220 likes | 312 Views
Magyarország euro-atlanti kapcsolatrendszere. Az ország szerepe és helye az EU-ban, a NATO-ban és az EBESZ-ben (Németh Attila, PTE-BTK). A NATO-csatlakozás. útkeresés: kül-és biztonságpolitika felépítése a semmiből - „triád”
E N D
Magyarország euro-atlanti kapcsolatrendszere Az ország szerepe és helye az EU-ban, a NATO-ban és az EBESZ-ben (Németh Attila, PTE-BTK)
A NATO-csatlakozás • útkeresés: kül-és biztonságpolitika felépítése a semmiből - „triád” • alapvető cél: euro-atlanti csatlakozás, mely a VSZ 1991-es felbomlása után realizálódik • 94-re EU és NATO társult állama vagyunk, de nem garantált a csatlakozás • fordulat: délszláv háború – stratégiai jelentőségű • 1997. Madrid: csatlakozási szerződés • népszavazás • 1999. belépés
Az EU-csatlakozás • 1991. december, EK társult tagság • 1998. EU csatlakozási tárgyalások megkezdése • 2002. december, Koppenhága • 2003. április, Athén • 2003. június, népszavazás • 2004. május 1. EU-tagság
Az integráció oka • nyitottság, ráutaltság • központi fekvés • gazdaság, természeti adottságok • energiakészlet • védelmi-katonai potenciál • méret, lélekszám • pusztán önerőből lehetetlen megvalósítani • előnyök: politikai-gazdasági (külföldi tőkeberuházások 80%-a EU-s, tőkekihelyezés növelte a külső mozgásteret), biztonságpolitikai, védelmi • hátrány: szuverenitás feladása • hiú ábránd: az EU égisze alatt egyesülhet a magyarság, viszont demográfiai tartalék
Magyarország és az EU • külpolitikája Európa-centrikus • azonosul az unió értékeivel • emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság, emberi jogok
Magyarország és a NATO • 2002. Nemzeti Biztonsági Stratégia: elkötelezett szerepvállalás • 2005. NBS átdolgozása • nemzetközi béke, biztonság • regionális, államok közötti, országokon belüli konfliktusok megelőzése, megoldása • bővítés és mélítés • NATO-feladatok fenntartása, alkalmazkodás, bővítés, erősítés • tartós stabilitás: terrorizmus, tömegpusztító fegyverek visszaszorítása • nemeztközi rendszer szereplőinek konstruktív, sokoldalú együttműködés • országgyűlési határozatok • külpolitikai stratégia
Magyarország szerepe a NATO-ban • 1995. Sínai-fsz., Ciprus, Balkán • 1996- balkáni rendezés • 1999- valamennyi szárazföldi hadműveletben • Koszovó (KFOR) • Albánia (AFOR) • Macedónia (Amber Fox, Essential Harvest, Allied Harmony) • Bosznia (SFOR, EUFOR) • 2003- Irak (NATO ISAF: őrzésvédelmi, eü-i, repülőtér-műszaki) • 71% NATO-misszióban
A békefenntartó hadműveletek, NATO-szerepvállalás • 13 ország: Koszovó, Bosznia-H.,Irak, Afganisztán, Ciprus, Egyiptom • Balkánra koncentrálódik • őrzési-védelmi, műszaki • 1995. 83 fő/év, fordulat a békefenntartásban • 1995-2006. átlag 730 fő/év • 2007. 1057 fő • KFOR (600, Koszovó); IFOR, SFOR (400, Horvátország
A békefenntartó műveletek hatása a haderőre • kisebb (75 26 ezer), kvalifikált, professzionális állomány • védelmi feladatok helyett inkább külföldi missziók: békefenntartás, expedíciós tevékenység hazai-nemzetközi kiképzése • haditechnikai fejlesztések (Gripen, radarrendszer, vezetés-irányítás?) • MH feladatai területi országvédelemtől a nemzetközi válságkezelés irányába mozdulnak • 2003-2006. alkotmánymódosítás: ogy. jóváhagyása nélkül a kormány dönt bevetésükről • szolgálati jogviszonyt szab. tv.: parancs alapján, önkéntesek is mehetnek
