PÉNZÜGYI MENEDZSMENT

1. PÉNZÜGYI MENEDZSMENT Előadó: Tóth Eszter teszter@karolyrobert.hu Tantárgyfelelős: Dr. Pataki László

2. KÖVETELMÉNYRENDSZER • Óraszám: 8 • Tantárgy típusa: A • Kredit: 6 • Órák látogatása: nem kötelező • Számonkérés módja: 100 pontos írásbeli vizsga, 50%-50%-ban elmélet és számítási feladatok • Vizsga időtartama: 90 perc • Vizsgán használható: számológép, toll • Vizsgára jelentkezés módja: GTR

3. Tankönyvek: • Baranyi A. – Pataki L. – Tanner E: Pénzügyi menedzsment. KRF jegyzet, 2005 • Misinszki J-né – Tóth E.: Pénzügyi menedzsment példatár. KRF jegyzet, 2005

4. TANTÁRGYI TARTALOM • A pénzügyi menedzsment (pénzügyi vezetés) helye, szerepe a vállalkozások szervezetében • A pénzügyi tervezés • A kockázati tőke szerepe a vállalkozások finanszírozásában • A követelés-állomány menedzselése • A pénzügyi menedzsment elemzéssel összefüggő feladatai • A projektfinanszírozás (Project financing) • Döntés a tőkeszerkezetről • A kiegyensúlyozott pénzgazdálkodás fő kérdései • Az ideiglenesen szabad pénzeszközök felhasználásának lehetőségei – befektetés-menedzsment • A Financial Forecast System (FFS) bemutatása

5. 1. A PÉNZÜGYI MENEDZSMENT (PÉNZÜGYI VEZETÉS) HELYE, SZEREPE A VÁLLALKOZÁSOK SZERVEZETÉBEN • Pénzügyi vezetés • Pénzgazdálkodás • LBR

6. Jó pénzügyi vezetés: használható információk biztosítása a megalapozott döntéshozatalban • Jogszabályi előírásoknak való megfelelés • Pénzügyi vezetés feladatai: • Döntések pénzügyi hatásainak elemzése és értékelése • Tervezett tevékenységhez és működéshez szükséges pénzeszközök biztosítása • Források védelme megfelelő pénzügyi ellenőrzés segítségével • Későbbi tevékenységek és működés pénzügyi kereteinek megteremtése • Ellenőrzést szolgáló információk szolgáltatása • Végrehajtott tevékenység pénzügyi értékelése és jelentése

7. ADAT – INFORMÁCIÓ • Történeti áttekintés: • XIX. század közepéig: egyedüli főszereplő a tulajdonos-igazgató • Ipari forradalmat követően: • vezetési szerepek megoszlása, kialakult a vezetői munkamegosztás • 3 fős vezetés: igazgató, főmérnök (termelés szervezése), főkönyvelő (gazdasági és adminisztratív irányítás) • Majd: vezetői feladatok kiszélesedése • XX. század első fele: megjelent a pénzügyi vezetés, mint önálló részleg, ekkor a pénzügyi vezetés feladata: a szükséges tőke megszerzése, biztosítása és a vállalat likviditásának fenntartása

8. Nőtt: a vállalkozások működésén belül a pénzügyi terület súlya → pénzgazdálkodás • Pénzgazdálkodás értelmezése: pénzügyi műveletek kézbentartása és szabályozása, pénzforgalom, likviditás, cash flow, banki kapcsolatok, vevői és szállítói pénzügyi kapcsolatok, számlakibocsátás és számlaellenőrzés, vállalati működtetés finanszírozása

9. LBR: a pénzügyi vezetés mint szakmai tevékenység ezzel jellemezhető • L: likviditásmenedzsment (kiadások és bevételek összehangolása összegszerűen és lejáratukat tekintve is) • B: bonitás (pénzügyi elemző és szervező munka, amellyel a vállalkozás pénzügyi megfelelőségét biztosítják) • R: rentabilitás (jövedelmezőség fenntartása) • LBR megvalósítása stratégiai feladat, de ugyanakkor operatív, azonnali beavatkozásokat, napi műveleteket megkövetelő szerep is, vagyis a pénzügyi vezetés egyszerre tölt be stratégiai és operatív funkciókat.

