Download
1 / 8
• 80 likes • 192 Views
A bűncselekmény elkövetőiről általában 19.§ Elkövetők a tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). A tettesség körébe tartozik az egyedüli (önálló vagy közvetlen), a közvetetett tettesség és a társtettesség .
E N D
A bűncselekmény elkövetőiről általában • 19.§ Elkövetők a tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). • A tettesség körébe tartozik az egyedüli (önálló vagy közvetlen), a közvetetett tettesség és a társtettesség. • A részességnek két önálló formája van: a felbujtás és a bűnsegély. Az elkövetők tehát 2 csoportba oszthatók1) akik részt vesznek a törvényi tényállás megvalósításában a tettesek; • 2) akik nem vesznek a törvényi tényállás megvalósításában, de közreműködnek a más személy részéről elkövetett bűncselekmény véghezvitelében a részesek. • A bűncselekmény elkövetői egy gyűjtőfogalom, amely magában foglalja mind a tettességet mind a részességet.
A tettesség • A tettesnek a bűncselekmény megvalósításában nélkülözhetetlen szerepe van; a Btk. a befejezett tettesi bűncselekmény alapján szabályoz. • Tettese minden bűncselekménynek van; részese nem feltétlenül. • 20. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.
A büntetőjog tudományban a tettesség 3 fajtája alakult ki: • önálló vagy közvetlen tettesség; • a közvetett tettesség; • a társtettesség.
A közvetlen vagy önálló tettesre az a jellemző, hogy egyedül, más személy közreműködése nélkül valósítja meg a törvényi tényállást. Nem kizárt, hogy valamilyen eszközt is felhasznál a bűncselekmény elkövetéséhez; vagy ehhez felbujtóként vagy bűnsegédként más személy is beavatkozik. A közvetett tettesség az egyedüli (közvetlen) tettesség és a társtettesség között helyezkedik el, a lényegét tekintve azonban ez önálló tettességi alakzat. • Lényege az, hogy a tettes a bűncselekmény elkövetésébe, a törvényi tényállás megvalósításába olyan személyt von be, vagy végezteti el vele a teljes cselekményt, aki a bűncselekményért nem vonható felelősségre. • A tettes ebben az esetben is egyedül lesz felelős annak ellenére, hogy abba más személyt von be, mert a felelőssé nem tehető “tettes” olyannak tekinthető, mintha a bűncselekmény élettelen eszköze lenne.
A társtettesség • Btk. 20.§ (2) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. • A társtettességnek egy objektív és egy szubjektív ismérve van. Objektív jellegű ismérv: a közös elkövetés, a törvényi tényállás megvalósításában való részvétel. Ez különféle módon történhet: • mindegyik elkövető a törvényi tényállás egy-egy elemét valósítja meg; pl. ha az akarategységben lévő elkövetők közül az egyik mérget önt a sértett italába, a másik pedig a poharat a sértettnek átadja; • több mozzanatú bűncselekmény esetén egy-egy mozzanatot pl. rablásnál az egyik az erőszakot, a másik a dolog-elvételt; • mindkettő a teljes törvényi tényállást megvalósítja; pl. börtönzendülésnél. A társtettességszubjektív jellegű ismérve: az egymás tevékenységének a kölcsönös tudata. • A tettesek közötti közös egyetértés az alanyi oldalon kapcsolja össze az együtt tevékenykedőket, és gyakorlatilag akarategységet jelent.
A részesség • Részességről akkor beszélünk, ha a tettes által végrehajtott bűncselekményben, annak a befejezése előtt szándékos, de nem társtettesi magatartással egy vagy több személy közreműködik. • 21. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. • (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.
A Btk. szankciórendszerének jellemzői: • a jogkövetkezmények kettőssége: a törvény büntetések és intézkedések alkalmazását teszi lehetővé • a büntetési nemeket a 38. § határozza meg, elkülönítve a fő- és a mellékbüntetéseket, de ezen szakasz (3) bekezdése feloldja e kettő közti merev különbséget és kimondja, hogy a) - közügyektől eltiltás és • - vagyonelkobzás • önállóan, büntetés kiszabása nélkül (87/A. §), míg b) - foglalkozástól eltiltás • - járművezetéstől eltiltás • - kitiltás • - kiutasítás • - vagyonelkobzás • önállóan, főbüntetés kiszabása helyett (88. §) is alkalmazhatók, • ha alkalmazásuk egyéb törvényi feltételei fennállnak.
A főbüntetések: 38. § (1) Főbüntetések • 1. a szabadságvesztés, • 2. a közérdekű munka, • 3. a pénzbüntetés. A mellékbüntetések: 38. § (2) Mellékbüntetések • 1. a közügyektől eltiltás, • 2. a foglalkozástól eltiltás, • 3. a járművezetéstől eltiltás, • 4. a kitiltás, • 5. a kiutasítás, • 6. a vagyonelkobzás, • 7. a pénzmellékbüntetés.
