270 likes | 393 Views
Irány a külpiac! Befektetési lehetőségek a környező országokban 2009 június 17. Répásy Bálint Speciális Programok igazgató ITD Hungary Zrt. Környező országokban rejlő lehetőségek. Export Új irány: környező országok Összhangban áll az exportdiverzifikációs célokkal
E N D
Irány a külpiac! Befektetési lehetőségek a környező országokban 2009 június 17. Répásy Bálint Speciális Programok igazgató ITD Hungary Zrt.
Környező országokban rejlő lehetőségek • Export • Új irány: környező országok • Összhangban áll az exportdiverzifikációs célokkal • Magyar áruexport átrendeződik (az export növekedésének dinamikája az EU15-ben csökken, az EU-n kívül és főleg a balkáni régióban növekszik) • Olyan területek ahol új és tartós pozíciókat lehet szerezni • Kis és közepes vállalkozások egy részének a balkáni térség jelenti az elérhető külső piacot • Tőkekivitel • A kis- és középvállalkozások számára: a környező országok /500 km/ • Hazai nagyvállalatok számára: elsődlegesen Közép és Kelet-Európa (hangsúlyosan Dél-kelet Európa) – felvásárlások, „regionális multivá” alakulás. • Lehetséges egyéb befektetési terep: a földrajzilag távolabb eső országok:Oroszország és a volt szovjet tagállamok, illetve Délkelet-Ázsia (különösen Kína, India és az ún. kistigrisek).
Magyarország délkelet-európai országokba irányuló exportjának alakulása 1998-2008 (millió Euró)
A délkelet-európai országok részesedése a magyar az összes külkereskedelmen belül(Románia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Bulgária, Macedónia, Albánia)
Magyar tőkekivitel alakulása • 2009-ben várhatóan a Magyarországról induló működő tőkeexport nem éri el az elmúlt évek átlagát, középtávon évente 2-3 milliárd EUR körüli magyar tőkekivitelre számít a gazdasági tárca • tavaly év végi adatok szerint megközelítette a 14 milliárd EUR, ennek 62 százaléka Közép-Kelet-Európába irányult
A válság hatása a működő tőke áramlásra • Válság következtében a pénz és tőkepiacok visszaesnek • Ennek oka: pánikszerű értékpapír eladások, és a kockázatos piacokról való kivonulás • A világgazdaság ezen integrációs mechanizmusát vajon képes e a válság idején ellensúlyozni a külföldi működő tőke befektetések térnyerése? • Ez a forma ugyanis kevésbé érintett a válságban, mert: • Reálgazdasághoz kapcsolódik • Hosszabb távú stratégia áll a hátterében • A pénzpiacok spekulációs kilengései kevésbé érintik
A válság hatása a működő tőke áramlásra • 2008-tól visszaesés a külföldi működő tőke befektetésekben világszinten - ennek okai: • A működő tőke befektetések együtt mozognak a vállalatfelvásárlásokkal-fúziókkal, ezek tőkeigényesek, így bankkölcsönök és tőkepiaci műveletek nélkül visszaesnek • Bruttó nemzeti termék visszaesése • Bizonytalanság • Finanszírozási lehetőségek beszűkölése • Egyéb tényezők melyek tompíthatják a visszaesést • Hosszú távú befektetési érdekek • Transznacionális beruházók vállalaton belüli finanszírozási forrásokat is alkalmazhatnak • Részvényárak zuhanása: cégvásárlás olcsóbb
Magyar befektetések évenkénti alakulása 1998 és 2008 között M EUR Mill. Euros Forrás:: MNB
Magyar cégek kumulált külföldi befektetései M EUR Mill. Euro Összes befektetés értéke 2008-ig:13,8mrd EUR Magyarországra beáramlott összes tőke: 68,1 mrd EUR Forrás:MNB
Szomszédos országokban rejlő lehetőségek • Piac ismerete • Szomszédos országokba illeszkedő infrastruktúra • Szomszédos országokban rejlő privatizációs lehetőségek (ennek ismerete) • Különös figyelem Délkelet Európának • Magyarország a régió egyik legjelentősebb tőkekihelyezője • A magyar tőkekivitel egy jelentős része itt összpontosul • CEFTA tagság • Szerbia-Oroszország szabadkereskedelmi megállapodás (út az orosz piacra) • Törökország-Szerbia szabadkereskedelmi egyezmény
Balkáni régió által kínált lehetőségek I. • Alacsony költségszint, munka bérszínvonal • Magas munkanélküliség • Relatíve képzett munkások • Dinamikusan javuló gazdasági környezet • Folyamatosan növekvő kereskedelem és tőkekivitel • Piac (CEFTA, Orosz piac) • Privatizációs lehetőségek • Befektetés ösztönző intézkedések • Nyitottság, egyenlő elbánás a külföldiekkel is • Külföldi tulajdon védelme
Balkáni régió által kínált lehetőségek II. • Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (Albánia, Bosznia Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Horvátország) • reformok (kedvezményes adókulcsok: társasági adó alacsony szintje ,ÁFA, cégalapítás egyszerűsödése) • privatizációs lehetőségek a térségben
Befektetés ösztönzők az egyes országokban Albánia • Minden szektor nyitott a befektetők számára • Külföldi részesedés aránya nem korlátozott • Külföldi tulajdon védelme (kisajátítás, államosítás ellen) • Egyenlő elbánás elve • Magán- és szellemi tulajdon védelme (TRIPS) • Kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény • Reformok az üzleti környezet javítása érdekében (cégbejegyzés, adóbevallás, 10 % társasági adó) • Kétoldalú befektetés-védelmi megállapodás • Kiemelt célterületek: turisztika, energetika