10. Pénzügyi vezető fogalma: a nemzetközi gyakorlatban a cég első számú gazdasági döntéshozója • A vállalkozások Szervezeti és MűködésiSzabályzatukban szabályozzák, hogy a pénzügyi vezetőknek milyen döntésekben van egyetértési vagy vétójoguk.

11. A pénzügyi menedzsment szerepe kivételes a vállalati helyzetekben. • Válságkezelés, pénzügyi válságok kezelése • Csőd, felszámolás, megszűnés • LBR-lépések: • Veszteséges ágazatok felszámolása • Kihasználatlan erőforrások eladása • A vállalkozás és a vezetés karcsúsítása • Reorganizáció (erőteljes és radikális)

12. KÉRDÉSEK • Fogalmazza meg röviden, milyen a jó pénzügyi vezetés! • Melyek a pénzügyi vezetés fő feladatai? • Hogyan változott a XX. század első felében a pénzgazdálkodás fogalmának értelmezése? • Mit értünk az LBR rövidítés alatt? • Mik az LBR lépések?

13. 2. A PÉNZÜGYI TERVEZÉS • Pénzügyi terv, tervezés • Befektetés • Rövid távú pénzügyi tervek • Üzleti terv • Dinamikus likviditási terv

14. 2.1. A pénzügyi tervezés fogalma, feladata • A pénzügyi tervezés: az a folyamat, illetve eljárás, amelynek során a gazdasági döntések összes hatását mérlegelik. A pénzügyi tervezés feladata a vállalkozások pénzügyi egyensúlyának biztosítása • Múlt – jelen – jövő • Épít: termelési, beruházási, beszerzési, költségtervek adataira – becslésen és számításon alapul • A pénzügyi tervezés eredménye a pénzügyi terv

15. A pénzügyi terv a vállalkozás • mérlege • eredménykimutatása és • egyéb kimutatásai felhasználásával, illetve makroökonómiai és ágazati előrejelzések figyelembevételével készült olyan összeállítás, amely megfogalmazza a vállalkozás pénzügyi stratégiáját, leírja a cél elérésének módját • A vállalkozás pénzügyi menedzsmentjének feladata a döntés!

16. A vezetői döntések lehetnek: • Befektetési döntések (hosszú távú) • Finanszírozási döntések (rövid távú) • A befektetés: a vállalkozás pénzeszközeinek lekötése nyereség elérésének reményében • Lehetőségek elemzése – befektetetési alternatívák – finanszírozás • A pénzügyi tervezés: a befektetési és finanszírozási döntések együttes hatásának végiggondolása

17. 2.2. A pénzügyi terv funkciói, jellemzői • A pénzügyi tervek funkciói: • Informáló funkció (vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzet kilátásairól) • Orientáló funkció (a vállalkozás szervezeti egységeinek megmutatja a tevékenységek közös irányát) • Ellenőrzési funkció (hosszú távú tervek – terv és tény adatok elemzése, összehasonlítása)

18. A pénzügyi tervezés középpontjában állhat: • Az árbevétel növelése • A költségek csökkentése • A termelési tényezők hatékonyságának növelése • A befektetések jövedelmezősége • A finanszírozás tervezett módja • Az osztalékpolitika • A pénzügyi terv részei: • Előrejelzett mérleg • Előrejelzett eredménykimutatás • Pénzeszközök forrásait és felhasználását részletesen bemutató kimutatás • Pénzforgalom kimutatás

19. A finanszírozás forrása lehet: • Külső és • Belső eredetű • A finanszírozás forrása lehet: • Nyereség • Pénzintézeti hitel • Értékpapír-kibocsátás • Vagyontárgyak értékesítése • Szállítói hitelek • Más vállalkozóktól kölcsönvett hitelek • Magánszemélyek kölcsönnyújtása

20. Hatékony pénzügyi tervezés követelményei: • Előrejelzés • Optimális pénzügyi terv • Komplexitás (vállalkozás egészére koncentrál) • Kontrol (teljesülés figyelemmel kísérése)

21. 2.3. A pénzügyi tervezés munkafázisai • Munkafázisok: • Információgyűjtés (mleg, ekimut, szviteli tv. szerinti) • Bázisvizsgálat (infók feldolgozása) • Tervvariánsok összeállítása • Végleges terv elkészítése • A tevékenység összehasonlítása (a pénzügyi tervben kitűzött célokkal)

