása, világnézetének és erkölcsi felfogásának máig érvényes, végakaratszerű összefoglalása; • Műfaja intelem, tágabb értelemben erkölcsbölcseleti – pedagógiai értekezés; • A műfaj előzményei az ókorba nyúlnak vissza, népszerűvé a középkorban vált, az ideális uralkodó és erkölcsös ember követelményeit megfogalmazva; • Nálunk: István király intelmei Imre herceghez; a műfaj posztmodern felújítása Esterhazynál; • A Paraninesis az erkölcsösség feltétlen parancsának kifejtése, részletezése; • Legfontosabb követelmények: Szeresd az Istenséget!, Szeresd az emberiséget!, Szeresd a hazát!, Törekedjél ismeretekre!, Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! • Az ‘én’ kiteljesítése kötelező, de nem öncélú feladat, célja a haza s ezen keresztül az emberiség szolgálata;

13. RECENZIÓI,KRITIKÁI • Az 1810-es évek elején még a klasszicizmus és szentimentalizmus esztétikáját vallja; Kritika • Kazinczy hatását bizonyítja két, nagy visszhangot/ visszatetszést kiváltó kritikája Berzsenyi és Csokonai költészetéről; • Bírálatai részigazságokat tartalmaznak: merev klasszicista álláspontról ítélik meg a kéz költőt, és éppen művészi újításaikat tartja hibának; • Gondolkodói és művészi pályáján az 1817-es év hoz fordulatot, Kazinczyhoz írt levelében szembeállítja mestere kozmopolitiz-musát saját patriotizmusával; • A Töredék a vallásról a mesterével való szembefordulás dokumentuma; • Fokozatosan újragondolja esztétikai elveit és nyelvfelfogását: az eredetiség fontosságát hangsúlyozza a fordítással szemben; • A Szemere Pállal alapított Élet és Literatúra folyóiratban zajlik az ún. Iliászi-pör, az első magyar plágium-vita; (Kölcsey és Vályi Nagy Ferenc ellenében)

14. ESSZÉI, TANULMÁNYAI(Az Élet és Literatúrában) A nemzeti katasztrófa háromszázadik év-fordulójára írja Mohácscímű emlékbeszédét; Nemzeti hagyományok (értekezés 1826-ból): „ ... a való nemzeti poézis szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni.” Kifejti demokratikus nemzet- és hazafelfogását: „Rang és birtok egyesek sajátja, a nemzet és haza nevében mindenki osztozik.” A kultúra organikus fejlődésének híve, az imitáció nem célravezető, abból nem születik nemzeti művészet; Vissza kell térni a gyökerekhez, a népköltészethez; A népköltészetet ugyan még nem tartja önmagában esztétikai értéknek, fel kell azt emelni a magas művészet szintjére; Ezzel utat nyit az új ízlésirány, a népiesség előtt;

15. A POZSONYI ORSZÁGGYŰLÉS

16. POLITIKUS ÉS SZÓNOK • Szatmár megye szabadelvű csoportjának vezetője, főjegyző; • Az 1832-36-os országgyűlé-sen megyéje küldötte; • Politikai nézeteit híven őrzi az Országgyűlési napló; • Elvei: a nemzeti független-ség, a polgári és emberi jo-gok, jobbágyfelszabadítás, a nemzeti egység, a vallási egyenjogúság, a magyar nyelv hivatalossá tétele; • Lemondásakor az Országgyűlési tudósítások gyászkeretben közlik a hírt; • Beszédei retorikus irodal-munk gyöngyszemei: A szatmári adózó nép állapotáról; A magyar nyelv ügyében; A vallás ügyében; Az örökös megváltás ügyében; Búcsú az országos rendektől; • Ebben fogalmazza meg a reformkor programját: „Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül!” • Minden megnyilatkozásával megfelelt saját erkölcsi és politikai elveinek;