Befektetés ösztönzők az egyes országokban Bosznia Hercegovina • Egyenlő elbánás elve • Nyereség hazatelepítése • Külföldi tulajdon védelme (kisajátítás, államosítás ellen) • Külföldi munkavállalók alkalmazása lehetséges a helyi bevándorlási és munkajogi szabályozások szerint • Kétoldalú befektetés-védelmi megállapodás Magyarországgal • Kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény • Társasági adó: 10%, egykulcsos ÁFA: 17% - a régióban a legalacsonyabb
Befektetés ösztönzők az egyes országokban Szerbia • a kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény • Minden gazdasági szektor nyitott a külföldi befektetők előtt, a privatizációs kiírástól függően a befektető akár 100%-os részesedést is szerezhet az értékesítési eljárás során. • ÁFA: 18 % (a termékek és szolgáltatások többsége), 8 % (napilapok, alapvető élelmiszeripari cikkek),forrásadó: 20 %, személyi jövedelemadó: 12 % (jövedelem), 20 % (egyéb bevételek), vállalati nyereségadó: 10 % • Egyéb kedvezmények új munkahely teremtése esetén, más támogatási formákban (vámmentesség), illetve lehetőség adókedvezményekre
Befektetés ösztönzők az egyes országokban Montenegró • kettős adóztatás elkerülését célzó egyezmény • Minden gazdasági szektor nyitott a külföldi befektetők előtt, a privatizációs kiírástól függően a befektető akár 100%-os részesedést is szerezhet az értékesítési eljárás során. • A cégalapítási folyamat átlagban 4 napig tart. • ÁFA: 17 %, illetve egyes fogyasztási cikkekre 0%, személyi jövedelemadó: 15 %,vállalati nyereségadó: 9 % (a legalacsonyabb a régióban) • Kedvezmények: adókedvezmények lehetségesek fejletlen régiókban, új munkahely teremtése, illetve értékpapírba történő befektetés esetén, vámtételekre is adható
Befektetés ösztönzők az egyes országokban Macedónia • Kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény Magyarországgal • 10%-os társasági és személyi jövedelemadó, 18%-os általános, 5%-os kedvezményes ÁFA-kulcs, Ingatlanadó 2-5%,újra befektetett nyereség adómentes! • Cégbejegyzés akár 4 óra alatt • Szellemi tulajdon védelme • Technológiai Ipari Fejlesztési Övezetek (TIDZ) a technológiai gyártó tevékenységet végző vállalatok számára 4 helyszínen (Skopje-2, Tetovo, Stip) : kiemelt kedvezmények
Befektetés ösztönzők az egyes országokban Horvátország • Beruházás védelmi megállapodás • Kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás • Nyereség hazatelepítése • Társaság, illetve egyéni vállalkozás Horvátországban 2005-től a nagyvárosokban (Zágráb, Split, Rijeka, Eszék stb.) egyablakos rendszerben is bejegyeztethető • Egyenlő elbánás elve • Egyéb kedvezmények: elmaradott és háború sújtotta területek, termelő beruházás, műszaki fejlesztés, új munkahelyek létesítése, stb esetén
Befektetés ösztönzők az egyes országokban Koszovó • Hivatalos fizetőeszköz az Euro • 99 évre szóló földbérlés (ENSZ garancia) • Egyszerű és gyors cégalapítás • Társasági adó: 20% • Áfa: 15% • Személyi jövedelemadó: 0-20%
Fő irányok összegzése a régióban Gazdasági Politikai a régióhoz kapcsolódó politikai és gazdasági kockázat csökkent az elmúlt időben Nyugat Európa a balkán felé fordult (SAP, CARDS) A balkáni országok euro atlanti integrációjának előmozdítása: Magyarország közvetítő lehet ebben Magyar részvétellel működő integrációs együttműködések • Magyar export dinamizálása • Tőkekihelyezés • Kötött segélyhitel • Privatizáció • Infrastrukturális fejlesztésekbe való bekapcsolódás: Magyarország a nemzetközi útvonalak metszéspontjában • Uniós források bevonása közös projektekhez (pl. IPA)
Az ITD Hungary szerepe a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézménye, összekötő kapocs a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek és a magyar vállalkozások között. • 1994-ben alakult nonprofit tanácsadó és szolgáltató szervezet • Kulcsfeladatai: • Befektetés-ösztönzés • Kereskedelemfejlesztés • A magyar kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelése az Európai Unióban • A magyar tőkekivitel segítése
Pozsony Bécs Nagyvárad Szabó Ödön Kolozsvár Szepessy Szabolcs Marosvásárhely LázárBalázs Csíkszereda Szász Lóránd Temesvár Kása Zsolt Szabadka Farkas Imre Zágráb Újvidék Csáki Mihály Belgrád Bukarest ITDH irodák a szomszédos országokban Sepsiszentgyörgy Deák Gyöngyvér
Az ITDH tőkekivitelt segítő tevékenysége • Általános tájékoztatás, figyelemfelkeltés rendezvények, sajtó, honlap, hírlevelek útján • Részletes tanácsadás a fogadó ország gazdaságáról, piacáról, befektetési lehetőségekről, cégalapításról • Helyszíni segítség a vállalat-alapítási ügymenetben • Felvilágosítás a magyarországi és a helyi támogatási, forrás-szerzési lehetőségekről • Szoros együttműködés az MFB-vel, EXIMBANK-kal, MEHIB-bel • Az induló vállalkozás segítése partner-közvetítéssel, piaci információkkal • „Információs Pontok” – környező országok