22. 2.4. A pénzügyi elemzés • A pénzügyi elemzés a pénzügyi tervezés alapja. Ezen elemzés célja információt szerezni a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, azokról a folyamatokról, eredményekről és problémákról, amelyek a vállalkozást jellemzik • A pénzügyi tervezés szemléletmódjai: • Állományi szemlélet (egy-egy adott időpontban elemeznek - mérleg) • Forgalmi szemlélet (egy-egy időtartamra vonatkozóan elemzik a pénzügyi-gazdasági folyamatokat – eredménykimutatás, cash flow)

23. 2.5. A pénzügyi tervek (tervezés) fajtái • 2.5.1. A rövid távú pénzügyi tervek jellemzői • A rövid távú pénzügyi tervezés arra helyezi a hangsúlyt, miképpen biztosíthatja a vállalkozás, hogy mindig legyen elegendő szabad pénzeszköze a kötelezettségei teljesítésére és a megmaradó szabad pénzeszközeit jól használja fel. A rövid távú terv a vállalkozás operatív terve.

24. A rövid távú pénzügyi tervezés középpontjában a következő finanszírozási kérdések állnak: • Mérleg előrejelzése • Eredménykimutatás előrejelzése • Éven belüli lejáratú bankhitelek felvétele • Egy évet meg nem haladó pénzáramlás előrejelzés • Forgóeszközök éven belüli finanszírozása

25. 2.5.2. Statikus finanszírozási tervezés • Leggyakrabban 5 időpontra készül: • Január 1-jére és • Negyedévek utolsó napjára • Kétféleképpen lehet előrejelezni: • Közvetlenül a mérlegfőösszeg nagyságrendjének megállapításával vagy • A mérleg összetevők értékének egyenkénti megállapításával

26. 2.5.2.1. A mérleg eszköztételeinek előrejelzése • Eszközök mérlegsorainak egyenkénti tervezése • Készleteknél: • Nyitókészlet + Beszerzés – Értékesítés = Zárókészlet • 2.5.2.2. A források tervezése • A jegyzett tőke és a tőketartalék változásai ritkák, tervezésükre ritkán kerül sor • Az esetek döntő többségében a státusz forráshiányt mutat

27. 2.5.3. Dinamikus finanszírozási tervezés • 2.5.3.1. A dinamikus likviditási mérleg • A statikus likviditási mérleg adatait, mint nyitóállományi adatokat kezeljük és módosítjuk azokkal a változásokkal, amelyeket az üzleti tervben szereplő gazdasági események fognak kiváltani - fokozatról-fokozatra görgetni kell! • 2.5.3.2. Az éves likviditási terv • Bevételek tervezése • Kiadások tervezése • Fizetendő adók tervezése • Egyéb kiadások tervezése

28. 2.5.3.3. A cash flow-kimutatás • Bruttó cash flow: • adózott eredmény + értékcsökkenési leírás • A bruttó cash flow alapvetően három célt szolgálhat: • Forgóeszközök bővítése • Befektetett eszközök bővítése • Kifizetések a tulajdonosok számára (osztalék, részesedés)

29. 2.5.4. A hosszú távú pénzügyi tervek • 2.5.4.1. A hosszú távú pénzügyi tervek jellemzői • Hosszú távú döntést igényelnek többek között a vállalkozás tőkeszükségletének biztosítási módja, a tartós eszközökbe vagy más társaságok értékpapírjaiba történő befektetések, egy éven túli lejáratú bankhitelek, a kötvénykibocsátás • Célkitűzések: • Értékesítés növelése • Költségek, ráfordítások csökkentése • Termelési tényezők hatékonyságának növelése • Befektetések tervezett módja • Osztalékpolitika

30. 2.5.4.2. Üzleti terv • Üzleti terv: a vállalkozás gazdálkodásával kapcsolatos valamennyi területre fogalmaz meg stratégiát, ennek részét képezi a pénzügyi terv • Pénzügyi terv részei: • Előzetes jövedelemterv • Fedezeti pont elemzés • Pénzforgalmi terv • Előrejelzett mérleg • Pénzeszközök forrásainak és felhasználásának terve • 2.5.4.3. Mérleg és eredménykimutatás hosszú távú előrejelzése

31. 2.6. A rövid távú pénzügyi tervezés és a pénztár • 2.6.1. A likvid eszközök menedzsmentjének általános kérdései • Pénzkészlet alacsonyan tartása • Bevétel és kiadás csupán forgalmat mutat ki, önmagában nem elég elemezni

