Minõség-ügyes-bajos dolgaink

1. Minõség-ügyes-bajos dolgaink Zell am See, 2002. május

2. Azért jöttem ide, hogy a minőségügyről beszéljek Önöknek A minőség régen pusztán egy üres szó volt, annyit jelentett: JÓ Mára átalakult egy olyan bonyolult, fejlett rendszerré, amely az Önök pénzét a tanácsadó cégekhez juttatja el (a Dilbert képregény-sorozatból) Dilbert dilemmája Q

3. Néhány a lehetséges kérdésekből • Mit akarunk venni a pénzünkért? Mit kapunk ma? • Megtörtént-e a rendszerváltás a minőségügyben? • Muszáj???? Miért is csináljuk? • Mennyibe kerül? Megéri? • Miről késtünk le? • Mit csinálnak az EU-ban? • Mi lesz most???

4. Mit akarunk venni ? • A Közösségi Vásárló szándékai: egészségügyi programok – egyetlen minőségügyi fejezet • Mennyiséget már veszünk –néha túl sokat is • Minőséget veszünk-e és akarunk-e venni?

5. Mit kapunk ma a pénzünkért? • Géher/Kázmér: Tegyünk egymás mellé egy tíz évvel ezelőtti és egy mai kórlapot ugyanazzal a diagnózissal: óriási minőségi fejlődés mind a diagnosztikában, mind a terápiában. • Kérdés: az új, a más és a több jobb-e? • A beteg, a professzió és a menedzsment szempontjai akár ellentétesek is lehetnek a minőség ügyében

6. Mit kapunk ma a pénzünkért? • NEM TUDJUK, de haladunk előre ! • Vannak minimum-feltételek, de valódi aktualizálásuk nem történt meg • Vannak minimum-feltételek, de alig néhány helyen biztosítottak • Vannak minőségfejlesztési törekvések, de elismertetésük késik • Vannak minőségfejlesztési törekvések, de nem tudjuk, hogy ez mennyiben mutatkozik meg az eredményekben

7. Mit kapunk ma a pénzünkért ? • Vannak kollegiális vezetők az alapellátásban- de csak formálisan • Vannak indikátor-rendszereink- de meghatározó módon mennyiségiek • Van szakfelügyeletünk- de nincs újradefiniálva a feladat-és hatáskörük • Stb.

8. Minőségpolitika • A jó minőségpolitika az az optimalizálási folyamat, amely az egyes beteg, a professzió és a menedzsment, az egészségpolitika szempontjait/érdekeitt folyamatosan egyeztetni igyekszik

9. Minőségügyi rendszerváltások I. Az „átkosban” • Hagyományos módszerek: vizit, kliniko-pathológiai konferencia, csecsemőhalálozási konferencia, módszertani levelek, szakfelügyelet stb. • Hagyományos intézmények: országos intézetek, szakfelügyelet, szakmai kollégiumok és tudományos társaságok stb.

10. Minőségügyi rendszerváltások I. • Előnyök: szakma-specifikus, professzionális, könnyen érthető és akceptálható célok és módszerek, egységes nyelvezet, peer-review szemlélet • Hátrányok: nem standardizálható, nem összehasonlítható, külső szemlélő- így a beteg- számára alig ad információt, tekintély-elvű megközelítés

11. Minőségügyi rendszerváltások II.A kilencvenes évek eleje • Az EU csatlakozás előrevetett árnyéka: termékminőségügy • Civil kezdeményezések • EMIKK • Nemzetközi divatok és irányzatok • Az egészségügyi rendszer „lazulása”

12. Minőségügyi rendszerváltás III.A kilencvenes évek második fele • A szolgáltatás-minőségügy megalapozása helyi és egészségpolitikai szinten • Kórház-centrikus törekvések • EMIKK, MEDINFO, stb. • Nyugati minták- magyar próbálkozások • ISO járvány, próba-akkreditáció stb. • Szereposztási viták és szerepzavarok • Jogi alapok

13. Minőségügyi rendszerváltás IV.Az ezredforduló Negatívumok: • cikcakkok a tárcánál- politikai és személyi konzekvenciák • Az EMIKK halála • A MEDINFO metamorfózisa • A technology assessment sorsa

14. Minőségügyi rendszerváltás III. Az ezredforduló Pozitívumok: • A ciklus vége felé: egyértelműen pozitív tárcaszintű törekvések • A törvény„elkezdett „működni” • Standardok és MIRTUSZ • háttérmunkák és „illegális” tevékenységek