Problémák • pénzhiány: egyéni felszerelés, ruházat, lakhatás, járandóságok • átszervezési megtakarításokat elvonják – elmaradozó fejlesztése, romló haderőképesség, alacsony intenzitású műveletekben való részvétel • 98. a haderő jelentős részét felajánlja, máig nem teljesíti az akkori vállalásait • újabb teljesíthetetlen vállalások – torlódás • vezetés-irányítás: szakmai értékelés, vállalások költségvetési „beárazása” • elavult dokumentumok
Védelmi költségvetési hiányok • 2005. évi kvs-sel visszazuhan az 1997-es szint alá • egyensúly fenntartásának eszköze a haderőtervek módosítása, létszámleépítés – instabil fejlesztési tervek • növekvő nemzetközi védelmi feladatok, magasabb kiadások, hazai elvonásából: 2000-2004. 8,7-12,5% • a finanszírozásban való szerepvállalásunk NATO- (2,58%) és EU-átlag (1,81%) alatti
A magyar haderő integrációja • 2005-2006. HM permanens átszervezése • 2003. HM új integrációs program: a minimális és teljes integrációról (2005*, 2010) • 2004. analóg és digitális térképészeti anyagok + légierő technikai int.: új ellenség-barát felismerő rendszer, automatizált légi vezetés, repülőterek (Kecskemét, Pápa, Veszprém) infrastrukturális fejlesztése, híradó- és informatikai hálózat, 3D-s radartelepítés, pilóta- és műszaki szakemberképzés, Gripen-beszerzés (Tubes?) • 2005. harcászati föld-levegő-föld híradórendszer fejlesztése *csehek, lengyelek és 2004-ben csatl. szlovének is megelőznek minket
Magyarország NATO-szerepvállalásának értékelése • magyar műveleti hozzájárulás szárazföldi haderő %-os nagyságában 6-7. helyen • javuló megítélés az elmúlt évek vállalásai miatt: relatív (nagyság, fontosság, önmagunk és mások lehetőségei, teljesítménye) • békefenntartás a MH legsikeresebb tev. • +: IFOR/SFOR • - : jogrend, pénzügyi-szakmai hiányosságok
A NATO-tagságból eredő biztonsági kockázatok • főleg USA-val szemben álló szélsőséges, radikális szervezetek • „NATO”-hírszerzés: idehaza vagy külképviseleteken • Vezető NATO-országok érdekeltségei elleni támadások: USA, Nagy-Br., Izrael, izraelita létesítmények fokozott • EU-tagállam: válságövezetek migrációs hullámai • illegális migráció (okt. intézmények)
EU (CFSP) • EU Szudán/Darfur AMIS-misszió • macedóniai művelet, Bosznia • EU-AU: Afrikai Uniót támogató, Kongó • nemzeti kontingensekből álló európai hadtest, infrastrukturálisan NATO-ra támaszkodik • elsősorban béketeremtés, békefenntartás, humanitárius akciók
Az EBESZ szervezete • regionális szervezet (Kaukázus, Közép-Ázsia, É-Amerika, É-afrikai med.): katonai, gazdasági, humán dimenzió • 56 ország egyenrangú partnersége, egyeztető fóruma • jogilag nem, politikailag kötelező • béke, stabilitás, együttműködés (környezetvédelem, emberi jogok is) • EU komoly döntésbefolyásoló szerepe
EBESZ és Magyarország • diplomáciai aktivitás: USA-n kívül csak Európa, déli országokkal csak a nemzetközi szervezet (EU CFSP, EBESZ) révén • 1994 – Budapest, előtte értekezlet, utána nemz. szerv. • 1995 – soros elnökség, csecsenföldi misszió tervének kidolgozása • megfigyelők (Grúzia, Tádzsikisztán, Bosznia-H.) • Haraszti Miklós: sajtószabadság felelős • +EU-NATO keretek között