32. 2.6.2. A rövid távú tervezés és a szükséges forgóalap • Mit lehet tenni, ha a pénztári előrejelzés hiányt igazol? • Tartós forrásokat szükséges még bevonni • Rövid lejáratú hitelt kell felvenni • Forgóalap szükséglet: biztonsági részhalmaz, amely a tartós forrásoknak a lekötött tárgy eszközökön felüli volumenként a forgóeszközök egy részét finanszírozza

33. Pénztári előre jelzési menedzsment: pénzügyi állapotokat vetítünk előre és lehetséges deficiteket mérlegelünk • Pénzügyi ciklus: a termelési tényezők árának kiegyenlítése és az értékesítési árbevételek teljesülése közötti időtartam • Pénzügyi mobilitás (újra átértékelés egy váratlan eseménykor) követelményei: • Likviditás: még le nem kötött erőforrás készletet tételez fel • Rugalmasság: erőforrás készlet, még le nem kötött, tárgyalás révén tőkepiacról bevonható

34. KÉRDÉSEK • Ismertesse a pénzügyi tervezés fogalmát! • Mik a vállalkozás pénzügyi menedzsmentjének feladatai a pénzügyi tervezés területén? • Melyek a pénzügyi terv funkciói, jellemzői? • Sorolja fel a pénzügyi tervezés munkafázisait! • Milyen pénzügyi tervek léteznek? • Mi a célja a rövid távú pénzügyi tervezésnek? • Mit jelent a statikus finanszírozási tervezés? • Mire szolgál a dinamikus likviditási mérleg? • Melyek a hosszú távú pénzügyi tervek jellemzői? • Mit jelent a forgóalap szükséglet? • Mi a pénzügyi mobilitás két követelménye?

35. FELADATOK (5) 2/1) Egy vállalkozó év elején üzembe helyezett egy 12.000.000 Ft bruttó értékű gépet. (folytatás fólián!) 2/2) Egy gazdasági társaság 2005. februári pénzforgalmi (likviditási) tervét az alábbi adatok alapján készíti: (folytatás fólián!) 2/3) Egy vállalkozás szeptember havi tényleges árbevétele 28.000.000 Ft, az októberi tervezett árbevétele pedig 20.000.000 Ft. (folytatás fólián!)

36. 2/4) Egy ipari tevékenységet folytató vállalkozás adott üzemegységéről az alábbi információkkal rendelkezünk: (folytatás fólián!) 2/5) Számítsa ki a tervévi adózás előtti eredmény minimálisan szükséges összegét a következő adatok ismeretében! (folytatás fólián!)

37. 3. A KOCKÁZATI TŐKE SZEREPE A VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSÁBAN • Kockázati tőke • Kockázati tőketársaság • Kilépési lehetőségek

38. 3.1. A kockázati tőke fogalmának értelmezése, főbb jellemzői • 3.1.1. A kockázati tőke fogalma, története • A kockázati tőke: a vállalkozásoknak olyan finanszírozása, amikor a befektető a pénzével beszáll a vállalkozásba és osztozik annak mind a nyereségében, mint esetleges veszteségében • Sokáig az innováció finanszírozásával kapcsolódott össze, majd fokozatosan elszakadt tőle, így a finanszírozás köre is kibővült

39. 3.1.2. A kockázati tőke főbb jellemzői • 1. a tőkét nyújtó tulajdonosi részesedést kap • 2. a kockázati tőkét nem kell visszafizetni, kamatot sem kell fizetni, mint a hitel esetében • 3. olyan vállalkozás is hozzájuthat, amely nem kapna hitelt, mert pl.: nem hitelképes • 4. kockázati tőkekivonáskor nem jelent terhet, csak a tulajdonos személye változik meg • 5. kamat és tőketörlesztés híján gyorsan képes növelni a saját tőkéjét, tőkeereje és hitelképessége nő

40. 6. kockázati tőkét nyújtók nagy kockázatvállalók, így magas szakmai hozzáértéssel és üzleti kapcsolatokkal rendelkeznek • 7. kockázati tőke hiánypótló szerepet vállal, mert olyan befektetéseket vállal, amely: • Hosszú időtartamú lekötést igényel • Megtérülésük lassú, bizonytalan és kockázatos • Bevétel előre nem tervezhető megbízhatóan • 8. érdekeltségük leginkább az általuk tulajdonolt vállalkozás felértékelődésében, így a tőkenyereség (árfolyam-nyereség) elérésében van • 9. „termék”: a kockázati tőkével létrehozott vagy megerősített vállalkozás, ezt értékesíti és kiveszi a befektetett tőkéjét és keletkezett hasznát