15. Minőségügyi rendszerváltások • Politikafüggő és személyfüggő • Rejtélyes amnézia-járvány a minőségügyben • A szerepzavarok következményei • Átvettük az amerikai hazugságok többségét • Az anyagi bázis és a valódi érdekeltség hiánya • A döntéshozók nem vették a fáradságot a dolog jelentőségének megértéséhez

16. Muszáj???? • Kérdés: mit akarunk a pénzünkért, mint adó-és járulékfizetők? • Mit akarunk a pénzünkért, mint betegek? • Mit akarunk egészségpolitikusként? • Hogyan akarunk csatlakozni az EU-hoz? • Mindenben csatlakozni akarunk-e az EU-hoz? • Tudunk-e csatlakozni az EU-hoz?

17. Mennyibe kerül? • ISO rendszer kialakítása – „közvetlen költségek” : felkészítés átlag 6 MFt, tanúsítás átlag 5 MFt • A fekvőbeteg-intézmények egyharmadánál ez összesen: 0,5 milliárd Ft – ez az a pénz, ami a konzultáns cégeknek jutott • A közvetett költségek (munkaidő, anyagok, szervezeti háttár kialakítása stb.) kb. ugyanannyi

18. Megéri-e? • Nincsenek objektív vagy objektiválható adataink • Egy sor szervezetnél létrejöttek a minőségüggyel kapcsolatos struktúrák ( +, -) • Az átláthatóság javult • A szervezettség javulhatott • Az elfogadtathatóság javulhatott • A szervezeti kultúra pozitív irányban változott

19. Mit csinálnak az EU-ban? • SOKFÉLÉT ÉS FOLYTON VÁLTOZÓT • Rendszerek és módszerek. ISO, EFQM, akkreditáció, risk-management stb. • A rendszerek konvergenciája és együttélése • Önálló intézményi háttér a fejlesztéshez! • Nem jogilag harmonizálandó terület: szubszidiaritás –de: EU állásfoglalás a tagországok részére

20. Miről késtünk le??? • SEMMIRŐL, SŐT IGEN JÓL ÁLLUNK • Az amerikai akkreditációs rendszer 70 éve alakulgat- néhány éve kezdték meg a kockázatkezelési szempontok beépítését • Nincs egységes EU rendszer, nincs kényszer semminek az átvételére • Van módunk a saját „testreszabott” minőségügyünk kialakítására

21. Mi lesz most???A parlamenti pártok és a minőségügy • Mindegyik „elkötelezett”, csak nem tudjuk pontosan, hogy mit ért ezalatt • Egyetlen pártprogramnak van önálló minőségügyi fejezete • Bizonyos, hogy lesznek változások • Reméljük, hogy pozitívak • Reméljük, hogy nincs egy üdvözítő módszerük

22. Mi lesz most?A várható körülmények várható hatása • Megmarad a teljesítménykényszer – amennyiben ezen a mennyiséget értjük • A működési formaváltás szükségessé és lehetségessé teszi minőségi követelmények beépítését • A tulajdonosi ellenőrző funkció túllép a 30 napon túli tartozások kérdéskörén

23. Mi lesz most?A várható körülmények várható hatása • Elterjed a standard alapú akkreditáció • Elismerésre kerül a finanszírozásban a minőség • Új minőségfejlesztési módszerek lépnek be • 5F: folyamatos, fokozatos, flexibilis, felhasználó-barát és finanszírozható

24. Mi lesz most?A várható körülmények várható hatása • MUSZÁJ újraszabni a minimum-feltételeket • Megvalósul a program-akkreditáció • Ennek alapján tisztázódhatnak a kompetencia-és progresszivitási szintek • Minőségi indikátor-rendszerek és kockázatkezelés az eredmények megítélésében

25. Mi lesz most?A várható körülmények várható hatása • Életminőség-javulást és életéveket akarunk vásárolni • Mindig szűk lesz a kassza • Ez kikényszeríti az evidence-based döntéshozatalt • Kialakul a hazai eljárás-értékelés rendszere

26. Az ember és ember közötti kapcsolat nem egyetlen formája a készpénzfizetés (G. Mayer) Az Élet nem más, mint illúzióvesztések sorozata. De ahhoz, hogy élhető legyen, mindig újabb illúziókra van szükség (másik kedvenc klasszikusom) Wishful thinking??Lehet. De……