Amiről szó lesz:

1. Oktatási reformok tapasztalataiPest megyei Tanévnyitó Tanácskozás 2006.Augusztus 31.Halász GáborOrszágos Közoktatási Intézet

2. Amiről szó lesz: • Reformok és változások az oktatásban: hogyan gondolkodunk ma erről? • Az elmúlt évek hazai reformjai és az oktatás fejlődésének mai globális tendenciái • Mi várható az előttünk álló időszakban? Lesznek-e további reformok? Tudunk-e együtt élni a változásokkal?

3. Reformok és változások az oktatásban • Hogyan viszonyulunk a változásokhoz? • 1989: „Csak reformot ne…” • Lakossági vélemények: túl sok a változás, stabilitás kell • Politikai inga és a „reformfáradtság” • 2006-os választások: a stabilitás vonzása • Két nagy dilemma: • Lehetséges-e a stabilitás? • Tudunk-e együtt élni a folyamatos változással?

4. Lehetséges-e stabilitás? • A tanulásról való tudásunk változása • A társadalmi-gazdasági környezet változása • Demográfiai változások • Átmenet a digitális és tudásgazdaságba • A rendszer mai problémái • Eredménytelenség és rossz hatékonyság • Méltányossági problémák • A változást támogató EU pénzalapok: elszalaszthatatlan fejlesztési lehetőség

5. Az elmúlt évek legfontosabb hazai reformjai • Tartalmi reform: kompetenciafejlesztés és programfejlesztés • Mérési reform: minden iskolára és tanulóra kiterjedő mérés • Vizsgareform: differenciált, standardizált és kompetenciát értékelő érettségi • Oktatástechnológiai reform: IT fejlesztések • Irányítási reform: kistérségi együttműködés • Fejlesztési beavatkozások (pl. esélyegyenlőségi és nyelvtanulási programok)

6. A XXI. század elejének nagy reformirányai • Egész életen át tartó tanulás • A fókusz az ellátó rendszerről a tanuló egyénre • A tanulás eredményes a fontos, nem az, hogy hol történik • A tanulás eredményesebb megszervezése • Minden egyén számít – személyre szabott oktatás • Hatékony tanulásmenedzsment: formatív értékelés • Hangsúly a kompetenciák fejlesztésén • Az oktatási rendszer eredményesebb kormányzása • Intézményi önállóság + visszajelzés + elszámoltatás • Intézményi intelligencia, szervezeti tanulás, vezetés fejlesztése

7. A „reform reformja” A korábbi reformparadigma A reform mai felfogása Mindenki egyszerre lép Eltérő ütem: van aki előrébb, és van aki hátrébb tart A változás kiváltója a jog „Puhább eszközök”: meggyőzés és az érdekeltség Makroszintű változások (a mikroszint alig változik) A mikroszintű változás a cél Középpontban a szabályok, a struktúrák és a nagyrendszer Középpontban maga a tanulás Egyszintű gondolkodás Többszintű gondolkodás (osztály, iskola, lokalitás, nemzeti rendszer) Lineráris tervezés, hangsúly a reform aktív „bevezetésén” Evolúciós folyamatok, ágensek viselkedésének befolyásolása

8. Mi várható/mire van szükség? • Országos szint: folyamatos fejlesztő beavatkozások • Hatékonyság és eredményesség javítása • Kompetenciaorientált oktatás erősítése • Vezetés és szervezetfejlesztés • Természettudományos és technológiai oktatás erősítése • A legnagyobb változás: tanárképzésben • A tanári foglalkoztatás • LLL stratégia és Nemzeti Fejlesztési Terv (EMEROP)

9. Mi várható/mire van szükség? • Helyi-iskolai szint: önfejlesztés • Önértékelés és intézményi stratégia • Folyamatos önfejlesztés és intézményi minőségpolitika • A tanulási eredmények folyamatos elemzése: „kutató iskola” • Intézményi személyzeti politika (alkalmazás, értékelés, fejlesztés, elismerés) • Az iskolák tanuló szervezetté alakulása

10. Lehet-e együtt élni a folyamatos változással? • A gazdaság világában ez természetessé vált (folyamatos technológiai és piaci változások) • Esősorban ne a makrostruktúrák, hanem a munkaszervezetek és a munkavégzés változzanak! • A változás számára kedvező légkör

11. Köszönöm a figyelmet!