41. 3.2. A kockázati tőke Törvény • A kockázati tőkealap kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalával létrehozott jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg • A kockázati tőkealap-jegy (tőkejegy): a kockázati tőkealap nevében, javára és terhére kibocsátott, meghatározott vagyoni jogokat biztosító átruházható értékpapír

42. Kockázati tőketársaság (tőketársaság): a kizárólag kockázati tőkebefektetési tevékenységet folytató, az előírásoknak megfelelően alapított és működő részvénytársaság • Jegyzett tőkéjük nem lehet kevesebb 500 millió forintnál • Fő tevékenysége: kockázati tőkebefektetések végzése • Kft.-ként vagy rt.-ként működhetnek

43. Bizonyos befektetéseket tilt a törvény, ezek: • Ingatlan vásárlása (kockázati tőketársaság székhelyét kivéve) • Tulajdoni részesedés szerzése: alapkezelőben, pénzügyi intézményben, befektetési szolgáltatóban, befektetési alapkezelőben, elszámolóházban, biztosító intézetben, szerencsejáték-szervező tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben • Tőzsdére bevezetett részvények megszerzése • A be nem fektetett pénzeszközeit csak belföldön kibocsátott állampapírban vagy látra szóló bankbetétben tarthatja

44. 3.3. A kockázati tőke ágazat helyzete hazánkban • 3.3.1. A kockázati tőke forrásai • A kockázati tőkének 3 különböző kategóriája van Magyarországon: • 80-as évek végén indult meg állami kezdeményezéssel • Különleges kockázati tőkebefektetés az erőteljes befektetői magatartást tanúsító kereskedelmi bankok alkotják • A hazai kockázati üzletág különleges jogállású szereplője az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBDR)

45. 3.3.2. A kockázati tőkebefektetések szempontrendszere • A befektetés sarokpontja a befektetett tőke megtérülésének prognosztizálhatósága • A kockázati tőkebefektetők döntéseinek időtávja néhány héttől akár néhány hónapig is terjedhet • Információk segítik a befektetőket: • Független könyvvizsgálói jelentés • KSH és egyéb hivatalos statisztikák • Szaksajtóban megjelenő hírek • Saját értékelő jelentések • Személyes kapcsolatrendszerből származó információk

46. Leggyakoribb befektetési célpontok: • Szolgáltatói szektor • Kereskedelem • Feldolgozóipar • Elektronika, híradástechnika, műszergyártás • Élelmiszeripar • Kifejezetten diszpreferált területek: • Mezőgazdasági termelőtevékenység

47. 3.3.3. A befektetések folyamatának áttekintése • Előzetes értékelés • Gondos vizsgálat • Feltételek kialkudása • Szindikálás • Ajánlati levél • Szerződés előkészítése • Szerződéskötés • Befektetés

48. 3.4. A kockázati tőkefinanszírozás ügylettípusai • „Magvető” finanszírozás: nagyon kockázatos forma, hiszen ilyenkor még alig vannak termelésre vonatkozó értékelhető adatok • Induló finanszírozás: ekkor jut összegben is komoly szerephez, olyan vállalkozásokat segít, amely még nem kezdte meg az értékesítést, közvetlen cél a termelés és az értékesítés beindítása, kockázat itt is jelentős

49. A vállalkozás korai szakaszának finanszírozása: akkor alkalmazzák, ha a vállalkozás már befejezte a gyártmányfejlesztést és az ipari méretű termelés mellett a piaci értékesítés beindításához van szükség további forrásokra; fő nehézsége, hogy a fejlődési szakasz időben hosszú, ezért számos kockázatnak van kitéve és igen forrásigényes • A fejlesztő pénzalap: lehetőséget biztosít az ígéretes piaci lehetőségek gyors kihasználására

50. Áthidaló finanszírozás: a tőkepiacra lépést segíti elő; alacsonyabb kockázata van • Vezetői kivásárlás (MBO): kockázati tőke alapok által támogatott vállalat felvásárlásokat jelenti • A menedzsmentbe való „bevásárlás”: menedzserek vásárolnak kockázati tőke segítségével elegendően nagy tulajdonrészt, így vezetőpozíciót szerezhet a cég irányításában