17. LÍRÁJÁNAK MŰFAJI GAZDAGSÁGA • Elégia:Elfojtódás • Népdalt idéző kísérlet: Hervadsz, hervadsz..., Csolnakon; • Bölcselő költemény: Vanitatumvanitas • Romantikus óda: Rákos, Rákóczi hajh... Zrínyi dala, Zrínyi második éneke • Epigramma:Huszt, Munkács, Emléklapra • Himnusz: Hymnus (A magyar nép zivataros századaiból) -szentimentalista, tárgynélküli fájdalom,főnévi igenévvel kifejezett általános alany; -A népdalok virág-párhuzamai, idilli táj; - Kiábrándultság, hiábavalóság érzete, sztoikus belenyugvás -Nem a múltba révedés, hanem a szép „új hon” megteremtése a cél; -Dicső múlt és romlott jelen ellentét; párbeszédként megjelenített belső monológ, vívódás; -Rom toposz, hazafias bíztatás: „A haza minden előtt.” -Nemzeti himnuszunk

18. A HIMNUSZ SZOBOR BUDAKESZIN

19. KELETKEZÉSTÖRTÉNET Keletkezés: 1823. január 22., Cseke; Ma ez a dátum a Magyar Kultúra Napja; Alcímét 1829-ben, az Auróra folyóiratban kapja; Nemzeti himnusszá válása előtt két középkori egyházi ének töltötte be ezt a szerepet: Boldogasszony, anyánk... és Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga... Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója 1844-ben pályázatot írt ki a Himnusz megzenésítésére; 13 pályamű érkezett; Egressy Béni, a bizottság elnöke június 15-én Erkel Ferencnek ítélte a fődíjat; Az első nyilvános bemutató július 2-án volt a Nemzeti Színházban;

20. EGY LEHETSÉGES OLVASAT SZERKEZET és ÉRTELMEZÉS Antik mintára :ABA’ szerkezet: A – odafordulás,megszólítás, kérés- könyörgés rövid indoklása; B – a kérés részletezése, a magyar történelem bemutatása Isten és a magyarság viszonyának tükrében; A’ – variációt tartalmazva ismétli meg az első versszakot; Az érvelő (B) részben a 2-3 vsz. a múltat mint értéktelített állapotot mutatja be (Bendegúz, Árpád, Mátyás, Kárpátok, Tisza, Duna, Alföld) – alapvető nemzeti sors-toposzok; Búza és szőlő: kenyér és bor= gazdagság+úrvacsora metonímiák, az Istennel való bensőséges viszonyra utalnak; 4-6 vsz. ellentétes kötőszava a sorsfordulatot jelzi, ok-okozati viszony következményei: egymás ellen fordulás, hontalanná válás a hazában; Romantikus vízió, prot. prédikátori okfejtés; 7. vsz. a jelen képe, a nemzethalál felvetés érv,retorikus eszköz a felülemelkedésre való buzdításra Aránybillentő szerkezet (Szörényi László) ; aranymetszés-pont; 3/5;

21. „Hazámat, nemzetemet mindig lángolva szerettem; magyar lenni büszkeségem volt örökre. Még akkor is, midőn a nemzet ellen kínosan panaszkodom.” (Kölcsey)

22. IRODALOMJEGYZÉK • Arató László - Pála Károly: Átjárók. Irodalom, A szöveg vonzásában II., Calibra Könyvek, Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2001, 108-113; • Arató László – Pála Károly: Kitérők. Irodalom, A szöveg vonzásában III., Calibra Könyvek, Műszaki Kiadó, Bp., 1999, 127-129; • Orbán Gyöngyi: Megértő irodalomolvasás. Alternatív tankönyv a líceumok X. osztálya számára, Poli Print Kiadó, Kolozsvár,1998, 90; 97-106; • Magyar irodalom Berzsenyitől Mikszáthig, összeállította és jegyzetekkel ellátta K. Jakab Antal,Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1997,22-45; • Kölcsey Ferenc, inenciklopedia.fazakas.hu/palyakep/magyar/Kolcsey.htm leolvasva 2013.12.20.

23. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Viszontlátásra február 12-én! Téma: Tamási Áron: Énekes madár Kellemes olvasást! http://pocsveiler_ilona.0fees.net